Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-06 / 4. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET KEDD, 1992. DEC. 22. A szentesi ruhagyárban Mennyiért nyomják a pedált? A varrodákat évtizedek óta a könnyűiparhoz sorolják, azzal a ragadvány elképzeléssel, hogy ott könnyű dolgozni. Holott a textilkonfekció egyik szentesi központjában, a ruhagyárban is annyi figyelmet, koncentrációt, idegmunkát és robotos energiát kívánnak a gépek, amennyi becsületére válna bárhol a nehézipari dolgozóknak is. Ráadásul évtizedek óta felszínen lévő kérdés, hogy - képletesen és a valóságban is - mennyiért nyomják az asszonyok, lányok a varrógépek pedálját, hiszen a könynyűiparhoz mindig is „könnyű béreket" párosítottak. Most sem különb a helyzet, mert meglehetősen alacsonyak az átlagbérek. Egyfajta szemléletességgel ezt úgy lehet kifejezni, hogy a havi kereset legfeljebb három hétre futja az élelmiszerboltban, a piacon, miután odahaza a háztartási rezsiköltséget is letudták a munkásnők. A másik oldalon pedig ott van a gyárban a termelés szempontjából érthető és nagyon fontos minőségi követelmény, mert enélkül nem találnak vevőre a piacon az előállított cikkek, az éles konkurenciaharc közepette. Hosszú előzménye van a krónikus bérfeszültségnek és a tekervényes okokból kiindulva juthatunk el a mai .végkifejlethez. A lényeg egyik lehetséges megközelítése az, hogy a szentesi ruhagyár tulajdonképpen sohasem volt önálló és független gazdálkodási egység. „Belügynek" számít, de a szegedi anyavállalat valószínűleg annyi általános költséget könyvelt vissza a szentesi üzemre, amennyit jónak látott. Az is sokat mond, hogy a többnyire nyereséges szentesi ruhagyár műszaki, raktározási és egyéb fontos feltételek hiánya miatt nem tudná elfogadni az ajánlatot, miszerint „holnaptól kezdve saját magatok urai vagytok, és boldoguljatok saját belátásotok alapján!" Teljesen mindegy, hogy mesterségesnek vagy természetesnek nevezzük azt a sokféle függőséget, amiben a szentesi gyár leledzik. A szigorú tény az, hogy Kereseti varrónők. No, de ennyiért? emiatt a küszöbön álló privatizációs folyamat is nem kevés akadályba ütközik. Szentesen hasonló nagyságú üzemek és gazdasági szervezetek - szerencsés esetben vagy tudatos stratégiával - úgy tudnak felszínen maradni, hogy például technológiát, anyagot, gépet szereznek a külföldi partner segítségével, aki a piaci adottságok kialakításában is támogatást nyújt. Persze ezt ezerszer könnyebb dolog leírni, mint egyszer és tartós jelleggel megcsinálni, de túlságosan sok választása nem marad az ipari folyamatok főszereplőinek. Csak reméli és Fotó: Enyedi Zoltán őszintén óhajtja az ember, hogy a szentesi ruhagyár is végre egyenesbe érjen és megszűnjenek a szorító problémái. Addig is meg kell barátkozni azzal az információval, hogy a megyei munkaügyi központ helyi kirendeltsége szerint csapatszámra keresnek varrónőket, de alig jelentkeznek erre a munkára. A háttérben az egyik ok az lehet, hogy ezért a pénzért amit kapnak vagy kapnának a textilipari üzemekben Szentesen, azért nem nyomják naphosszat a pedált a lányok és aszszonyok... Sz. R. MNB devizaárfolyamok devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol fonl 126,64 126,99 127,34 Ausztrál dollár 57,79 57,94 58.09 Belga frank (100) 250,86 251,44 252,02 Dán korona 13,29 13,32 13,35 Finn márka 15,72 15.77 15.82 Francia frank 15,10 15,14 5,18 Holland forint 45,87 45,98 46,09 lr font 135,47 135,79 136,11 Japán ven (100) 67,42 67,57 67,72 Kanadai dollár 66,08 66,25 66,42 Kuvaiti dinár 277,25 277,94 278,63 Német márka 51.57 51,69 51,81 Norvég korona 12,06 12,09 12,12 Olasz lira (1000) 56,05 56,21 56,37 Osztrák schilling (100) 733,27 734,97 736,67 Portugál escudo (100) 57,01 57,15 57,29 Spanyol peseta (100) 72,51 72.70 72.89 Svájci frank 57,18 57,32 57,46 Svéd korona 11,80 11,83 11,86 Tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dullár 84.21 84.41 84,61 ECU (Közös Piac) 100,60 100,85 101,10 MNB valutaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam I egységre, forintban Angol font 125,62 127,02 128,42 Ausztrál dollár 57,35 57,97 58.59 Belga frank (100) 248.09 250.42 252.75 Dán koronu 13,19 13,32 13,45 16,07 Finn márka 15,67 15,87 13,45 16,07 Francia frank 15.02 15,16 15.30 Görög drachma (100) 38.43 38,85 39,27 Holland forint 45.54 45.97 46,40 Ir font (35,56 136,86 1.38,16 japán yen (100) 66.97 67,57 68.17 Kanadai dollár 65.55 66.25 66.95 Kuvaiti dinár 275,49 278,24 280,99 Német márka 51,16 51,64 52,12 Norvég korona 1.94 12.06 12.18 Olasz lira 11000) 56,16 56.80 57,44 Osztrák schilling (100) 726,39 733,19 739,99 Portugál escudo (100) 56,30 56,85 57,40 Spanvol peseta (100) 71,86 72,62 73.38 Svájci frank 56.58 57.12 57.66 Svéd korona 11,67 11,80 11,93 USA-dollár 83,61 84,39 85,17 ECU (Közös Piac) 99,90 100.88 01.86 AZ 1 %-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ Egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon is a kisvállalkozások iránt. Ha ezt a tendenciát összehasonlítjuk az Egyesült Államokban korábban megfigyeltekkel, akkor arra a megállapításra jutottunk, hogy ez az irány az, amely Magyarországot a leghatékonyabban segítheti egy jól prosperáló gazdaság felépítésében. Miért? Erre a kérdésre Jan Pisanczyn úr válaszol, aki a New York állam SBDC (Kisvállalkozásokat Fejlesztő Központjának) tanácsadója és az elkövetkező hónapokban az Euromened/ser iskolaközpont felkérésére a vállalkozók részére tanácsadási folytat. - Az előzőekben megfogalmazott kérdésére először néhány számmal válaszolok. Az elmúlt években az USA-ban az új munkahelyek 90 százalékát a kisvállalkozások teremtették. Hazánkban ezeket a dinamikusan fejlődő vállalkozásokat a gazdaság motorjaiként tartják számon, mivel ellentétben a mamutcégekkel ezek új ötletek és termékek széles spektrumát szolgáltatják nagyfokú rugalmasságuk és kreativitásuk miatt is. Bebizonyosodott, hogy igazán csak a kisvállalkozásokra támaszkodva lehet felépíteni egy jól működő, erős gazdaságot. - Nagyon érdekes amit mondott, viszont a legtöbb magyar vállalkozói 01 felmerülhet, hogy hazánk gazdasági, politikai adottságai /< (jesen mások, mint az USA-é. Gondolja, hogy ez a tendencia A gyarországra is jellemző lesz? - Bizton igyok benne, amit azért is merek ilyen határozottan kijelenteni, ivei a magyar gazdaságban elindult folyamatok is ebbe az irányba mutatnak. Mire gondolok? Tapasztalatom szerint a magyar kis- és középvállalkozásokat több nagy csoportba sorolhatjuk Vállalkozások, melyek már a '80-as években alakultak és nu már jól prosperálóvá váltak. A privatizáció során nagyvállalatok részekre tagolásából kialakult kft.-k, mely nagyvállalatok vezetői egyszerre egy vállalkozás tulajdonosaivá léptek elő. Míg mások - és tapasztalatom szerint nagyon sokan a vállalko/.ist a munkanélküliség elkerülésének egy alternatívájaként értékelik. - Mekkora esélye van egy új vállalkozásnak az USA-ban a -.cink alapján a kezdő vállalkozások 35 százaléka az i tönkremegy, 5 közül többnyire csak 1 működik 5 év sikerre? - Felmi első 3 évb. elteltével i - Milye II okokat lát ön e magas számok hátterében? - Megismerve és összevetve a magyar vállalkozásokat az amerikaiakkal, az okok közel azonosak. A legfontosabb pedig a következő: .i megfelelő menedzsment hiánya, pontosabban a tervezés hu. ya. Példák sorával támasztható alá, hogy egy adott erületen legsikeresebb vállalkozások azok, amelyek endelke/.ne jól átgondolt, írott üzleti tervvel, amely nem több, mint: egyértelmű és pontos megfogalmazása annak, hogy mi a állalkozás tárgya? Mikor