Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1993. JAN. 23. Clintonék féltik a boszniai béketervet • Funart irritálja a „Mathias rex" felirat is Román trikolór Mátyás körül Bili Clinton elnök és kor­mánya aggódik a boszniai háborúnak véget vetni kívánó nemzetközi békejavaslat sorsá­ért, és azt tervezi, hogy sürgő­sen megvizsgálja a Balkánon kialakult robbanásveszélyes helyzetet. Richárd Bouchner kormány­szóvivő - akit Warren Chris­topher, az új amerikai külügy­miniszter arra kért, hogy átme­netileg maradjon régi posztján - sajtótájékoztatóján hűvösen értékelte a boszniai szerb veze­tők döntését az ENSZ által ki­dolgozott béketervről. Kiemel­te, hogy a boszniai szerbek csupán egy részét fogadták el a három részből álló béketerv­nek. Boucher hozzátette, hogy ez a hozzájárulás lehetővé teszi a tárgyalások folytatását. A szóvivő megjegyezte: Christopherben „kétségek me­rültek fel, hogy a béketerv va­lóban létrejön-e, s tényleg megegyezésre tudnak-e jutni, olyan békés megoldást találva, amelyet minden fél valóban elfogad". A külügyminiszter aggodalmai „magától ér­tetődőek" - vélte Boucher arra hivatkozva, hogy a múltban az érdekelt felek között több olyan megállapodás jött létre, amely nem teljesült. Clinton amerikai elnök visszavonta Zoe Baird je­lölését az igazságügy-mi­niszter tisztségére. Az er­ről szóló elnöki nyilatkoza­tot péntek reggel tették közzé. A nyilatkozatban az el­nök Zoe Bairdet tehetséges ügyvédnek, tisztes, becsü­letes asszonynak nevezte. A 40 éves ügyvédnő a Reu­ter tájékoztatása szerint azért nem kaphatta meg a hivatalt, mert a tisztvise­lők megerősítéséhez szük­séges szenátusi meghallga­táson kiderült, hogy né­hány éve háztartásában Clinton elnök és Christo­pher aggódik a boszniai véron­tás miatt, és tart tőle, hogy az esetleg átterjedhet Koszovóra és Macedóniára is, ezért a sür­gősen meg fogják vizsgálni a kérdést - jelentette ki a szó­vivő. Ejup Ganic bosznai alelnök ugyanakkor hevesen bírálta az ENSZ-t, mert szerinte a nem­zetközi szervezet „felülről né­zi" a bosznia-hercegovinai ag­ressziót. Ganic New York-i sajtóértekezletén reményét fe­jezte ki, hogy az ENSZ elis­meri, hogy részben felelős a január 8-án Szarajevóban meg­gyilkolt Hakija Turajlic bosz­niai miniszterelnök-helyettes haláláért. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár csütörtöki levelében azt a ma­gyarázatot támogatta, mely szerint a merénylő magányos gyilkos volt, és teljes körű je­lentést ígért az üggyel kapcso­latban. Az AFP szerint a fő­titkár ezzel a kéksisakosokra háruló felelősséget igyekezett elhárítani. Ganic a levéllel kapcsolat­ban elmondta: reméli, hogy a jelentés az igazságot fogja tar­talmazni. Hozzátette: vélemé­nye szerint a gyilkosságot jó előre megtervezték. két perui illegális beván­dorlót alkalmazott. Ráa­dásul a két személy társa­dalombiztosítását sem fi­zette be. Baird a meghallgatáson azzal védekezett, hogy ugyan sajnálatosan tör­vénybe ütköző cselekede­tet követett el, de az elmúlt héten megfizette az emiatt kiszabott 2900 dolláros büntetést. Clinton nem közölte kö­vetkező jelöltjének nevét. Baird asszony lett volna az első női igazságügy-mi­niszter az Amerikai Egye­sült Államok történetében. Az MTI tudósítójának te­lefonon kapott értesülése sze­rint péntek reggel Kolozsvár lakosai arra ébredtek, hogy a város főterén álló Mátyás-szo­bor mögött hat, a szoboregyüt­tesnél magasabb zászlótartó oszlopot helyeztek el. így a műemlékvédelmi hatóságok korábbi végzése ellenére, amelyről utoljára éppen egy hónappal ezelőtt tájékoztatták a városi hatóságokat, s amely­nek értelmében a nemzetkö­zileg számon tartott főtér és a Mátyás-szobor együttesét nem szabad megbontani, Gheorghe Funar polgármester valóra vál­totta korábban kilátásba helye­zett akcióját és román triko­lórokkal övezte az évtizedeken át a békés nemzetiségi együtt­élés jelképeként számon tartott szobrot. Megkezdték a főtér át­feliratozását is, Szabadság tér helyett ezentúl Egyesülés tér­nek nevezik, a román feje­delemségek egyesülésére utal­va. Mint ismeretes, Funar tavaly az év végén a történel­met „kiigazító", a magyarság érzéseit sértő felirattal látta el a szobor talapzatát, a szöveg egyszerre tüntette fel román származásúnak és a románság ellen harcoló királynak Má­tyást. December 6-án az • Január 12-én a Hági Köz­életi Kávéházi esték soroza­tában Szaniszló Ferenccel, a Panoráma szerkesztőjével találkozhatott a hallgatóság. Az estről a Délmagyarország másnap Kovács (András) tol­lából tudósított. A beszélgetés két különálló témát ölelt fel, de a beszámoló csak a másodikról szólt. Úgy vélem, az est első napi­rendi pontjáról is érdemes tu­dósítást adni. Szaniszló szer­kesztő úr ismertette a Pano­ráma körüli szisztematikus hadjáratot, majd Chrudinák Alajos főszerkesztő eltávolí­tásának több fordulóját. Szó volt arról, hogy a régi rendszer erdélyi történelmi egyházak ökumenikus istentiszteleten tiltakoztak ez ellen a szobor melletti Szent Mihály temp­lomban, majd a távozó több megbízható politikai újságírói szinte kivétel nélkül tovább uralják a TV-t, a rádiót és az írott sajtót. Az könnyen meg­érthető, hogy a TV dolgozói közül többen kiállnak Hankiss Elemér mellett, hiszen a veze­tők javadalmazása több mint egymillió forint havonta, a kisebb vezetőké pedig mintegy kettőszázezer! És ezek az em­berek terjesztik a pesszimiz­must, a kilátástalanságot, és állnak „bátran" a létminimum ezres tömeg a romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség ve­zetőivel az élen néma tüntő menetben körbejárta a Főteret. Gheorghe Funar, a város pol­alatti rétegek oldalára... a kor­mánnyal szemben. A szerkesztő úr véleménye szerint belátható időn belül nem várható a pártatlan tö­megtájékoztatás, akár aláírják a TV és a rádió elnökének fel­mondását, akár nem, mert a régi struktúra emberei mind ott vannak a vezető posztokon, és úgy tűnik, elmozdíthatatlanok. Márpedig addig csak további háborúskodás várható, akár­csak a boszniai frontokon. gármestere, aki tudatosan tö­rekszik az etnikumközi feszült­ség kiélezésére a városban előzőleg betiltotta a tervezeti tiltakozó gyűlést és a felvonu lás résztvevőire pénzbírságo' jelentett be. A felirat elhelyezésekor megkísérelték eltávolítani ; Mathias rex feliratot, amel> 1944 után éppen azért került ; talapzatra, hogy az apai ágon román származású nagy ma­gyar reneszánsz uralkodó által használt saját, latin nyelvű megnevezéssel se a román, sc a magyar lakosságot ne sértse Kolozsváron tudni vélik, hogy Funar, mint azt korábban maga jelezte, a Mathias rex feliratot január vasárnapig, a román fe­jedelemségek egyesülésének ünnepéig a román nyelvű Ma tei Corvin felirattal kívánja ki­cserélni, eltávolítva a király­ságra utaló rex szót is. Az RMDSZ kolozsvári szer­vezete pénteken faxon tájé­koztatta az országos műem­lékvédelmi szerveket arról, hogy Funar ismét figyelmen kívül hagyta határozatukat, s felkérte Tokay Györgyöt, az RMDSZ képviselőcsoport­jának vezetőjét, hogy a kor­mánynál járjon el az ügyben. iBMMHNMMMHMHMHMMMK Úgy vélem, hogy Kovács újságíró úr is egyetért velem, hogy ha ez a téma is elhang­zott, akkor erről is be kell szá­molni. Én ott voltam, így he­lyette is informálom az ol­vasókat. Üdvözlettel: lob Imre • Az újságíró nem tehet mást, mint egyetért. Valóban felad­tuk a reménytelennek tűnő vá­rakozást bő egy óra elteltével, s a második nekifutásra már csak a boszniai eseményekbe kapcsolódhattunk be. Ennyit magyarázatképpen, és kö­szönjük az első félidőről szóló, véleménynyilvánítással fűsze­rezett tudósítást. Kovács András • Tehetséges ügyvéd, tisztes, becsületes asszony Zoe Baird mégsem lesz igazságügy-miniszter • Ami a tudósításból kimaradt... Még egyszei a Panorámáról Honnan került elő a lelcin-dosszié? • A levéltár, mint íegyver m Bolsevik abszurditások m A múlt titkainak újabb ajtaja Bár elhangzottak bizonyos rosszalló megjegyzések, Göncz Árpád nem a megfelelő helyre juttatta el elnök­kollégájának, Borisz Jelcinnek gáláns ajándékát, szak­értők és érdeklődő laikusok népes csoportja várja, inikor jelenik meg végre magyarul az a sok dokumentum, ame­lyet a zárt szovjet archívumokból végre megkaphattunk. • Litván György, a gyűjte­mény magyarországi kiadásá­nak gondozója, egészen a kö­zeli hetekre ígéri a megjele­nést. Sőt arról is tudomásunk van, hogy titkos moszkvai do­kumentumok kiadását mások is tervezik. Az izgatott várako­zásban semmi csoda nincs. A történelemnek konjunktúrája van nálunk. A történelem ná­lunk nem csupán az élet tanító­mestere, hanem hatékony fegy­ver, amelyet ügyesen lehet for­gatni a pártközi csatározások során is. Nálunk azonban egyelőre embargó alatt vannak az archívumok stratégiai fegy­verei. Az MSZMP KB levéltári anyagát hétpecsétes lakat őrzi, ezért is bolydultak fel a szak­mabeliek, amikor híre ment, hogy az elnöki dosszié kitűnő magyarországi anyagot is tar­talmaz. Az is eljutott a suttogó propaganda továbbra is jól mű­ködő csatornáiba, hogy Moszkva rövidesen Mekkájává válhat a közelmúlt magyar történelmével foglalkozó tudó­soknak, ahová érdemes - némi dollárral feltarisznyázva - el­zarándokolni, hiszen a kutatási engedély megszerzése nem lehetetlen, a dokumentumok kimásolásának a tarifája pedig a mi zsebünk mértéke szerint is megfizethető. A jelenség egyike a bolsevik birodalom története során fel­lelhető abszurditásoknak. Nem is olyan régen ez a rendszer paranoiás rettegéssel csinált titkot hétköznapi dolgokból. Moszkva térképét például nem vásárolhatta meg a turista, csu­pán valami sematikus város­szerkezetet kapott tájékozódás céljából. A kiváltságosok szá­mára készült várostérkép ugyanakkor éppúgy tudatosan belerajzolt ferdítéseket tartal­mazott, mint bármilyen más, nem titkos, hadi célokra ké­szült atlasz, természetesen bizonyos méretarányok alatt. Most pedig - öt éve ez még őrült víziónak tűnt volna ­mindenféle gyanús értelmiségi külsejű alakok járkálnak ki-be a központi bizottság egykori épületének kapuján, hónuk alatt titkos, szigorúan titkos iratok másolataival. És a világ nem dől össze, vagyis hogy összedőlt, de ez nem oka, csu­pán következméhye az össze­dőlésnek. A világ valamennyi archívu­ma gyanakvó és konzervatív. Az archívum őrei, érthető mó­don, a fenntartó érdekeit képvi­selik a kíváncsiskodóval szem­ben. Ám a fenntartó ezúttal megszűnt. A sikertelen augusz­tusi puccs után egy rendelettel feloszlatták a pártot. A párt óriási vagyona - épületek, jár­művek stb. - hamar gazdára talált. Az iratokkal nehezebb volt a dolog. A megsemmisí­tésre senki nem adott paran­csot. Aki adhatott volna, az is félt az utólagos felelősségtől, meg aztán saját hatalmát sem akarta vele csorbítani. Ez az irattár tele van bármelyik pil­lanatban felrobbantható ak­nákkal. Gondoljunk arra, mi­lyen pompásan odavágott Jel­cin a nyugati világ előtt nála sokkal népszerűbb Gorbacsov­nak, amikor a katyni vérengzés aktáiból elküldött a lengyelek­nek egy dossziéra valót, mond­ván, hogy az előd ezt is le akarta nyelni. A KB-levéltár tehát kitűnő fegyver. A használat érdekében azonban gondoskodni kellett korszerűsítéséről, karbantartá­sáról, mindenekelőtt pedig fennmaradásáról. A párt meg­szűnése után hamarosan létre­hozták a KB épületében az ar­chívum anyagát kezelő Leg­újabbkori Dokumentációs Köz­pontot. Ennek a feladata a mintegy két és fél millió őrzési egységre becsült levéltári anyag gondozása. Cserék, összevonások ugyan történtek, ezzel együtt elmondhatjuk, hogy a munkát a régi szakem­berek végzik. Az archívum szerkezete pedig egy csigaház pontosságával őrzi a benne egykor élő szervezet lenyoma­tát. Mert a KB-archívum mindig is egymás mellett párhuza­mosan működő gyűjtemények­ből állt. A KB különböző osz­tályainak saját gyűjteménye volt. Mindegyikben volt egy titkosabb részleg is, ahová csupán a beavatottak szűk köre tekinthetett be. Külön archívu­ma volt a Politikai Bizottság­nak is. Ezt vitte magával a Kremlbe Gorbacsov, amikor hatalmát az egyre ingoványo­sabbá váló pártszférából a fris­sen megszilárdított elnöki po­zícióba kívánta áthelyezni. Ez az elnök levéltár ma is a Kremlben van, anyagának túl­nyomó része azonban megta­lálható a volt KB-levéltárban is, hiszen a Központi Bizottság elé kerülő ügyeket mindig az illetékes KB-osztályok bonyo­lították, így az üggyel kapcso­latos aktákat ők is lerakták. A titkos ügykezelés nagyságrend­jére jellemző, hogy a szakértők állítása szerint az elnöki levél­tár különleges gyűjtőjében je­lenleg mintegy másfélezer le­pecsételt dossziét őriznek, amelynek felbontására elnöki felhatalmazásra lenne szükség. Innen kerültek elő a katyni akták is. Valószínűleg sok mindent megtudhat majd a vi­lág a berlini vagy a kubai vál­ságról ennek a gyűjteménynek esetleges majdani megcsa­polása útján. Természetesen hasonló izgalmakkal keresnek majd a kmatók a hadsereg, a KGB vagy a külügyminiszté­rium archívumában is, ha egyszer lehetőségük nyílik rá. Am ez a távoli jövő reményei közé tartozik. A hadsereg szi­gorúan őrzi saját titkait, a KGB pedig még a Magyarországra küldött aktákba is betekintett. Nem az iratok tartalma érde­kelte őket, hanem a rajtuk ta­lálható kódjelek. Ezek ismere­tében sok mindenre rájöhetne utólag a kíváncsi ellenfél. A Jelcin-dosszié anyaga egyébként az Elnöki Levél­tárból és a külügyminisztérium levéltárából került ide. Értékes információkat tartalmaz, de összeállítóinak rövid határide­jük volt arra, hogy bármilyen teljességre törekedjenek. A lecke mindenesetre fel van adva. A múlt titkainak újabb ajtaja nyílott meg, hogy egy pillanatra betekinthessünk raj­ta. Jó lenne, ha nem további belháborúkra használnánk fel ezt a lehetőséget, hanem a tisz­tábbanlátásra. Szükségünk len­ne rá.

Next

/
Thumbnails
Contents