Délmagyarország, 1993. január (83. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-13 / 10. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1993. JAN. 13. Az első atomreaktor Idestova 100 esztendeje, hogy a francia Henri Becquerel (és munkatársai) felfedezték a titokzatos sugárzást, amely valahogy hasonlított a német Röntgen által felfedezetthez. Azután a kutatások előrehaladtával mind több fény derült a titokzatos sugarakra, és a maghasadás felfedezésével egyre gyorsabb fejleményeket váltott ki a második világháború. De akadt egy fizikus, egy magyar származású amerikai fizikus. Szilárd Leó, akiből a legtöbb aggodalmat váltotta ki az új fegyver esetleges gondolata. Már 1939-ben fellépett az alkalmazás ellen. Azt javasolta, hogy közös egyetértéssel állítsák le a nukleáris hasadásra vonatkozó minden kísérletet és publikációt. Az USA elnökéhez, F. D. Roosevelthez 1939. agusztusában levél érkezett, és aláírói: Einstein és Szilárd. Első sorai így hangzanak: „E. Fermi és L. Szilárd legújabb munkái, amelyeket kéziratban olvastam, arra engednek következtetni, hogy a közeli jövőben az uránium elem új és fontos energiaforrássá lesz változtatható. A felmerült helyzet bizonyos aspektusai figyelmet, és ha lehet, gyors tettet igényelnek a kormánytól..." Ez a legendás levél indította meg a Manhattan-tervet, az atombomba kifejlesztését. A kutatások és a világháború előrehaladtával, 50 évvel ezelőtt, 1942. december 2-án Chicagóban üzembe helyezték a világ első kísérleti atomreaktorát. A létesítmény számos tudós, szakember közreműködésével jött létre, de a főszerepet az olasz Enrico Fermi és a magyar Szilárd Leó játszotta. Fotó: Kovács András Csernobil. A leghírhedtebb erőműblokk Ettől kezdve világossá vált, hogy a Fermi-Szilárd-féle máglyában létrejött az első láncreakció, és ez meggyőzte az amerikai vezető embereket arról, hogy az Egyesült Államoknak olyan fegyver lesz a kezében, amelynek segítségével nemcsak a háborút nyerhetik meg. hanem ezt követően a békekötést is irányíthatják. Az amerikai kormány már 1943 januárjában közölte az angol kormánnyal azt a szándékát, hogy az atomkutatás területén megszünteti az együttműködést, és ezzel első ízben érvényesítette azt az elszigetelődési atompolitikát, amelyet később követett. Az sem véletlen, hogy a világháború után Fermi és Szilárd kapta az atomreaktor szabadalmát, amit aztán az USA kormánya jelképesen egy dollárért vett meg tőlük. A chicagói egyetem sportstadionjában működésbe hozott első atomreaktor jelentősebb előzményei: német fizikusok 1930-ban felfedezték a másodlagos sugárzást. JuliotCurie és Chadvick felfedezései. A neutronabszorpció megállapításai Fermi és Oppenheimer által. A német Hahn és Strassmann korszakos eredményei, mire megjósolják a nukleáris láncreakciót. A kísérletek felgyorsulásával Seaborgnak és más magkémikusoknak sikerült a természetben ismeretlen, radioaktív 233-urán előállítása. A 233-urán radioaktív bomlási félideje 162 ezer év, és nukleáris tüzelőanyagként is felhasználható. így vált bizonyossá, hogy a világ tóriumtartalékai nukleáris tüzelőanyagokká alakíthatók át. Az óriási távlatokat nyitó magenergia-termelés hadászati jelentőségét a vegyészek és a fizikusok nyomban megértették. Szilárd Leó és barátai attól tartottak, hogy a kitűnő német tudósok munkája nyomán ez Hitler kezébe kerül. Ezért is sürgették az USA kormányát. Az atombomba megszületésének jelentős momentuma: az első bizottsági ülésen megjelent: Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó. Csak a negyedik hiányzott: Einstein. Linus Paulingnak, a Nobel-díjas vegyésznek ezt írta: „Elkövettem az életemben egy óriási hibát. Azt, hogy aláírtam Roosevelt elnöknek szóló levelet, amely javasolta az atombomba elkészítését. Volt azonban egy igen nyomós indok rá, - az a veszély, hogy a németek készíthetik azt el előbb. Ez a levél azonban már a bomba elkészülte után született. Azután, hogy megírták 1945-ben második közös levelüket, ezúttal már a bomba bevetését kívánván gátolni. Ez már akkor történt, amikor Einstein is, meg Szilárd is az atomenergia ellenőrzéséért, háborús alkalmazásának betiltásáért harcolt. Ennyi, tulajdonképpen 50 éve kezdődött az atomkorszak. Bátyai Jenő MNB devizaárfolyamok devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 130,05 130,40 130,75 ausztrál dollár 56,42 56,57 56,72 belga frank (100) 249,69 250,27 250,85 dán korona 13,29 13,32 13,35 finn márka 15,42 15,47 15,52 francia frank 15,12 15,16 15,20 holland forint 45,70 45,81 45,92 ír font 135,61 135,93 136,25 japán yen (100) 67,06 67,21 67,36 kanadai dollár 65,79 65,96 66,13 kuvaiti dinár 275,95 276,64 277,33 német márka 51,38 51,50 51,62 norvég korona 12,03 12,06 12,09 olasz líra (ÍOÍM)) 56,05 56,21 56,37 osztrák schilling (100) 730,54 732,24 733,94 portugál escudo (100) 57,28 57,42 57,56 spanyol peseta (100) 72,33 72,52 72,71 svájci frank 56,21 56,35 56,49 svéd korona 11,41 11,44 11,47 tr.es cl.rubel 27,43 27,50 27,57 USA dollár 84,01 84,21 84,41 ECU (Közös Piac) 100,83 101,08 101,33 MNB valutaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 128,85 130,25 131,65 ausztrál dollár 55,93 5635 57,17 belga frank (100) 251 „37 253,70 256.03 dán korona 13,21 13,34 13,47 finn niárka 15,27 15,47 15,67 francia frank 15,01 15,15 15.29 görög drachma (100) 38,12 38,54 38,% holland forint 45,43 45,86 46,29 ír font 133,42 134,72 136.02 japán yen (100) 66,63 67,23 67,83 kanadai dollár 65,34 66,04 66.74 kuvaiti dinár 273,50 276,25 279,00 német márka 51,05 51,53 52,01 norvég korona 11,93 12,05 12,17 olasz líra (1000) 55,50 56,14 56,78 osztrák schilling (100) 725,88 732,68 739,48 portugál escudo (100) 56.83 57,38 57,93 spanyol peseta (100) 71,73 72,49 73,25 svájci frank 56,01 56,55 57,09 svéd korona 11,27 11,40 11.53 USA dollár 83,45 84,23 85,01 ECU (Közös Piac) 100,08 101,06 102,04 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS KOMMUNIKÁCIÓS ES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZAKVÁSÁR Software-hardware Irodakomnuinikációs rendszerek Telefonrendszerek Telefaxok, telexek, autótelefonok írógépek, fénymásolók Televíziók Videó- és hifi-berendezések. 1993. június 17-20. A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR Az eddig megrendezett vásárok eredményessége, a látogatók magas száma garancia a kiállítók részére — marketingpolitikája érvényesítésére —piackutatásra —fogyasztókkal való találkozásra — új üzleti kapcsolatok kialakítására — külföldi csúcstechnológiák megismerésére mm LAKBERENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI SZAKVÁSÁR Lakásberendezés és -felszerelés, . bútoripari termékek, lakástextíliák, családi és hétvégi házak, berendezéseik, barkácsgépek, lakáskarbantartás, kerti szerszámok, hobbicikkek. 1993. július 1-4. AUTÓ ÉS JÁRMŰIPARI SZAKVÁSÁR Járművek és felszerelések Személygépkocsik, kerékpárok és egyéb közúti járművek Haszonjárművek, Hajók, csónakok, vitorlások Jármúápolási és -felszerelési cikkek. 1993. július 15-18. Ne szalassza el, éljen a lehetőséggel! Az ország második legnagyobb kiállítási területén komplex szolgáltatások kiegészítő programok full service kivitelezés szakmai napok megbízható szervezés ideális környezet Mindez az Ön termékével = A SIKER KULCSA! JELENTKEZESI HATARIDÓ: 1993. JANUÁR 31. Vásárigazgatóság, 6724 Szeged, Mars tér M ép. Tel.: 62/313-917, 312-761, fax: 312-788. TUZVEDELMI ES BIZTONSÁGTECHNIKAI SZAKVÁSÁR Biztonsági berendezések-rendszerek, riasztók, páncélszekrények, hang- és lármavédelem, tűzvédelem, ellenőrző rendszerek rendőrségi, tűzoltó- és mentőautók, környezetvédelem 1992. július 29-augusztus 1.