Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

4 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. Nov. 2. - Elnök Úr! A köztársasági elnök kinevezési jogkörével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatokról többen azt állítják, hogy azok megfo­galmazása homályos, és a döntések többféleképpen is értelmezhetők. - A különböző állításokkal szemben kijelentem: az Alkotmánybíróság döntései egyértelműek, s annyira konk­rétak, amennyire az egy elvont, általános érvényű alkotmány­értelmezés esetében egyáltalán lehetséges. A határozatok ho­mályosságára, többféle értel­mezési lehetőségeire hivat­kozók mindig csak általában nyilatkoznak. Eddig nem találkoztam olyan vélemény­nyel, amely a határozatok bár­mely konkrét megállapítását kérdőjelezné meg. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy nem szabad összetéveszteni az alkotmánybírósági határozat értelmezését annak vizsgála­tával: vajon az abban foglalt szabályokat helyesen alkal­mazzák-e, azaz „betartották-e" a kötelező alkotmányértel­mezést. A jelenlegi helyzetben úgy látom, hogy újabb értel­mezés elmén épp egy ilyen vitában várnának állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól. A harmadik határozat indokolása rámutatott: az elvont alkot­mányértelmezés nem válhat az indfványra okot adó konkrét ügyben való állásfoglalássá. Megjegyzem: a határozatok három értelmező szabályt is előírnak a kinevezési-fel­mentési jogkör gyakorlására. Ezek szerint a köztársasági elnök kinevezési jogköre alkotmányos gyakorlásának feltételeit nem lehet kitér­Szükségtelen és jogilag lehetetlen a határozatok értelmezése Sólyom László a médiaügyről Az Alkotmánybíróság egy éven belül három határozatot hozott a köztársasági elnök kinevezési jogköréről: az elsőt 1991 szeptemberében, a másodikat idén januárban, a harmadikat júniusban. Ezek az alkotmányértelmezések a mindenkori köztársasági elnök összes kinevezési és felmentési jogkörével foglalkoznak, s kötelező erővel határozzák ineg e jogok gyakorlásának alkotmányos feltételeit és korlátait. Az elmúlt napokban több helyről is felvetődött, hogy a rádió és a televízió elnökök kinevezésével kapcsolatban ismételten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, értelmezésre kérve a testületet korábbi ide vonatkozó határozatairól. Az MTI és a Magyar Nemzet dr. Sólyom Lászlótól, az Alkotmánybíróság elnökétől kért interjút a döntések értelmezésének lehetőségeiről és a határozatok lényegéről. jesztően értelmezni. Az elnök a kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltelein túlmenő további feltételeket nem támaszthat. Végül pedig a kinevezés vagy felmentés megtagadása nem használható fel olyan elvont - a konkrét személyi javaslattól függetlenül is fennálló - veszélyek kiküszö­bölésére, amelyek a jogi szabályozás hézagos voltából, vagy a jogi garanciák hiá­nyából adódnak. Ezek orvos­lására ugyanis a köztársasági elnöknek más alkotmányos eszközök állnak rendelke­zésére. Az előzőekre tekintettel az Alkotmánybíróság abban az esetben dönthetne a köztár­sasági elnök egy konkrét kinevezési aktusa alkot­mányosságáról, ha az Or­szággyűlés - az alkotmánynak megfelelően - indítványozná a köztársasági elnök jogi fele­lősségre vonását. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az Alkotmánybíróság dönté­seinek további önálló határo­zattal való értelmezésére nincs jogi lehetőség. - Az alkotmánybírósági határozatok szerint a köz­társasági elnök milyen alkot­mányos követelmények figye­lembevételével gyakorolhatja kinevezési, illetve felmentési jogkörét? - Az alkotmányos köve­telményeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni. Először: a köztársasági elnök formai, illetve tartalmi okból tagadhatja meg a minisz­terelnök által előterjesztett kinevezési, vagy felmentési javaslat teljesítését. Formai okból meg kell tagadnia a döntést, ha ahhoz a jogsza­bályban előírt feltételek nem állnak fenn. Ilyen feltétel lehet például, ha a törvény előírja, hogy a jelöltet országgyűlési bizottság hallgassa meg. Ekkor a meghallgatás megtörténtét az elnöknek vizsgálnia kell. A bizottság állásfoglalása azon­ban egyáltalán nem köti az elnököt, sót a döntés előtti mérlegeléskor is csupán akkor kell figyelembe vennie, ha ezt a törvény kifejezetten elren­deli. Másodszor: tartalmi okból való megtagadás esetén elvál­nak a kinevezés és a felmentés szabályai. A törvényi előfel­tételek fennállása esetén a köztársasági elnök akkor tagadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra követ­keztet, hogy a kinevezési ja­vaslat teljesítése az állam­szervezet demokratikus műkö­dését súlyosan zavarná. - Mit jelent ez utóbbi kitétel vizsgálata? - A határozatok - ren­delkező részeikben - kifejtik, hogy mit jelent ez a meg­fogalmazás. Az első határozat kimondja: a „súlyos veszély" szempontjából az elnök kizárólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. Mindhárom határozat indoko­lása tartalmazza, hogy az elutasítás csakis a személy kiválasztására vonatkozhat. A kinevezés célszerűsége, idő­szerűsége, a betölteni kívánt tisztséghez tartozó jogosít­ványok és hasonló kérdések vizsgálata azonban kívül esik a köztársasági elnök jogkörén. Ezek eldöntése a kinevezés előterjesztőjére, illetve a köztársasági elnök kinevezését Így játsszon PO/C A DELMAGYARORSZAG CSALÁDI BINGÓJA A T É T 2 1 millió Ft Lapunk hétről hétre megajándékozza egyik olvasóját 100 000 forinttal, csak egy kis szerencse kell hozzá. 1 millió forintos nettó játékalap, melyet lehet, hogy Ön egyben markol fel. Nem ördöngösség, de nagyon tessék figyelni. Karácsonyig minden hétfőn ráköszön Önre a Délmagyar­ország lapjairól a H0R0SZ­PÓK. Pókunk kezében lobogó zászlón négy szelvényt láthat. Az Ön családjában ezeket lehet kitölteni a következők szerint: Á 54 I 4 B C 15 T 1<os 79 T) NET • Jó, mf B V: A játékos neve A: a születési év utolsó két száma, B: születési hónap száma, C: a születés napja, D: a személyi igazolvány szám 2 utolsó száma A nehezén már túl is vagyunk. De azért lássunk egy példát: Ha például Nagy József olva­sónk 1954. április 15-én szüle­tett és a személyi igazolvá­nyának a száma AT-I1 231879, akkor ő így fogja kitölteni: Egy Délmagyarral né­gyen játszhatnak. Min­denki részére van ott egy-egy szelvény, amit az előző példa szerint saját adataikkal tölt­senek ki. No. de mi van akkor, ha a gyereknek még nincs személyi igazolványa? Semmi gond! Használja bátran a sz,illők (eltartó) bármelyike igazol­ványának a két utolsó számát. Tehát a példabéli Nagy József 5 éves gyermeke kitöltéskor a „D" négyzetbe szintén 79-est ír, vagyis a kiskorú gyerekek 2 szelvényt tölthetnek ki. hiszen mindkét szülő igazolvány­számát felhasználhatják. Ha ez megvan, tegye le a tollat, a többi már a szerencse dolga. Hétfőn kitöltötte. Keddtől péntekig a Délmagyar­ország 2. oldalán Ho­roszpók barátunk na­ponta felmutat 3 szá­mot. 4 nap alatt össze­sen 12-t. Ha a 12 szám között szerepel az Ön 4 száma, akkor sikítson egyet, mert Oné a 100 000 Ft. (Ha netántán még valakinek összejött a 4 szám, akkor az összeg osz­tódik.) Figyelem! A szelvények kü­lön-külön játszanak, tehát vagy Ön nyer. vagy a fele­sége, vagy más a családból! Nem lehel összeszedni a számokat egymáséból. (Azt ugye mondanunk sem kell, hogy a számok kihúzása köz­jegyző és nyilvánosság előtt szabályosan történik.) Mi a teendő, ha nyert? Szelvényével, személyazo­nossági igazolványával MEG AZON Á NAPÓN, AMI­KOR NYERT, LEGKÉ­SŐBB ESTE 8-IG JÖJ­JÖN BE a Délmagyarország szerkesztőségébe, a Sajtó­házba (Szeged, Stefánia 10.), jelentkezzen a portásnál. A 100 000 forintot másnap már el is költheti. Vigyázat! Ha este nyolcig nem ér be, csökkenhet nyere­ménye, mert a másnapi Dél­magyarországban újabb szá­maival már más is nyerhet. Ha senki nem jelentkezik, a pénz csak gyűlik, gyűlik, és kará­csonykor akár 1 000 000 fo­rintot vihet haza a szerencsés. A hétfői szelvényeket jól tegyék el, gyűjtsék össze, mert a karácsony heti (december 21-26.) szelvény­nyel minimum 300 000 Ft­ot nyerhet, de azt csak az összes (8 db) szelvény bemu­tatásával viheti el. Legyen szerencséje a HOROSZ kal! (Játékszelvények a 6. oldalon) ellenjegyző miniszterelnökre, vagy miniszterre tartozik, ők felelősek érte. A legutóbbi határozat rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök mikor állapíthatja meg az államszervezet demokratikus működése súlyos zavarának veszélyét. Ez akkor fordulhat elő, ha alapos okkal arra kö­vetkeztet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv képtelenné válna alapfela­datainak ellátására, beleértve a működésével kapcsolatos alapvető jogok intézményes védelmét is. Ez esetben is csak akkor élhet az elnök a kinevezés megtagadásával, ha a nevesített veszély a ki­nevezéstől alapos okkal várható, másként el nem hárítható, és a fenn megha­tározott súlyos zavar azonnal és közvetlenül fenyeget. A kérdés megválaszolásához tartozik továbbá az is, hogy a köztársasági elnöknek a döntést „ésszerű határidőn" belül kell meghoznia. Ez az idő annak megállapításához szükséges, hogy fennállnak-e a kinevezés alkotmányos felté­telei. Csak a konkrét eset körü­lményei alapján dönthető el, hogy az adott esetben mi az ésszerű idő. - Különböznek-e a kine­vezés és felmentés alkotmányos feltételei? - Igen. A köztársasági elnök magát a felmentést nem, ki­zárólag az utódlást vizs­gálhatja. Tehát a köztársasági elnök a felmentést akkor tagadhatja meg, ha a felmentett személy feladatát - a köztársasági elnök újabb kine­vezési aktusának közbejötre nélkül, azaz automatikusan ­olyan személy gyakorolná (például a helyettese), akinek a kinevezését a köztársasági elnök az előzőek szerint alkotmányosan megtagadhat­ná. - A köztársasági elnöknek meg kell indokolnia döntését? - Igen, kinevezés és fel­mentés esetében is. Felmentés visszautasításakor azt kell az elnöknek tényekkel megin­dokolnia. hogy a helyettes kilétéből - alapos okkal várhatóan és elhárfthatatlanul ­azonnal és közvetlenül fenye­getően adódik a veszély: az adott szerv képtelenné válik alapvető funkcióinak ellá­tására. Az indokolásnak olyan részletességgel kell tartal­maznia a döntés alapjául szol­gáló tényeket, hogy a kép­viselők adott esetben megala­pozottan dönthessenek az elnök Alkotmánybíróság előtti felelősségre vonása megindí­tásáról. / .. Gyógyszertári központok A VU-tulajdonhan Kezdődhet a privatizáció A gyógyszertári központok alapítói jogát november elsejétől az Állami Vagyonügynökség gyakorolja. Ezzel minden bizonnyal új korszak kezdődik a hazai gyógyszerellátásban: megindulhat a gyógyszertári központok és a patikák régóta várt szétválasztása s egyben privatizálásuk. A magánkézbe adás menetéről a privatizálást irányító Állami Vagyonügynökség főtanácsosa, Mohosné dr. Lontai Mária tájékoztatta az MTI-t. Mint a főtanácsos elmondta: a privatizációt - a Népjóléti Minisztériummal, illetve a Magyar Gyógyszerész Kama­rával közösen kialakított kon­cepciónak megfelelően - az egész országban egységes elvek alapján kívánják meg­valósítani. Az ÁVÜ alapvetően decentralizációs szemléletet kíván érvényesíteni, amelynek eredményeként az eddigi kétlépcsős gyógyszer-nagy­kereskedelem egylépcsősre egyszerűsödik. Az átalakulás első lépéseként az ÁVÜ rövidesen privatizációs bizto­sokat nevez ki a központok élére. A szaktárca egyet­értésével és a kamara javas­latára kiválasztásra kerülő, úgynevezett privatizációs biztosok feladata - a vállalat vezetése mellett - elsősorban a privatizáció előkészítése és a decentralizáció lebonyolítása lesz, az ÁVÜ utasításainak pontos megtartása mellett, önálló privatizációs döntési jogkör nélkül. A húsz központ privatizációra való előkészítése mellett első lépcsőben négy vállalat: a Bács-Kiskun, a Békés, a Hajdú-Bihar és Győr­Moson-Sopron megyei gyógy­szertári központ decentra­lizálása. átalakítása kezdődik meg. Az ÁVÜ célja, hogy - a működőképesség megtartása mellett - értékesítse a válla­latok önállóan is működőképes egységeit. A központok ezen részeire nyilvános versenyez­tetés útján keres majd vevőt a vállalat, illetve a vagyonügy­nökség, hazai és külföldi be­fektetőkre egyaránt számítva. A meghirdetett decent­ralizációs szemlélet a patikák esetében is érvényesül. A privatizáció az összes magyar­országi patikát érinti, vagyis csaknem ezerháromszázat, melyeket szintén pályázati úton, nyilvános versenyez­tetéssel kíván értékesíteni a va­gyonügynökség. A gyógyszertárak esetében ugyanakkor szigorú szakmai feltételek is érvényesülnek. Az ÁVÜ is egyetért azzal, hogy a patikák nem kizárólag keres­kedelmi egységek, hanem a közegészségügyi ellátás részei. Az egységes gyógyszerellátás biztosítása érdekében ezért az úgynevezett személyi jog elve alapján kerülnek meghirdetésre a patikák, s eszerint gyógy­szertárat csak gyógyszerész üzemeltethet. A működtetési jog és az állami tulajdonú va­gyontárgyak megszerzéséért indítandó pályázatokra így csak gyógyszerészi diplomával rendelkező személyek jelent­kezhetnek majd. Azonos aján­latok esetén elsősorban az adott patika dolgozói része­sülnek előnyben. Amennyiben több jelentkező is van egy patikára, úgy figyelembe ve­szik még egyebek mellett a szakmában eltöltött évek szá­mát, a szakképesítéseket, illet­ve a pályázó rendelkezésére ál­ló anyagi eszközöket.

Next

/
Thumbnails
Contents