Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

SZERDA, 1993. JAN. 13. EFL ÍM K V GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Hitelkonszolidáció és privatizáció Az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.) már átadta a kereskedelmi bankoknak azon cégek listáját, amelyeket érinthet a hitelkonszolidáció. Ennek alapján az ÁVÜ részérói a körbe 174 darab, egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkező állami vállalat és 102 darab, ötszázmillió forint feletti alaptőkével működő részvénytársaság tartozik, amelyeknek több mint 80 százalékban tulajdonosuk az ÁVÜ. AZ ÁV Rt.-hez tartozó cégek nagy része szintén bekerülhet a kijelölt körbe. Ismeretes, hogy kormányhatározat alapján megkezdődött a kereskedelmi bankok portfoliójának állami segítséggel történő tisztítása, azaz a hitelkonszolidáció. Az első lépcsőben a kereskedelmi bankok úgynevezett rossz hiteleit rendezik. Ezzel a kereskedelmi bankoktól elkerül az a követelésállomány, amely negatívan befolyásolja e pénzintézetek működését, hátráltatja a sikeres privatizációt. Az Állami Vagyonügynökségnél Farkas Károly, a kormányzati kapcsolatok igazgatóságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a hitelkonszolidáció megvalósításához nélkülözhetetlen a kereskedelmi bankok, a Pénzügyminisztérium és az ÁVÜ, valamint az ÁV Rt., mint tulajdonos együttműködése. Ennek során az ÁVÜ, az ÁV Rt., a kereskedelmi bankok és a Pénzügyminisztérium meghatározták 1992 utolsó napjaiban a hitelkonszolidációba bevonható követelésállományt. Ennek nagysága 100 és 150 milliárd forint között valószínűsíthető. A hitelkonszolidáció egy olyan háromoldalú megállapodás alapján történik, amelyben a résztvevők az állam részérói a Pénzügyminisztérium és a Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság (MBF Rt.) mint a követelések vevői, illetve a kereskedelmi bankok mint eladók. Az eljárás során a magyar állam képviseletében az MBF Rt. ennek alapítói az Állami Fejlesztési Intézet és az ÁVÜ veszi át az előzőleg rossznak minősített hiteleket a kereskedelmi bankoktól. A vételár két részből áll. Azt az MBF Rt. hitelszerződésenként 100 forintot fizetve, illetőleg az állam hosszú lejáratú értékpapírral fizeti meg. A szerződő felek, tehát az érintett kereskedelmi bank mint eladó, valamint a magyar állam, a pénzügyminiszter képviseletében, illetőleg az MBF Rt. mint vevők. Az állam az MBF Rt.-n keresztül a hitel fejében államkötvényt ad a kereskedelmi bankoknak. Az államkötvény 20 éves lejáratú, bemutatóra szóló, az adós, azaz az állam számára visszavásárlási jogot biztosító, forgatható, nem nyilvános kibocsásátású értékpapír. A kötvény kamata évente fizetendő. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. által kijelölt cégek esetében a rossz minősítésű hitelek könyv szerinti értékét, míg más gazdálkodók esetében - attól függően, hogy 1991. december 31. előtt is rossz minősítésű volt a tartozás vagy csak azután vált azzá - a könyv szerinti érték 50, illetve 80 százalékát kell kiegyenlíteni. Az átvett hitelköveteléseket az MBF Rt., az illetékes tulajdonosi, államigazgatási, pénzintézeti szervezetekkel egyeztetve, vagyonkezelésbe tovább adhatja, értékesítheti, átütemezheti. Más módszereket is alkalmazhat annak érdekében, hogy a sok milliárd forintos követelésállomány átvétele ne akadályozza az MBF Rt. pénzintézetté válását. Biofodrászat, sárgarépa és szépségfarm Az üzlet csak a kezdet Aj á n Könnyű divatkonfekciót gyártó cég ajánlja termékeit, ezenkívül hobby-, rakétatechnikai, elektrotechnikai cikkeit. Vásárolna különböző Diolent és Koeppert. Gyártási kooperáció érdekli. Felajánlja szabad kapacitását. Kódszám: cs0439 Konfekció és cipőgyártó profilú cég vásárolna férfi és női fehérneműt, kötöttárut, női cipót. Bérmunkát vállal. Felajánlja szabad kapacitását 10 ezer pár férficipőre, 8 ezer nadrágra. Kódszám: cs0443 Irodagép- és másológépek alkatrészeket gyártó német cég kapcsolatainak bővítése céljából magyar irodagép- és másológép kereskedőkkel szeretné felvenni a kapcsolatot. Továbbá kereskedelmi képviseletet keres, akik termékeiket eladnák. Kódszám: cs0448 Ukrán cég, amely autók, világítástechnika, harisnya, zokni, játékautomaták, textil, fehérnemű, felsőruházat, mezőgazdasági termékek eladásával foglalkozik gyorsan eladható magyar termékeket keres értékesítésre. Érdekli közös termelőüzem létrehozása, közös étterem létrehozása magyar vagy nyugat-európai konyhával, közös áruszállító társaság létrehozása magyar autókra alapozva. Kódszám: cs0449 Belga cég az alábbi cikkeket keresi: EURO-raklapok (préselt kivitelben) heti két szállítmány; latok FOB és CIF Belgium paritásban, továbbá napraforgóolaj 1 literes üvegekben, havi 20 ezer palack. Kódszám: cs0452 Az Egyesült Államokban is érdekeltséggel bíró szlovén cég a szlovén és horvát piacon felajánlja marketing és reklámozási szolgáltatásait, továbbá képviselet vagy ügynöki tevékenységét magyar vállalatoknak. Kódszám: cs0453 Svéd vállalat háztartási kemikáliákat gyártó magyar vállalatokkal keres kapcsolatot, mosópor, sampon, szappan, valamint ablak- és egyéb tisztítószerek érdeklik. Kódszám: cs0455 Svájci vállalat váija olyan cégek jelentkezését, amelyek max. 200 gr-os, különféle műanyag termékek fröccsöntését vállalják és a szerszámkészítést is meg tudják oldani. Kódszám: cs0456 Spanyol kereskedelmi vállalat vásárolna jó minőségű bőrárukat, táskákat, erszényeket, bőröndöket. Ajánlatokat vár. Kódszám: cs0458 A fenti ajánlatot tevő cégek címe díjtétel ellenében a kódszámra való hivatkozással a Délmagyarországi Gazdasági Kamaránál beszerezhető. (Szeged, Tisza L. krt. 2-4., tel.: 321-343, fax: 324-194). Romániába exportálók... A román kormány - a fogyasztók védelme érdekében - a 21/1992. sz. kormányrendeletben előírta, hogy minden Romániába szállított kereskedelmi termékre vonatkozó információt (összetétel, gyártási, szavatossági idő stb.) román nyelven kell megadni, bármely országból származna a szóban forgó tennék. Ennek biztosítása a román importőrök kötelessége, ha exportőreik ismerik és figyelembe veszik ezt a rendelkezést. * A román vámszervek 1992. november l-jétől csak kiegyenlített vám esetén végzik el a vámkezelést, ezért szükségesnek tartjuk, hogy - a határon való árutorlódás, állásidő elkerülése céljából - az érdekelt magyar cégek minden esetben tisztázzák romániai partnereikkel, hogy azok kifizették-e a kölcsönös forgalomban szállított termékek vámját. A vállalkozások korában a fodrász is vállalkozó. Ma annak, aki nem elég ügyes haiszobrász, fölkopik az álla. És aki sikeres, az sem jár Mercedesen, csak trolibuszon. Ezt teszi Guitmann Erzsébet, a makkosházi Glória fodrászüzlet tulajdonosa. A szalon berendezésével, megjelenésével kilóg a lakótelepi környezetből. Itt műveli mesterségét egy mindig vidám szőke hölgy, a vállalkozó fodrász, a fodrász vállalkozó, a főkönyvelő, a szaktanácsadó, az ügynök, az anyagbeszerző, és még sorolhatnám. - Egy bejáratott üzlet manapság komoly alaptőke. Miből teremtette meg? - A semmiből, sót a mínuszból. Az öcsém pénzét kértem ugyanis kölcsön, tettem be a bankba, vettem föl rá a hitelt, majd az IKV-tóI kibéreltem egy garázst, és kinyitottam. Ezelőtt tíz évvel, 1982-ben, akkor, amikor a válóperem idején egy bőrönddel, egy varrógéppel és két gyerekkel Pestről Szegedre költöztem. - Miért éppen Szegedet választotta? - Öt testvérem élt itt, a segítségükre szorultam. Nagycsaládba születtem, s hiába voltam színtiszta jeles, apám ragaszkodott az elvéhez: aki közülünk tanulni akar, az tanuljon a saját kontójára. - És tanul-e? - Folyamatosan. De nem diplomáért. A szakmámban Fotó: Enyedi Zoltán Guitmann Erzsébet: Sikeres emberek között lehetek. szeretnék minél többet elérni, hiszen ez az üzlet csak a kezdet. - Egy üzletet tehát nemcsak örökölni lehet... - Szerintem, aki akar, az mindent elérhet - ez az üzlet rá a bizonyíték. Ha valaki a padlón volt, akkor rólam ezt el lehetett volna mondani tíz esztendeje. Pesten a Belvárosban dolgoztam, itt előbb a Csillag térre, majd Újszegedre kerültem, legvégül Makkosházán, egy garázsban kellett a semmiből megteremteni a vendégkörömet. Volt, hogy tízkor nyitottam, és éjjel fél háromkor botorkáltam haza, mert nem akartam senkinek nemet mondani. Aztán, amikorra már kialakultak egy leendő nagyobb vállalkozás körvonalai, súlyos autóbalesetet szenvedtem. Mire másfél év múlva, tavaly nyáron munkába álltam, addigra szétszéledtek a vendégeim... - Nem titok, azért kerestem meg a kérdéseimmel, mert azt hallottam: a Glória kezdi kinőni a kereteit... - Hamarosan biofodrászatot nyitok. Ennek érdekében máris szinte kizárólag Amway-termékekkel, vagyis környezetbarát, természetes alapanyagokat tartalmazó kozmetikumokkal dolgozom. Megszállott vagyok, egyik-másik vendégem mondogatja is: mint egy Jehova-papnő, úgy hiszek a biofodrászatban. Konzultálok dr. Kertész Ágnessel, a női klinika altatóorvosával, aki Kínában szerezte a tudását. Drága tanfolyamokra fizetek be, s azt mondom: inkább sárgarépán ez nálam a zsíroskenyér élek, de előbbre járok egy lépéssel. Fantasztikus élmény az is, hogy sikeres emberek között lehetek, nincs időm egyegy kudarc után összecsuklani. Találkoztam a Szegedre szerződött színésszel, Janik Lászlóval, a Mr. és Ms. Hair reklámfigurájával, közös terveink vannak... - Mi vágyai netovábbja? - Egy szépségfarm Szeged Belvárosában. Itt a gyerektől az aggastyánig, a nőtől a férfiig, mindenki megtalálja majd a számításait. Erre majd áldozni kell, s tudom, hogy megint csak magamra és a képességeimre számíthatok. A pénzemet eddig mindig visszaforgattam a vállalkozásaimba. Azzal, hogy egyre inkább olyan biztonságra törekszem, s olyan hátteret szeretnék magamnak, ami nyugdíjas koromban is kitart. Fekete Klára Buda Alap A Buda Portfolio Befektetési Alapkezelő Kft. közlése szerint a Buda Alap nettó eszközértéke január 11-én 20 millió 449 ezer 445 forint. Egy befektetési jegy ára 8 ezer 777 forint. A befektetési jegyek árfolyama az elmúlt héthez képest változatlan, miközben az alap .eszközértéke enyhén növekszik. Az eszközérték növekedése a pénteki adatokhoz viszonyítva 64 ezer 634 forint. Új falusi vállalkozások Pókerklub és traktorszerviz Egyre több új vállalkozást hirdetnek cégtáblák a falvakban. A kereskedéssel, a vendéglátással próbálkozók cégéreiből kerül ki a legtöbb a házak falára. Jórészt azért, hogy , jó bort", azaz palackozott italokat reklámozzon (s eltakarja a mögöttük rejtőző bögrecsárdákat). Van, hol „Olcsó kocsma" névvel hívogatnak, máshol a cégér egyenesen azt állítja, hogy ott „Jobb, mint otthon". Az otthon, azaz a magánházakban nyitott vendéglátóhelyek között Szatymazon már „Póker klub" is van. Sándorfalván pedig játékautomatákkal felszerelt terem várja a szerencsekísértóket. A háziboltok, a házias ízű harapnivalót kínáló kis vendéglátóhelyek forgalma, hozott haszna persze elég bizonytalan. Minél több van belőlük egy kis településen, annál rizikósabb a profitszerzésük. (Jónéhányat pár hónapnyi próbálkozás után már be is zártak: Sándorfalván például 28 kísérletező húzta le tavaly a rolót.) Biztosabb megélhetést másféle szolgáltatások jelentenek hosszabb távon: a hagyományos, tisztes ipar. A lakosság alapvető igényeit helyben és lehetőleg azonnal kiszolgálni képes mesterembereknek jó vállalkozói terepek a kisebb települések. Most éppen a meFotó: Révész Róbert Zsombói főutca. Szeged környékén egyre több az olyan gépjavító „állomás" zőgazdasági gépek javításához értőknek. A magángazdálkodással próbálkozók portáin szaporodnak a földművelés masinái. A közösből árverezett, használtan vett traktorok, ekék, tárcsák, boronák, vető- és palántázógépek egy része felújító, javító mesterkézbe kívánkozik. És szakszerű karbantartást igényelnek a frissen vásárolt, új kistarktorok, rotátorok, szállító járművek is. A „célfeladatokra" úgy tűnik megéri vállalkozni, berendezkedni. A tisztes iparba kisebb tőkével belevágók többsége saját udvarán, garázsában szervizel. (S valószínűleg most bánják csak igazán, ők is, meg a szoms/é daik is, hogy a falvak új utcáiban kissé egymásra épültek a házak...) Nyilvánvalóan kevesebb így az önköltség, előnyös a folyamatos elérhetőség, a családtagok esetleges segítsége. Szabó Magdolna