Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

HÉTFŐ, 1993. FEBR. 15. • A Szegénypárt zászlaján: nemzetiszínű gombák Zászlószentelés és kenyérosztás A Miatyánk és a Himnusz vezette be a nagygyűlést. A közös ima és ének után Miklós András, a „Szegénypárt dél-keleti elnöke" köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Gyulay Endre megyéspüspököt, szentelje meg a Szegények Nemzeti Szövetségének zászlaját. A zászló közepén: nemzetiszínű gombák, fölötte a felirat: „Még kér a nép!" A püspök úr a szűkölködőkért tenni akaró kezdeményezéseket magasztalta, hogy mindenki megkaphassa az életéhez szükséges javakat, hogy e nép átvészelhesse a nehézségeket. A pártvezető felszólítása, hogy legyen e szervezet tiszteletbeli elnöke, láthatóan váratlanul érte a megyéspüspököt. Megköszönte a bizalmat, de elhárította a kérést. „Látni szeretném, a nagy ígéretek mögött mi húzódik meg, látni szeretném e szervezet alapító dokuBELÜGYEINK 3 mentumait" - mondta. A későbbi történések sokat megmutattak abból: kik és milyen céllal hozták létre a Szegények Nemzeti Szövetségét, kik és miért jöttek el e fórumra. Az információáramlást szolgálta Vladiszavlyev András, a Megyei Munkaügyi Központ Fotó: Schmidt Andrea vezetőjének tájékoztatója. A „jótékonykodás leple alatti reklámra" lehetett példa a Percent vásárlói könyvecskéjének bemutatója. Az érdekképviselet és politika keveredését, egy szociális helyzet alapján szerveződő politikai párt helykereső, bizonytalankodó önmeghatározását példázta az elnöki beszámoló. Gulyás József országos elnök szerint a polgármesteri hivatalokkal fel kell venniük a kapcsojatot, hogy a szociális törvény végrehajtását szolgáló helyi rendeletek előtt véleményt mondhasson a „Szegénypárt". De a munkásképzést, az átképzést és a fiatalok lakáshoz juttatását is fel kellene vállalniuk. Közben tömegbázisra lenne szükségük, mert „a népfelség elvének így lehet érvényt szerezni". A szegediek legnagyobb gondja, hogy nincs a pártnak helye, ahol a szervezők az összegyűjtött adományokat átadhatnák a szegényeknek. Ezért voltak kénytelenek a nagygyűlésnek otthont adó épületbe, az Eszperantó utcai családsegítő központba hozni a dobozokban raktározott kenyeret, lisztet, ruhaneműt és játékot. A sok holmi gazdára talált. A szavak azonban nem mindig értek célba, a vendégek és hozzászólók gondolatai nem mindig találkoztak... Újszászi • KDKP-program: az „irányított logyasztás" elve Hazai tennék, hazai munkahely A KDNP megyei elnöke. Szilvdsy László a gazdasággal kapcsolatos általános elégedetlenségről szólt. A tennivalót a KDNP plakátjain is népszerűsített jelszava fejezi ki: „Hazai termék, hazai munkahely". Saját magunkat saját magunknak kell kihúzni a bajból, „irányított" fogyasztásunk gerjesztheti a hazai termelést, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar talpra állítását. A KDNP gazdasági bizottsága kidolgozta cselekvéssorozatot Simor Ferenc ismertette. A gondok közül kiemelte a privatizáció körüli anomáliákat. Az ÁVÜ tevékenységének A választási készülődés az előző szavazatainak összeszámlálása után azonnal kezdődik. Ez a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének véleménye. A pártok megmérettetési időpontjának közeledtével a, KDNP Csongrád megyei választmánya vasárnap határozott a helyi tennivalókról. A megyei választmány 160 küldötte közül a többség megjelent a pusztamérgesi művelődési házban, hogy meghallgassa a tájékoztatókat és az elhangzottakról véleményt mondjon. ellenőrzése mellett érvelt. Felhívta a figyelmet, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó ipari vállalatok felügyelő bizottságaiban a munkavállalók érdekeinek képviseletére hangsúly kerüljön. A KDNP határozott álláspontja: termőföld ne kerülhessen külföldi tulajdonba. A választási készülődések ütemezéséről, a helyi szervezetek tennivalóiról Szívós Mária, a párt kampányfelelőse tájékoztatta a megjelenteket. A KDNP választási programját a kongresszusi határozatok jelentik. E program hiteles képviselőinek kiválasztása a helyi szervezetek feladata. A párt vidéki jellegének hangsúlyozását sürgette több hozzászóló is. Szerintük különböző tájékoztató fórumok szervezésével fel kell vállalni az információk továbbításának feladatát is. Például a mezőgazdasági vállalkozók vagy a rossz szociális helyzetűek kevesebbet tudnak a jogszabályok nyújtotta lehetőségekről, mint kellene. A kereszténydemokrata küldöttek kezdeményezték: a helyi szervezetek szervezzenek gyűjtést, s az így összegyúlt pénzt továbbítsák a KDNP Tolna megyei szervezetének, hogy adja át a tragikus buszbalesetet túlélt, de súlyosan sérült gyermekeknek. / V ebruár elején kenyeret rágcsált a tömegkommünikáLS ció, azt a bizonyos kilónként száz forintosat. Ami ugyan még nem létezett, de amit a búzaimport körüli hangulatkeltés közepette sokan látni véltek. Egyébként már korábban is volt, a közért ellenőrzőmérlegén az alig hatvan dekás, különben habkönnyű rozscipó, tetején valami különleges étvágygerjesztő maggal, többe került mint, hatvan forint. Bár ez már fitness kategória. Tehát a százforintos kenyér előbb volt, mint a meglehetősen laza kerekítési szabályokkal operáló parlamenti felszólalás, előbb, mint a szentségtöréssel felérő osztrák és még ki tudja milyen búzaimport. Azt senki sem tagadja, hogy kicsit jobb szervezéssel elkerülhető lett volna a behozatal, pánikra azonban nem látok semmi okot. Szerintem nem történt más, mint ami az almával szokott történni mostanában, csak az nem olyan közérzetbefolyásoló. A nyírségi alma szüret utáni ára alig magasabb tíz forintnál, kora tavaszra azonban már tavaly is utolérte a narancsét. Megtöbbszöröződött. Ennyi pluszköltséget rak rá a téli tárolás. Az almatermesztő szövetkezet nem véletlenül adta el a portékát közvetlen szüret után, úgy kellett neki a pénz - hogy ne bővítsük nagyon a kört -, mint egy falat kenyér. A búza tonnája aratás után egy ideig hétezer forint alatt maradt, mára ennek a dupláját kérik érte. A termelők, akik közvetlenül aratás után adták el - micsoda bátorság, exportálták -, nem tehettek mást, úgy kellett nekik a pénz, mint, ...Q nyírségi almásoknak. Na és az exportígéret is úgy szép, ha betartják. Az üzleti kapcsolat is akkor hosszú életű. A gyengébb termés pedig egy másik kérdés. így ért bennünket az a szégyen, hogy mi magyarok búzát importálunk, mi szegediek, Csongrád megyeiek pedig még akár osztrák kenyeret is ehetünk. Azt mondják, az új, nagy malommal nagy hiteltörlesztés is jár, nyár végén talán ezért jutott kevesebb búzára. múlt héten kitudódott, Magyarország agrárexportja még ezzel a nagy szégyennel együtt is négyszerese az importnak, azaz tavaszi áron számítva, kiviszünk negy almát és behozunk egy narancsot. És mindezt a piacon tesszük, miközben azon csodálkozunk, mire képes a búza, ha megfordul ezen a korábban szokatlan színtéren. • Fidesz-kérdés az SZDSZ-hez Vele vagy nélküle Rajtunk kívülálló okok miatt, mégis a Fidesz eddigi politikai stratégiájának a kudarcaként értékelhetjük azt, ha az SZDSZ nem áll mellénk a választásokon - jelentette ki Orbán Viktor vasárnap Kaposváron a párt dél-dunántúli regionális értekezletén megtartott sajtótájékoztatón. A pártok közötti együttműködés esélyeit latolgatva, a továbbiakban rámutatott: a Fidesznek a következő egy-két hétben mindenképpen választ kell kapnia az SZDSZ-től arra a kérdésre, hogy velük - a Fidesszel -, s így értelemszerűen egy liberális együttműködés keretében indulnak a választásokon, vagy inkább a baloldali pólushoz csatlakoznak és az MSZP, s a körülötte formálódó ellenzéki együttműködés részeként vesznek részt a választási küzdelmekben. Jelei vannak ugyanis annak, hogy létrehozzanak valamiféle balodali koalíciót, s ez nekünk nem tetszik. Mi annak vagyunk hívei, hogy az SZDSZ és a Fidesz egy liberális közepet képezve vegye föl a siker esélyével a küzdelmet hangoztatta a szónok. Orbán Viktor főként a szombati Pető-nyilatkozat alapján és az arra reagáló Horn Gyula válaszából következtet arra, hogy az SZDSZ esetleg az MSZP felé nyitva alakítja ki a választási stratégiáját. Ez esetben a Fidesz nagyon nehéz helyzetbe kerül - állította, de rögtön hozzátette: Erre az eshetőségre is felkészültek. • Tavaly csaknem 33 és fél millió külföldi látogatott Magyarországra, ezzel szemben a külföldre utazó magyarok száma alig közelítette meg a 13 milliót - állapítható meg a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásából. A külföldről Magyarországra érkezők száma 7 százalékkal növekedett Jönnek a külföldiek egy év alatt, viszont Magyarországról külföldre több mint 10 százalékkal kevesebben utaztak, mint egy évvel korábban. Pörböly temet Jövő szerdán, február 17-én, délután 2 órakor temetik Pörbölyön a tömegszerencsétlenség következtében elhunyt iskolás gyermekeket. Szombaton valamennyi áldozat szüleit meglátogatta a falu polgármestere, Gayer János és Nagy Ferenc kötjegyző, s közös akarattal döntöttek arról, hogy együtt, egy szertartással temetik el a tizenegy gyermeket, ahol világi és katolikus egyházi búcsúztatás is lesz. A temetés valamennyi költségét a kis település önkormányzata vállalta magára. A MÁV szakemberei új fénysorompót állítottak fel a Pörböly és Alsónyék között lévő vasúti átjáróban. • A Volántól az alábbi közleményt juttatták el az MTI-hez: „A Gemenc Volán vezetői, valamennyi dolgozója, valamint a Közúti Közlekedési Szakszervezet nevében mély részvétünket fejezzük ki a február 12-én, a nyékipusztai vasúti átjáróban bekövetkezett tragikus tömegbalesetben elhunyt gyermekek szüleinek, hozzátartozóinak. A sérülteknek mielőbbi gyógyulást kívánunk". Egy csepp méreg A belvárosi forgatagban váratlanul megszólított egy nő: - Kedves uram, szánjon meg, adjon pár forintot. Semmi kétség a kérés nekem szólt, kél fekete szempár egyenest az arcomat fürkészi. MiközJben a zsebemben kotorászok, alaposan megnézem. Szerintem ilyen külsővel hazánktól egész Indiáig bármely keleti országban elhangozhatna az asszony szájából ez a kérés. Észreveszi rajtam a pillanatnyi bizonytalanságot s már hallom is: - Nem idevalósi vagyok, ha akarja, megmutathatom az útlevelemet... - Fejemet rázom, Isten ments, mindent elhiszek. Igyekszem minél előbb eltávozni a tett színhelyéről, mert még a „Munkakönyv" bemutatására is sor kerülhet, s azt mégse akarhatom, hogy meghűljön a hirtelen jött hidegben. Odaadom a pénzt... kevesli. Most azonban már határozott vagyok, elsietek. Szemérmesen oldalra pillantok, lesajnáló arccal néz rám egy hölgy, a mellette álló is kajánul vigyorog. Érzem, Ők is tudják amit én, bepaliztak. De nem sajnálom a veszteséget, mert nyerje el jutalmát az, akinek különleges érzéke van-a nagy tömegből is kipécézni az igazi palimadarat. Tori József • (Budapesti tudósítónktól.) Hogy kinek ki sérti a szabadságát, azt a tanácskozás bontotta ki, az űj nyelv magyar utas szóhasználata szerint három pilléren építkezve. Elsőül Csurka István képviselő, az MDF elnökségi tagja tartott előadást, a résztvevők, elé magasítva a magyar út politikai pillérét. Csurka szerint a magyarság Mohácstól kezdve elveszítette rendszerépítő képességét, az utolsó magyar útépítési kísérletet 1956. november 4-én verték le, s egy idegen érdekek szerint működő, hazaáruló kormány vette kezébe az irányítást. Kádár vezetésével a hazaárulásban mondta Csurka - több nemzedék váltotta egymást. A módszereik ugyan mind kifinomultabbak és körmönfontabbak lettek, de céljaik változatlanok maradtak. Ma is a baloldal kezén van a teljes energiaipar, a tömegkommunikáció zöme, s a kommunisták, akik most reverendát öltve próbálnak hatalmon maradni, a tulajdonszerzésben is megelőzték a becsületes magyarokat. 1989-ben ugyan le kellett ülni tárgyalni a kommunistákkal, de velük, mondta Csurka, nem lehet tárgyalni, mert hiába beszélik a világnyelvek valamelyikét, a lelke mélyén mindnek Mindenkit le Értekezlet a Magyar Uton Ökumenikus istentisztelettel kezdődött szombaton délelőtt Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában a Magyar Út Körök első országos értekezlete. Az ökumené ebben az esetben katolikus és református ájtatosságot jelentett, minek keretein belül elhangzott az a papi mondat is: „Ha az egyik ember sérti a másik jogait, az nem szabadság." egy Ceausescu vicsorog. A békés rendszerváltás nem hozta meg az eredményét, hallottuk Csurka Istvántól, aki azonben nem fejtette ki részletesen, hogy ezen azt érti-e, hogy polgárháború szükséges a hazában, vagy pedig ténymegállapítást tett csupán. A Magyar Úr Körök nem fognak párttá alakulni, céljuk azonban, hogy a meglévő pártokat átszervezzék, mert a jelenlegi politika, a mostani hatalom nem hozta meg azokat a változásokat, amelyeket a magyar nép várt. „A mi pecsétünk nélkül - mondta Csurka -, a mi oldalunkról egyetlen képviselő sem fog a '94-es választásokon bekerülni a parlamentbe." Mindenkit le fognak vizsgáztatni igaz magyarságból, mielőtt egy lépést is tesznek érte. (De hogy mi az igaz magyarság, azt most szombaton sem tudtuk meg.) Csurka még a független banktőke fontosságáról is beszélt, mert csak ez garantálhatja az ország függetlenségét. A bankprivatizáció során oda fognak figyelni, hogy külföldiek ne szerezhessék meg a magyar bankokat. Zétényi Zsolt az igazságtételről szólt, ténygyújtésre hívta fel a vidéki magyar út köröket. A ténygyújteményeknek helytörténeti értékük is lesz, de a nyomozás kiinduló pontjául is szolgálhatnak szerte az országban. Csete György, a Közakarat Egyesület nevében elmondta, hogy van három zászló: Árpád zászlaja, Szent István zászlaja és '56 zászlaja, majd szavait ezzel zárta: „Ne engedjünk a negyvennyolcból!" A népdalénekléssel frissített szombati napon jó néhány hozzászólás hangzott el a Magyar Út Körök társadalmi és szervezési pilléréről is, értintve - a maguk sajátos szempontjai szerint - az összes ma futó kurrens témát. • Néhány sor álljon itt a tudósító politikai sejtelmeiről. A kormánypártokból is kiábrándult tömegek 1994-ben valószínűleg nem adnának sok szavazatot se az MDF-re, se a KDNP-re, se a kisgazdákra. „Új" mozgalmával Csurka ezeket a „saját tömegeket" akarja felrázni, leszállítva őket, mint választókat, a saját pártoknak...