Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-06 / 261. szám

PÉNTEK, 1992. NOV. 6. A VÁROS 3 Göncz Árpád leleplezte Címeravatás a megyeházán Fanfárok hangjaira katonai zászlóvivők hozták be a megyegyűlés Rákóczi téri épületébe Szegeden a megye zöld lobogóját. Címeravatásra gyülekezett a népes közönség. A megyegyűlést követően felhangzott a Himnusz, majd Fekete Gizi színművész Vörös­marty Mihály Honszeretet című versét mondta el. Dobos Kati köszöntötte a közgyűlés tagjait, az országgyűlési kép­viselőket. a pártok és az egy­házak képviselőit, megkü­lönböztetett tisztelettel Göncz Árpád köztársasági elnököt. Lehmann István, a megyei közgyűlés elnöke szólt néhány szót a hallgatósághoz, ezután Göncz Árpád tartotta meg avatóbeszédét. Címert válasz­tani hitvallás, a jövőnek szóló üzenet. Csongrád megye cí­mere zsúfolt, akárcsak törté­nelme. Trianon három rom­megyéjéből keletkezett, a mai nap az újrakezdés ünnepe és a reményé, hogy a térségben ismét érték lesz a szomszéd ­mondta a köztársasági elnök, azzal leleplezte a címert, s FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Lehmann István a zászlóval felszalagozta a megyezászlót. Követték a sorban dr. Farkas László köztársasági megbízott, Viorel Coifan, Temes megye tanácselnöke, dr. Simon Imre, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke (a szomszédos megyék és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének nevé­ben is), dr. Lippai Pál, a megye legnagyobb (Szeged) és Takács Zoltán, a megye legkisebb lélekszámú telepü­lésének (Kövegy) polgár­mestere, Jellinek Márta, a nemzetközi népművészeti fesztivál résztvevőinek nevé­ben, dr. Trogmayer Ottó, a Csongrád Megyei Múzeumok igazgatója, a megye önkor­mányzati intézményeinek ne­vében. A múzeumigazgató rövid beszéde után Lehmann István átvette a megyezászlót és nagy taps mellett meg­lengette. Régi magyar táncok hangzottak fel a Wqiner Kamarazenekar előadásában Wéninger Richárd karnagy vezényletével. Ezután Göncz Árpád köztársasági elnök és Lehmann István, a megye­gyűlés elnöke kézjegyükkel látták el a megye jelképeinek avatását megörökítő okle­veleket. Ezek egyik eredeti példányát s a megyei címer bronzba öntött másolatát Leh­mann István azon szavakkal adta át Göncz Árpádnak, hogy a köztársasági elnök minél tovább őrizze őket hivatali szobájában. Az avatóünnepség végén fanfárzenére vonultak el a zászlóvivők. Krüger keretszerződést nyert A tegnapi közgyűlés ünnepi pillanatokkal kezdődött. Dr. Lippai Pál polgármester is­mertette a tápéi időközi válasz­tások eredményét, majd átadta a képviselői megbízólevelét Mészáros Attila független képviselőnek, aki a jövőben ezt a választókörzetet kéviseli a szegedi képviselőtestületben. Ezt követően a városatyák némi módosítással és kiegé­szítéssel elfogadták az 1992. évi költségvetés úgynevezett hatos számú módosító javas­latát, majd az egyes kiske­reskedelmi és vendéglátóipari vállalkozási formák gyakor­lásának korlátozásáról és a szeszesitalok közterületen való fogyasztásáról készült ren­delettervezet került megvi­tatásra. Itt alakult ki az első komolyabb vita. Tudniillik megoszlott a testület véle­ménye abban, hogy például a város mely területén enge­délyezhető a " szexuális áruk üzletének működtetése, peep show és masszás szalon üze­meltetése,,. Hosszas vita után a napirendnek a fentiekre vonatkozó részét elvetették, ugyanakkor a szeszesitalok közterületen való fogyasztá­sáról szóló rendeletet Koha Róbert képviselő javaslatára névszerinti szavazás után el­fogadták. A