Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

HÉTFŐ, 1992. NOV. 2. KULTÚRA 5 A rendbetett Szó mívese..." 90 éve született Illyés Gyula MA A DOROZSMAI MŰVELŐDÉSI HÁZBAN a kézműves csoport 15 órától megkezdi munkáját. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN: Kaktuszklub 17 órakor. Balogh László diaképes beszámolója a mexikói kaktuszgyűjtő útjáról. ­Ötórai tinitea 17 órától. Téma: Szexualitás, szexuális zavarok. ­Om Deep Védikus Jógakör, a Szegedi Magyar Hindu Jóga Társaság rendezvénye, 18 órától: Két nap a Guruval. HIPNÓZIS NÉLKÜLI REGRESSZIÓ címmel előadást tart Galambo Rózsa 18 órakor, az Élelmiszeripari Főiskola szemináriumi termében (Mars tér 7.). SUPER BOOK KLUB - A könyvek könyve című amerikai rajzfilmsorozathoz kapcsolódó klubfoglalkozás a Bibliáról. 18 órától a BBMK Belvárosi Klubjában. A NEMZETI FILHARMÓNIA hangversenysorozatában este fél 8 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus koncertje (karigazgató: Gyüdi Sándor). Közreműködik: Misura Zsuzsa, Takács Tamara, Bándi János, Kováts Kolos (ének). Vezényel: Acél Ervin. Műsoron Verdi Requiemje. HOLNAP FILMVETÍTÉS ÓVODÁSOKNAK. A Herceg menyasszonya című amerikai rajzfilmet nézhetik meg a gyerekek a Dugonics moziban, délelőtt 10 órakor (Kossuth L. sgt. 53.). A PEDAGÓGIAI INTÉZET „Olvasástanítási módszerek az alsó tagozatban" címmel előadássorozatot szervez óvónőknek és szülőknek 14 órától a Közép fasor 1-3. szám alatt; ének-zenét tanító pedagógusok részére pedig a zeneközpontú művészeti nevelésről továbbképzést az Arany János Általános Iskolában, ugyancsak 14 órától (Kukovecz Nana u. 4—6.). "NÉPTÁNCOKTATÁS indul 6-10 éves gyerekeknek, 15.30 órától, a dorozsmai Petőfi Sándor Művelődési Házban. ÓVODÁSOK, KISISKOLÁSOK angol nyelvtanfolyama 16 órakor kezdődik a Juhász Gyula Művelődési Központban. TERMÉSZETBÚVÁR-KLUB 18 órakor az ifjúsági házban: Pitrik József (JGYTF) A közlekedés hatása a városra címmel tart előadást. VISSZAVERŐDÉSEK. Emlékhangverseny Vántus István zeneszerző műveiből 19 órakor, a Bálint Sándor Művelődési Házban. Közreműködnek: Altoijay Tamás, Bárdi Sándor (ének), Békéi László (hegedű). Dombiné Kemény Erzsébet, Győri Péter (zongora), Győrffy Zsuzsa (hegedű), Miklós Imre (klarinét). Nagy Gabriella (fuvola), Pukánszky Béla (gordonka), Réti Attila (ének), Tárcsái Tamásné (hegedű) és a Canticum Kórus (vez. