Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13 / 37. szám

8 KITEKINTŐ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. FEBR. 13. Ö

sszejött a Nagytanács! Kőbe faragva és bronzba öntve állnak a hősi szobrok Buda alatt. A régi pécsi országúi mentén épiil-szépiil a szoborpark. Ha kész, lesz majd talán miisor is! Az érdeklődő turisták szórakoztatására úttörő jelmezbe öltöztetelt kisgyerekek, PB-tagnak maszkírozott segédszlnészek minden egész órakor megkoszorúzzák majd Kun Béla monumentális bádog együttesét. Itt végződőt Steinmetz és Osztapenko kapitány európai álja. Meglehet, jobban jártak volna, ha eljutnak Bécsig. Ott esetleg nem költöztették volna odébb őket. Egy szabad, gazdag és unalmas országban persze könnyű nagystílűnek lenni. (Erről jut eszembe! Gül baba türbéjét nem kéne végre ugyancsak kiszállítani a temetőbe?) Nálunk Ferenc József és Sztálin József szobra se tudott megmaradni. A magyarok nem pártolják a köztéri szobrászatot? Vagy az egésznek az az oka, hogy e köztéri szobrok eredetijei nem pártolták a magyarokat? Mindegy. Parkot könnyebb építeni, mint országot, úgyhogy épül-szépül Budapesten a szoborpark. Marx feje még a földön. Lehet, hogy Engelsé? Nehéz fölismerni, amint behavazva, békaperspektívából reánk tekint. Az itt lakó, huszonkettedik kerületi öregasszony viszont ugyancsak kajahál: „Mért kellett ezeket idehozni? Reggel fölhúzom a redőnyt, és néz be az orosz!" Na jó, öreganyám, de bemenni már nem tud, és az is valami. (Zelei) NAGY LÁSZLÓ KÉPRIPORTJA Testvérvárosi fogadóóra Szeged és az amerikai Toledo városának kapcsolatában jelentős mozzanat volt a múlt év karácsonyán küldött tengerentúl segély. Csaknem 100 szegedi gyermek örülhetett a szeretet ünnepén kapott kedves ajándéknak. Hétfőn és szerdán délután a szegediek közelebbi információkat kaphatnak a testvérvárosi kapcsottal összefüggésben lévő minden kérdésről, ha a Forrás Szálló halljában felkeresik Bálint Erzsébetet, a toledói önkormányzat képviselőjét. A fogadóóra délután öt és hét óra között lesz. • Bonyodalom Röfi Kft. körűi Eljárás - hentesmunkáért Tápé. A szegedi rendőrkapi- kérésére vizsgálják azt az tányság készenléti nyomozócsoportja előállította K. Sz. Zs. Hüvelyk utcai lakost, aki alaposan gyanúsítható, hogy a tápéi Röfi Kft. hizlaldájából malacokat lopott. Az okozott kár mintegy 6 ezer forint. Baks. Helybeli feljelentő, a Barátság utcában lakó K. S. ügyet, melybe id. K. M. Árpád utcai lakos keveredett. A sértett ez utóbbi fia... Kifogásolja, hogy engedélye nélkül a saját lakása udvarán lévő ólban tartott, mintegy 80 kg-os fehér sertését levágta. A bejelentett kárigény 8000 forint. • Az EK agrárpolitikájának alapjait az 1958-as Római Szerződés vetette meg, azóta is minden jogszabály erre hivatkozik. (Remélhetőleg a magyar agrárrendtartás gyökere is a parlament által közelmúltban elfogadott törvény lesz.) Kiépültek az agrárpiaci rendtartások, elsőként és legátfogóbban a gabonapiaci, ami 1962-ben jelent meg, s az azóta rárakódott jogszabályokkal együtt mára több száz gépelt oldalra rúg. Majd következett a marha és a tej, a zöldség és a gyümölcs. Az alaposságra jellemző, hogy a vágólovon és a csigán kívül talán mindennek van saját rendtartása. Legjellemzőbb eszközök az árpolitikaiak, amelyen belül az EK alkalmaz irányárakat, importminimumhoz kapcsolódó küszöbárakat, felvásárlási kötelezettséget jelentő intervenciós árakat stb. Ez utóbbi akkor él, ha a belső piaci árak ez alá csökkennének. Az importszabályozások jellemző eszközei a • Agrárpiaci korlátozások Csak a csigának nincs rendtartása „Piacépítés, termeltetés, finanszírozás az élelmiszergazdaságban" címmel rendezett kétnapos országos tanácskozást Budapesten, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Az első napon a piacépítésről, az agrárpiaci rendtartásról, a terméktanácsok működésének tapasztalairól szóltak az előadók, a másodikon az agrártermeltetés, a kereskedelmi szervezetek működéséről tanácskoztak a gyakorló szakemberek. Ezúttal Vajda Lászlónak, az FM Közös Piaci önálló osztályvezetőjének előadásából emeljük ki a legfontosabbakat. vámok, lefölözések. Eleinte minden olajozottan működött, gyors ütemben fejlődött a fogyasztói árakon keresztül támogatott mezőgazdaság, a parasztság is megfelelő jöve delemhez jutott. A túltermelés a hetvenes évek közepén kezdődött, tíz év múlva pedig már 50 milliárd dollárt fordítottak a mezőgazdaság támogatására. A reformlépések a tejtermelés kvótáival kezdődtek, majd sok területen bevezették a késleltetett - nyolcvan százaléknál induló - intervenciót. Különös hullámzás kezdődött, ma éppen nagyon magasak az agrárkészletek. Egy millió tonna körüli marhahús, ugyanennyi tejpor, illetve vaj, több tízmillió tonna gabona, elsősorban búza finanszírozása óriási teher. A legújabb reformok, amelyek a túltermelést, a közvetlen támogatást próbálják csökkenteni, természetesen a parasztság ellenállásába ütköznek. A tejtermelési kvóta például akkor is csökkenni fog, ha több tejet akarnak adni a tehenek. A támogatások leépftéséva! párhuzamosan jelentkeznek azok az erőfeszítések amelyek igaz más címkével -, vissza akarják csempészni ezeket az elemeket a rendszerbe. „A kecske jói lakik, a káposzta viszont megmarad" helyzet feloldására egyelőre még nem találtak igazán hatékony eszközt. K. A.