Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. JAN. 29. * • Los Angeles Times Csurka revíziót akar? Kelet-Európa nemzetiségi kérdéseivel foglalkozott szer­dán a The Los Angeles Times, hangot adva a romániai és a Szlovákia magyar kisebbség gondjainak is. - Az erdélyi román többség nacionalistái azt mondják, hogy az etnikai probléma megoldásának egyetlen módja, ha a kisebbségek a vegyes lakosságú vidékeken beolvad­nak - (rta a lap, megszólaltatva Gheorghe Funar, kolozsvári polgármestert, aki kijelentette: - Nevetséges lenne 16 külön­böző nyelven kitenni a felira­tokat, Romániának ugyanis ennyi kisebbsége van, s miért kivételezzünk eggyel közülük? Iványi Gábor lelkész elmon­dotta, hogy sok Romániában, Szlovákiában élő magyar fel­ismeri: hasznos, ha beszéli az állam nyelvét, de nem jó kényszeríteni őket erre, még közvetetten sem." „Még Magyarországon is, amelyet sokáig a társadalmi stabilitás szigetének tekintet­tek, Csurka István, a jobboldali demagóg, számottevő táborra tett szert állításával, hogy zsidók és a korábbi kommunis­ta elit liberálisai a magyarok rovására tovább gazdagodnak - írta a The Los Angeles Ti­mes. A kormányzó párt egyik vezető tisztségviselőjének, Csurkának a felhívásai az első világháború után elvesztett magyar területek visszaszerzé­sére rontották a szomszé­dokhoz fűződő kapcsolatokat csakúgy, mint a Magyaror­szágról külföldön alkotott képet". „Új Európát kell te­remtenünk, új határokkal és új­ra kell tárgyalni a békeszer­ződéseket" .amelyek Magyar­országot megfosztották terü­letének 60 százalékától - mon­dotta a lapnak a képviselő, aki a tudósítás szerint a nyári ta­nulmányát követő felhábo­rodás ellenére hangoztatja: sok magyar nevében beszél s nincs oka rá, hogy a megírtakból bármit is megbánjon, beleért­ve, hogy a náci élettér kifeje­zést használta. „Képtelenség lemondani szavakról csak azért, mert azokat a nácik használták. Természetesen a pártban nem mindenki ért egyet azzal, amit mondtam, de úgy érzem, hogy a többség velem van,, - jelentette ki. „A Nyugat bűnös abban, hogy hagyta izzani a balkáni háborút, és elhanyagolta annak menekültjeit. Most az a nagy kérdés, mi történik a volt Szovjetunióban. Ha elkezde­nek onnan elvándorolni, Ma­gyarország tönkremegy, nem tudunk milliókról gondoskod­ni" idézte végül Csurkát az amerikai napilap. • Szerb Krajináért Egyre több áldozat • Közel ezer szerb civil és katona, valamint 2500 horvát katona vesztette életét a Szerb Krajináért folyó harcokban ­jelentette be csütörtökön Gorán Hadzic, a horvátországi szer­bek vezetője. Szerb részről a civil áldozatok száma 830, az elhunyt szerb katonáké pedig 150 - állította Hadzic egy csü­törtöki belgrádi sajtóértekez­leten. Az ENSZ tudomása szerint ugyanakkor Szerb Krajinában általános mozgósítást rendeltek MTI - Telefotó el. Ezt Szatis Nambiár tábor­nok, az ENSZ-erők főparancs­noka jelentette be csütörtökön Zágrábban. Időközben Belgrádban kraji­nai szerb források azt közölték, hogy a Peruca-víztárolót meg­támadó horvát kommandók több tagját a krajinai szerb erők „rövid harc után" meg­ölték, s az egyik támadó csapat horvát vezetőjét, aki az össze­csapásokban megsebesült, el­fogták. • Elbocsátásáért gyilkolt Három embert meggyilkolt, kettőt pedig súlyosan megsebe­sített a floridai Tampában az a fegyveres férfi, aki bosszúból elbocsátásáért lövöldözni kezdett korábbi vállalatának zsúfolt éttermében. A 33 éves tettes a helyszínről elmenekült. Órákkal később a rendőrség megtalálta holttestét a közelben - való­színűleg önkezével vetett véget életének. • Csapra vart „Barátság" Manapság Kárpátalján a feketepiac a legvirágzóbb üzletág. A legjövedelmezőbb pedig az üzemanyaggal való üzérkedés. A feketézők a legrafináltabb módszerekkel jutnak az üzemanyag­hoz. Az egyik juhász azonban egy Beregszász melletti faluban mindenkin túltett, ő a község közelében húzódó „Barátság" kőolajvezetékhez ment, azt verte csapra. Mire a turpisság ki­derült, az élelmes férfi néhány tonna nyersolajon már túl is adott. • Szegfű László főiskolai ta­nár, a történelemtudományok kandidátusa fanyar mosollyal adja vissza a korrektúrát. - Megmondtam neked, hogy ez nem az én területem. Annak idején azért lettem kö­zépkoros, hogy ne kelljen ilyen anyagokkal foglalkoznom. • Ehhez képest másodéves voltál, amikor egy illusztris előadónak ártatlan képpel föltetted a kérdést, Lenin­grád biztonságán túl mi egyéb indoka volt a Szovjet­uniónak Finnország meg­támadására, mert az, hogy annak idején Leninék rossz helyen húzták meg az or- . szághatárt, nem igazán tá­madhatatlan jogalap. - Akkor bizonyára emlék­szel a tisztelt előadó szederjes fejére is. Attól tartok, hogy a közeljövőben a legújabb kori történelemmel foglalkozók kö­zött divatba jön a szederjes fej. • Zavarja őket a megnyíló szovjet levéltárak nyomán bekövetkező információ­robbanás? - Azt hiszed, ennek csak előnyei lesznek? Képzeld el* egy bizonyos témakörben a világon őriznek vagy tízmillió dokumentumot. Ám ebből ki­lencmilliót jól elzárva tartanak. Az egymilliót feldolgozza ezer történész, beosztja szépen ma­gának, átrágja, koncepciót gyárt belőle, ezt publikálja, ütközteti. Ennek alapján ké­szülnek a történelemkönyvek, a tankönyvek... Erre most hirtelen kinyitnak egy ajtót, pont azt, amit eddig legzár­tabbnak hittek, és bezúdul a korábban feldolgozás alatt álló anyagnak a duplája. Nem is zúdul. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, csak jelent­kezik. Az igazi kitermeléshez azonban Moszkvában kellene élni, tudni kellene oroszul, meg szovjet levéltárul, ismerni kellene az ottani belső viszo­nyokat, kivel kell jóban lenni, kit kell megkenni. Itt is látom, feltüntettek néhány szakértőt, akik közreműködtek. Le mer­ném fogadni, hogy ezek valami fontos levéltári személyiségek, akiknek nem árt hízelegni, ha legközelebb is oda akar menni az ember. • Ne haragudj, én mindezt amolyan szakmai belügy­nek érzem. - Gondolod? Ha mondjuk a Dózsa-féle parasztháború tör­ténetét kutatnánk, akkor lehet, hogy igazad lenne. De ezekben a dokumentumokban rengeteg élő ember is szerepel. Ezért zárolnak nyugaton 60 évig a levéltárak. A liberálisoknál is fél évszázad a határidő. Itt meg azt hallom, hogy még a het­venes évekre vonatkozó doku­mentumokat is meg lehet szerezni. A dolog logikus. A levéltár titkát elsősorban az archívum tulajdonosának presztizsféltése védi. Itt azon­ban az SZKP KB volt le­véltáráról van szó, ahol meg­szűnt a tulajdonos, megmaradt a személyzet, amely meg akar élni valamiből. Mit csinál? Itt van a hajdani titkos palota, tessék besétálni. • Maradt még néhány gazdátlan szervezet a bi­rodalom után... - Hogyne. Ott van például a hadsereg. Egyelőre csak Mol­dáviában próbálták ki, vagy az abház-grúz konfliktusban. De még szép jövő vár rájuk. Ha arra gondolunk, hogy az újon­cok jelentős része a demog­ráfiailag produktív mohame­dán területekről jött, akkor csak hozzá kell képzelnünk, kinek van szüksége szakkép­zett katonai munkaerőre a Közel-Keleten. • Messzire mentünk a levéltártól. - Ugyanaz a kérdés. Én attól félek, nem a tisztán tudo­mányos szempontok dominál­nak a szovjet archívumok kutatásában. Lám, most is • I9S6 titkos dokumentumai m Kinyílt a titkos palota? • Szegfű László a csalóka képről Zsukov Szuezre figyelt egyszerre két könyv jelenik meg, legértékesebb anyaguk­ban jócskán vannak átfedések, mégsem tudtak megegyezni, hogy a liberálisok vagy a Szocialisták köreihez közel álló kutatók mondhatják-e maguk­nak az elsőbbséget. A közel­jövőben pedig el tudok képzel­ni olyan gyakorlatot, hogy bizonyos politikai erők komoly pénzekkel fölszerelve kiküldik Moszkvába megbízottjukat, aki aztán jól megfizetett helybéli szakemberekkel titkos doku­mentumokat keresgéltet, ame­lyekben kompromittáló adatok vannak néhány itthoni kulcs­emberről. • Egy Horn Gyula-ellenes akta sokat érne. - Nemcsak ő lenne sebezhe­tő, elvégre nem a szocialisták zárolták a magyar párt doku­mentumait. • Attól pedig eltekintettek a honatyák, hogy azt firtas­sák, ki volt a III/III-as közöttük. De azt hiszem, vissza kellene térni ezekhez a dokumentumokhoz. - Nézd, ahogy én látom, ezek nagyon sok részkérdésben gazdagítják eddigi ismeretein­ket, eldöntenek bizonyos nyit­va maradt kérdéseket, de a lényegen nem változtatnak. Ha azt a dokumentumot olvasod, amelyikben Zsukovék paran­csot adnak az indulásra, min­dent pontosan megérthetsz. Ilyen erővel ők nem Buda­pesten akarnak rendet csinálni, nem is szólva arról, hogy magyar idő szerint még csak kilenc óra van, tehát alig tör­tént még valami. Repülőgép­hadosztályukkal pedig amúgy sem mennének sokra az utcai harcokban. A helyzet világos, Szuez körül válság van, a szovjet hadseregnek biztosíta­nia kell a Kárpát-medence bir­toklását, hogy szükség esetén csapást tudjon mérni Nyugatra. Innen csak azután vonulhat ki, ha már a haditechnikának kö­szönhetően más eszközökkel is meg tudja oldani ezt a felada­tot. Nem véletlen, hogy ha az '56-os harcok fegyveres erőit vizsgálod, kevés profi hor­thysta tiszt nevével találkozol. Pedig indítékban nem Lett volna náluk hiány. Csak már végigcsináltak egyszer egy reménytelen háborút. • A dokumentumok szerint kikből áll '56 magyar bázisa? - Az így kapott kép csalóka. A kelet-európai országok el­szakadási törekvései olyan or­szágokban voltak erősek, ahol már egy bizonyos szintre elért a polgárosodás, és a szovjet típusú szocializmus nagyszá­mú embert deklasszált. Tehát a régi középosztály, értelmiség, a burzsoázia, a nemesség és arisztokrácia maradványai, az egyházak mind-mind átélték az üldöztetés valamilyen formá­ját, és együttesen komoly be­folyást gyakoroltak az egész társadalomra. A forradalom keményebb akcióinak a prole­tariátus - beleértve a lumpen­proletariátust - voltak a vég­rehajtói. Nem véletlen, hogy Kádár ettől a rétegtől félt leg­jobban, minden áremelésnél hozzájuk járt ki magyarázkod­ni. Ezek a dokumentumok azonban leginkább azokat a magyarokat örökítik meg, akik amolyan reformkommunista nézőpontból rádöbbennek arra, mihez csatlakoztak, és számon kérik saját szégyenüket a rend­szer uraitól. • Ez a jelenség valamennyi volt szocialista állam bom­lásánál megfigyelhető. - Persze, hiszen törvény­szerű. Épp az ilyen törvény­szerűségek miatt lehet tudo­mány a történelemírás. Rigó Béla Zsukov és Szokolovszkij jelentése: 23-án este megindultak. „ Csapatainknak a következő feladatokat szabtuk..." Különleges gyűjtő Szigorúan titkos Az SZKP Központi Bizottságának! Jelentjük. A Szovjetunió kormányának a Magyar Népköztársaság kormánya számára az országon belüli politikai zavargások elleni segítségnyújtásról szóló határozatának megfelelően a Honvédelmi Minisztérium a következő intézkedéseket hozta: 1. Október 23-án 23.00-ra riadókészült­ségbe helyeztük - a szovjet csapatok Magyarországon állomásozó különleges hadtestét két gépe­sített hadosztály állományban; - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadtestét egy lövész- és egy gépesített hadosztály állományban; - egy önálló gépesített hadseregünknek Romániában, a román-magyar határ közelé­ben állomásozó gépesített hadosztályát. Riadókésztültségbe helyeztünk összesen öt szovjet hadosztályt a következő állományban: személyi állomány, fő: 31 550 harckocsi-és önjáró löveg: 1 130 tüzérségi lövegek és aknavetők: 615 légvédelmi lövegek: 185 páncélozott szállító harcjármű: 380 gépkocsi: 3 930 Egyidejűleg riadókészültségbe helyeztünk repülőink állományából egy Magyarországon állomásozó vadászrepülő-hadosztályt és egy bombázórepülő-hadosztályt, valamint a Kárpáti Katonai Körzet egy vadászrepülő­hadosztályát és egy bombázórepülő-hadosz­tályát, összesen 159 vadászrepülőgépet és 122 bombázót. 2. Riadókészültségbe helyezett csapataink­nak a következő feladatokat szabtuk: - a különleges hadtest fő erőivel vonuljon be Budapestre, foglalja el a város legfonto­sabb objektumait, és állítsa helyre a rendet. Erői egy részével fedezze magát az osztrák­magyar határ irányából. - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste vonuljon be Magyarország területére, és fog­lalja el az ország keleti részének fő adminiszt­ratív központjait: Debrecent, Jászberényt és Szolnokot; - az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya vonuljon be Magyarország déli részébe, és foglalja el Szeged és Kecskemét városát. 3. Csapataink a feladat teljesítése során folyó év október 24-én 12.00-kor a következő helyzetet foglalták el: A különleges lövészhadtest, miután helyi idő szerint 2.00-tól 4.0Ó-ig bevonult Buda­pestre, elfoglalta a város legfontosabb objek­tumait, folytatja a rend helyreállítását, meg­tisztítja a tüntetőktől a rádióállomás körzetét, valamint a Szabad Nép című pártlap szer­kesztőségét és az Astoria Szállodát. Á város több körzetében lövöldözés folyik. Néhány halott és sebesült van mind a hadtest egysé­geiben, mind pedig a magyar lakosság kö­rében. A veszteségek pontosítása folyamatban van. A városban a szovjet csapatokkal együtt­működve tevékenykednek a magyar állam­védelmi és karhatalmi csapatok; - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste az október 24-re virradó éjszaka átlépte a szovjet-magyar határt, és fő erőivel átvonul Nyíregyháza és Debrecen városokon, előre­vetett osztaggal Szolnok város megközelítési útvonalain; - az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya október 24-én helyi idő szerint 4.15-6.20 között fő erőivel bevonult Magyar­ország területére, és 9.20-ra kijutott Kecs­kemét város körzetébe. A hadosztály egy ezrede hátramaradt Szeged városban; - a vadászrepülők fedezik a menetben lévő­csapatokat. A bombázó repülők készültség­ben vannak repülőtereiken. G. Zsukov V. Szokolovszkij 1956. október 24. (A dokumentumon kézírással: „Az ülés megtárgyalta. A Központi Bizottság levél­tárában őrzendő. V. Malin. 56. X. 29.")

Next

/
Thumbnails
Contents