Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1993. JAN. 29. * • Los Angeles Times Csurka revíziót akar? Kelet-Európa nemzetiségi kérdéseivel foglalkozott szerdán a The Los Angeles Times, hangot adva a romániai és a Szlovákia magyar kisebbség gondjainak is. - Az erdélyi román többség nacionalistái azt mondják, hogy az etnikai probléma megoldásának egyetlen módja, ha a kisebbségek a vegyes lakosságú vidékeken beolvadnak - (rta a lap, megszólaltatva Gheorghe Funar, kolozsvári polgármestert, aki kijelentette: - Nevetséges lenne 16 különböző nyelven kitenni a feliratokat, Romániának ugyanis ennyi kisebbsége van, s miért kivételezzünk eggyel közülük? Iványi Gábor lelkész elmondotta, hogy sok Romániában, Szlovákiában élő magyar felismeri: hasznos, ha beszéli az állam nyelvét, de nem jó kényszeríteni őket erre, még közvetetten sem." „Még Magyarországon is, amelyet sokáig a társadalmi stabilitás szigetének tekintettek, Csurka István, a jobboldali demagóg, számottevő táborra tett szert állításával, hogy zsidók és a korábbi kommunista elit liberálisai a magyarok rovására tovább gazdagodnak - írta a The Los Angeles Times. A kormányzó párt egyik vezető tisztségviselőjének, Csurkának a felhívásai az első világháború után elvesztett magyar területek visszaszerzésére rontották a szomszédokhoz fűződő kapcsolatokat csakúgy, mint a Magyarországról külföldön alkotott képet". „Új Európát kell teremtenünk, új határokkal és újra kell tárgyalni a békeszerződéseket" .amelyek Magyarországot megfosztották területének 60 százalékától - mondotta a lapnak a képviselő, aki a tudósítás szerint a nyári tanulmányát követő felháborodás ellenére hangoztatja: sok magyar nevében beszél s nincs oka rá, hogy a megírtakból bármit is megbánjon, beleértve, hogy a náci élettér kifejezést használta. „Képtelenség lemondani szavakról csak azért, mert azokat a nácik használták. Természetesen a pártban nem mindenki ért egyet azzal, amit mondtam, de úgy érzem, hogy a többség velem van,, - jelentette ki. „A Nyugat bűnös abban, hogy hagyta izzani a balkáni háborút, és elhanyagolta annak menekültjeit. Most az a nagy kérdés, mi történik a volt Szovjetunióban. Ha elkezdenek onnan elvándorolni, Magyarország tönkremegy, nem tudunk milliókról gondoskodni" idézte végül Csurkát az amerikai napilap. • Szerb Krajináért Egyre több áldozat • Közel ezer szerb civil és katona, valamint 2500 horvát katona vesztette életét a Szerb Krajináért folyó harcokban jelentette be csütörtökön Gorán Hadzic, a horvátországi szerbek vezetője. Szerb részről a civil áldozatok száma 830, az elhunyt szerb katonáké pedig 150 - állította Hadzic egy csütörtöki belgrádi sajtóértekezleten. Az ENSZ tudomása szerint ugyanakkor Szerb Krajinában általános mozgósítást rendeltek MTI - Telefotó el. Ezt Szatis Nambiár tábornok, az ENSZ-erők főparancsnoka jelentette be csütörtökön Zágrábban. Időközben Belgrádban krajinai szerb források azt közölték, hogy a Peruca-víztárolót megtámadó horvát kommandók több tagját a krajinai szerb erők „rövid harc után" megölték, s az egyik támadó csapat horvát vezetőjét, aki az összecsapásokban megsebesült, elfogták. • Elbocsátásáért gyilkolt Három embert meggyilkolt, kettőt pedig súlyosan megsebesített a floridai Tampában az a fegyveres férfi, aki bosszúból elbocsátásáért lövöldözni kezdett korábbi vállalatának zsúfolt éttermében. A 33 éves tettes a helyszínről elmenekült. Órákkal később a rendőrség megtalálta holttestét a közelben - valószínűleg önkezével vetett véget életének. • Csapra vart „Barátság" Manapság Kárpátalján a feketepiac a legvirágzóbb üzletág. A legjövedelmezőbb pedig az üzemanyaggal való üzérkedés. A feketézők a legrafináltabb módszerekkel jutnak az üzemanyaghoz. Az egyik juhász azonban egy Beregszász melletti faluban mindenkin túltett, ő a község közelében húzódó „Barátság" kőolajvezetékhez ment, azt verte csapra. Mire a turpisság kiderült, az élelmes férfi néhány tonna nyersolajon már túl is adott. • Szegfű László főiskolai tanár, a történelemtudományok kandidátusa fanyar mosollyal adja vissza a korrektúrát. - Megmondtam neked, hogy ez nem az én területem. Annak idején azért lettem középkoros, hogy ne kelljen ilyen anyagokkal foglalkoznom. • Ehhez képest másodéves voltál, amikor egy illusztris előadónak ártatlan képpel föltetted a kérdést, Leningrád biztonságán túl mi egyéb indoka volt a Szovjetuniónak Finnország megtámadására, mert az, hogy annak idején Leninék rossz helyen húzták meg az or- . szághatárt, nem igazán támadhatatlan jogalap. - Akkor bizonyára emlékszel a tisztelt előadó szederjes fejére is. Attól tartok, hogy a közeljövőben a legújabb kori történelemmel foglalkozók között divatba jön a szederjes fej. • Zavarja őket a megnyíló szovjet levéltárak nyomán bekövetkező információrobbanás? - Azt hiszed, ennek csak előnyei lesznek? Képzeld el* egy bizonyos témakörben a világon őriznek vagy tízmillió dokumentumot. Ám ebből kilencmilliót jól elzárva tartanak. Az egymilliót feldolgozza ezer történész, beosztja szépen magának, átrágja, koncepciót gyárt belőle, ezt publikálja, ütközteti. Ennek alapján készülnek a történelemkönyvek, a tankönyvek... Erre most hirtelen kinyitnak egy ajtót, pont azt, amit eddig legzártabbnak hittek, és bezúdul a korábban feldolgozás alatt álló anyagnak a duplája. Nem is zúdul. Hogy még bonyolultabb legyen a dolog, csak jelentkezik. Az igazi kitermeléshez azonban Moszkvában kellene élni, tudni kellene oroszul, meg szovjet levéltárul, ismerni kellene az ottani belső viszonyokat, kivel kell jóban lenni, kit kell megkenni. Itt is látom, feltüntettek néhány szakértőt, akik közreműködtek. Le merném fogadni, hogy ezek valami fontos levéltári személyiségek, akiknek nem árt hízelegni, ha legközelebb is oda akar menni az ember. • Ne haragudj, én mindezt amolyan szakmai belügynek érzem. - Gondolod? Ha mondjuk a Dózsa-féle parasztháború történetét kutatnánk, akkor lehet, hogy igazad lenne. De ezekben a dokumentumokban rengeteg élő ember is szerepel. Ezért zárolnak nyugaton 60 évig a levéltárak. A liberálisoknál is fél évszázad a határidő. Itt meg azt hallom, hogy még a hetvenes évekre vonatkozó dokumentumokat is meg lehet szerezni. A dolog logikus. A levéltár titkát elsősorban az archívum tulajdonosának presztizsféltése védi. Itt azonban az SZKP KB volt levéltáráról van szó, ahol megszűnt a tulajdonos, megmaradt a személyzet, amely meg akar élni valamiből. Mit csinál? Itt van a hajdani titkos palota, tessék besétálni. • Maradt még néhány gazdátlan szervezet a birodalom után... - Hogyne. Ott van például a hadsereg. Egyelőre csak Moldáviában próbálták ki, vagy az abház-grúz konfliktusban. De még szép jövő vár rájuk. Ha arra gondolunk, hogy az újoncok jelentős része a demográfiailag produktív mohamedán területekről jött, akkor csak hozzá kell képzelnünk, kinek van szüksége szakképzett katonai munkaerőre a Közel-Keleten. • Messzire mentünk a levéltártól. - Ugyanaz a kérdés. Én attól félek, nem a tisztán tudományos szempontok dominálnak a szovjet archívumok kutatásában. Lám, most is • I9S6 titkos dokumentumai m Kinyílt a titkos palota? • Szegfű László a csalóka képről Zsukov Szuezre figyelt egyszerre két könyv jelenik meg, legértékesebb anyagukban jócskán vannak átfedések, mégsem tudtak megegyezni, hogy a liberálisok vagy a Szocialisták köreihez közel álló kutatók mondhatják-e maguknak az elsőbbséget. A közeljövőben pedig el tudok képzelni olyan gyakorlatot, hogy bizonyos politikai erők komoly pénzekkel fölszerelve kiküldik Moszkvába megbízottjukat, aki aztán jól megfizetett helybéli szakemberekkel titkos dokumentumokat keresgéltet, amelyekben kompromittáló adatok vannak néhány itthoni kulcsemberről. • Egy Horn Gyula-ellenes akta sokat érne. - Nemcsak ő lenne sebezhető, elvégre nem a szocialisták zárolták a magyar párt dokumentumait. • Attól pedig eltekintettek a honatyák, hogy azt firtassák, ki volt a III/III-as közöttük. De azt hiszem, vissza kellene térni ezekhez a dokumentumokhoz. - Nézd, ahogy én látom, ezek nagyon sok részkérdésben gazdagítják eddigi ismereteinket, eldöntenek bizonyos nyitva maradt kérdéseket, de a lényegen nem változtatnak. Ha azt a dokumentumot olvasod, amelyikben Zsukovék parancsot adnak az indulásra, mindent pontosan megérthetsz. Ilyen erővel ők nem Budapesten akarnak rendet csinálni, nem is szólva arról, hogy magyar idő szerint még csak kilenc óra van, tehát alig történt még valami. Repülőgéphadosztályukkal pedig amúgy sem mennének sokra az utcai harcokban. A helyzet világos, Szuez körül válság van, a szovjet hadseregnek biztosítania kell a Kárpát-medence birtoklását, hogy szükség esetén csapást tudjon mérni Nyugatra. Innen csak azután vonulhat ki, ha már a haditechnikának köszönhetően más eszközökkel is meg tudja oldani ezt a feladatot. Nem véletlen, hogy ha az '56-os harcok fegyveres erőit vizsgálod, kevés profi horthysta tiszt nevével találkozol. Pedig indítékban nem Lett volna náluk hiány. Csak már végigcsináltak egyszer egy reménytelen háborút. • A dokumentumok szerint kikből áll '56 magyar bázisa? - Az így kapott kép csalóka. A kelet-európai országok elszakadási törekvései olyan országokban voltak erősek, ahol már egy bizonyos szintre elért a polgárosodás, és a szovjet típusú szocializmus nagyszámú embert deklasszált. Tehát a régi középosztály, értelmiség, a burzsoázia, a nemesség és arisztokrácia maradványai, az egyházak mind-mind átélték az üldöztetés valamilyen formáját, és együttesen komoly befolyást gyakoroltak az egész társadalomra. A forradalom keményebb akcióinak a proletariátus - beleértve a lumpenproletariátust - voltak a végrehajtói. Nem véletlen, hogy Kádár ettől a rétegtől félt legjobban, minden áremelésnél hozzájuk járt ki magyarázkodni. Ezek a dokumentumok azonban leginkább azokat a magyarokat örökítik meg, akik amolyan reformkommunista nézőpontból rádöbbennek arra, mihez csatlakoztak, és számon kérik saját szégyenüket a rendszer uraitól. • Ez a jelenség valamennyi volt szocialista állam bomlásánál megfigyelhető. - Persze, hiszen törvényszerű. Épp az ilyen törvényszerűségek miatt lehet tudomány a történelemírás. Rigó Béla Zsukov és Szokolovszkij jelentése: 23-án este megindultak. „ Csapatainknak a következő feladatokat szabtuk..." Különleges gyűjtő Szigorúan titkos Az SZKP Központi Bizottságának! Jelentjük. A Szovjetunió kormányának a Magyar Népköztársaság kormánya számára az országon belüli politikai zavargások elleni segítségnyújtásról szóló határozatának megfelelően a Honvédelmi Minisztérium a következő intézkedéseket hozta: 1. Október 23-án 23.00-ra riadókészültségbe helyeztük - a szovjet csapatok Magyarországon állomásozó különleges hadtestét két gépesített hadosztály állományban; - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadtestét egy lövész- és egy gépesített hadosztály állományban; - egy önálló gépesített hadseregünknek Romániában, a román-magyar határ közelében állomásozó gépesített hadosztályát. Riadókésztültségbe helyeztünk összesen öt szovjet hadosztályt a következő állományban: személyi állomány, fő: 31 550 harckocsi-és önjáró löveg: 1 130 tüzérségi lövegek és aknavetők: 615 légvédelmi lövegek: 185 páncélozott szállító harcjármű: 380 gépkocsi: 3 930 Egyidejűleg riadókészültségbe helyeztünk repülőink állományából egy Magyarországon állomásozó vadászrepülő-hadosztályt és egy bombázórepülő-hadosztályt, valamint a Kárpáti Katonai Körzet egy vadászrepülőhadosztályát és egy bombázórepülő-hadosztályát, összesen 159 vadászrepülőgépet és 122 bombázót. 2. Riadókészültségbe helyezett csapatainknak a következő feladatokat szabtuk: - a különleges hadtest fő erőivel vonuljon be Budapestre, foglalja el a város legfontosabb objektumait, és állítsa helyre a rendet. Erői egy részével fedezze magát az osztrákmagyar határ irányából. - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste vonuljon be Magyarország területére, és foglalja el az ország keleti részének fő adminisztratív központjait: Debrecent, Jászberényt és Szolnokot; - az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya vonuljon be Magyarország déli részébe, és foglalja el Szeged és Kecskemét városát. 3. Csapataink a feladat teljesítése során folyó év október 24-én 12.00-kor a következő helyzetet foglalták el: A különleges lövészhadtest, miután helyi idő szerint 2.00-tól 4.0Ó-ig bevonult Budapestre, elfoglalta a város legfontosabb objektumait, folytatja a rend helyreállítását, megtisztítja a tüntetőktől a rádióállomás körzetét, valamint a Szabad Nép című pártlap szerkesztőségét és az Astoria Szállodát. Á város több körzetében lövöldözés folyik. Néhány halott és sebesült van mind a hadtest egységeiben, mind pedig a magyar lakosság körében. A veszteségek pontosítása folyamatban van. A városban a szovjet csapatokkal együttműködve tevékenykednek a magyar államvédelmi és karhatalmi csapatok; - a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste az október 24-re virradó éjszaka átlépte a szovjet-magyar határt, és fő erőivel átvonul Nyíregyháza és Debrecen városokon, előrevetett osztaggal Szolnok város megközelítési útvonalain; - az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya október 24-én helyi idő szerint 4.15-6.20 között fő erőivel bevonult Magyarország területére, és 9.20-ra kijutott Kecskemét város körzetébe. A hadosztály egy ezrede hátramaradt Szeged városban; - a vadászrepülők fedezik a menetben lévőcsapatokat. A bombázó repülők készültségben vannak repülőtereiken. G. Zsukov V. Szokolovszkij 1956. október 24. (A dokumentumon kézírással: „Az ülés megtárgyalta. A Központi Bizottság levéltárában őrzendő. V. Malin. 56. X. 29.")