Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-09 / 263. szám

HÉTFŐ, 1992. NOV. 9. Véget ért a Bibó-konferencia Te vagy a vadász, és te vagy a vad A VÁROS 3 FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Szabad György kiemelte, hogy a magyar polgárok elvárásaiban él egy politikai gondolkodó-ideál, ami ugyanúgy, mint a dualizmus korában, ma is - egyelőre - inkább beteljesületlenül, az t^mmmmmmm igények szintjén létezik. A Bibó által elnevezett „hamis realisták" és „ túlfűtött lényeglátók" a dualizmus korában olyan elméleti kategóriákhoz tartoztak, amelyek ma ismét életre keltek a magyar politikai életben. A parlamenti elnök szerint a bibói értekezésben nincs ugyan állásfoglalás az ideális politikai magatartásforma mellett, bár benne a moralista és a pragmatista szemlélet érvei is megjelennek, de a kívánság mégis megvan rá. A gondolatok között elrejtve, mint ahogyan a késő reneszánsz olasz vadászfestményein a vad - láthatatlanul, valahol a sűrűben. Bibó is csak jelzi ezt a kívánságot; jelzői maguk teremtik a feA magyar Országgyűlés elnöke, Szabad György történész érkezett szombaton Szegedre, hogy zárszót mondjon a kétnapos Bibó István konferencián. A kormánypárti politikus nem kívánt hozzászólni a találkozón elhangzott vitákhoz, de indokoltnak látta kifogást emelni azzal szemben, hogy a bibói életművet bárki kisajátítsa. Záróbeszédében a dualizmus politikai magatartás-típusait elemző bibói gondolatokból vont le következtetéseket a mai magyar társadalomra nézve. szültséget: nem beszél túlfűtött realistákról, sem realista lényeglátókról. De felismerhető, hogy ideálja az a lényeglátó pragmatista politikus, aki nem a dualizmusra jellemző kétes kompromisszumokat köti meg. - Azt hiszem - mondja Szabad György - a bibói vadászat esetébén éz a sűrűben pihenő történelmi szerep az, amit a magyar polgár a mesék egyszarvújaként szeretne a magyar politikai életben megjelenni látni. Minél érzékenyebb azonban valaki a politika iránt, annál inkább várja ezt el, nagyobb mértékben a kormányzattól, s több türelemmel az ellenzéktől. Másfelől viszont minél nehezebb az igény teljesítése, annál nagyobb a csalódás, annál veszélyesebbek lehetnek az indulatok. Az átalakulás folyamatában mégis ez a megidézett vad kell hogy a lényeget jelentse. Mégpedig úgy, hogy a lényeg teljesíthetősége és illuzorikussága hawmmmmmmm tárait pontosan kell ismerni. Szabad György, bár elméleti síkon, de félreérthetetlenül utalt arra, hogy e csalódottság jó terep a demokrácia tudatós és nem tudatos ellenségeinek. Ha a kormányzat és az ellenzék politikusai, mint demokraták, ezzel szemben ném ismerik fel közös érdekeltségüket, akkor olyan hamis realisták jelennek meg, akik rájátszhatnak az elégedetlenségre. A mai lényeglátás e közös érdek felismerését is jelenti. A parlamenti elnök szerint a magyar demokrácia jövője azon múlik majd: lesz-e mindkét oldalon elegendő bölcsesség, erő és Bibón is nevelkedett tudás a lényegre összpontosításhoz. S. P. S. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza L. krt. 2-4.1. 