Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

SZERDA, 1992. JAN. 6. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. „A vállalkozó ma is csak önmagára számíthat!" - Melyik a főnök kocsija? ­nézek szét az autócsodák között. - Egyik sem! Az enyém kinn áll a kapu előtt. Egy ezer­ötös Lada. - Csak javítani szereti a jó kocsikat, vezetni nem ? - Vezetném is szívesen. De még nincs itt az ideje. Bosz­szant, amikor egy héten tfzen is megkérdezik, miért járok Ladán. - Tényleg, miért? - Mert minden fillért a cég­re költök, nem pedig a parádéra. - Legalább húsz éve vállal­kozó. Mit változott a világ eny­nyi idő alatt? - Nagyon is sokat. Én úgy indultam az életnek, hogy nem is engedtek középiskolába, mert a szüleimnek hat hold földje volt. Azt mondták, ha belépnek a téeszbe, továbbítják a felvételi lapom. Ilyen áron meg nekem nem kellett az érettségi. Elmentem szakmát tanulni. Nohel József autóelekt­romos műhelyébe kerültem, ahol kitanultam a szakmát, nem véletlen hívták profesz­szornak az öreg mestert. - A névjegyén az áll, hogy villamosmérnök! - Ez is egy külön történet. Először megszereztem a tech­nikusi oklevelet. Közben önál­lósítottam magam, ez pedig ha­talmas bijn volt akkoriban. A legenyhébb az volt, hogy lema­szekozták az embert. - És akkor jött az egyetem! - De nem volt ám túl egy­szerű az sem. Leginkább attól féltem, hogy megkérdezik, miért akar egyetemre járni egy maszek. Erre jobban készültem a válasszal, mint fizikából. - Megkérdezték? - Meg. Az volt a mese, hogy csak a családom miatt vá­laszottam a vállalkozást, mert Így tudom őket eltartani, de ha lesz diplomám, akkor vissza­megyek az állami iparba és egy nagy cégnél kamatoztatom a Fotó: Schmidt Andrea Orcsik Sándor: Csak elégedett emberekkel szeretek dolgozni Az udvaron és műhelyben patyolattisztaság, mintha nem is autókat szerelnének itt, hanem tortát díszítenének. Orcsik Sándor autóelektromos javító műhelye évek óta fogalom Szegeden. Ha valamit az Orcsik nem tud, akkor máshol sem érdemes próbálkozni vele! - esküsznek az utósok. Nem régiben egy másik cégtábla is felkerült a kapu fölé. Nem is akármilyen: a világhírű Bosch-cég adott nevet az ősz utcai műhelynek. Az udvaron Mercedesek, Audik, Mazdák és Toyoták - rádiótelefonra várnak, vagy éppen a gyújtás "csúszott el" egy picit. tudásom. Akkoriban ez volt a szabvány szöveg. - Bevették? - Be. Én voltam az első kis­iparos, akit engedtek egyetem­re járni. Gondolom úgy voltak vele, legyen egy ilyen is. - Szóval kárpótolta önma­gát. - így is mondhatjuk. Azután persze a nyolcvanas években oldódott ez a merevség. Már lehetett vállalkozni. Akkor vet­tem meg ezt az Ősz utcai te­lepet. - Amin ma az a felirat dí­szeleg, hogy Bosch-márka­szerviz. - Mielőtt a nevüket adták volna alaposan megnéztek mindent: engem is, a műhelyt is. így került ide a Bosch már­kaszerviz, egy shop és a cég nagykereskedelemi részlege. - Hányan dolgoznak ma? - Hét alkalmazottam van és tizenöt tanulóm. - Miért fontos, hogy tanuló­kat tartson ? - Mert attól nem leszünk kevesebbek, ha tovább adjuk a szakma fortélyait. Sőt! Én egyébként is úgy vagyok vele, hogy csak elégedett emberek­kel szeretek dolgozni. Ha egy alkalmazott azt érzi, hogy ő éjjel-nappal gürizik, a főnök meg gazdagodik, akkor az a vállalkozás halálra van ítélve. - Lassan kikopnak a keleti autók, jönnek a nyugatiak, most újratanulják a szakmát? - Nem így mondanám. Má­sok lettek a minőségi követel­mények. Márpedig nálunk a minőségre mindig nagyon oda kellett figyelni, ha versenyben akartunk maradni a nagy cé­gekkel. - Egy szegényedő világban futja még az autósoknak arra, hogy kocsit javitassanak? - Aki igényes, az nem a ga­rázsban bütyköli a kocsiját. Ma már olyan bonyolult lett 'ez a szakma, hogy nem lehet egy villáskulccsal és két csavarhú­zóval boldogulni. Több milliós műszereink is vannak. Ez egy nagyon költséges szakma. - Mi van ha elromlik a La­dája? - Megcsinálják a kollegáim. Nekem már nem marad időm arra, hogy a vállalkozás szer­vezése mellett befeküdjek egy­egy kocsi alá. Megbízunk egy­másban: én a vállalkozást irá­nyítom, az embereim pedig az autókat javítják. - Húszévi vállalkozói ta­pasztalattal a háta mögött mi­lyen gazdasági környezetre vá­gyik? - Olyanra, ahol minél több a jómódú ember és meg tudja fizetni a szolgáltatások árát. Jó lenne, ha a bankrendszer a mainál sokkal jobban segítené a vállalkozókat és lényegesen kevesebb adminisztrációval terhelnének bennüneket. De ma még úgy látom, hogy a vál­lalkozó csak magára számíthat. Rafai Gábor Gyerta és porlasztó nélkül Azt gondolom, hogy a mai kor automobilizmusában is óriási hatást gyakorol a 34 éves német gépészmérnök, Ru­dolf Diesel szabadalma, amelyet 100 éve, 1892 augusztusá­ban jelentett be - az oltalmat a következő évben meg is kapta -, belső cgésű motorok gyújtógyertya nélküli üze­meltetésére. Ennek a motornak nemcsak elektromos gyúj­tásra nincs szüksége, hanem porlasztóra sem. Diesel Így járt túl a Szegeden született Csonka János és Bánki Donát találmányán, és a német Maybach elképzelésén. Diesel találmányának lényege, populárisán: a két- vagy négyütemű motorban a dugattyú először lefelé halad, mi­közben csupán tiszta levegőt szív be. A második ütemben a dugattyú felfelé halad, és annyira összesűríti a levegőt, hogy az 700-900 Celsius-fok hőmérsékletűre melegszik fel. A forró, sűrített levegőbe fecskendezik be az üzemanya­got, az úgynevezett dízelolajat, amely önmagától azonnal meggyullad, és a harmadik ütemben a dugattyút mun­kavégzés közben visszalöki. A negyedik ütemben a du­gattyú ismét felfelé siklik, miközben kiszorítja a kipufogó­gázokat. Ez a megoldás természetesen különleges szerkezeti anyagokat és megoldásokat kíván, hogy az anyag a hatal­mas felszabaduló erőket képes legyen elviselni. Éppen ezért az első dízelmotorok még nem voltak alkalmasak járművek meghajtására, hanem csak bizonyos és későbbi finomítások után. Tehát egyelőre Ottó Diesel sem ment sokra hatalmas szellemi termékével, és az iparban, különösen az erőmű­vekben állók csak motorként alkalmazták ezeket, 1897-től kezdődően. A nagy feltaláló mérnök élete tragikusan végződött Az Antwerpen és Harwich között hajózó Dresden nevű hajó 12. sz. kajütjéből rejtélyes körülmények között eltűnt Ru­dolf Diesel, az 55 éves német mérnök. Halálának körülmé­nyei mára sem derültek ki, és a technikatörténet számára napjainkban is feltáratlanok az igazi okok. Kémtörténet, gyilkosság, öngyilkosság? Ki tudja? Biztosat senki sem ír ma sem. Lehet, hogy ma már nem halála, hanem életműve érdekes az emberiség, a világ automatizmusa számára. Rudolf Diesel (1858-1913) a neves Linde és Schröter professzoroknak volt tanítványa, akik korán felismerték zseniális képességeit, amit egyes életrajzírói szerint már 1872 óta rejtegetett magában. Az általa feltalált motor az előbbieknek minden hibáját kiküszöbölte, majd jóval ké­sőbb, az első Diesel-motor bemutatására 1894 februárjá­ban került sor. Üzemi megvalósítást pedig csak 1896-ban kapott. A Diesel-motorokat ma már az egész világon ismerik és használják, szárazföldön, levegőben, vízen, a levegőt sűrít­ve, nagy nyomáson, 40 atmoszférán. És mindig elmarad a gyújtás! Óriási eredmény! A hatalmas elme, a műszaki zseni ki tudta védeni a kis kompressziót, a kb. 7 atmoszfé­ra nyomást, és megoldásánál nem szükségeltetik az elekt­romos gyertya szikrája. Diesel megoldása azért is nagyon gazdaságos, mert a nyersolaj sokkal olcsóbb mint a benzin, és ezért számos erőgép- konstrukcióban nyert alkalmazást. Ebben az energiaválságos világban mennyi sok Dieselre lenne szük­ségünk, ha tudnánk igazán értékelni szellemi tőketulajdo­nosainkat, akik az emberi haladást mindig előre igyekeznek vinni. Bátyai Jenő - Kanada, Japán és Ausztria máris érdeklődik az 1996-os budapesti Expo iránt. Tárgya­lások folynak az Egyesült Államok szövetségi kormányá­val, de érdeklődés mutatkozik az USA egyes államai részéről is. Az Expo külső megítélése jó - már szponzori szerződést írtak alá az IBM-mel, és más, japán és amerikai cégekkel is tárgyalnak - mondta Gerhard Feltl, Barsiné Pataky Etelka világkiállítási biztos tanács­adója az MTI munkatársának. Áz osztrák szakember, aki ügyvezető igazgatója volt a tervezett Bécs-Budapest világ­kiállítást szervező bécsi cég­nek, és kampányfőnöke volt az államfővé választott Thomas Kiesőinek is elmondta: az ex­pón 12 millió látogató, 35^40 ország és 10-15 önálló pavi­lonnal is rendelkező cég - köz­tük a szponzorok - részvételé­re számítanak. Idén új szakaszba lép az ex­po kommunikációja. Tájékoz­tatókat készítenek a közintéz­mények, az oktatási intézmé­nyek, a vállalkozók, a reklám­és marketingszakemberek és a sajtó számára. Tavasszal meg­jelenik a szakemberek infor­mációigényét kielégítő ké­zikönyv az expóról. A lakosság folyamatos tájékoztatásában fontos segítséget jelenthet a sajtóközpont, mely a Világ­kiállítási Programiroda hama­rosan megnyíló új irodaházá­baq kap helyet. Ev végi földindulás December 21-én került be­vezetésre a Pick Rt. részvénye a tőzsdei kereskedésbe. Bemu­tatkozása jól sikerült, mert ár­folyama már az első napon fo­lyamatosan emelkedett, és az 1232 forintos szinten állt meg. Az elkövetkező napok során élénk kereskedés zajlott a papí­rokra. Az ár visszaesett az 1200­as kibocsátási szintre. Ennek okát a spekulánsok tevékeny­ségében kereshetjük, mert a kárpótlási jegyért szerzett rész­vények most cserélnek gazdát. A piacon állandóan van kí­nálat, így az árak nem kúszhat­nak felfelé. E részvények átru­házása után várható az árfo­lyam további emelkedése. A befektetők ilyen irányú várako­zását mutatják a papírra meg­kötött eladási és vételi opciók is. Az év utolsó tőzsdenapja igazi tűzijátékot hozott. Ennek az az oka, hogy az utolsó tőzs­Az ünnepek miatt csak csonka hetet tudtak tartani a Budapesti Értéktőzsdén, a december 21-től 30-ig vizsgált időszakban hat tőzsdenap volt. A forgalomról elmondható, hogy az év vége pozitív hatással volt a befektetőkre, és ez az üzletkötések volumenében is éreztette hatását. denap záró árai jelennek meg a társaságok év végi zárómérle­gében, így nagy lehetőség van a nyereség-veszteség mutatók befolyásolására. Az utolsó tőzsdenapon 44,4 MFt érték­ben cseréltek gazdát részvé­nyek, ami az utóbbi idők leg­jobb eredménye. Ez az összeg nagy része IBUSZ-tranzakci­ókban vett részt. A kialkudott árfolyam minden esetben 2800 forint volt, amely jóval maga­sabb a két héttel ezelőtti árnál. Az igazi meglepetést a Ská­la Coop Rt. papírja szolgáltat­ta. A részvény hosszú idők óta a 710-740-es sávban ingado­zik. December 30-án az utolsó kötést kereken 1000 forinton ütötték nyélbe, ami a papír ki­bocsátáskori ára. A kereskedés még 740 forinton indult, de rö­vid idő alatt az árfolyamok irreálisát ugrottak felfelé. Szü­letett két nagy értékű eladási opció is, 1993. VI. 31-ig szóló határidővel, 950 forintos áron, 10 forintos opciós díj mellett. A tőzsdei árfolyamok várható alakulását figyelembe véve, nagyon valószínűnek tűnik, hogy az eladási jog birtokosa hatalmas nyereségre fog szert tenni, amely elérheti akár a 10 millió forintot is. Ágoston Róbert Manapság már annyiféle kisautó van, miért épp a Daihatsu gyár legkisebbjével, a Cuore-val foglalkozunk? A magyarázat rendkívül egysze­rű. Szinte egyetlen kisautó sem kínál annyiféle „nagy" dolgot, mint ez az alapváltozatában há­rom hengeres, nyolcszáz köbcentis kis törpe ­ami azért nagyon mérges. A neve ugyan nem a Curare, vagyis a nyílméreg, inkább a Cuore, va­gyis latinosan szív. De ez a szív igen jól dobog, hiszen legnagyobb sebessége 135 kilométer a kiskocsinak - és álló helyzetből száz kilométe­res sebességre is igen szépen gyorsul. Mi az a bizonyos plusz? Van benne - hogy a divatos szófordulattal éljünk - mindjárt négy aj­tó. Ne feledjük, olyan kiskocsiról van szó, amelynek teljes hossza alig haladja meg a há­rom métert. Á konstruktőrök először az ajtókat rajzolták be a tervbe - gondolhatnánk -, aztán mindjárt el is lazsálták a rajzolgatást. így aztán a motort jól el kellett helyezni, ami nem ment másként, csak keresztbe. A pörgős kis motor ­mindjárt még egy többlet - öt fokozatú váltót kapott, hosszú, kímélő ötödikkel, afféle autópá­lyára, folyamatos haladásra valót. Hajói bánunk vele, akkor az országúti fogyasztás öt liter körül alakul. Ez nem prospektus.szám, ezt tényleg autóztuk vele. A városban persze már a kis Cuore is nehezebb helyzetben van, de azért még kategóriájában (kisautó!) tisztességeset pro­dukál. Városban, parkoláskor lehet irigyelni a Cuore tulajdonost, olyan picike helyre is befér. Talán ezért is kedvelik a hölgyek oly nagyon... Van benne még komoly szellőzőrendszer, ál­lítható magasságú biztonsági övek, hátsó ablak­törlő, jobb oldali tükör, hölgyeknek mindkét napellenzőben.sminktükör. Ennél talán még fontosabb, hogy - mint a nagyok - ólmozatlan benzint kíván, a háromutas katalizátor is szé­riafelszereltség. A csomagtartó nemigen mond­ható nagynak. A kocsi előnyére legyen viszont mondva, hogy a hátsó ülés háttámlája osztott, tehát aszimmetrikusan is előrehajtható.

Next

/
Thumbnails
Contents