Délmagyarország, 1993. február (83. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. FEBR. 10. Kiáltvány a kisiparosokhoz Az Ipartestületek Országos Szövetsége érdekképviseleti funkciójából adódóan folyama­tosan értékeli a vállalkozások működését meghatározó gaz­dasági feltételrendszer hatásait, javaslatait rendszeresen eljut­tatja a jogszabályalkotókhoz. Az IPOSZ Országos Elnöksége januári ülésén úgy döntött, hogy eddigi tapasztalatairól és új kezdeményezéseiről kiált­vány útján is tájékoztatja a vállalkozókat. A 300 ezer példányban megjelent Kiáltvány a magyar kisiparosokhoz leszögezi; az IPOSZ célja, hogy az egyéni vállalkozók gazdálkodási tevé­kenységét a társas vállalkozá­sokéval egyenrangúnak ismer­tesse el. Ennek érdekében igyekszik elérni, hogy a Par­lament állítsa vissza az egyéni vállalkozók adózási formák közötti választási lehetőségét. Jelentős eredménynek köny­velik el, hogy az 1993. évre hatályos személyi jövedelem­adó-törvény lehetőséget bizto­sít az egyéni vállalkozók szá­mára, hogy a gép- és beren­dezés-beszerzéseiket, illetve ezek felújítását, előállítását tel­jes egészében, értékhatár nél­kül, költségként számolhassák el. Az elmúlt év során sikerült a korábbinál kedvezőbb adó­előlegfizetési-rendszer kiala­kítását kiharcolni a kormány­zattól, de a jogszabályok to­vábbra is tartalmaznak olyan hátrányokat, amelyek ellen az IPOSZ fel fog lépni. A szakképzés, a szakmai színvonal növelése mindig is elsőrendű feladata volt az iparos társadalomnak - így a kiáltvány. Azonban a jelenlegi szabályozás szinte ellehetet­leníti ezt a tevékenységet. An­nak érdekében, hogy a tanulók képzésének leghatékonyabb formája, az iparosok által való szakképzés le ne épüljön, az Ipartestületek Országos Szö­vetsége és a Magyar Kézmű­ves Kamara kiterjedt akciót indít. A személyi jövedelemadó­bevételek elosztásának meg­változása a helyi önkormány­zatok hátrányára valószínűleg a helyi adók növekedését ered­ményezi. A reális mértékek kialakításához nagyban hozzá­járulhat a helyi és szamai ipar­testületek egyeztető tevékeny­sége a helyi önkormányzatok­kal, valamint az IPOSZ-nál foly­tatott érdekképviseleti munka. Az IPOSZ kiemelt célja a továbbiakban is mind a társa­dalombiztosítási, mind az adó­terhek legalább relatív csök­kentésének elérése, a célori­entált, szelektív támogatási rendszerek bevezetése - mond­ja a kiáltvány. K.G. Startra kész a Mondeo "93 a FORD Capitolnál Nyugat-Európában már reklámozzák, Magyarországon még csak várják a FORD új csodáját, a Mondeot. Részegh Ferenc, a Capitol autószalon üzletigazgatója elmondja, hogy a részletes típuslefrásnak még nincs birtokában, de annyi bi­zonyos, hogy a Mondeo, amely iránt már világszerte megmu­tatkozik az érdeklődés, a köz­kedvelt Sierrák fölváltására készül. Az új FORD csúcsmodell kifejlesztésére több mini ötmil­liárd dollárt fordított a világ­cég. A Mondeo fronthajtásos, többféle karosszéria variáció­ban és motorral készülő limu­zin. Előnye a maximális utas­biztonság - szériatartozéka többek között az ütközéskor a vezető előtt felfúvódó légzsák -, az ABS fékrendszer, az útviszonyoknak megfelelően szabályozható rugózás, haté­kony katalizátorok. A környe­zetvédelem kapcsán az sem utolsó szempont már, hogy a kocsi részegységeinek túlnyo­mó többsége újra hasznosítható műanyagokból készül, nem gazdagítják majd tehát a roncstemetőket. A világ multinacionális vál­lalataként a FORD e