123.) dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek, 15-16 óra között. A MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti pártházában 16-17 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Zlehovszky Ilona. JOGSEGELYSZOLGAL AT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr, Pesti Gábor. HOLNAP A MUNKÁSPÁRT Belváros I. szervezete délután 4 órakor taggyűlést tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A Vagyonügynökség nem patikatulajdonos (Folytatás az I. oldalról.) Rossz az ÁVÜ terve, hallhattuk a sajtótájékoztatón, arra nézve is, hogy egyetlen állami központból, s egy év alatt akarja privatizálni a gyógyszertárakat. Ezeket az intézményeket önkormányzati tulajdonból, a megfelelő helyi megoldások megtalálásával kell privatizálni. A helyi megoldásokat pedig a fővárosi központ nem tudja megkeresni. Az ügy mögött a vagyonos gyógyszerészek állnak, akik a jól működő, nyereséges intézményeket szeretnék megszerezni, s nem különösebben törődnek a veszteségekkel. Gyógyszertárral nem fordulhat elő az, ami például az élelmiszerboltok sokaságával megesett az országban, hogy privatizálás után, mondjuk játékterem lesz. Eddigi fejlemény: az ÁVÜ felfüggesztette az alapítási jog és a vagyonátvételi eljárást, illetve a fővárosi központot, a Pharmafontanát átadta a fővárosi önkormányzat tulajdonába. További tárgyalások nem a ringben, hanem a zöld asztalnál várhatók. II. világháborús emléktábla-avatás AII. világháború pestszentimrei áldozatainak állított emléktáblát a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság Budapesten a XVIII. kerületben. Az emléktáblát a Pestszentimrei napok keretében avatták fel vasárnap. A lakosság adományaiból, társadalmi munkából, valamint a helyi önkormányzat és az Általános Ipartestület kerületi szervezetének anyagi támogatásával állított emléktábla avatóünnepségének fővédnöke - Göncz Árpád - levélben köszöntötte az eseményt. A köztársasági elnök levele hangsúlyozza: „Az az emléktábla, amit most felavatnak, a II. világháború áldozataira figyelmeztet. Magyarokra és nem magyarokra. Harctereken és táborokban elpusztultakra, a hátország halottaira. De kell, hogy emlékeztessen magára a második világháborúra is, melyet a fasizmus robbantott ki, s amelyet a világ csak iszonyatos áldozatok árán tudott elfojtani. Ez az emléktábla tehát a fasiszta veszély mementója. A hétköznapi fasizmus mementójáé is. Figyelmeztet, hogy ne engedjük önmagukban - társadalmunkban - kibújni a nácizmus horogkeresztes-nyilaskeresztes csíráit.." MIRŐL IRT A DM? dElmagvarorszao 75 éve Oroszországban győzött a munkásés katonaforradalom Az olasz fronton lejátszódó nagyszerű eseményeket is messze túlszárnyaló hírek érkeznek Oroszországból. A munkástanács katonai forradalmi bizottsága az ideiglenes kormány tagjait letartóztatta és addig, amíg a munkástanács kormánya megalakul, a forradalmi bizottság átvette a kormányhatalmat. A kormány tagjai közül egyedül Kerenszki menekült meg, akinek letartóztatását elrendelték. Ezek a hírek, amelyeket részben egyik Rádió-állomásunk közlése, részben a Pétervári Távirati Iroda hivatalos jelentése alapján ismerünk, az orosz forradalmi demokráciának teljes diadalát hirdetik. (...) Az orosz forradalom csalódásai után nem tudjuk zavartalan érzésekkel fogadni a pétervári államcsiny hírét. A háború sok keserű meglepetéssel szolgált már az emberiségnek és ez arra int bennünket, hogy a reménység szárnyán óvatosan emelkedjünk fel. De mégis, lehetetlen eltitkolni azt az érzésünket, hogy azok az események, amelyek most Oroszország földjén világot megrázó dübörgéssel végigszáguldanak, a békének nagyszerű ünnepét készítik elő. (...). (1917. nov. 9.) DÉLMAGYARORSZAG 50 éve Német félhivatalos vélemény Sztálin beszédéről A Német TI diplomáciai szerkesztője ezeket írja: Mint német politikai körökben megállapítják, Sztalinnak a bolseviki forradalom 25. évfordulójára mondott beszéde mindenekelőtt azzal tűnik ki, hogy az évfordulóról egy szó sincs benne. Sztálin nyilván nem tartja szükségesnek, hogy a világot emlékeztesse mindazokra a borzalmakra, amelyekkel Oroszország történelme megtelt ama naptól kezdve. Míg beszéde egyrésze úgy tünteti fel a bolseviki diktátort, mint józanul mérlegelő, a helyzetét nevén nevező férfiút, aki szkeptikusan ítéli meg a jövőt és egyáltalán nem hagy fenn kétséget aziránt, hogy a Szovjetunió nem bízik úgynevezett barátaiban, addig a beszéd másik részében, amelyben népéhez fordul, Sztálin megkísérli megállapításainak kijózanító jellegét gyengíteni anélkül azonban, hogy felhívásának az utolsó erőfeszítésére különösebb meggyőző erőt adhatna. (1942. nov. 8.) Víi-MAmmsm 25 éve Szerencse a szerencsétlenségben Az egyik észak-kolumbiai tartomány parasztjainak szerencséjük volt a szerencsétlenségben. Nemrég egy számos emberéletet követelő földrengésnél, amely óriási anyagi károkat is okozott, feltárult Bogotától 120 kilométerre északra a Czizaque-tartományban egy smaragdlelőhely, amelyből a környékbeliek egész kis vagyonra tehetnek majd szert. (1967. nov. 9.) /V Délvidékről a Hágiban Tizenhetedik hónapja dúl a háború a széthullott Jugoszlávia váltakozó területein, egyre jobban létében fenyegetve a menekülő, fogyatkozó délvidéki magyarokat is. Domonkos László a Magyarok a Délvidéken című, pár napja a Zrínyi kiadónál megjelent könyvéből megérthetjük a háború eredetét és okait. De Domonkos László elsősorban és főleg a 74 évvel ezelőtt elcsatolt, akkor jóval több, mint félmilliós, azóta folyamatosan fogyó délvidéki magyarság sorsáról, történetéről, irodalmáról, sajtójáról, egyesületeiről ír: ismerteti a kevés sikert és sok kudarcot eredményező küzdelmeket, melyeket a délvidéki magyarok vívtak megmaradásukért a szerb beolvasztási törekvésekkel szemben. A huszadik században most harmadszor fordul elő, hogy délvidéki magyarok ismét tízezerszámra menekülnek földjeikről, lakásaikból, hogy életüket mentsék,- és elrabolt javaikat most is szerbek osztják szét egymás között. Ma este 6 órai kezdettel a kávéház közönsége előtt beszélget a szerzővel most megjelent könyvéről és a könyv megírása óta történt eseményekről, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége heroikus küzdelméről — Dobos Kati művésznő közreműködésével - az est házigazdája, Sényei Róbert. Francia professzor - angolul - magyar tudósról Törik a betont Napok óta légkalapácsok törik az aszfaltot Szegeden, a Vitéz utcában. Szó sincs valami rendkívüli dologról; az egyszerű városlakó megszokta már, hogy legyen az ok csatornázás, telefonkábel-fektetés, vagy akár útkarbantartás (utóbbira eddig fel nem derített okok miatt mindig a szabadtéri játékok alatt kerítenek sort), időnként légkalapácsok dübörögnek. Hétköznapi dolog ez, együtt is élünk vele szépen. A Vitéz utcában azonban nemcsak hétköznap, hanem hétvégén is keményen folyik a munka. Reggel fél 7-től napnyugtáig. Vajon az elmúlt rendszerből itt rekedt sztahovisták vagy jól képzett szadisták kezdik ilyen korán a műszakot? S miért csak a hétvégeken törik az aszfaltot, s miért a hét többi napjain végzik a csendesebb munkálatokat? Ezeket a jogosnak látszó kérdéseket teszik fel - már a második hét vége reggelén - az álmukból felriadt lakók, akik többségének furcsa szokása, hogy szombaton és vasárnap szeret sokáig aludni. Illetve csak szeretne, mert a betontörögetés és az alvás egymást kizáró fogalmak. Reng a ház, rezegnek az ablakok. A lakók csendesen tűrnek, behúzódnak szobáikba, s aki teheti, elmegy otthonról. De az emberek roppant kíváncsiak, miféle halaszthatatlan okból törik fel a betont, hogy még a hétvégéjüket sem kímélik. Bármi legyen is az ok, a lakók optimisták. Kizártnak tartják, hogy ebben a városban előfordulhasson olyasmi, hogy például Karácsony szent estéjén légkalapács ritmusára szóljon bárhol is a Csendes éj... P. T. P. A tanácskozás szünetében a rangos nemzetközi vendégek közül kérdeztünk meg néhányat arról, mi motiválta őket, hogy egy kis ország szakmai tanácskozására eljöjjenek? A. Iaina (Tel Áviv), az izraeli Nefrológiai Társaság elnöke: - A magyar nefrológia fejlődését látom. Néhány évvel ezelőtt alig találkoztunk magyar nefrológusokkal a nagy nemzetközi kongresszusokon, s ezért a világ alig tudott valamit arról, hogy mi történik Önöknél a vesegyógyítás-kutatás területén. Mára kiléptek a világ elé, s a többi között megtudhattuk, hogy 40-nél több dialízis osztály működik Magyarországon, ahol a veseelégtelenségben szenvedő betegek megkapják a szükséges kezelést. Az itt folyó munka minél jobb megismerése az, amiért szívesen eljöttem a magyar kollegák tanácskozására. Boner professzor (Tel Aviv), a jövő évi nefrológiai világkongresszus főtikára: A hét végén rendezték meg a Magyar Nefrológiai Társaság nagygyűlését Szegeden, a SZOTE Oktatási Központjában. A nagy érdeklődés mellett lezajlott kétnapos tanácskozáson a vesebetegségek prognosztikai vonatkozásairól, a kálium anyagcseréről, illetve a proteinuriáról, azaz a vizeletben megjelenő fehérjékről hangzott el közel félszáz előadás. A magyar vesekutatók és gyógyítók tudományos összejövetelét számos európai ország nefrológiai társaságának elnöke, illetve a közelgő nemzetközi vesekongresszusok főtitkárai tisztelték meg jelenlétükkel. - Egyrészt országom és Magyarország, e két kis ország közötti kapcsolatok fejlődését elősegítendő fogadtam el a meghívást, de nem titkolt szándékom a világkongresszus előkészítése. Nevezetesen, szeretnék azoknak az utazásához segítséget nyújtani, akik az előző konferencián nem tudtak résztvenni. J. D. Briggs (Glasgow), a jövő évi európai Nefrológiai Kongresszus elnöke: - A magyar nefrológusok tanácskozása kiváló alkalom arra, hogy több olyan szakmai kérdéssel ismerkedhessek meg az európai tanácskozás előtt, ami Európának ezen a részén fontos és jellemző. G. Richet professzortól, a Nemzetközi Nefrológiai Társaság volt elnökétől nem kellett indoklást kérni, miért tisztelte meg a magyar vesekutatók nagygyűlését, hiszen "magyar elkötelezettségének " bizonyítéka, hogy a világon először ő írt angol nyelven Korányi Sándorról, akit a vese kórélettanának megalapozójaként tisztel. Tőle ezért a Korányi- érdeklődés születéséről érdeklődtünk: - A vesebetegséggel kapcsolatosan létrejövő két alapvető változásról akartam tudni: az egyik a vizenyősség, a másik az urémia. Mindkettő kialakulása esetén ugyanis folyadék, illetve káros anyagok maradnak vissza a szervezetben. Az utóbbit, az urémiát, Korányi is vizsgálta. Igaz ugyan, hogy már korábban használták az úgynevezett fagyáspont csökkenést a vese koncentráló képességének a mérésére, ám ezt elsőként Korányi hozta összefüggésbe a vesefunkció változásával, romlásával. Szegedi előadásom címe - Korányi Sándor a vese kórélettanának megalapozója - is elárulja, miként értékelem a magyar tudóst. Egy nagyobb terjedelmű, a közeljövőben angolul megjelenő tanulmányomban részletesen foglalkozom Korányi vesebetegségekkel kapcsolatos megfigyeléseivel. K. K.