Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1993. JAN. 25. • Honná Tetsui és a Szegedi Szimfonikusok Büszkén mondom: ázsiai vagyok - Már a karmesterverseny előtt is mélyen foglalkoztatott Magyarország, - mondja a ja­pán karmester - olyan érte­lemben. hogy Bartók zené­jéhez régóta kötődöm. Talán különösen hangzik, de én, ázsi­aiként még érzem azokat a nyelvi és művelődési gyökere­ket, amik a magyar, s a tér­ségbeli kultúrát Ázsiához kö­tik. Számomra ez a térség itt mintha Ázsia legnyugatibb része lenne. Ehhez még csak annyit tennék hozzá, hogy büszkén mondom: ázsiai va­gyok. • Eszerint megtalálta itt a helyét. - Igen. Említettem már, na­gyon szeretem a Bartók zenét, és úgy éreztem, ezt jobban el­mélyíthetem, ha látom a ma­gyar tájat. Ami pedig a munkát illeti, a karmesterverseny óta a szegedi már a harmadik zene­kar. amit Magyarországon ve­zénylek. A verseny után a szombathelyiekkel dolgoztam, többek között a Bartók-fesz­tiválon, majd a budapesti fil­harmonikusokat dirigáltam. Itt Szegeden különösen jól érzem magam. A zenekar jó, szeretik a munkájukat. A zenészek szívből játszanak, fennhéjázás nélkül. Ez egyike a jó koncert legfontosabb feltételeinek. • A próbákat látva, ön sem tűnik szigorú karmester­nek... - Ez azért van, mert kedvvel muzsikálok velük. Fotó: Nagy László Ilonná Tetsui személyében nem csupán a tavalyi év te­levíziós karmesterversenyének népszerű győztesével is­merkedhet meg hétfőn a szegedi közönség, hanem egy olyan művésszel is, aki érzékeny a világkultúrákra. Ázsiai, mondja magáról, s számára ennek a szónak ugya­naz a töltése, mint amikor mi itt curópai-t mondunk. Amit ma vezényel, az ázsiai örmény hangzást és a nyu­gati barokk zenét ötvöző Hacsaturján hegedűverseny, s a jellegzetesen közép-európai Mahler szimfónia e szem­pontból is érdekes élményt ígér. • Hogyan megy a magyar nyelv? -Óh, nehezen. Egyelőre csak a számokkal boldogulok, mert az kell a próbákon. • Úgy láttam, a zenekarral kevés szóból értik egymást. - Köszönöm. Elismerésnek veszem, mert zenélni kell inkább, nem beszélni. • Nem találja szűknek a próbatermet? A mahleri ze­ne monumentalitásához mérve... - De igen. Habár, ha azt vesszük, hogy mennyi rossz zenekari próbateremben dol­goztam már... De ne ez legyen a mérték! Egy zenekar fejlődé­séhez fontos, hogy lehetőleg minden próbáját ott tartsa, ahol majd előad. A szegedi szimfo­nikusok technikai felkészült­ségét jónak tartom, de ahhoz, • Szubjektív beszámoló Lassustól Stravinskyig, a kereszténység jegyében Joseph Haydn korai művei közé tartozik a koncert első műsorszáma, a 26. számot viselő d-moll Lamentazione szimfónia. Lázas, szinkópás lüktetésű gyors tétel, az oboák hangján egyházi éneket idéző lassú és moll-menüett humoros dúr-trióval - ennyiből áll a há­romtételes mű. A karakterek­ben gazdag szimfóniát a Sa­lieri-zenekar játszotta Pál Ta­más vezényletével. Pál Tamást kétszeres dicséret illeti. Nagyra értékelem egyrészt zenekame­velő munkáját: a különböző képességű muzsikusokból álló zenekart képes összetartani, képes neki jó közérzetet és egyéni arculatot adni, képes rá átsugározni a bécsi klasszikus stílusnak azt a mély és lényeg­látó ismeretét, amelyre az el­múlt évtizedekben szert tett. Másrészt: ez a munka, ügysze­retet és stílusismeret szuggesz­tív, eleven, ihletett előadások­ban képes realizálódni. Milyen jó érzés volt látni, érezni, hogy a zenekar kidolgozott pro­dukciója fölött ott őrködik egy mindenre figyelő fül, a műről konkrét elképzeléssel rendel­kező intelligencia, és a hangzó megvalósítást technikailag is kivitelezni képes gyakorlati muzsikus-személyiség. Rozgonyi Éva kórusvezetői alkata némileg hasonlít Pál Tamás karmesteri alkatához: az ő előadásain is egy higgadt, koncentráló és kontrolláló elme állandó, stabil jelenlétét mÚgy látszik, mégis vannak néha ünnepek Szeged zenei életében. És lehetségesek még ün­nepek városunk és or­szágunk illózióvesztett, kemcny és hideg hétköz­napjaiban. Az aztán már igazi örömnek szá­mit, ha rövid időn belül több ilyen élményben is részünk lehet. Arra a hétre, mármint a január 11-e cs 17-e közé esőre pedig két ünnepi este is kijutott nekünk. Hétfőn a színházban aratott nagy sikert a Konzerva­tórium Vaszy Operastú­díójának előadása Per­golesi és Menotti egyfel­vonásosaiból. Az opera­est könnyedén szórakoz­tató vagy éppen kissé sziruposan érzelmes hangjait jótékonyan ell­ensúlyozta a szombati hangverseny a maga ko­molyabb, befeléfordu­lóbb áhítatával: minden megszólaló mű a keresz­tény élményvilághoz kapcsolódott. lehet érezni. Visszafogott, klasszicizáló típus, intellek­tuális muzsikus: egyaránt fi­gyel egészre és részletekre, in­tonációra és szövegre. A Bar­tók-kórus jó formában énekelt hogy valóban egyéni hangzás­világot alakítsanak ki, szükség lenne egy állandó hangver­senyteremre. • Ha Mahler nagyszabású zenéjénél tartunak: közel áll az egyéniségéhez? - Szerintem egyik leg­nagyobb szerzője a zeneiro­dalomnak. Én Beethovennel együtt említeném a nevét. Amikor Mahlert játszom, az emberre és a természetre gon­dolok. Mi adhat e kapcsolatnál nagyobb monumentalitást? • Kíváncsi vagyok, mit ér­zett odahaza, Japánban, amikor először hallott Mahler vagy Beethoven ze­nét? - Nem volt idegen hatása. Japán - szerencsésen - abban a helyzetben van, hogy az euró­pai zenekultúra már eléggé meghonosodott. Korijama városban, ahol felnevelkedtem, annak dacára, hogy ez csak egy középnagyságú város Ja­pánban, mintegy 20-25 ze­nekar koncertezik. Én magam 12 éves koromtól játszottam egy középiskolai társulatban, s azon kívül is, sok iskolának van ifjúsági zenekara. Ezért mondhatom magaménak az önök közép-európai zenéjét. • Milyen előadást vár hét­főre? - Rendkívülit, persze. Re­mélem, a koncert után ugyan­ilyen boldog leszek. Panek Sándor Hangversenyelőzetes A televízió 1992. évi kar­mesterversenyének győztese, a japán Honná Tetsuji vezényli ma este a Szegedi Szimfonikus Zenekar fél nyolckor kezdődő, önálló bérleti hangversenyét a Nemzeti Színházban. A most harmincöt esztendős dirigens hazai diplomája után Európá­ban képezte magát tovább, né­met zeneakadémián még har­sonázni is tanult, három évet pedig a világhírű holland zene­karnál, az amszterdami Con­certgebownál „kuktásoskodott" - azaz asszisztenskedett. Ott­hon, Tokióban negyventagú együttese van, akikkel az év­tized végéig vannak már konk­rét műsortervei - és persze a vitrinben néhány korábbi nem­zetközi zenei verseny díja. A szólista is fiatal előadó, a most már szegedinek számító Kosztándi István. 1986-ban végzett Kolozsvárott, Nagyvá­radra helyezték, ahol 1991-ig játszott az ottani szimfonikus zenekarban, de inkább csak ka­mara- és szonátakoncertck sze­replője volt. A szegedi együt­tes már koncertmesternek hív­ta, azóta többször volt itthon és külföldön is zenekari estek szólistája. Ma a 90 éve szü­letett Aram Hacsaturján hege­dűversenyét játssza. Fülledten lágy, keleti melódiák, barokk concertokat idézó, szüntelenül lüktető, motorikus ritmikájú, a múlt századi orosz zenei ha­gyományokhoz kapcsolódó, mégis egyéni harmóniavilág ­ezekkel jellemzhető Hacsa­turján alkotása. A műsor második részében felcsendülő Mahler: l. szimfó­niának magyar vonatkozása is van. A második bécsi iskolá­hoz tartozó komponista-diri­genst ugyanis huszonnyolc esztendős korában meghívták a budapesti Operaház igazgató­jának. Készen hozta már a mű­vet és 1889-ben itt volt az ős­bemutató a magyar fóváros­ban. Az eredetileg két részre tervezett, de végül mégis négy­tételes alkotás több ismerős melódiát rejt. Az első tétel a „Vándorlegény dalai" ciklus egyik vidám motívumát. Ké­sőbb „A vadász temetése" című közismert giccskép meg­zenésítéseként a János bácsi keljen fel - című Európa-szerte ismert dalocska álgyászos pa­ródiáját. Kellemes, de nehéz feladatot vállaltak tehát az elő­adók a mai hangversenyre. Kutas János Mérnökök: nyugati módra Kísérleti jelleggel kétfoko­zatú képzést vezetnek be szep­tembertől a Gödöllői Agrár­tudományi Egyetem gépész­mérnöki karán. A nyugati or­szágok felsőfokú képzéséhez hasonló rendszerben nyolc fél­év sikeres elvégzése után ál­talános mérnöki oklevelet ve­hetnek át a hallgatók, ezt pedig további két félév követi, amely után okleveles mérnöki diplo­ma jár. Az első fokozat meg­szerzéséhez összesen 7 új szak közül választhatnak a hallga­tók. Rozgonyi Éva vezényletével: Marenzio és Lassus azonos szövegű Jubilate Deo mo­tettáit, Praetorius német kará­csonyi dalát, Tomkins meg­indító bibliai madrigálját a fiát sirató Dávidról, és Weelkes Hozsannáját. A kórusművek sorozatát romantikus mű, Bruckner Ave Mariája zárta le. A hangverseny szellemi csúcspontját a zárószám je­lentette: Igor Stravinsky Zsol­társzimfóniája, amely nemcsak a Stravinsky-életműnek, ha­nem századunk zenéjének is egyik alapműve. Ez tette iga­zán ünneppé ezt a Deák-gim­náziumi estét. A Bartók kórus hősiesen és sikeresen meg­tanulta a mű nehéz szólamait, intenzív hangzásával versenyre tudott kelni a fúvósokban bő­velkedő zenekar masszív hang­tömegeivel (a sok fúvós-ki­segítő beszervezéséért külön dicséret jár az illetékeseknek!). Az előadók igyekezete révén életre kelt tehát Stravinsky re­mekműve - Szegeden alig­hanem először -, napvilágra hozva mindazt, amit a szerző belesűrített: zenei stílus-utalá­sokból és modernségből, tá­volságtartó fúga-szertartások­ból és elragadtatott alleluják­ból, Illés szekereként rohanó ritmus-dobogásból és orosz ikonok csöndes méltóságát idéző dicsőítésből. Köszönetet mondok ezért a ritka élményért Rozgonyi Évának és Pál Ta­másnak, a Bartók-kórusnak és a Salieri-zenekarnak. A szel­lem egy rövid időre legyőzte az anyagot, az emberi kedély humortól áhítatig ívelő gazdag­sága legyőzte mai életünk már­már reménytelen ürességét, a Szeretet legyőzte a Közönyt. Legalább erre a rövid időre... Huszái Lajos z31 Hirdetmény H A NIZZA-SZEGED Ipari és Kereskedelmi Rt. (Szeged, Mars tér, Vásárterület) felügyelő bizottsága a társaság évi rendes közgyűlését a Gt. 294. §. (1.) bekezdése alapján 1993- február hó 26. napján, délelőtt 10 órára összehívja A közgyűlés helye: Szeged, Mars tér, Vásárterület (a Szegedi Vásár- és Piacigazgatóság tárgyalója) Napirendi pontok: 1. Az igazgatóság jelentése az 1992-es üzleti évről 2. A felügyelő bizottság jelentése 3. A könyvvizsgáló jelentése 4. A mérleg megállapítása, az éves nyereség felosztása 5. Az igazgatóság visszahívása, új igazgatók megválasztása, díjazásuk megállapítása 6. Egyebek Határozatképtelenség esetén a felügyelő bizottság a közgyűlést azonos napirendi pontokkal de. 11 órára ismételten összehívja. A közgyűlésen a szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényesek részvényeiket a közgyűlés előtt legalább 3 nappal a társaság székhelyén letétbe helyezzék. A részvényest a közgyűlésen az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló nem képviselheti. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents