Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-06 / 261. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1992. Nov. 2. Panic másodszor is megúszta Egy paraszthajszálon múlott, hogy Milán Panic KisJugoszlávia miniszterelnöke megúszta a szövetségi parlament felsőházában a szerb nacionalisták és radikálisok által kezdeményezett bizalmi szavazást. Egy szavazaton múlott, hogy elvetették a bizalmatlansági indítványt, s ez elsősorban a kardos montenegrói képviselőknek köszönhető, akik a hazaárulás vádját is magukra vállalva, bátran kiálltak a miniszterelnök mellett. Ezzel a Panic-ügy, ha nem is zárult le, de elodázódott. Milosevicék nyilván mindent megtesznek, hogy még a választások előtt lejárassák, sőt, ha egy mód adódik rá, az erőszaktál sem rettenve vissza, megbuktassák legnagyobb politikai riválisukat, a Cosic-Panic kettőst. Most az a nagy kérdés, hogy ebben a köztársaság kontra szövetség konfliktusban a hadsereg kinek az oldalára áll. A megoldás kulcsát is ezért a hadsereg meg az egyelőre eléggé esetlenül, félénken lavírozó elnök, Cosic tartja kezében. T.T. Muzulmán összefogás A boszniai szerbek erősítik támadásukat a köztársaság észak-keleti részén, ahol Garadac környékén kritikus helyzet alakult ki - jelentette csütörtökön a horvát rádió. Helyi forrásokra hivatkozva a rádió azt közölte, hogy csak szerdán Garadac védő közül 18 ember halt meg, 19 másik pedig megsebesült. Naponta több ezer tüzérségi lövedék, gránát csapódik be az 50 000 lakosú, stratégiai fontosságú városra. A szerb tüzérség nem kíméli az iskolákat, a kórházakat, a mecseteket és a templomokat sem. Garadac lakosságának 60 százaléka muzulmán, 15 százaléka horvát származású. - Az iráni fegyveres erők készek segítséget nyújtani a boszniai muzulmánoknak a helyi szerbek ellen vívott háborújukban - közölte csütörtökön az iráni rádió. Az iráni hadsereg parancsnokságának közleménye szerint az iráni fegyveres erők „semmiféle anyagi és erkölcsi támogatást nem fognak megtaA Pius rend lovagja II. János Pál pápa csütörtökön a Pius lovagrend nagykeresztje egyházi kitüntetésben részesítette Keresztes Sándort, a Magyar Köztársaság szentszéki nagykövetét a magyar-vatikáni kapcsolatok ápolásában és a vallásszabadság érvényesítésében végzett munkássága elismeréseként. A kitüntetést a vatikáni palotában Angelo Sodano, bíboros, vatikáni államtitkár adta át a nagykövetnek. - Képviselő úr, mi történt? - Megalázták Magyarországot. - Egy távolabbi külhoni szemlélő, mondjuk az Európai Közösség osztályon felüli bérceiről, nem csak annyit lát-e ebben, hogy összevesztünk a közös játékon? - A magyar diplomácia hatékonyságától függ, hogy felfedezik-e a bősi elterelésben a formálódó szlovák nemzeti identitás görcsös megfogalmazódását? Hogy megcsinálták, ha tetszik a nagyvilágnak és Magyarországnak, ha nem. Sajnos, szomorú és nagyméretű kabátlopási ügybe keveredtünk. De azt kell tudatosítanunk mindenütt, hogy ki volt a kabát tulajdonosa... Az önállósuló Szlovákia első lépésben a cseheket dobta, a másodikban a magyarokat. Hosszú távon öngólt lőttek. - De a biztonságpolitika gondjai rövid távon szoktak jelentkezni. - Valódi katonai jelentősége a varsói szerződés idején lett volna, egy teljes mértékben elkészült bős-nagymarosi vízlépcsőrendszernek. A szerint az elgondolás szerint, a vízlépcső megsemmisítésével Bécs alatt létre lehetett volna hozni egy elárasztott területet, ahol nyugatról kelet felé nagyon nehéz előrenyomulni. De az egész erőműrendszer jelenleg sem épült fel. A ma összegyűlt, illetve a tározóban ma összegyűjthető vízmennyiség pedig nem elég az elárasztásra. Katonailag ennek a mai ügynek nincs jelentősége. A mai technikának ez semmilyen irányban sem akadály, se így, se akkor, ha valami katasztrófa következtében kivágtatna a Duna, a gáton át... - A vízlépcső privaBős katonai jelentősége Szlovák öngól? Durva helyzetben fogalmazzunk brutálisan: a kutya ugat, a Duna folyik, de már új mederben. Két szavazás között megkértem Horváth Lajos képviselőt (MDF), a honvédelmi bizottság tagját, beszélgessünk egy kicsit a Duna-elcsatolás katonapolitikai jelentőségéről, ha egyáltalán van ennek az ügynek ilyen jelentősége. tizációjáról hallani. Mi lesz, ha mondjuk tehetős romániai és kis-jugoszláviai erők privatizálják Bőst? - Ha tényleg privatizálni akarják, nekünk kellene fölvásárolni. De hadd térjek vissza a második kérdéshez! Az új Szlovákia kezdete egy intenzív visszafejlődési folyamat. Nem túl jó viszony a csehekkel, nem túl jó viszony a magyarokkal. Ebben a helyzetben nekünk az a dolgunk, hogy ne toljuk még jobban a szlovák politikát a kis-jugoszláviai és a romániai felé. Azt ugye, hallottuk, hogy Románia az embargó kijátszásával gesztusokat tett KisJugoszláviának. Semmiképp se szabad olyan viszonyok kialakulását elősegítenünk, hogy ez a két déli szomszédunk az északi Szlovákiának tehessen gesztusokat. Szerbia le van kötve, Románia nagyon szeretne bekerülni az elfogadott országok közé. Amit esetleg szívesen megtennének, azt valószínűleg nem tehetik meg A magyar oldal Görcs a „néhai" varsói szerződésen akkor, ha ország-világ előtt tökéletesen nyilvánvaló, hogy egy konfliktusért nem Magyarország a felelős. - Igen, de akkor ordítania kell annak, hogy a szlovák fél az agresszor. - Ami a cseh és szlovák tárgyalásokból kiszivárgott, abból annyit már most is lehet tudni, hogy a szlovák haderő nagyságrendjében hozzávetőlegesen azonos a magyaréval, a minősége pedig jobb. Ezzel együtt sem hiszem azt, hogy Szlovákia komolyan arra gondolna, hogy megtámadja Magyarorságot, vagy komolyan gondolja azt, hogy Magyarország meg akarná őt támadni. - Noha a magyar ellenségkép a Meciar-féle belpolitikában jelentékeny szervező erő. A választási sikerében is része volt ennek. - De e mögött nincs katonai fenyegetés. Ne értékeljük túl ezt. Akárhogy is, de békés megoldás kell. Nem személyeket és presztízseket kell megmenteni, hanem Magyarországot. És a szomszédunkat is. - De nem csak a Duna erejére számít a magyar politika, netán arra, hogy a folyó elmossa a gátakat, hanem a saját képességeire is? - A legjobb képességeink szerint kellene felkészülni már most arra az eshetőségre is, ha szétmegy a gátrendszer. Akkor nekünk százszázalékosan kell majd tudnunk bizonyítani, hogy nem azért ment szét, mert a magyarok diverzánsakciókat csináltak. Mi a béke pártján vagyunk, és az önálló Szlovákiának sincs más lehetősége. ZELEI MIKLÓS A Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőés szenátori csoportja csütörtökön közös nyilatkozatot tett közzé, kifejezésre juttatva megdöbbenésüket azzal kapcsolatban, hogy Ion Iliescu elnök hétfőn az összes pártok képviselőivel konzultált az új kormányfő személyéről, kivéve az RMDSZ-t. - Nem tudjuk megérteni, mi rejlik amögött, hogy figyelmen kívül hagyják ezt a - Románia politikai életében fontos szerepet játszó - politikai alakulatot. Mégha az RMDSZ nem is mutatott szándékot arra, hogy az adott körülmények között részt vegyen a kormányban, semmi sem igazolElszigetelési kísérlet hatja, hogy megfosszák annak lehetőségétől, hogy véleményt nyilvánítson egy ilyen fontos kérdésben - olvasható az állásfoglalásban. Az RMDSZ képviselői és szenátorai nyilatkozatukat a következő megfontolással zárják: - Ha arra gondolunk, hogy ismételten meg nem érdemelt váddal illetnek bennünket úgynevezett szakadár törekvések elmén, feltehetjük a kérdést, vajon nem éppen politikai alakulatunk létezésének és fontosságának figyelmen kívül hagyása irányul-e elszigetelésünkre, arra, hogy megakadályozzák álláspontunk szervezett és demokratikus keretekben történő kifejtését? * November közepén parafálják Románia és az Európai Közösség leendő társulási szerződésének a jegyzőkönyvét - közli az e tárgyban zajló román-EK tárgyalások szerdán véget ért hatodik fordulója után kiadott közösségi nyilatkozat. Az EK-kommüniké megállapítja, hogy bár az EKvisegrádi szerződésekhez hasonló megállapodás egyes kérdéseiben maradtak még nyitott pontok - mindenekelőtt a mezőgazdasági cikkek kereskedelmében nyújtandó kölcsönös engedmények téren - azonban a felek úgy látják, hogy az EK további szakértői tárgyalások során a következő néhány hétben áthidalhatóak lesznek. Ebben bízva a most véget ért kétnapos találkozón már abban is megegyezés született, hogy a parafálásra - feltehetően a hónap közepén - Bukarestben kerül majd sor. Értesülések szerint hasonló áttörés egyelőre még nem várható a bolgár-EK szerződés esetében, ahol a bolgárok nem hivatalos források szerint - még az így elérhető politikai nyereségek ellenére sem hajlandóak feladni a mezőgazdasági cikkek forgalmában nagyobb engedményeket követelő álláspontjukból. Gore, a környezetvédő Az amerikai magyar Környezetvedelmi Alap Albert Gore-hoz, az Egyesült Államok új alelnökéhez fordult támogatásért a bősi vízlépcső elleni harcban. Erről Liplák Béla, az alap elnöke tájékoztatta az MTI tudósítóját. Lipták. aki az elmúll hetekben a Duna-eltérítés helyszínén vezette a nemzetközi tiltakozásokat, elmondotta: mindent megtesznek, hogy felhívják a januárban hivatalba lépő új amerikai kormány figyelmét a kérdésre. Reményt nyújt, hogy Albert Gore alelnök ismert, tekintélyes környezetvédő, akit határozott kiállásáért e kérdésekben hevesen támadtak ellenfelei a választási kampányban. Gore szakkönyvek szerzője, aki korábban slkraszállt többek között az Aral-tó védelmében is, s 0 vezette az amerikai törvényhozás küldöttségét a riói környezetvédelmi világkonferencián. Cél az is, hogy rábírják az alelnököt: látogasson el Bőshöz, hiszen a környezeti katasztrófa magáért beszél. Az alap egyébként bízik abban, hogy az ugyancsak januárban összeülő új törvényhozás elé kerül a készülő törvényjavaslat, amely indítványozza: az önálló Szlovákia ne kapja meg a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt az Egyesült Államoktól és ne részesülhessen világbanki hitelekben mindaddig, amíg fel nem adja a kömyezetpusztító, a Duna-eltérítéssel a nemzetközi jogot, a magyar szuverenitást sértő építkezést. Rombolásra szánt segélyek? A világ legerőteljesebben fegyverkező fejlődő orsz.ágai jutnak a nemzetközi segélyek oroszlánrészéhez - mutatta ki a Világbank egyik tanulmánya, amelyet a pénzintézet szakértője ismertetett Tokióban. A fegyverkezési kiadások listájának élén álló 13 fejlődő ország együttesen évente átlagosan 5,9 milliárd dollárnyi segélyt vett föl az 1978-89 közötti évben, többet mint az a 35 ország, amely a 114 ország adatait magába foglaló listán a rangsorban hátul áll. Ez utóbbiak összesen 5,3 milliárd dollárnyi segélyben részesedtek. A Világbank - mint azt a tanulmány egyik társszerzője a Tokióban folyó leszerelési kérdésekkel foglalkozó szakértői tanácskozáson elmondta - első ízben vetette egybe durva számításokkal az országok katonai erőfeszítéseit. Nem vizsgálták az egyes országokat fenyegető biztonsági veszélyeket, csak a katonai kiadások arányát hasonlították össze. Az eredmény: a világ fegyverkezési erőfeszítésekben élen járó országai egyben a legtöbb segélyhez is jutnak. A lista élén többek között Irak, Vietnam, Egyiptom, Szíria, Angola, Jordánia, Laosz, Jemen, Irán, Etiópia és Mozambik áll. Amerika bünteti Európát Az Egyesült Államok csütörtökön súlyos retorziókat jelentett be bizonyos közöspiaci, elsősorban is francia importárucsoportokra. A behozatali korlátozás mintegy 300 millió dollár értékű fehérbor, gabona és étolaj importját érinti: december 5-étől az amerikai vámhatóságok 2(X) százalékos büntetőilletéket rónak ki e termékekre. Carla Hills, a Fehér Ház kerekeskedelmi képviselője „sajnálkozás !" fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok úgymond rákén; szerült e lépésre. Ötszörös szervátültetés Amerikai orvosok egyszerre öt szervet ültettek át egy négyesztendős leánykába, aki olyan rövid belekkel született, hogy képtelen volt a táplálékot megemészteni. Charlie Fourstar, aki egy montanai indián rezervációban lakik, kritikus állapotban volt, de a 16 órás operáció után jól érzi magát - közölték az AP amerikai hírügynökség tudósítójával a pittsburghi presbiteriánus egyetem kórházának orvosai. A kislány új májat, gyomrot, hasnyálmirigyet, valamint vékony- és vastagbelet kapott. Satoru Todo, Charlie egyik orvosa elmondta: a műtét után négyéves páciensének mája elkezdett epét termelni, ami jó jel. A leányka olyan rendellenességgel született, amelynek jellemzője, hogy nem volt képes emészteni. Eddigi élete során mesterségesen táplálták. Ha az operáció végleges sikert hoz, normálisan étkezhet majd. 1990 óta, Charlie a negyedik beteg, akin többszörös szervátültetést végeztek a pittsburghi kórházban. Lisa Rossi, a kórház szóvivője szerint a másik három páciens életben van. Gyermekpornó Ausztriában A sokféle szégyenteljes dolog között élen jár a gyermekpornográfia. Márpedig dívik, legalábbis Ausztriában gyakran derül fény egy-egy esetre, amikor valaki abból szerez busás hasznot, hogy a mit sem sejtő gyerekeket szexfilmekben szerepelteti, majd a videókat forgalmazza, eladja, válogatott körben bemutatja. Minden eset felháborodást kelt, és azt a gyanú, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. A rendőrség közbelép, aztán a bíróság - megfelelő törvénykezés hiányában megtorpan. Ezen próbálnak most segíteni, s az illetékes miniszterek - a családvédelmi, a közoktatási és az igazságügyi - már előterjesztették az új törvénytervezetet. Ez nem jelenti azt, hogy lezárult a vita arról, valójában mit és kit kell elsősorban büntetni. Éppen az igazságügyiek, élükön a miniszter vélekednek úgy, hogy ebben az esetben nem a betű szerinti bírósági ítélet a legeredményesebb módszer. Sokkal fontosabb lenne, ha maga a társadalom törvényen kívül helyezné azokat, akiknek közük van a gyermekpornó terjesztéséhez. A másik végletet azok képezik, akik a legszigorúbb büntetést kívánják kiróni mindenkire, aki bármilyen kapcsolatba hozható akár a gyanúval is. Ők úgy vélik, le kell sújtani azokra, akik gyártják, akik forgalmazzák, árulják, kölcsönzik a gyerekpornót, de azok sem úszhatják meg, akik vevők a dologra. Ez utóbbi ötletet az új törvényjavaslat annyiban veszi át, hogy a magán csere-berét is büntetni rendeli. Elton John rekordszerzodése Elton John, a Magyarországon is járt brit énekes és zongorista rekordösszegű szerződést kötött az amerikai Warner/Chappel zenei kiadóval korábbi és újabb lemezeinek megjelentetésére. A megállapodás értelmében az énekes és szerző, valamint szövegírója, Bernie Taupin 39 millió dollárt kap valamennyi, 1974 után megjelent lemezének újrakiadási, valamint a következő négy stúdióalbumának megjelentetési jogáért. Ez a mostani a poptörténet legnagyobb összegű megállapodása, ráadásul a művész előre veheti fel a dollármilliókat. A Warner/Chappel szeptemberben hasonló szerződést kötött Prince-szel, de ő „csak" 19 milliót kap előre kézhez.