Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-23 / 19. szám

SZOMBAT, 1993. JAN. 23. BELÜGYEINK 3 Csak egységes párt győzhet Politikai vita az MDF VI. Országos Gyűlésén (Folytatás az 1• oldalról) Elsőként az országos elökség munkájáról szólt Für Lajos ügyvezető elnök és Lezsák Sándor, az elnökség tagja. Für Lajos megemlítette, hogy az 1990-es választásokkor jegyzett 35 ezres csúcshoz képest mostanra 27 ezerre esett vissza a párt taglétszáma, a csökkenés azonban megállt. Az országban 800 MDF-szervezetet tartanak nyilván, azonban ezeknek körülbelül egynegyede alig működik. Az ügyvezető elnök szerint a pártnak folytatnia kell az igazságtételre irányuló tevékenységet, de nem csak a kárvallottak,, a sokat szenvedettek kárpótlásával, hanem a felelősök megnevezésével is. Für Lajos reményét fejezte ki, hogy az igazságügy-miniszter ezzel kapcsolatos törvényjavaslata eléri célját. A rendszerváltás, a privatizáció végrehajtása mellett fontosnak nevezte a - mint mondta - mérhetetlenül elharapódzott korrupció megfékezését. Az ügyvezető elnök külön szólt a sajtóról, hangsúlyozva, hogy az MDF tárgyilagos, csúsztatásoktól mentes tájékoztatást vár, valódi közszolgálatot, rombolás helyett a nemzeti értékek felmutatását. Véleménye szerint az MDF-nek is nyitnia kell a koalíciós pártok, a társadalmi, a kulturális, a tudományos egyesületek, a szakszervezetek, a szakmai szervezetek, a vállalkozók, az értelmiség és a különböző korosztályok tagjai felé. Lezsák Sándor azért emelt szót, hogy legyen vége a pártban a testvérháborúnak, amely az elmúlt hónapokban jellemezte az MDF-et. Az utóbbi három hét eseményeire utalva bírálta Csurka Istvánt, majd kijelentette: a pártban csak akkor lehet egység, ha a kritikát egymás szemébe mondják, és nem a háttérben szervezkednek az egymással szemben álló erők. Végezetül hangsúlyozta, hogy az egység újjászervezéséhez és a választási győzelemhez megvalósítható programra van szükség. Székelyhídi Ágoston, az országos választmány elnöke utalt a párt vezető szerveinek együttműködésében tapasztalt zavarokra, ezek kiküszöbölésére olyan új alapszabályt sürgetett, amely megadja a testületek együttműködésének szervezeti kereteit. Tolmácsolta a választmány azon'Véleményét is, hogy a pártban meglévő politikai szándékokat lehet és kell is egyeztetni, ezáltal jöhet létre a kívánatosnak tartott sokszínű politikai egység. Az etikai bizottság, majd az országos számvizsgáló bizottság jelentése után adott tájékoztatót az MDF parlamenti képviselőcsoportjának munkájáról Kónya Imre frakcióvezető. Az általános politikai vita első órájának végén kapott szót Csurka István, az elnökség tagja. Nagy érdeklődéssel várt felszólalásában példák sorával igyekezett bizonyítani, hogy az MDF nem hajtotta végre a rendszerváltást, s ezzel eljátssza a magyar nemzet felemelkedésének esélyét. Antall Józseffel való ellentétére utalva hangsúlyozta: ő nem azért mondja amit mond, hogy a miniszterelnök helyére üljön, hanem azért, hogy megváltoztassa a jelenlegi politikát. Csurka István szerint nem az ő emlékezetes tanulmánya szakította meg a felfelé ívelő folyamatot, hanem az, hogy egyre-másra háttérbe szorították azokat, akik a nemzeti szellem megtestesítői. Nagy tetszéssel fogadott, többször is közbetapsolással megszakított beszédének végén az író-politikus összefogást sürgetett, hangsúlyozva, hogy hajlandó a békességre, az együttműködésre, a közös érdek szolgálatára. Az egységes MDF-et legyőzhetetlennek tartja, s az egység alapja - véleménye szerint - egyedül a magyarság lehet. (Lapzártakor Antall József tartotta vitazáróját. Ezt követően kezdődött el a választás, melynek eredményét ma teszik közzé.) m Guruló dollárok Tanú: Szűrös Mátyás Az MTI értesülése szerint a „guruló dollárok" ügyében folyó nyomozás kapcsán pénteken a Legfőbb Ügyészségen tanúként meghallgatták Szűrös Mátyást. A hírt az Országgyűlés alelnöke megerősítette. Az MTI tudósítójának érdeklődésére a következőket mondta: „Már a mentelmi jogom felfüggesztésével kapcsolatos parlamenti eljárás során is kifejezésre juttattam, hogy személyesen is hajlandó vagyok hozzájárulni a teljes igazság kiderítéséhez. A napokban ilyen jellegű kéréssel keresett meg a Legfőbb Ügyészség egyik ügyésze, s én kötelességemnek tartottam, hogy feltáijam az általam ismert részleteket." Felvételi a Mensába (Folytatás az 1. oldalról) Mintegy 103 ezer tagja van a világon a Mensának. A társadalomban egyébként a 100 körüli IQ számít átlagosnak, és a 120 fölötti már kiválónak. Lapunkban már több ízben beszámoltunk róla, hogy dr. Mogyorósi Péter fizikus - aki a svédországi szervezetnek a tagja - Szegeden szerentné megalapítani a Mensa Hungaricust. A felhívásra több mint ezer ember jelentkezett, ők töltik ki a hétvégén Szegeden és Budapesten a speciális teszteket. Városunkban a JATE Kísérleti Fizikai Intézetének egyik előadójában került sor pénteken a megmérettetésre, melyen jelen volt a Zsigmond Gyula a svéd szervezet elnöke is. Kérdésünkre elmondta, hogy a jelenkezők magas száma minden várakozást felülmúlt, s reméli, hogy közülük sokan lépik át a bűvös küszöböt. A magyar nemzeti szervezet megalapításához 10 ember kell, akinek az IQ-ja 148-nál magasabb, azonban már öt ember is elég, hiszen máris van öt magyar, aki más országok Mensa szervezetének a tagja, s szívesen belépne a Mensa Hungaricusba. A speciális, nemzetközi szabványnak megfelelő tesztlapokat a Mensa titkára, Carol M. Rickard Antony hozta el Szegedre, s felügyelte a kitöltést. A jelentkezőknek a harminchat feladat megoldására negyven perc állt a rendelkezésükre. Jellemző, hogy a tesztkönyvecskét angolul nyomtatták, és semmiféle nyelvismeretet nem igényelt a válaszadás. Leginkább a logikai készséget tették próbára, az egykori telefonos játék, a „Kapcsoltam..." feladványaira emlékeztettek: nyolc ábra után egy kérdőjel állt, s szintén nyolc ábrából kellett kiválasztani a megfelelőt. A feladatokat csak egymás után szabad megoldani, visszalapozni nem szabad, hiszen a jó időbeosztás is az általános intelligenciához tartozik. A teszteket a jövő héten értékelik, a jelentkezők pedig az eredményről postán hivatalos IQ diplomát kapnak. T. V. Bm? f / an, aki állítja: a Délmagyar legolvasottabb köz'—' leményei a gyászhírek. A magabiztos ifjabb nemzedék süvölvényei - mint tettem jómagam is annak idején - ugratják is emiatt a nagymamát, meg idős barátnőjét, mert hogy kávéjuk kevergetése közben mindig az éppen soros megboldogult közös ismerős a legfőbb téma. Most, hogy telnek-múlnak az évek fölöttem is, azon kapom magam, hogy szinte mindennap átfutom a gyászközleményeket, nem akad-e szemem ismerős névre, ős szegediként egyre inkább megértem a világ e zsebkendőnyi szögletén évtizedeken át együttélők kíváncsiságát: vajon most ki távozott el a valamelyest mégis csak közös sors áldotta-verte társak közül. A minap éppen az immár megszokott böngészés közben átfutó tekintetemet meg-megállltotta a nevek alá írt életkor. Megdöbbentett a fölismerés: hiszen itt többnyire ifjú embereket, életük delén lévőket gyászol családjuk! „Tragikus körülmények közt elhányt" 18 esztendős fiút, „tragikus hirtelenséggel" távozó 37 éves özvegyet. Negyven és negyvenkilenc éves kora között hagyta itt szüleit, testvéreit, gyermekeit - csupán e lapszám híradása szerint - még négy másik fiatal ember. Vajon mi okozhatta vesztüket? Sebeket föltépni nem akarok, de azért elgondolkodom ezen. Miként magánemberként, s hivatalos személyként is el kellene gondolkodnia emiatt többünknek. Hogy nem válik-e lassan mindennapi létformánkká ezen a tájon a szorongás? Hogy nem kongatjuk-e minden csip-csup ügyben, túlzott hangerővel a vészharangot? A mesterségesen szított és állandóan fönntartott veszélyállapot helyett nem lenne-e célravezetőbb, ha inkább a bajok leküzdéséhez szükséges energiákat mozgósítanánk? Nem azokat a hangokat kellene fölerősítenünk inkább, amelyek a lelkileg földúlt, nyomorgatott idegrendszerű embereket segíti abban, hogy feszültségeiken úrrá legyenek? Belső bajok emészthetnek bárkit, legyen koldus vagy milliomos: testünk, lelkünk egyaránt esendő. De hogy mégis kinek sikerül talpon maradnia az élet viharaiban? Akinek nagyobb az állóképessége. Egy nép szokássá lett egészséges életmódja, lelki kulturáltsága, neveltetése a garancia a hatásos önvédelemre és mások védelmére is. Ha a családot, a munkahelyet, a tömegkommunikációt, a társadalmi környezetet e szinterek szereplői nem változtatják háborús tűzfészekké, talán kevesebb lesz nálunk az áldozat és a sérült ember. /i I KSH előrejelzése szerint hazánkban 2040-re a néCj-J pesség száma 23 százalékkal is csökkenhet, s visszaeshet akár az 1921-es szintre: 8 millióra. Számítások szerint azonban van még egyetlen esélyünk, hogy ezt a drasztikus fogyást megakadályozzuk: ha 20Ö5-ig elérjük, hogy lényegében egy időben, viszonylag lassan, de tartósan emelkedik a gyermekek száma és az emberek élettartama. Ideje hát, hogy végre bekapcsolódjék egyénben, nemzetben a semmi mással nem helyettesíthető önvédelmi reflex. Ezt követeli az élet és a kor. * CÍXlLrC (t Tíz évfolyamos alapképzés Kormányszóvivői tájékoztató Fordulópontjához érkezett a közoktatási törvény előkészítési munkája, hiszen a hónapok óta zajló szakmai konzultációk, egyeztetések után a kormány elfogadta a törvénytervezetet - jelentette ki Dobos Krisztina, a művelődési tárca helyettes államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A minisztérium képviselője a tervezet lényegi pontjait ismertetve rámutatott: a koncepció újfajta, a jelenleginél sokszínűbb iskolarendszert és iskolaszerkezetet körvonalaz. A legszembetűnőbb újdonság - mint Dobos Krisztina kiemelte -, hogy 16 éves korig terjed a tankötelezettség, s ennek megfelelően 10 évfolyamos lesz az alapképzés. Ezzel a tervezet két évvel későbbre halasztja a pályaválasztás időpontját, és egyúttal lerövidíti a szakképzés idejét. Mindez lehetővé teszi az iskolatípusok közötti „átjárást" is, hiszen mód van arra, hogy a tanulók a negyedik, a hatodik, vagy a nyolcadik osztály elvégzése után más iskolatípust gimnáziumot, szakközépiskolát vagy szakiskolát - válasszanak. Ennek megfelelően a gimnázium is lehet négy-, hat- vagy nyolcosztályos. A 10 osztályos alapképzés után mindazok, akik nem választottak más iskolatípust, illetőleg nem fognak érettségizni, úgynevezett alapvizsgát tesznek majd. A helyettes államtitkár a továbbiakban elmondta: az iskolai nevelés-oktatás szakmai, tartalmi követelményeinek meghatározására a tervezet a Nemzeti Alaptanterv, valamint országos vizsgakövetelmények kibocsátását javasolja. Az egyes oktatási intézmények ezek figyelembevételével dolgozzák ki a helyi tanterveket. pedagógiai programokat. A Nemzeti Alaptanterv tartalmazza az oktatás céljait meghatározó alapelveket, a minden iskolatípusra kötelező követelményrendszert, valamint a választható kerettanterveket. Jelentős változások várhatók a szakképzés terén is. Ennek részleteit már Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára ismertette a szóvivői tájékoztató résztvevőik J. A szakképzésről szóló törvényjavaslat értelmében a gyakorB ti képzés a jövőben a gazdálkodó szervezetek feladata lesz, míg B -lméleti oktatás továbbra is állami feladatkör marad. • Milyen helyzetben vannak ma az önkormányzatok? - kérdeztük Kórodi Máriától, a Szabad Demokraták Szövetségének parlamenti képviselőjétől, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának tagjától. - A idei költségvetési törvény a múlt évhez képest öszszességében több mint 4,5 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól. A másik súlyos döntés: a személyi jövedelemadóból nem 50, hanem 30 százalékot ad vissza. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehéz, sok helyen lehetetlen lesz az intézményeket a tavalyi szinten fenntartani. • Szeged polgármestere kérte a térség országgyűlési képviselőit, hogy a költségvetési törvény vitájakor, majd a szavazáskor az önkormányzatok érdekeit tartsák szem előtt. Az együttműködés nem sikerült, sőt vita kerekedett arról, hogy a város kérheti-e lobbyzásra honatyáit. Mi a véleménye az önkormányzatok és az országgyűlési képviselők kapcsolatáról? - Más városokban is hasonló együttműködésre törekedtek a polgármesterek. A kormánnyal való lojalitás miatt az MDF-es honatyák többsége nem tudta képviselni azt az álláspontot, amit a város veze• Az önkormányzatok politikai eilenieiek? u A hatalom által eltorzított szerkezet „Veszélyben az önkormányzatiság Kórodi Mária nyilatkozott lapunknak W Fotó: Schmidt Andrea tőivel folytatott megbeszélésen fölvállalt. A Parlament önkormányzati bizottságában sem tapasztaltam, hogy az MDF képviselői az önkormányzatok érdekében felléptek volna. • A kétfajta képviselet közötti szakadék csökken vagy tovább mélyül a választásokig tartó időszakban? - Az önkormányzatokat nem önigazgató, önrendelkező közösségnek tekinti ez a kormányzat, hanem politikai ellenfélnek. Ezért mindent elkövet, hogy az önkormányzatok helyzete ellehetetlenüljön, még annak árán is, hogy így minden állampolgár helyzete nehezebbé válik, hiszen az élet minősége romlik meg a településeken. • A megye és a megyei jogú városok közötti konfliktus a választások óta létezik. - E „beépített konfliktus" az önkormányzati törvényből következik. A megyék előtt a kormány elhúzta a mézesmadzagot. A közigazgatási reform koncepcióban, de a belügyminiszter nyilatkozataiban is többször megjelent, hogy vissza kell állítani a vármegyerendszert, a közvetlenül választott megyéket, s egyes szakigazgatási feladatokat is vissza kell adni ennek a szintnek. A megyék erre a mézesmadzagra ráharaptak, hiszen szerepük erősödésére számíthatnak. • Jelenleg talán légüres térben mozognak? - Politikai hatalmi centrumok nélküli tér lehetne az intézmény fenntartó megye, már ha a köztársasági megbízotti hivatalok nem lennének olyanok, amilyenek. A megye önérdeke viszont azt kívánja, hogy erősödjön befolyása. Pedig a közvetlenül választott megye veszélye, hogy az ilyen megyei képviselőn sehol, senki nem kérheti számon, milyen célok és érdekek alapján járt el. Mivel azonban ebben a finanszírozási rendszerben a kormánytól kapnák a juttatásokat, a megyei képviselők oda kötődnének, nem a települési érdekeket tartanák szem előtt. Ebben az esetben nem két politikai centrum lenne, azaz a kormány és az önkormányzatok között, harmadikként megjelenne a megye, amely rátelepedne a településekre. A kormány közigazgatás reformkoncepciójának lényege: az önkormányzatiság visszaszorítása egyfajta helyhatósági működésre. Djszászi Ilona