típussal ki akarja használni nemzetközi gyártóhálózatának előnyeit; a tipizált részegységek jelentő­sen csökkentik majd a költsé­geket, amely hatására a Mon­deo árban várhatóan ugyan­olyan kedvező „fekvésű" lesz, mint az élesebb kanyarokban. A Capitol autószalonban az elmúlt hónapokban a praktikus Fiestákból fogyott a legtöbb, ennek okát részint az OTP részletfizetési előnyökben, részben a „családi orvosok" e kiskocsi iránt megnyilvánuló érdeklődésében vélik fölfe­dezni. FORD Autószalon és Szerviz Szeged, Dorozsmai út 12. Tel: 62/325-587 Nyitva hétköznap este 6-ig, szombat-vasárnap 15 óráig. CSEPELI PIERT DISZKONT Szeged-Ságváritelep, Balázs B. u. 1 - Tel: 62/326-752 ÍÁZTflRTÁSI PAPÍRÁRU AKClÖf (WC-papír, papír zsebkendő, papírtörölköző, papírszalvéták) PENTEL ÍRÓ- ÉS IRODASZER-fIKCIÓ! (golyóstoll, 0,5 pixiron, golyósrostok, radírok, szövegkiemelők, hibajavítók) Kerámia hegyű tollak és betétek színes választékban. ÍRÓ-, IRODASZER- ÉS PAPÍRÁRUK NAGY VÁLASZTÉKBAN. Viszonteladóknak, közületeknek ingyenes házhoz szállítás Csongrád megye területén. Nyitva: hétfő-csütörtök 7,30-16-ig. péntek 7.30-13-ig. Gyakorlat és elmélet Két héttel ezelőtt ugyaneze­ken a hasábokon arról számol­tunk be, hogy együttműködési negállapodás jött létre a DmGK, a Szegedi Akadémiai Bizottság, valamint a Könyvtárral a jövőért alapítvány között. Az elképzelé­sek szerint az alapítvány - a ma­ga számítógépes hátterével ­segíti a szakemberek cseréjét, kiajánlását a vállalkozásokhoz. Összekötő kapocsként szerepel­het a gyakorlat (DmGK) és az elmélet (SZAB) között. A lapunkhoz eljuttatott né­hány soros közlemény legutóbb arról tájékoztatott, hogy az együttműködés nem csak pa­píron létezik További felvilá­gosítást dr. Nóvák Ákos ad az alapítvány címén (Szeged, Kál­vária dgt. 14.) és telefonszámain (310-799,310-944,311-174). A postás hozza az oxfordi diplomát „Ahogy Te fejlődsz, úgy fejlődik a céged is" - hangzik az oxfordi diploma megszerzé­séért indított szegedi stúdium egyik szlogenje. Február 18-tól ugyanis - ez a nyitóelőadás napja - Szegeden megkezdő­dik a világ minden pontján el­ismert és rangos, menedzse­reknek szakképesítést nyújtó, úgynevezett oxfordi diplomát adó távoktatás. Magyarországon a budapesti székhelyű Omegaglen Brit­Magyar Vezetőképző és Ta­nácsadó Kft. nyerte el azt a tendert, amelyet az angolok ír­tak ki a menedzserképzés lebo­nyolítására. Helyi, szegedi képviselője a Lakezis Bt., amely megszervezi az Oxford Open CMS programját, vagyis az Oxford Brooks University és az oxfordi Wolsey Hall között kialakított egyéves, távoktatással kombinált ve­zetőképzést. A kezdési időpont, a február 18. - mint ahogy azt a szerve­zőktől megtudtuk - nem je­lenti azt, hogy egy vagy két­hetes késéssel ne lehetne csat­lakozni a hallgatókhoz. Sőt: amennyiben kellő számú érdeklődő jelzi tanulási szán­dékát, a bt. azonnal újabb cso­portot indít. Az egyéves tanu­lási idő tehát nem mereven a hazai oktatás féléves periódu­saihoz kötött. A tandíj teljes áron 102 ezer forint lenne, ám ennek 40 százalékát a brit kor­mány átvállalja (mivel a távok­tatási programot a magyar gaz­daság felzárkóztatása érdeké­ben fontosnak tartja). Aki oxfordi diplomát szeret­ne, az mindössze hat napot tölt távol a munkahelyétől, ugyanis az öt tantárgyból ötször egy­napos foglalkozást szervez a Lakezis Bt., leszámítva az egyiket, amelyre két napot szánnak. Az előadók neves el­méleti és gyakorlati szakembe­rek. A tandíj a tanfolyam költsé­geit tartalmazza, de nem fog­lalja magában a kurzust záró szakdolgozat angolra fordítá­sát. Az elbírálás Oxfordban történik, majd a hallgatók meg­kapják a Certificate in mana­gements studies - CMS - el­nevezésű bizonyítványt, anél­kül, hogy lakóhelyükről ki­mozdultak volna. Erre külön­ben annak is van esélye, aki nem rendelkezik felsőfokú is­kolai végzettséggel (számukra előkészítő oktatást szerveznek). F. K. Szabályozott tejtermelés Aki harmincnégy forintos áron veszi a zacskós tej liteijét, az bizonyára nem is sejti, hogy ehhez manapság is csupán 16,40-es átlag felvásárlási ár tartozik. Ha ezt az 1990-es 14,09 forintos átvételi és a 18,20-as fogyasztói árhoz viszonyítom, kiderül, a termelő vajmi keveset profitál a drá­gulásból. Sőt emiatt csökkent le a fogyasztás, amitől egy idő­re a tejtermelés fontossága is megkérdőjeleződött. Azt, hogy ennek a világnak vége, mi sem jelzi érzéklete­sebben, mint hogy azokat is feloldották a tejtermelés növe­lésének tilalma alól, akik nem­rég még tíz ezer forintot kaptak egy tehén kivágásáért. A hely­zet stabilizálódásának azonban még jónéhány feltétele van. Ezekről ejtettünk szót a me­gyei Agrárkamara főtanácso­sával, Korom Sándorral. A statisztika tanúsága sze­rint a tej felvásárlás három év alatt az évi 2,2 milliárd literről 1,7 milliárdra csökkent. Az ezzel arányban lévő, mai 480 ezres tehénlétszám becslések szerint hónapokon belül továb­bi 30-40 ezerrel mérséklődik. Ez már előre vetíti az alacsony szinten lévő, kényszerhatás alatt született piaci egyensúly megbomlását, magyarul ezután nem csak elosztási zavarokból adódó tejhiány léphet fel, ha­nem valóságos mennyiségi hi­ány is. - Minél többet késik a ked­vezőtlen folyamatot megállító szabályozás, annál nagyobb lesz a tejtermelő ágazat vissza­esése, és az egyensúly helyre­állítása annál többe fog kerülni a költségvetésnek és fogyasz­tónak egyaránt. - A kamara szerint mit kellene tenni? - A szakmai érdekképvise­letekkel közösen készítettünk e témában elemzéseket, s felhív­tuk a döntéshozók figyelmét az ágazat hanyatlására. Az alap­kérdés az a jogos termelői igény, hogy a tej árában térül­jön meg az előállítás költsége, s ezen felül maradjon 10-15 százaléknyi nyereség a megél­hetésre. Több gazdaság adatai­ból számolva, a borjú- és üsző­nevelés költségeit is beleértve a tej önköltsége 23-24 forint. A jelenlegi felvásárlási árak ettől jelentősen elmaradnak. A hely­zetet rontja, hogy számítások szerint az energia, takarmány és egyéb költségek ebben az évben is 20-25 százalékkal nőhetnek. - Bármennyire meggyőzőek az elmondottak, nem látom azt a fzetőképes tömeget, amely épp most tudná helyrebillen­teni az évek alatt egyre jobban kibicsaklott egyensúlyt. - A nemrégiben elfogadott agrárpiaci rendtartási törvény akkor fog ebben megoldást hozni, ha a termelőknek jöve­delemgaranciát nyújt, s alkal­mazza a bevált nyugat-európai eszközöket. Ennek megfelelő­en a terméktanácsok jelentős döntési jogköre alapvető kö­vetelmény. A megvalósítás elhúzódása, félmegoldások becsempészése mindenképp visszaütne. A kvóta,a garantált ár, az irányár, a piaci beavat­kozás, a hazai piac védelme ma még elméleti fogalmak. Ebből kell működőképes gya­korlatot kialakítani. A garantált ár kialakításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a belföldi tej szükségletet idehaza kell megtermelni. A szakmai követelmény­rendszer teljeskörű felsorolása meghaladja írásunk kereteit, de egy eddig elfeledésre ítélt momentum újra feltűnt. A tej árában megjelenő - nálunk megszüntetett - költségvetési támogatás nem a szocializmus találmánya, a fejlett országok­ban ennek aránya a 60-80 százalékot is eléri. Az indokol­tan magasabb felvásárlási ár és a fogyasztói korlátok miatt tovább nem srófolható fo­gyasztói ár ellentmondása aligha oldható fel enélkül. T. Sz. I. Fotó: Gyenes Kálmán A tejtermelés fontossága is megkérdőjeleződött. A boci ebben vétlen. Mutatók a munkanélküliségről A tartósan munkanélkülieknek minőslt­hetőknek 74 százaléka volt a pályakezdő tavaly októberben, s közülük 47 százalék szakmunkás, 18 százalék szakközépiskolát végzett fiatal. Az év végére a helyzetkép tovább árnyékolódott, mert decemberben újabb 1.981 pályakezdőt vettek nyilvántar­tásba munkanélküliként. Közülük 780-an szakmunkások, 208-an szakközépiskolát végeztek, 208-an pedig gimnáziumban érettségiztek. Az elhelyezkedni nem tudó fiatalok 60 százalékának a végzettsége olyan munkakörökre nyújt képesítést, amelyek jelenleg túltel (tettek, s később is azok maradnak. A decemberben regiszt­rált, pályájukat kezdeni akaró munkanél­küliek közül egyébként 102 technikus, 151-en pedig diplomások. Utóbbiak, a magasabb szintű végzett­séggel rendelkezők különösen a megye városaiban startolnak rossz esélyekkel. Szegeden a bejegyzett munkanélküliek között ugyanis az elmúlt év végén 247 főiskolát, 168 egyetemet végzett volt. Hódmezővásárhelyen is „tolonganak" a diplomával rendelkezők az állásra várók A munkaerőpiaci feszültségek sajnos Csongrád megyében is erősödnek - tükrözve a gazdaságban tapasztalható negatív tendenciákat. A főként mezőgazdasági és az ehhez kapcsolódó élelmiszeripari termelő ágazatokra alapozódó gazdálkodású szűkebb pátriánkban tavaly szeptemberben „még csak" 24.275 munkanélkülit regisztráltak, decemberben pedig már 26.604-et. A munkából kiszorulók aránya folyamatosan emelkedik. Ennél is szomorúbb talán, hogy egyre növekszik azoknak a száma is, akik ki sem tudnak esni a munkahelyükről, merthogy be sem bírnak kerülni semmilyen állásba pályakezdőként. között: 68-an főiskolai, 23-an egyetemi végzettséggel. Szentesen „csak" 32 főis­kolát végzett és 12 egyetemi diplomást tartanak nyilván a munkanélküliek között, s hasonlóak a számok Csongrádon is (32, illetve 11 fő). Makón 18 főiskolai és 13 egyetemi diplomás vár munkahelyre. Új városaink közül Kisteleken 13 főiskolai és 3 egyetemi végzettségű, Mórahalmon 1 főiskolai és 3 egyetemi diplomás van mun­ka nélkül. A községek közül is van né­hány, ahol több állástalan diplomás vára­kozik munkalehetőségre. Sándorfalván például 5 a főiskolát és 5 az egyetemet végzettek száma, Mindszenten 8, illetve 3; Szatymazon 6 és 1; Zsombón 4 és 3; Pusztamérgesen 4 és 2; Röszkén 3 és 2. A szakképzettséggel, közép- és felső­fokú végzettséggel rendelkező, tudásuknak megfelelő munka nélkül kallódók ag­gasztóan gyarapodó száma hatványozottan kedvezőtlen jelensége megyénk munkaerő helyzetének. Egyrészt azért, mert tudás marad kihasználatlanul, s érték vész el általa. Másrészt pedig a mostani tenden­ciák arra mutatnak, hogy a szakképzett pályakezdőket, illetve a diplomások egy részét újabb, más, jelenlegi viszonyaink között szükséges és hasznosítható kép­zettségekhez kell juttatni - drága tandí­jakon. Szabó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents