Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-25 / 277. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Fellélegezhetnek a szőlősgazdák Idén jobb, mint tavaly. A nagyüzemi borfelvásárlás ma is gond. Az előző éveknél valamelyest kedvezőbben alakul a szőlősgazdák helyzete az idén - mondta az MTI munkatársának Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelók Szövetségének főtitkára. Jelentősen növekedett a hazai borfogyasztás az elmúlt időszakban és már egy ember átlagosan több mint 30 liter hazai bort iszik meg egy évben. Újjáéledtek a keleti piacok is, így keresik a magyar bort a volt Szovjetunió utódállamaiban és Németország új keleti tartományaiban is, azaz a volt NDK területén. Az idén az aszály miatt kevesebb szőlő termett ugyan, ám még így is 3,6-3,8 millió hektoliter borra lehet számítani az idén. Az óborkészlet jelenleg valamivel több, mint 3 millió hektoliter. Továbbra is gondot jelent azonban, hogy a régi nagyüzemi borfelvásárlás - főként a nagyüzemek anyagi gondjai miatt - már nem működik, ám a kisüzemek még nem tudják teljes mértékben átvenni a volt mamutvállalatok szerepét. így a termelőknek adott feldolgozási támogatást, amely mintegy 500 millió forintot tett ki, a gazdák nem tudták teljes mértékben felhasználni. Ebből csupán mintegy 200 millió forintnyit használtak fel erre a célra. A szakember javaslata szerint a fennmaradó összegből támogatni lehetne a kisvállalkozások borfeldolgozási tevékenységét, valamint a marketingmunkát is. Koncesszió az M5-re Nem jutott elég forrás az útalapból idén az autópályák fenntartására és üzemelte­tésére. A több mint 600 millió forint ugyan elég volt az Autópálya Igazgatóságnak a forgalom biztonsága és a meglévő színvonal biztosítá­sára, az állagmegóvási igé­nyeknek azonban nem tudtak eleget tenni - mondta el sajtó­tájékoztatóján Répássy Attila, az Autópálya Igazgatóság igazgatója. Az idei, a beruházásra for­dítható 6,5 milliárd forintból 4,5 milliárd forintot költenek az MO-ás autópálya 14, és az Ml-es autópálya Győrt elke­rülő, 24 kilométeres szakas­zának megépítésére. Az MO-ás pálya épülő szakaszának teljes beruházási költsége 11 milliárd forint. A pénzt az útalapból, illetve világbanki és EBRD hitelek révén biztosítják. Az Ml-es autópálya 24 kilométe­res szakaszán a földmunkák 90 százalékban elkészültek. A további autópályaépí­téseket az igazgatóság - az MO-ás Budapest körüli gyűrűt kivéve - koncessziós formában kívánja megvalósítani. A ter­vek elkészíttetésére közel 400 millió forintot fordítanak idén, a terület megszerzésére pedig 1,5 milliárd forint áll rendel­kezésre. Az Ml és M5 autópályákon lejárt a tenderbenyújtás határ­ideje és megkezdték a 4 kon­zorcium pályázatának elbí­rálását. Az M5 autópálya kon­cesziós versenytárgyalása is megkezdődött. Idei törlesztesünk 2,5 milliárd dollár Az idén kevesebb hitelt vett fel az ország, mint amennyit törlesztett. Többek között en­nek eredményeként jelentősen csökkent a nettó adósságál­lomány - tájékoztatta a Ma­gyar Távirati Irodát Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Elmondotta, hogy a múlt év végén a nettó adósságállomány 14,8 milliárd dollárt tett ki, s jelenleg 13 milliárd dollár körül alakul. Időközben a Magyar Nemzeti Bank tartalékai a múlt évi 4 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra emelkedtek. Mindez azzal magyarázható, hogy a kül­kereskedelemben, az idegen­forgalomban többlet alakult ki, a működőtőke-beáramlás to­vábbra is jelentős. Augusztus végén a folyó fizetési mér­legben 800 millió dollár körüli aktívum halmozódott fel, amely várhatóan az év végére meghaladja az 1 milliárd dollárt. A pénzben beérkező működő tőke várhatóan az idén is eléri a tavalyi szintet, az 1,5 milliárd dollárt. Az ország törlesztési köte­lezettsége az idén 2,5 milliárd dollár volt. Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank mint­egy 1,3-1,5 milliárd dollár é­rtékű hitelt vett fel. Közel 900 millió dollár értékű kölcsön származott kötvénykibocsá­tásból. Az MNB ebben az esz­tendőben négy kötvényt hozott forgalomba külföldön: Japán­ban 30 milliárd jen, Német­országban 600 millió márka, Ausztriában 600 millió schil­ling és az Egyesült Államok­ban 200 millió dollár értékben. Eredetileg azzal számoltak, hogy a Nemzetközi Valuta­alaptól, a Világbanktól, a Kö­zös Piactól és más intézményes forrásból az ország ebben az esztendőben 1 milliárd dollár kölcsönhöz jut. Ennél azonban kevesebb pénz folyt be. Ennek egyik oka, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól a Magyar Nem­zeti Bank csak a középtávú megállapodás idei esztendőre esedékes első részletét hívta le. A költségvetési hiány az év folyamán jóval meghaladta a tervezettet, és az IMF-fel kötött hároméves programban foglaltat. Ennek megfelelően a felek a további részletek lehívását, illetve folyósítását szüneteltetik. Ez ügyben a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal várhatóan azt követően folytatódnak, hogy az Országgyűlés elfogadja a jövő évi költségvetési törvényt. Hárshegyi Frigyes szerint egyre több magyar vállalat él azzal a lehetőséggel, hogy - az MNB engedélyével - külföl­dön közvetlenül vehet fel hitelt. Ilyen módon az ország az idén 700 millió dollár kölcsönhöz jutott. Mezőgazdasagi struktúraváltás A legutóbbi általános mezőgazdasági összeírás felmérése alapján önálló gazdálkodóként a jelenleg is e területen tevékenykedőkön kívül csak igen kevesen szándékoznak mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. Az összeírás adatai szerint 1,4 millió kistermelő gazdaság működik a mezőgazdaságban, de közülük mindössze 36 ezer önálló gazdálkodó. A szervezeti struktúrában az utóbbi két évben lényeges változások mentek végbe: a gazdasági társaságok száma - elsősorban a kft.-é - jelentősen gyarapodott, s nem nagy mértékben ugyan, de csökkent a vállalatok száma. Túl a holtponton? y éhány napja tették közzé, hogy az októberi infláció 2,5 l\l százalékos volt, ami magasabb, mint a június, július, J- 1 augusztus havi árszinvonalemelkedés együttvéve. Azonnal felvetődik a kérdés, túljutottunk volna az inflációs mélyponton és a következőkben újra erőteljesebb pénz­romlásra kell számítanunk? Azért olyan nagy baj nincs, hiszen az elmúlt 12 hónap áremelkedése még mindig 24 százalék alatti, miközben tavaly ilyenkor visszatekintve még bőven 34 százalékot mutatott az inflációs mérce. Az, hogy milyen áremelkedésre számíthatunk a jövőben, egyebek mellett azon is múlik, hogy a parlament miként dönt a kétkulcsos áfáról. A ma nulla kulcsos termékek általános forgalmi adóval növelt fogyasztói ára természetesen egyszeri inflációs hatást jelent, de, hogy ez hány százalék is lesz pontosan, arról nagyon eltérő a szakemberek véleménye is. Egyébként ez a mai, húszegynéhány - a legutolsó prognózis szerint az év végére várhaló 23 - százalékos áremelkedés még bőven és megnyugtatóan a kezelhetőség halárán belül van, amit nem egy szomszédos ország irigyelhet tőlünk. Az már csak szépséghiba, ez sokkal inkább a keresleti oldal szűkülésének, mintsem a hazai termelésből származó kínálat bővülésének köszönhető. Eddig a kamatcsökkenés folyamata lassan és egyoldalúan követte az infláció mérséklődését. Ezen belül az egyoldalú jelző természetesen a betéti kamatokra vonatkozik, hiszen csak ezek csökkentek érdemben, mi több, egy évnél rövidebb idő alatt meg is feleződtek. Ki tagadja, hogy nem is olyan régen még 36 százalék bruttóért csalogatták elő a lakossági megtakarításokat, ma pedig nem ritka a 18 százalék körüli ajánlat. A lassú jelző ennek megfelelően a hitelkamatokra vonatkozik, a bankok túl óvatosak. Hiába áll náluk garmadában a kihelyezhető pénz, nem érvényesül a kínálat ár - esetünkben kamat - csökkentő hatása. Most pedig, legalábbis rövid távon megváltozott az inflációs tendencia, Igy akár azt is mondhatják, ezért nem volt érdemes kapkodni a hitelkamatokkal. Drukkolok, hogy ezúttal tévedjenek. ' s Nyugdíjas. Piaci szereplő. Fotó: Schmidt Andrea A Füszért-kapcsolat pénzt ér Mint ahogy azt Miklós Zol­tán kereskedelmi igazgató tájé­koztatásul elmondta: évente általában négy hasonló rendez­vényre kerül sor, azoknak a partner cégeknek a közremű­ködésével, amelyek a Füszér­ten keresztül közelítik meg a kiskereskedőket. Vagyis: a ke­reskedelmi vállalat teríti az árut a boltokban, a boltosok helyszíni megrendelései alap­ján. Az igazgató szerint sikere­sek ezek a bemutatók, de hogy valóban így van-e, arról be­széljenek inkább a résztvevők! Á magyar piacon 1986 óta folyamatosan jelen lévő svéd­magyar vegyesvállalat, a Libe­róról és a Libresse-ről ismert Sancella Kft. nevében Tápai Dezső kereskedelmi képviselő nyilatkozott lapunknak: - Évente kétszer veszünk részt Füszért-árubemutatón, általában akkor, amikor új ter­méket vezetünk be a magyar piacon. Ennek a szereplésnek van hozadéka, hiszen a keres­kedők megfoghatják a termé­Az áru yJogható" Legutoljára a Hungária Szállóban tartott hangulatos, Advent névre hallgató árubemutatót a Tisza Füszért. Amely egy látványos show-műsorra hasonlított, hiszen az egymás után bemutatkozó cégek képviselői nemcsak áruikkal, hanein a szövegükkel és az azt kísérő poénokkal is próbálták a maguk oldalára állítani a kereskedőiket. ket, kérdéseket tehetnek föl ve­le kapcsolatban, több időt tud­nak rászánni az áru megisme­résére, mint máskülönben, amikor dolgoznak. Ráadásul mi személyesen is megis­merhetjük a boltvezetőket, akiket később fölkeresünk a boltokban. A Domet Rt. területi kép­viselője, Beznoszka László is hasonlóképpen vélekedett: - A Tisza Füszérttel a közelmúltban újítottuk meg a kapcsolatot, szerződés formá­jában. Ennek értelmében a jö­vőben a kereskedelmi vállalat szállítja majd termékeinket a kiskereskedőknek. Ez mindkét fél számára hasznos. Ugyan­akkor természetesen ügynöke­ink is kínálják az osztrák Frieb céggel közös gyártásban ké­szülő ecseteinket, seprűinket, keféinket. Balázs János, a teljes egé­szében osztrák tulajdonban lé­vő a Duna-Best Kft. területi igazgatója is a Füszértet di­csérte: - Másodszorrá veszünk részt ilyen termékbemutatón, fontosnak tartjuk a jelenlétet. Hisz tudjuk: ha megnyerjük a legnagyobb forgalmazókat, ak­kor eljut az áru a fogyasz­tókhoz, ráadásul folyamatosan megtalálható az üzletekben. A közkedvelt Maresi egy éves születésnapját ünnepelte, ebből az alkalomból 15 forinttal ol­csóbban adtuk. Talán kevesen tudják, hogy magyar, székes­fehérvári tejből készül... Szabó Anikó, a luxemburgi érdekeltségű, főleg a Ribena és az Aquafresch forgalmazásáról ismert Dove-Fruct Kft. mar­keting osztályvezetője csak megerősíteni tudta azt, amit az előtte szólók állítottak: - A Füszért ismeri a terü­letet, és ez egy olyan tudás, amivel mi nem rendelkezünk. Jó ötletnek tartom az árube­mutatókat, szeretném, ha a jö­vőben minél több hasonlóra kerülne sor. Már csak azért is, mert a kft.-nk - amely kizáró­lagos képviselettel rendelkezik bizonyos termékek magyaror­szági forgalmazására - újabb és újabb cikkeket szeretne bevezetni a hazai piacon. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents