Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

HÉTFŐ, 1993. JAN. 25. KÖRKÉP 5 Egy tehén évi átlagos tejtermelése 1991 Magyarország fl.ioor Salgium .Luxemburg Oánla Egyesült Királyság Franciaország Görögország Hollandia; Írország Németország Olaszország Portugália Spanyolország • A teheneken nem múlik Európai színvonalú állomány Hazánk az egy lakos­ra jutó tejtermelés alap­ján nem sorolható a nagy tejtermelő államok közé. Bár a világátlag 100 liter körül van és Magyarországé ennek több mint a két és félsze­rest, az európai államok zöme megelőz bennün­ket; a csúcstartók - Ír­ország és Dánia - külö­nösen, ahol e mutató 3-5-szöröse a magyaror­szágiénak. Az egy te­hénre vetített tejhozam alapján viszont az élen járunk. Magyarországon a II. világ­háborút követő 20 év alatt a szarvasmarha-tenyésztés és ezen belül a tejtermelés alig­alig fejlődött, olyannyira, hogy a hatvanas évek végére kritikus helyzet állt elő. Az ágazat helyzetének - többszöri - átte­kintése után hozott intézke­dések. a bevezetett új szabá­lyozók első eredményeire a hetvenes évek végéig várni kellett. 1980-ra elsősorban a fajtaváltásnak, de a tudatos te­nyésztői munkának, a korszerű tartástechnológiának is kö­szönhetően - a tehénlétszám stagnálása mellett - a kifejt tej mennyisége, ezzel össze­függésben az egy tehénre jutó tejhozam az ötvenes évek ele­jéhez képest megkétszerező­dött. Az igazi eredmények azonban csak ezt követően je­lentkeztek. Most már a tehén­állomány folyamatos és jelen­tős csökkenése ellenére sike­rült a tejtermelést növelni, a te­henenkénti tejhozam 3700-ról 1990-ben 5000 liter fölé emelkedett. Ezzel a 10 év alatti majd 40 százalékos javulással bátran mondhatjuk, elértük a fejlett Európa színvonalát: míg aZ 1970-es adatok alapján a 12 közös piaci tagállam és Ma­gyarország sorrendjében ha­zánk hátulról a 4., 1990-ben ugyanez a helyezése, de elöl­ről, azaz csak Dánia és Hol­landia - ők jelentősebben - és az Egyesült Királyság - éppen­hogy csak - előz meg ben­nünket. Az 1990-ben kifejt, maxi­mumnak számító 2,9 milliárd liter tej - az ismert okok miatti külső-belső keresletcsökkenés­sel együttjárva - „túltermelési válság"-ot idézett elő. Ezután a tejtermelés visszafogása vált dicséretessé; a világszínvonalú tehénállomány megtizedelését tehenenként plusz 10 ezer fo­rinttal honorálták. Ennek ered­ményeként a kifejt tej mennyi­sége már 1991-ben 2 millió li­terrel csökkent. Az állami bea­vatkozás túl jól sikerült, vagy a számításokkal lehettek a bajok, hiszen nem egészen egy év el­teltével zavarok jelentkeztek a tej ellátásban, elsősorban a fő­városban. A budapesti tejipar tavaly év vége felé más válla­latok érdekeltségi területeiről próbálta összegyűjteni a szük­séges tejmennyiséget. Köny­nyen lehet persze, hogy a ja­nuár eleji 30 százalék körüli áremelések egy csapásra meg­oldják az ellátási problémákat. Abban pedig reménykedjünk, hogy a mezőgazdaság ismert viszontagságos átalakulása nem okoz túl nagy kárt értékes szarvasmarha-állományunk­ban. Pálfalvi Zsoltné KSH • - Három éve azt halljuk, hogy jövőre majd elindul a gazdasági növekedés. De vajon mitől indulna, ha eddig semmit sem tettünk érte? - tette fel a költői kérdést a hét végén Kun­cze Gábor országgyűlési kép­viselő, az SZDSZ egyik gazda­sági ideológusa szegedi látoga­tása alkalmával a megyei ok­tatási központban, ahol a téma iránt érdeklődőkkel találkozott. - Elengedhetetlen egy gaz­dasági fordulathoz az állam­háztartás reformja, a nagy el­osztási rendszerek átszervezé­se. Mindenekelőtt azt a rend­kívül népszerűtlen kérdést kel­lene feltennie a kormánynak, hogy mit vállal magára az ál­lam és mit nem? De ezt másfél évvel a választások előtt már nem fogja megtenni. Kuncze Gábor elmondta azt is, hogy a bevételi oldalon már nem lehet tovább „csavarni", hiszen a vállalkozókat is, a la­kosságot is a tűrőképesség ha­tárig sarcolja meg a kormány. A személyi jövedelemadó sá­vok változatlanul hagyása ugyanis már önmagában - az infláció mértékével azonos ­adóemelést jelent. Nincs más megoldás, mint hozzányúlni a kiadási oldalhoz. Volna miből lefaragni, hiszen a hivatalok, kormány intézmények szinte hétről-hétre egyre jobban bur­jánzanak. - Vajon szükségünk volt-e arra, hogy január 1-én életre hívják az űrkutatási hivatalt Magyarországon? - tette fel a kérdést az előadó, amire a kö­zönség hangos kacajjal már meg is adta a választ. • Volna miből lefaragni! Mibe kerül a túlburjánzó állam? Kuncze Gábor: Kellett-e nekünk űrkutatási hivatal? - És miért van szükség pél­dául hadiipari hivatalra, ami­kor nincs is hadiiparunk? Min­dig azt halljuk, az államappará­tusra nem költenek többet, mint tavaly. De akkor most miért több 5 és fél milliárddal a minisztériumok költségve­tése? Több szakértő javaslata sze­rint a 175 milliárdos államház­tartási hiányból legalább 20 milliárdot vígan megtaka­ríthatnánk, ha gátat vetnénk a hivatalok túlbuijánzásának. A gazdaság élénkítése ugyanis ­legalábbis Kuncze Gábor sze­rint - nem képzelhető úgy, hogy a teljesen kicsavart lakos­ságot és a vállalkozókat szo­rítanák meg még jobban. Vál­tozatlan adók mellett, a kiadási oldal megregulázásával lega­lább 30-40 milliárd forintot le­hetne megtakarítani, ezt az összeget gazdasági injekció­ként használva, ha lassan is, de megindulhatna a fellendülés. A megjelent vállalkozók kö­zül sokan az expo és a vidék lehetőségei után érdeklődtek. Kuncze Gábor szerint azonban az 1996-os világkiállítás végül mégis csak egy nagyberuházás lesz, hiszen máris látszik, a külföldi tőke hírből sem érdek­lődik annyira a magyar expo után, mint azt előre sokan gon­dolták. Közben pedig a 17 mil­liárdos állami megajánlás szép csendben felkúszott 50 milli­árdra, végül pedig a kényszer­pálya okán a lakosság megsar­colásával csak lesz expo, de milyen? Halai Gáboi • Javaslat törvényre Három a kamara A gazdasági kamarákról szóló törvény előkészítésében résztvevő országos és helyi érdekképviseletek elkészítették a kamarai törvény koncepcióját - tájékoztatta az MTI-t az érintett érdekképviseletek ne­vében a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara. A kon­szenzussal született törvény­tervezet minden résztvevő által elfogadott tézisei a kö­vetkezők: A gazdasági és a szakmai kamarákat - a Polgári törvénykönyv tervezett mó­dosításának megfelelően - köz­testületként, törvénnyel kell létrehozni. Háromféle gaz­dasági - ipari és kereskedelmi. agrár-, valamint kézműves ­kamara megalakításáról kell rendelkezni. A gazdasági ka­maráknak területi alapon kell megszerveződniük. A gazda­sági kamarák újonnan, az első választás megtartásával alakul­janak meg, ugyanakkor biz­tosítani kell a magyar kamarai tevékenység történeti és nem­zetközi jogfolytonosságát. A gazdasági kamarák mű­ködésének pénzügyi alapjául a tagjaik által fizetett hozzá­járulás szolgáljon. A működé­sük megkezdéséhez szükséges vagyon biztosításához meg kell vizsgálni az állam és a helyi önkormányzatok szerepvál­lalásának lehetőségét. A gaz­dasági kamaráknak az államtól (a helyi önkormányzattól), an­nak szervezeteitől függetlenül kell működniük, működésük felett csak törvényességi fel­ügyelet gyakorolható - áll a ja­vaslatban. • A Renault-cég már megint meglepte az autó szerelmeseit egy csodakocsival: a Safrane­nal. Szombaton délután a sze­gedi Renault-szalonban sokan szájukat tátva ámultak-bámul­tak, amikor a kocsi megszólalt. A beszélő fedélzeti számítógép egyelőre még nem tud ugyan magyarul, de németül és ter­mészetesen franciául szinte mindenre figyelmezteti a vezetőt. A Safrane szegedi pre­mierje a meglepetések délu­tánja volt. A két bemutatott kocsi: a - szerényebb - két literes RN és az igazi luxus-li­muzin, a V6-os motorral sze­relt három literes RT ugyanis . számos olyan új műszaki megoldást kínál, amelyet most először csodálhatott meg a ma­gyar közönség. A Renault­flotta új zászlóshajója ugyanis szinte semmiben sem hasonlít elődjére, a R 25-re, a Safrane a mértékletesség és az eredetiség bizonyítéka. A tavaly május­ban megindult sorozatgyártás után már nálunk is megren­delhető a Safrane, aminek el­nevezése a találgatásokkal el­lentétben semmit sem jelent, mindössze egy jól csengő fan­Safrane, a beszélő autó Renault Safrane: A tekintet úgy siklik rajta végig, mint a kéz egy sima, finom vonalú női ruhán. (Fotó: Nagy László) tázianév. Azért csak csínján is 2 millió 800 ezer forint, az lapunkban részletesebben is bánjunk a megrendelésekkel, igazi luxus pedig 4 és fél mii- bemutatjuk az új Safrane-t. hiszen a szerényebb kivitel ára liónál kezdődik. Hamarosan R. G. • Szabad orvosválasztás másodfokon A pénz követi a beteget Mindezek ellenére, marad­junk annyiban, hogy a szabad orvosválasztás első szakasza lezajlott. Következik - július elsejétől - a második forduló, amikor tovább választhatunk. A népjóléti miniszter minapi sajtótájékoztatóján elhangzot­tak szerint: " a kórházak, kli­nikák harcolni fognak a bete­gekért, mert a beteget pénz kö­veti". Miként függ össze a pá­ciensekért folyó harc, a szabad orvosválasztással ? Akképpen - hallottuk a tájé­koztatón - , hogy a kórház, a klinika azért törekszik majd arra, hogy intézményének or­vosát válassza - például egy epeműtétre a beteg -, mert az ellátott betegek számához mér­ten kapja majd a pénzt. Más­képpen szólva: teljesítmény­arányosan. S, hogy mennyire lesz majd szabad ez a választás? Bizo­nyos határig, mégpedig terület­határig, hiszen a soproni beteg, minden bizonnyal nem a sze­gedi sebészeti klinikán - még ha szeretné is - operáltatja meg magát. Még akkor sem, ha a műtét és a gyógykezelés, ha van betegbiztosítási kártyája, egyetlen fillérjébe sem kerül, mert azt senki nem garantálja, hogy az ellenőrző vizs­gálat(ok)ra ingyen elhozza Sopronból a mentő. Tehát bizonyos területha­tárokon belül szabad csak a vá­lasztás. Mégpedig a házior­vossal együtt döntendő el, ki melyik intézménybe kéri ma­gát, melyik orvoshoz van bizo­dalma. A tavalyinál több pénz per­Túl vagyunk a szabad orvosválasztás első for­dulóján. Az elmúlt év végére a lakosság több­sége leadta kártyáját va­lamelyik - egykoron ­körzetinek nevezett or­vosnak. A választás sza­badnak szabad volt, az már más kérdés, hogy kényelmi, praktikus és egyéb szempontok miatt többségünk a régi körze­tijét választotta házior­vosának, nem beszélve azokról a kisközségek­ről, falvakról, amelyek­ben egyetlen orvos "kö­zül" lehetett "válasz­tani". sze nincs és nem is lesz az új finanszírozási rendszerben sem. Arról van ugyanis szó ­ahogyan Sutján úr fogalmazott - , hogy a meglevő pénz elosztási reformja kezdődik július elsejétől. A reális viszo­nyokat tekintve 40 százalékkal több pénz kellene az egészségügyre. Ennyit hát dióhéjban az egészségügy közelgő újabb re­formlépése elé. Ám, éppen az első szakasz, az alapellátás re­formálgatása körüli zavarokat, tájékozatlanságot, s értetlen­séget elkerülendő a miniszter és két államtitkára - külön­külön - az ország nagyváro­saiban fórumokon mondják el a tudnivalókat a reform máso­dik lépcsőjéről. Kalocsai A sejtbiológiáról Debrecenben Debreceni beszélgetések a sejt- és fejlődésbiológiáról címmel szerdáig tartó országos tudományos tanácskozás kez­dődött vasárnap Debrecenben, az Akadémiai Bizottság szék­házában. Az első ilyen jellegű hazai konferencia résztvevői több mint hetven előadás ke­retében tekintik át a sejt­biológia és a hozzá kapcsolódó tudományágak kutatásának legújabb itthoni eredményeit. A konferencia idején Debre­cenben együttes ülést tart a Magyar Biológiai Társaság Sejtbiológiai Szakosztályának a vezetősége és az MTA Sejtbiológiai Szakbizottsága.

Next

/
Thumbnails
Contents