Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

Saját tejét issza vissza? (Fotó: Gyenes Kálmán) • A magyar paraszt és a Whyskas-macska • Importszigorításért kiált a hazai tejipar • Jobb ár reményében rejtett búzakészletek? A köztársasági megbízott, Dr. Farkas László államtitkár vendégeként tegnap, csütörtökön a régió több élelmiszeripari vállalatának vezetője találkozott a megyei önkormányzat épületében. A tej-, a hús- és a gabonaipar aktuális kérdéseihez, a Földművelésügyi Minisztériumot képviselő Botos Károly is hozzászólt. A sajtótájékoztató sem lehetett véletlen, hisz ezen alapvető élelmiszerek termelésében, forgalmazásában időról időre felmerülnek nehézségek, s a közvéleményt élénken foglalkoztatják ezek a kérdések. A minisztériumi álláspont szerint a tejből, mint alapanyagból '93-ban is marad a kínálati piac a budapesti hiányban a regionális és strukturális hibák játszottak közre. Az ágazat jövedelmi helyzetének helyreállításához hozzájárulna, ha mielőbb gátat szabnának a feldolgozott és ízesített készítmények importjának. Schopper János, a megyei tejipar vezetője beszámolt arról, hogy a 85 millió liter itthon eladható tejmennyiséggel szemben az idei szerződésük a csökkenés ellenére is 115 millió liter. A különbözet a keresletnek megfelelően oszlik meg az export és az erőteljesebb budapesti értékesítés között. Ezzel együtt a szarvasmarha ágazat stabilizálása sürgető feladat, ezért az agrárpiaci rendtartásba illeszkedően a tejre alakítanak ki először garantált árat. A gabona, s főként a búzahiány megítélése és nagyságrendje főként találgatáson alapul. Az viszont tény, hogy a 19 megyei vállalatból hét nem tudott biztonsággal készletezni. A betakarítást követő 400 ezer tonnás kivitellel szemben most zöld utat kapott az import. Az elhangzottak szerint ez nem lesz tömeges, a gazdasági érdek diktálja, hogy még a behozatal előtt előkerüljenek a BELÜGYEINK 3 j '/ i nem állhatom a csótányokat, undorodom tőlük" LLj mondja a telefonba J. Piroska a tízemeletes panelból. Érzékletesen ecseteli, mennyire utálja, amikor este kimegy a konyhába, és látja, hogy ezek az alattomos, ronda bogarak miként iszkolnak el a kenyeret borító konyharuha alól. ő ugyan irtja őket, miként a kilenc emelet minden lakója, csak a tizediken élő család renitenskedik. Még a rovarirtó embert se engedik be az ajtón. Így aztán nem csoda, ha fertőződik az egész házMerő véletlen, hogy még aznap egy másik olvasó hasonlóan indulatos hangon szól a kagylóba. Szidja - de miért pont nekem? - „ezeket". Politikusok nevét sorolja, a vonal szinte izzik a gyűlölettől. „Ezt a ...-/ (a név szabadon behelyettesíthető) meg egyenesen úútálom" - mondja így, hosszú, nagyon hosszú ú-val. Csitítani próbálom, és közben azon kapam magam, hogy én is kizökkentem féltve őrzött lelki egyensúlyomból. Megfertőződtem, mint ama tízemeletes... Egyre többször hallok mostanság arról, hogy évtizedek próbáját kiállt barátságok megszakadnak. Legutóbb két, ártatlanul „bedobott" név váltotta ki jó haverok örök haragját: Hankissé és Chrudináké. Az ok: gyűlöletük tárgya nem egy és ugyanaz. Ismerősöm panaszkodik, szent karácsony estéjén csaknem ölre mentek az asztalt körbe ülő rokonok. Élég volt egyiküknek kiejtenie a száján Antall és Göncz nevét, s lett ebből hadd el hadd. Ott, a halványan pislákoló gyertya fényénél, a szeretet ünnepén mindenki fújta a magáét, ki kit úútál és miért. Szó esett itt parókáról, sunyi tekintetről, mosolygó és mosolytalan arcról, hanghordozásról és hangszínről, de tettek ítéletéről, megbízhatóságról, tisztességről alig. Igazi demokratikus módon mindenki szabadon utálhatta a maga választottját. Mi történt velünk? Ilyen utálkozó nép lettünk? Hagyjuk, hogy barátságot, családot, jóravaló közösségeket - egy nemzetet - osszon meg a helytelen szóhasználat? Érzelmeket, indulatokat tükröző kifejezéseket mondunk akkor, amikor elegendők lennének a tények és érvek. Amikor győzni és veszteni is lehet a vita tisztességes fegyverével, megalázás és megaláztatás nélkül is. Van erre példa a miénknél tapasztaltabb demokráciákban. Ahol az ész pengeváltása helyett inkább az oly könnyen manipulálható érzelmekkel okoznak gonosz kis tőrdöféseket, ott komolytalanná és hamissá válik bármely politikai küzdelem. IJ ersze érzelmi szótárunk kincsét se dobjuk sutba! —T Életünknek más szféráiban, erkölcsi ítéleteinkben, intim mindennapjainkban igenis van helye a szeretetnek, gyűlöletnek. Jóllehet - véleményem szerint - utálnunk, különösen úútálnunk csak legfeljebb a csótányt kell. Bár őt se ezzel tehetjük ártalmatlanná... CLikÁ 4 PÉNTEK, 1993. JAN. 29. Vizit a régió „éléskamrájában" jobb ár reményében elrejtett készletek. Jómagam hallottam olyan véleményt, hogy az áruvisszatartás nem jellemző, az egyedi esetek túldimenzionálása a bűnbakkeresést szolgálja. A megyei vállalat igazgatója a részleteket mellőzve kijelentette, az őrlési szükségletükből hiányzó mennyiséget a napokban sikerült biztosítani. A húsiparról most kevesebb szó esett, itt egy csöndesebb időszakot élünk. A Bácshús 620 százalékos, a sajtóban beharangozott sertéshús ármérsékléséről sikerült megtudni, hogy az a 110 forint körüli élőárból adódó túlfutás konpenzációját szolgálja. A szegediek kevésbé emeltek, így most a visszalépésre sincs szükség". Dr. Zsíros Géza, a Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalat képviseletében búzaügyekről kevesebbet szólt, helyette az ágazatról alkotott véleményét, s a várható országgyűlési lépéseket ismertette. Szerinte ezen a vidéken nem a tej és kenyér alacsony áráért kellene görcsölnünk, hanem annak fordítottjáért, természetesen úgy, hogy az a termelők, a vidék érdekét szolgálja. Ebben a tulajdonlási átmenetben szerinte őszig a kárpótlás kétharmada rendezhető. Várhatóan február végén olyan parlamenti döntés születik, hogy a szövetkezetek kívülálló üzletrész tulajdonosai is jogot kapnak a tárgyiasult vagyonkivitelre, ugyanúgy, mint az újonnan alakult szövetkezetek tagjai. Az adó, a tb. és egyéb szabályok gazdasági síkon erősítik a szövetkezetek- politikai síkon felemásan sikerült - teljes lehetetlenné tételét. A politikus szerint nem kell félteni a magyar parasztot, mint a Whyskas-macska, tudja, hogy mi kell neki. T. Sz. I. • Emelkednek a távbeszélődíjak Két perc öt forint A hatósági árformába tartozó távközlési (távbeszélő) szolgáltatások díjai átlagosan 15 százalékkal emelkednek február l-jétől. Az 1993. január l-jétől már fizetendő 6 százalékos áfa hatását is figyelembe véve, a lakosság által fizetendő díj átlagosan 22 százalékkal növekszik - tájékoztatta a Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékese csütörtökön az / MTI-t. Tanyák, áram • Ülésezett a megyegyűlés • Öt egyenlő eggyel? m Költségvetés, de csonka Önmagát csonkította a Csongrád megyei közgyűlés. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében, tegnapi ülésén „nulladik napirendi pontként", jó két órás vita és procedúra után tudomásul vette a 4 társadalmi alelnök lemondását, majd titkos szavazással megerősítette tisztségében az eddigi függetlenített alelnököt, Ratkai Imrét. Az eddig társadalmi alelnökként titulált bizottsági elnökök - Pászti T. Gyula, dr. Siket István, dr. Sipos Ferenc - ezentúl joggal viselik a megyei tanácsnok elnevezést. A névváltozás tartalma: a tisztségviselő a meghatározott szakterület felett tevékenységi felügyeletet gyakorolhat. Negyedik társuknak, Szirbik Imrének viszont közgyűlési tagsága is megszűnt, ami társadalmi alelnökké választásához kötődött. Tehát a megyei közgyűlés ezentúl 52 tagú. A havi előfizetési díjak a lakossági főállomásnál 250 forintról 350 forintra, a lakossági ikerállomásnál 220 forintról 300 forintra emelkednek. Ez az összeg továbbra is 20 impulzus, azaz húsz 5 forintos beszélgetés árát tartalmazza. A beszélgetési díjak csak hétköznap a csúcsforgalmi időszakban, 9-15 óra között emelkednek, ekkor 5 forintért rövidebb ideig lehet majd beszélni. A helyi beszélgetéseknél a csúcsidőben 3 perc helyett 2 perc díja lesz 5 forint, s a távolsági forgalomban is rövidül az 5 forint ellenében folytatható beszélgetés ideje. Itt hétköznap 9-15 óra között 5 forintért az I. díjövezetben 60 másodperc helyett 45 másodpercet, a II. díjövezetben 20 másodperc helyett 18 másodpercet, a III. díjövezetben 15 másodperc helyett 12 másodpercet lehet beszélni. Nem változik a díj, illetve az 5 forintért folytatható beszélgetési idő hétköznap 5-9 óra között, illetve 15-22 óra között, valamint szombati és munkaszüneti napokon. Az eddigi díj ellenében hosszabb ideig lehet beszélni mindennap 22-05 óra között. Ez azt jelenti, hogy az éjszakai órákban helyi forgalomban 6 perc helyett 12 percig lehet majd 5 forintért beszélni, s a távolsági forgalomban is legalább kétszeresére növekszik a beszélgetési idő. A csúcsidőszak és az éjszakai nagyobb kedvezményű időszak bevezetésével mód van arra, hogy a legforgalmasabb napszakokban mérséklődjön a terhelés. A KHVM becslései szerint a lakosságot érintő díjemelés leszűkülhet a havi előfizetési dtj 80, illetve 100 forintos többletköltségére, amennyiben nem csúcsidőben történik a beszélgetés. Még csúcsidőszakban is változatlan marad a díj azoknál, akik egy-egy beszélgetést helyi forgalomban 2 percen belül bonyolítanak le. A belföldi táviratok díja 1993. február l-jétől a 6 százalékos áfával együtt átlagosan 35 százalékkal emelkedik. A közönséges távirat díja az első 5 szóig 65 forintról 80 forintra, minden megkezdett további 5 szó díja 18 forintról 24 forintra emelkedik. • A tegnapi, maratoni ülést Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke vezette. A meghívottak és a vendégek között felfedeztük Annus József országgyűlési képviselőt (MSZP) is. A testület - szinte önkínzó módon - 42 kérdésről szavazott. Az energia-ellátásról készült, színvonalasnak nevezett téjékoztatóról sokan mondtak véleményt. Aram nélkül maradnak a tanyák? - kérdezték többen is a Démász Rt. igazgatójától. A tanyák villamostíása a téeszek virágkorához köthető vívmány, ám ezek a hálózatok már építésükkor sem feleltek meg a szabványoknak, s felújításukkal azóta sem foglalkozott senki. A téeszek megszűnésének egyik következménye, hogy megyénkben 630 kilométer villamosvezetéknek nincs gazdája. A tanyákat villamosenergiával ellátó vezetékek felújítása 500 millió forintba kerülne. A Démász Rt. csak az érintett települési és a megyei önkormányzatokkal, illetve a fogyasztókkal közösen vállalhatja ezt a kiadást. A közgyűlés megvizsgálja a Bács-Kiskun megyei tapasztalatokat, illetve az Ipari Minisztérium támogatását kéri, Mint ismeretes, január 9-e óta jogszabály tiltotta a hat, illetve nyolc évnél öregebb személygépkocsik, illetve haszongépjárművek magánimportját. Február l-jétől a hogy a XX. század végén ne maradjanak áram nélkül a tanyák. A települések közvilágításáért átalány díjat kér az áramszolgáltató vállalat. Ezt több képviselő is kifogásolta. Mások a földgázvezeték hálózat bővítését javasolták. BM és az NGKM enyhíti a rendelkezést: az említett korosztályba tartozó járműveket a vámhatóság a területi közlekedési felügyelethez küldi műszaki vizsgálatra, itt dől el, A költségvetési rendelet tervezete harmadik alkalommal került a testület elé. Az egészségügyet érintő, központi információk hiánya miatt most sem a teljes költségvetési rendeletetét alkothatta meg a közgyűlés. De a rendelet az önjárműként vagy (roncs minősítéssel) alkatrészként maradhatnak-e az országban. A vizsgálat elsőrendű fontosságot tulajdonít a motorikus (környezetvédelmi) és a biztonsági nélkül? kormányzat intézményeiben dolgozók 12 százalékos bérfejlesztésének és a 13. havi illetményének fedezetét biztosítja. Az önkormányzat bevételei csökkennek, a saját forrás aránya szintén (34%), az állami támogatás részesedése nő (közel 63%). így az idén várhatóan 1 milliárd 265 millió forintból kell gazdálkodni. A beruházásokra is egyre kevesebbet fordíthatnak, most 146 milliót. A jövőre is gondolva a testület döntött: 100 személyes szociális otthont épít - céltámogatást kérve -, két telephelyen, Kisteleken és Rúzsán. A megyei képviselők a 42. szavazás erdményeképpen nyilatkozatot fogadtak el, melyben visszautasítják a hódmezővásárhelyi polgármesternek a megyegyűlést sértő kijelentéseit, s kinyilvánítják együttműködési szándékukat a megyei jogú város közgyűlésével. 0.1. szempontoknak. A tartózkodási engedély megszerzése után az üzembehelyezés következik, ez nem szigorúbb, mint a rendszeres időszaki műszaki vizsga. Az eljárási díj viszont a műszaki vizsgáénak kétszerese, pontosabban négyszerese, tudniillik közben emez is kétszeresére emelkedik összesen tehát mintegy 2700 forint. • Szigorú műszaki feltételek Újra megnyílik a határ az öreg autók előtt