Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-19 / 15. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1993. JAN. 19. • Emberbaráti segély A németek mélyen a zsebükbe nyúltak Végelláthatatlan sorokban hömpölyög a menekültáradat az egykori Jugoszlávia területéről nyugat, észak-nyugat irányába. A dolgok jelenlegi állása szerint e sorok még nagyon sokáig nem fordulnak vissza hazájuk irányába, illetve nem fogyatkozik meg a sorok végén állók száma! Mindez közismert tényadat, s az is, hogy hajszálpontosan nem lehet kiszámítani a csaknem hárommilliós embertömeg mozgását, egyegy ország által befogadott szerencsétlen emberek számát. Német forrásokból tudjuk, hogy az elmúlt év végén az egykori jugoszláv tagköztársaságokból, de leginkább Boszniából, mintegy 600 ezer menekült érkezett az EK-államokba és a többi nyugat-európai országba. Az értelmetlen polgárháború ártatlan áldozatai közül a legtöbben Németországban találtak menedéket: 250 ezren. (Ebben a „rangsorban" egyébként a második Svédország 74 ezer, majd Svájc 70, Ausztria 57 és rögtön utánuk következik Magyarország 50 ezer menekült befogadásával.) A fentiekből értelemszerűen következik az is, hogy a németek ilyen tömeg befogadásával óriási anyagi terheket vállaltak magukra. A menekültek elszállásolása, élelmezése, egészségügyi biztosítása márkamilliókat követel. A német kormány azonban részt vállal az országon kívüli humanitárius segélynyújtásban is. Gyorssegélyt folyósít az Európai Közösség együttes akcióinak keretében, részt vesz a szarajevói légihíd fenntartásának és üzemeltetésének költségeiben, finanszírozza a menekülttáborok építését például Horvátországban és Szlovéniában, valamint hozzájárul ezek működtetéséhez. Részt vesz egy közös német-francia emberbaráti akcióban, amely a Bihac környékén élő (mintegy 240 ezernyi) muzulmán lakosság megsegítését irányozta elő, többnyire gyorssegély és egészségügyi ellátás terén. Nem szabad szó nélkül hagyni azt a támogatást sem, amelyet a németek adnak a boszniai háborúban szüleiket elvesztett árva gyermekeknek, a megerőszakolt muzulmán és horvát nőknek, a menekültek szállításában tevékenykedő szervezeteknek és más egyéb emberbaráti segítséget, amelyet ez a háború nap nap után megkövetel. A fenti forrásokból szerzett információink szerint a német kormány eddig a közvetlen és közvetett támogatási formák révén mintegy 280 millió márkát költött a volt Jugoszlávia területén dúló polgárháború menekültjeire. K. F. Marki Béla a feladatokról, a kongresszusról Havel: elnökjelölt A jobboldali cseh kormánykoalíció pártjai hétfőn hivatalosan beterjesztették a képviselőház elnökének azt a közös javaslatukat, amelyben Václav Havel volt csehszlovák államfőt jelölik a cseh köztársasági elnöki tisztségre. Havel a jelölést elfogadta. Az elnökválasztás időpontját a képviselőház napirend-előkészítő bizottsága még nem tűzte ki. A leendő cseh elnök megválasztásának időpontja és módja körül azért uralkodik egyelőre bizonytalanság, mert a január elsején függetlenné vált Cseh Köztársaság alkotmánya kétkamarás parlamentet ír elő. A képviselőház melletti másik kamarát, a szenátust azonban egyelőre nem tudták megalakítani. Az elnököt a két kamarának együttesen kell megválasztania az alkotmány értelmében. Ezért a kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Václav Klaus vezette Polgári Demokrata Párt (ODS) először a szenátus kérdésében szerette volna dűlőre vinni a dolgot. Az ODS hétvégén tartott vezetőségi ülésén azonban úgy döntöttek, hogy egyelőre félreteszik a szenátus ügyét. Jogilag a kérdés nem egyértelmű, mert az alkotmány ideiglene^ intézkedésként szól ugyan arról, hogy a szenátus megalakításáig a képviselőház látja el a szenátusi funkciókat is, ám vitatható, hogy kiterjed-e ez a lehetőség az államfő megválasztására is, ahol ugyanis kimondottan a két kamara együttesen gyakorolható jogköréről szól az alaptörvény. Kongresszusunk után, mely előrelépést hozott, látnunk kell, hogy az utóbbi időben mind az RMDSZ-ben, mind a romániai magyarságban volt bizonyos rossz közérzet, amely a romániai társadalom nagyon rossz helyzetével is magyarázható. A cselekvési szándék, az ebből adódó derűlátás, amely bennünket eltölt, csak akkor hozhat eredményt, változást, ha a kis politizáló réteg ezt képes lesz átadni az egész magyarságnak - mondotta Markó Béla, az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke az MTI tudósítójának. Rámutatott: az előző kongresszushoz képest Brassóban erősödött a megegyezés, az egybehangolás szándéka az RMDSZ-en belüli különböző szervezetek és pártok között. A demokratikus ellenzék és általában a demokratikus román erők jelenléte minden eddiginél nagyobbnak bizonyult. és megnyilatkozásaik is pozitívabbak voltak. Igaz, bizonyos román erők, a sajtó egy része megpróbálta a szokásos hangulatkeltésre kihasználni az RMDSZ kongresszusát, hogy az ellenzéket ismét csapdába csalja, szembefordítsa a szövetséggel - ez azonban az utóbbi időben egyre kevésbé sikerül. Fontos volt a magyar pártok és a másutt élő magyar kisebbségek szervezeteinek magas szintű jelenléte. Nagyon elfogadható számunkra az, amit általában mondtak nekünk, vagyis hogy minden határokon túl élő, kisebbségben lévő magyar közösségnek a maga joga eldönteni, hogy milyen módon kívánja rendezni helyzetét, megteremteni sorsának, továbbélésének jogi kereteit, s hogy ugyanakkor ezek az erők támogatni akaiják azt, amire törekszünk. Markó Béla kiemelte, hogy a kongresszus, egyelőre elméleti szinten a programban, illetve a szervezeti szabályzatot körvonalazva határozat formában keretet teremtett a belső önrendelkezés elvét Elkerülhetetlen fiatalítás Az elnök költő, magyar-francia szakos tanár Teljesült Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség leköszönő elnökének titkos (nem is annyira titkolt...) óhaja: Tőkés László visszavonulása után Markó Bélát választották a legnagyobb magyar érdekvédelmi közösség elnökévé. A királyhágómelléki püspök így továbbra is tiszteletbeli elnökként szolgál az ügyvezetés gondjai Markó szenátor vállán nyugszanak. Ki is tulajdonképpen Markó Béla, akit az RMDSZ Maros megyei szervezete jelölt e felelősségteljes tisztségre? A 41 éves magyar-francia szakos tanár koraérett költőként vált közismertté Erdélyszerte. A marosvásárhelyi Igaz Szó (ma: Látó) folyóirat felfedezettjéről irodalmi berkekben nyílt titokként terjesztették a tényt: iskolái befejeztével szerkesztői asztal várja - s ez egyértelműen tehetségének köszönhető. Nem „égett" ki, mint ahogy a borúlátók jósolták: a míves szonettek mestere 12 gondolatgazdag kötettel tette le névjegyét a magyar irodalomban. A temesvári forradalom (ott az volt!) után átvette a kompromittált Hajdú Győző főszerkesztő helyét a már Látó néven megjelenő kiadvány élén, majd szenátorrá választották. Az utóbbi időben az egyre élesebb Tőkés László, Szőcs Géza Cs. Gyimesi Éva, Domokos Géza vitában nem vett részt moderáló szerepkörére jellemző, hogy a romániai demokratikus pártok (az RMDSZ mellett a Konvenció többi tagja) ki nem mondott vágya volt a sima Markát partnerként tudni maga mellett a politikai küzdelemben... Tőkés kisebbségi politikusként, Kányádi költőként, Sütő irodalmárként népszerű, ismertebb és kedveltebb Markó Bélánál. Ez utóbbi megválasztásával beteljesedett az RMDSZ élén a nemzedékváltás. Az elfogadott politikai program csapatmunkát igényel. A Kolozsvári 'Nyilatkozat átfogalmazása szerint a romániai magyarság történelmi és földrajzi sajátosságait tekintetbe véve, e nemzeti kisebbség számára a helyi és regionális önigazgatás, a személyi és kulturális autonómia elérése az irányadó és követendő. A szülőföldhöz való jog hangsúlyozása, saját intézményi rendszer kialakítása - miközben a magyar nemzet szerves részének tekinti magát, s szabadon ápolja kapcsolatait az anyanemzettel s a bárhol élő magyarsággal - konkrét, és megvalósítandó programot jelent. Markó Béla szerkesztőként mérvadó csapattaggá, szenátorként érdekvédő politikussá vált. Mindkét tulajdonságra szüksége lesz az eljövendő hónapokban, években. Pataki Sándor kimondó októberi Kolozsvári Nyilatkozat megvalósításához. Ezt szolgálták a programba foglalt meghatározások a helyi és regionális autonómiáról, az, hogy ezt jelölték meg célként. A következő időszak fontos feladata lesz kidolgozni ezt a gyakorlatban. Az új vezetésnek be kell indítania a most létrehozott országos testületek munkáját, ehhez szakembereket kell bevonnia, politikai egyeztetésekre, konzultációkra lesz szükség az autonómia-elv megvalósításához. Emellett az eddigi munkát is folytatni kell, de most már egy világosabb, tisztább program alapján. A kongresszuson is elhangzottakra utalva Markó Béla kifejtette: meggyőződése, hogy a romániai magyar közösség számára lehet és kell is olyan helyzetet teremteni, hogy sorsával maga rendelkezzék. Ehhez a munkához a szövetségben minden tiszta elképzelésnek, irányzatnak helye van és lesz, senkiről sem szabad lemondani, aki kész tenni valamit a szövetségben. Az egység megőrzésére persze szükség van, de nem ide-oda kanyargó módon, alkalmazkodva mindenféle szemponthoz, hanem kitartva olyan általános elvek mellett, mint a romániai demokratikus erőkkel való szövetség, vagy az Európába történő integráció, amelybe belefoglaltatik a különböző közösségek megmaradása és fejlődése is. A W ZAC [i] 1 1 Termékeny természetgyógyász „Valahányszor egy nővel hálok, az illető állapotos lesz" - mondja magáról büszkén a 82 éves Aboagye Kvarteng természetgyógyász, aki Ghana középső részén él 37 felesége és összesen 287 leszármazottja egy részének társaságában. Növénygyűjtéssel foglalkozik. Ha jól számol, akkor 177 gyermeke (köztük 18 ikerpár), 60 unokája, 45 ükunokája és 5 dédunokája van. Az öregnek egyáltalán nem okoz gondot a hatalmas „háztartás" vezetése. „Feleségeim olyan jól megértik egymást, mintha ikertestvérek lennének. Soha nem hallottam őket vitatkozni vagy féltékenységi jelenetet rendezni. Sőt, tizenöten közülök ugyanabban a szobában laknak" - mondja Kvarteng apó, akinek első gyermeke 1925ben született, amikor mindössze 15 esztendős volt. A történelmi hagyományokat hollywoodi stílusú show-val ötvözve kezdődtek meg vasárnap Washingtonban az új amerikai elnök beiktatási ünnepségei. • Clinton a Fehér Ház felé tart Beiktatási show Washingtonban Bili Clinton és alelnöke, A1 Gore, akik szerdán teszik le a hivatali esküt, reggel a választási kampányukból ismert, a néphez való közelséget kifejezni hivatott buszkaravánnal érkeztek a fővárosba Virginia államból, a harmadik elnök, Thomas Jefferson egykori otthonából. Az út az amerikai történelem másik óriásának. Abraham Lincolnnak a főváros szívében álló szobrához vezetett, ahol kétszázezresre becsült tömeg várta Clintonékat. A jövendő demokrata párti elnök, mögötte a rabszolgafelszabadító Lincoln szobrával, arról beszélt, milyen erőt adott Amerikának, sokszínű társadalmának egysége, és azt példaként állította a válságokban szenvedő országok, a volt Jugoszlávia, Irak. Szomália népei elé. Lincoln példáját idézve Clinton arra hívta fel az amerikaiakat, hogy fajra, társadalmi és anyagi helyzetükre való tekintet nélkül fogjanak össze az ország súlyos gondjainak megoldása érdekében. Clinton és Gore végül megszólaltatta a Szabadságharangot. Ezzel egy időben sok amerikai városban is megszólaltak a harangok, az új kezdetétjelezve. A Lincoln-emlékműnél befejeződött a történelemidézés, és teljes hangerővel betört a jelenkor: a hollywoodi szórakoztató ipar nagyságai, Michael Jacksontól Diana Rossig, Aretha Franklintól Bob Dylanig léptek színpadra, s egy alkalommal még Clinton, az ismert, szaxofonon is játszó jazz-barát is bekapcsolódott, együtt énekelve a sztárokkal a „We Are the World" világszerte ismert sorait. Hétfő állami ünnep az Egyesült Államokban, Martin Luther King, a meggyilkolt fekete polgárjogi vezető emlékére. Clinton egy washingtoni fekete egyetemen mondott beszédben foglalkozott a faji kérdésekkel. Előtte az új elnök alma materében, a Georgetown egyetem nemzetközi tanszékén a diplomáciai képviseletek vezetőivel találkozott. Vérfürdő Skelaniban • Muzulmán-horvát harcok A belgrádi Tanjug hírügynökség által „muzulmán mészárlásnak" minősített támadásban több mint ezer muzulmán fegyveres vett részt. A híradás szerint a muzulmán erők felégették Skelanit, majd átkeltek a Drina határfolyó bal partjára. Mesterlövészeik innen vették tűz alá a Boszniát és Szerbiát összekötő hídon át Jugoszláviába menekülő polgári személyeket. Ezután tüzérséggel lőtték a szerb oldalon fekvő Bajina Basta legsűrűbben lakott negyedeit. A belgrádi Politika című napilap hétfőn azt írta, hogy a Skelaniból az uzicei kórházba szállított sebesültek között tíz gyermek volt. Ugyancsak a Tanjug jelentette, hogy a legsúlyosabb harcok hétfőn a szerb kézen lévő boszniai Jezero körül összpontosultak, amelyet a muzulmán erők körülzártak. Itt a szerbek kemény ellenállást fejtenek ki. Sűrűsödnek a jelentések a boszniai-jugoszláv határon átívelő tűzpárbajról. Ez a háború kiszélesedésével fenyeget, mert Jugoszlávia ezúttal a Bosznia-Hercegovinában állomásozó csapatainak hét hónappal ezelőtt történt visszavonása óta első ízben - elismerte, hogy beavatkozott a háborúba. A Taniug és a belgrádi rádió arról számolt be, hogy muzulmán erők 82 milliméteres A Bosznia-Hercegovina és Jugoszlávia határán fekvő kelet-boszniai Skelaniban a muzulmánok a hétvégi harcokban 46 szerbet megöltek és 150-et megsebesítettek, az áldozatok többsége azonban nő és gyermek volt. aknavetőkkel lőtték a határ menti Grabovica jugoszláviai falut. A jugoszláv hadsereg viszonozta a tüzet, és állítólag megsemmisítette a muzulmán aknavetőket. A hírt független források nem erősítették meg! Ugyancsak első ízben boszniai horvátok hétfőn reggel nehéztüzérséggel lőtték a muzulmán állásokat Gornji Vakuf közép-boszniai város mellett. A horvát hadsereg szóvivője azt állította, hogy a muzulmán mesterlövészek hétfőre virradó éjjel 12 horvátot megöltek és 40-et megsebesítettek, ezért a horvátoknak sürgősen tenniük kellett valamit saját védelmük érdekében. A szóvivő nem említette a város muzulmán közösségének veszteségeit. A háború előtt Gornji Vakuf 25 000 főnyi lakosságának 56 százaléka volt muzulmán és 42 százaléka horvát.