és mit fog tenni? Milyen körülmények között fog működni? Ha rendelkezik valaki egy jól átgondolt üzleti tervvel, azáltal biztosítja, hogy: világosan meghatározott üzleti célja legyen. A különböző piaci stragéiákkal értékelve növelje a siker esélyét. Januári „pénzmag" - őszi vetésért Az őszi kalászosok vetése befejeződött. E megállapítás mínusz 10 fokos jelenünkben egyáltalán nem meglepő. Az FM hivatalban nem ennyire egyszerű e korszak vagy évszakhatárt meghúzni. Ugyanis egy kormányrendelet rendelkezik arról, hogy az őszi kalászosokat elvetők hektáronként 1.500 forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak. írva vagyon, hogy a támogatás a vetést követő hónap 15ik napjától igénybevehető, csak a másik végét felejtették el lezárni, hogy meddig él e jog. Feltételezve, hogy december elején még vetettek gabonát, január második fele még mindenképp belefér az időtartamba. Ha a rendelet nem, a hivatal mégis szeretné mielőbb lehúzni a rolót, arra kérik a „magvetőket", még e hónapban jelentkezzenek, ha akarnak. Az FM hivatal a vetés megtörténtét igazoló hatóság, így emiatt most a statisztikát kiegészítő információkhoz is jutottak. Eszerint megyénkben 81 ezer hektár őszi kalászost vetettek, ami az előző évit 6 ezer hektárral meghaladja, de nem éri el a két évvel ezelőtti szintet. Az egyéni termelők a becslések szerint 15 ezer hektárra tehető veteményük feléért vették eddig föl a „járandóságukat". A nagyüzemek szinte kivétel nélkük éltek a felkínált lehetőséggel. Az egyéni termelésről nehéz részletes statisztikával szolgálni. Az alapadat is mond valamit. a 7500 bejelentett hektár 2 ezer ember között oszlik meg. Ez az 1-2 holdas kis területeket éppúgy magában foglalja, mint a néhány 50 hektáros tételt. T. Sz. I. Nyugatról jött a DAM Minden a föld körül forog Már a karácsonyi ünnepek előtt megjelent a Dél-Alföldi Magazin (DAM) legújabb száma. Akkor érthető okokból inkább a szórakoztatóbb témákkal foglalkozó lapokat kereste az olvasó az újságárusoknál, s nem azokat, amelyek a világ dolgaiban eligazítani óhajtanák. Hisz, mint köztudott, a DAM Magazin, a Dél-Alföldi Média Kft. periodikája ugyancsak keményen nyilvánít véleményt a mezőgazdaságot érintő kérdésekről. , Hogy mit ajánlunk a negyedévente megjelenő lap cikkei közül azok figyelmébe, akik csak most tudnak időt szakítani az elmélyültebb olvasáshoz? Például a magazin azon írásait, amelyek a Raiffeisen-ttpusú szövetkezetek működéséről számolnak be. Szőcs László, a MOSZ ellenőrző bizottságának egyik tagja trja németországi élménybeszámolójában: „A Német Rajffeisen Szövetség tagszervezetei között található mintegy 3 ezer helyi pénzintézet, körülbelül 5 ezer mezőgazdasági áruforgalommal foglalkozó és 800 kézműiparos áruforgalmát közösen bonyolftó szövetkezet. Az áruforgalommal foglalkozó szövetkezeteknek két típusa ismeretes. Az egyik, amikor a banki és az áruforgalmi tevékenység egy jogi személyiség szervezetén belül bonyolódik. A másik, amikor különféle cikkek (tej, bor, gyümölcs, gabona, állat, gép) áruforgalmára specializálódva önálló jogi személyiségek szerveződnek. Az említett szövetkezetek taglétszáma együttvéve eléri az 1,35 milliót." A DAM Magazinból az is kiderül, hogy Magyar Raiffeisen Alapítványt hoztak létre, amely a Németországban és Ausztriában 100 éves múltra visszatekintő és az egész vidék életét átfogó szövetkezeti mozgalom alapítójának, Friedrich Wilhelm Raiffeisennek a nevét viseli. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Olvashatunk a Déli Autópálya Rt. legújabb terveiről (a cég májusi közgyűlését különben Szegeden tartják), a kunhegyesi népfőiskoláról, a zsombói nagy álmokról, s a magyar vidék sorsfordulójáról. F. K. Hómunkások '93. Mérnök úr, szóljon a szerkesztő úrnak, meghívom egy forró teára...