korábban is sokat vitatott Nagy érdeklődés és felfokozott várakozás előzte meg a szegedi városatyák tegnapi közgyűlését. Komoly tárgysorozata volt ugyanis a torony alatt tartott összejövetelnek, olyan, amire a közvélemény is oda figyelt és sokat várt tőle. Jó ideje beszéd téma a szegedi szennyvíztisztítás ügye, az, hogy miként oldja meg a város ezt a (különben igen költséges) problémát. Elsősorban erről a napirendről, ennek a határozatáról akartak minél előbb tudomást szerezni. Nos, ha egy kicsit esztétizálni akarnánk, akkor most olyan cimet adtunk volna a képviselőtestületi beszámolónknak, hogy: a Kriigerre várva... Tudniillik a testület a csaknem negyven napirendi pont között ezt a kérdést negyedikként iktatta, de a délelőtt folyamán nem került sor a megvitatására, lévén, hogy az ülést vezető polgármesternek a megyei közgyűlésben volt feladata (lapunkban erről is külön beszámolunk), így a délutánra hagyták a témát. Most nem részletezzük, hogy miként, de csak 19 óra 59 perckor kezdték ezt a napirendet tárgyalni és lapzártakor döntöttek, vagyis valamivel este kilenc óra előtt. emlegetett kerékpárút hálózat hároméves programjáról is élénk vita alakult ki, majd némi módosítással elfgadták a képviselők a beterjesztett javaslatot. Jóval hosszabb vita alakult ki az intézmények cseréjéről, konkrétan néhány nevelőotthon átszervezéséről, fogalmazhatnánk úgy is, hogy ésszerűsítéssel történő össze­vonásáról. A vita azonban végülis kompromisszummal zárult: elfogadták a Közokta­tási és Közművelődési Iroda előterjesztését. Úgyszintén azt a javaslatot is, hogy a Bálint Sándor Művelődési Ház és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház részben önálló költség­vetési szervként működjék, amivel voltaképpen hatálytala­nították a közgyűlés korábbi határozatát a teljes önálló­ságról. Érdekes vita alakult ki a tro­libuszközlekedésről, pontosab­ban a 10-es vonal felsővezeté­kének kiépítéséről, amit azon­nal levettek a napirendről, mert kitudódott, hogy erre a költségvetésben az idén már nincs pénz, de megfontolandó 1 1 új trolibusz vásárlása és üzembe helyezése. Sok érv hangzott el pro és kontra, magyar gyártmányú járművek és külföldi (csehszlovák) trolibuszok vásárlásáról, végül azonban úgy döntöttek, hogy idén a jövő évi költségvetés vitája alkalmával tárgyalnak erről a kérdésről is, annál az egyszerű oknál fogva, hogy akkor derül ki mennyi pénz lesz majd a kasszában. Krüger. Amint a bevezető­ben is rámutattunk: eléggé későn került sor a téma meg­vitatására. Az indulatoktól sem mentes nézetegyeztetés során elhangzott a Délmagyaror­szágban tegnap már napvilá­got látott indoklás, amely sze­rint a közgyűlésnek arról kell döntenie, hogy lesz-e keret­szerződés a Krüger céggel való együttműködésről, mégpedig arról, hogy az elkövetkező hat hónap során ki kell alakítani egy olyan állapotot, amelyben a közgyűlést döntési helyzetbe hozhatja. A képviselők, miután név szerinti szavazást kértek, 27 igen és 9 nem szavazattal a beterjesztett szindikátusi ja­vaslat elfogadását tették le­hetővé. Az utolsó pillanatban, mert lapzárta következett. így erről még sikerült beszámolnunk. A közgyűlés további menetéről és a többi napirendi pontról majd a holnapi számunkban ­részletesebben. KISIMRE FERENC MIRŐL IRT A DM? DELMAGYARORSZAG 75 éve Csecsemő a kapualjban A rendőrségi sajtóiroda jelenti: A Madách utca 3. számú ház kapujában hétfőn reggel egy 3-4 napos fiúcsecsemőt talált Badarik Istvánné szegedi asz­szony. A gyermek pólyájában két kartonlapot találtak, amelye­ken iromba betűkkel a követ­kezők állottak: „Nagyon szépen kérem a megtalálót, hogy vigyék be a gyereket a lelencbe, mert az ártatlan édesanyja meghalt és az édesapja nem tudja eltartani. Keresztelve megvan. Bárány Józsika a neve". A másik kártyán a következőket irták: „Min­dennap úgy igaz, mint a jó Isten ránk szabta a mai napot. Isten oltalmába hagylak kedves fiam. Idővel meg fogom látogatni. R. R." A rendőrség megindította a nyomozást ebben az ügyben. (1917. nov. 6.) DÉLMAGYARORSZAG 50 éve Holdankint 10 pengő jutalom a jól végzett őszi mezőgazdasági munkáért Budapest, november 5. Az ésszerűleg elvégzett őszi szántás után a tavasziak nemcsak na­gyobb és jobb termést adnak, hanem a gazda, ha egyébként annyit vetett, mint tavaly, akkor az őszi mélyszántás után pénz­jutalomban részesül is. Az ország ezt az áldozatot azért hozza meg, mert a jelenlegi háborús viszonyok között igen fontos termelési és közellátási érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdák minél nagyobb mezőgaz­dasági területen végezzék el az őszi szántásokat. Az a gazda, aki az őszi szántást legalább 15 centiméter mélységben december 31-ig elvégzi, minden katasztrá­lis hold után 10 pengő jutalom­ban részesül. (1942. nov. 6.) ViiHAGYAüoam 25 éve Ki a körmönfontabb? Miután egy láda havanna­szivart tűz ellen bebiztosított, egy angol férfi nagy élvezettel elszívta a láda tartalmát, majd felszólította a biztosítótársaságot, fizesse ki a kártérítést. A biztosító nem szállhatott szembe a követelés jogosságával, viszont pert indított a férfi ellen szándékos gyújtogatásért. M. A. (1967. nov. 6.) Nagyobb volt az ijedelem Tiszta a víz a kismedencében Tegnap, csütörtökön feloldották a fürdési tilalmat az újszegedi Sportuszoda kismedencéjében. Néhány nappal ezelőtt közreadott informánciókkal ellentétben azonban, mindössze négy gyermek betegsége hozható esetleg összefüggésbe az uszoda vizével, nem pedig 25 gyerek fertőzöttsége. Tegnap az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat közegészségügyi osztályának vezetőjétől, dr. Nagy Zsuzsannától kértünk pontos információt. A hét első napján 4 gyermek jelentkezett torokfájással, magas lázzal és szempanaszokkal a szegedi Gyermekkórházban. A kórház élt azzal a gyanúval, hogy a gyerekek esetleg az uszodában fertőződtek, s ezt a gyanúját jelezte a Sportuszoda vezetőségének, akik azonnal lezárták a kismedencét, és dupla fertőtlenítővel kezdték forgatni a vizet. Eközben a Tisz­tiorvosi Szolgálat emberi érdeklőd­tek a város gyermekgyógyászainál arról, hogy jelentkeztek- e gyer­mekek náluk is hasonló panaszok­kal. Volt néhány ilyen eset másutt is, amelyek azonban nem voltak összefüggésbe hozhatók az uszodával. A Tisztiorvosi Szolgálat osz­tályvezetője elmondta azt is, hogy a Sportuszodában folyamatosan ellenőrzik a vizet, s hónapokra visszamenőleg, kifogástalan minőséget mértek, mint ahogyan legutóbbi ellenőrzésük alkalmával - október 19-én - is baktero­lógiailag - a vírust nem vizsgálják - kifogástalan volt a víz. A Sportuszoda kismedencéjé­nek vizét mindezek ellenére, a Gyerekkórház jelzését követően, napokon át fertőtlenítették, s így tegnap óta biztonsággal fürödhet­nek a gyerekek. K K KÖZÉLETI NAPLÓ Továbbképzés Nyelvtanulás: már az anyaméhben A jó pap holtig tanul. Hát még a tanár! Nem csak a politikától fertőzött tantárgyak oktatója, de a nyelvtanár is. MA DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő 8-12 óráig Csongrádon, 14-15 óráig Felgyőn, 16-17 óráig Bok­roson fogadóórát tart a város­illetve községházákon. A MUNKÁSPÁRT Szeged városi koordinációs bizottsága 16 órakor ülést tart a Csap utca 62. szám alatti pártházban. A SZEGEDI NŐK KLUB­JA „Hagyományos ételek vagy reformkonyha?" címmel klub­délutánt tart az érdeklődőknek 16 órakor, az Ortutay Kol­légiumban (Boldogasszony sgt. 26. I. em. tanulószoba). Jöjjön! Mondja el ötleteit Ön is! A HATÁRON KÍVÜLI MAGYARSÁG SORSKÉR­DÉSEIRŐL vitafórumot tar­tanak a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt székházában (Victor Hugó utca 5.) 17 órai kezdettel. A fórum vendége Bába Iván helyettes állam­titkár, a Külügyminisztéri­umból. A beszélgestést dr. Szeghő István vezeti. AZ MDF székházban (Ró­mai körút 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos jogi tanácsadást tart. HOLNAP DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő 10-12 óráig Kisteleken, 13-14 óráig Csengelén, 15-16 óráig Pusz­taszeren tart fogadóórát a város-, illetve községházákon. Ottó Dinger a bonni ide­gennyelv oktatással foglalkozó központból érkezett Magyaror­szágra, pontosabban Szegedre, ahol 1991. szeptember 1-je óta a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a leendő és a már gyakorló német tanárokat ta­nítja. Módszereinek átadására nyílt lehetősége a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Szolgáltató Intézet német nyelvtanároknak szóló továbbképzésén. Éppen a ko­rábbi óráin készült, előadá­sának illusztrációjául szolgáló videofelvételt nézte, mikor megszólítottuk. - Mely életkorban szeren­csés elkezdeni egy idegen nyelv tanulását? - Már az anyaméhben. Minél korábban konfrontáló­dunk egy idegen nyelvvel, annál könnyebb dolgunk van. Bizonyították: a nyelv alap­struktúrái már kicsi gyermek­korban jelen vannak. Igaz, az ellenkezője mellett is érvelnek a szakirodalomban. Vitatott kérdésről van szó. Jómagam azt abnormálisnak tartom, hogy a kicsi gyerek egyszerre két nyelvet tanuljon, ugyanis ha az anyanyelvével nincs tisztában, akkor az újabb nyelv megismerése rombolhatja az addig megszerzett tudást is. - Norvégiában is oktatta a német mint idegen nyelv tanításának módszerét. Mi a különbség a norvégiai és a magyarországi nyelvoktatás között? - A nyelvtanítás alapmód­szerét jelentő beszélgetés partnerkapcsolatra épül. Már­pedig az itteni iskolákban a tekintélyelvű oktatás dominál. Még akkor is, ha szívélyes légkör és hangulat uralkodik az adott iskolában. Itt más a gyerekek stílusa is: szófoga­dóbbak, nehezebben nyilatkoz­nak meg. Ezért aztán egy itteni osztályban nehézkes egy be­szélgetés lefolytatása. A ma­gyarok mégis jobban tudnak németül, mint a norvégek. - Mi ennek az oka? Hiszen a norvég és a német ro­konnyelv. - Komoly emlékezőtehet­séggel rendelkeznek a ma­gyarok. Fogékonyak, passzív nyelvi tudásuk figyelemre méltó. A központosított vizs­gáztatási rendszernek, a nyelv­területre való utazás korábbi korlátozásának következménye ez. - Ön szerint mi a nyelv­tanulás legnehezebb szakasza? - A válasz attól függ, hogyan sajátítunk el egy nyel­vet, mely fokozatnál tartunk. Az idegen nyelv tanulása ahhoz hasonló, ahogyan a kis­gyermek elsajátítja anyanyel­vét: először a szavakat tanuljuk meg, azután a struktúrát, a nyelv szerkezetét látjuk át. A kezdő számára a legfontosabb az intonáció. Ha a haladó már megfelelő szókinccsel rendel­kezik, akkor a nyelvtan ismere­te is megkövetelhető. Tehát nem helyes a grammatika eről­tetése, nem ez az első. A ma­gyarban sem a szavak megta­nulása, hanem a nyelvtani struktúra elsajátítása tűnik a legnehezebbnek. Ö!7

Next

/
Thumbnails
Contents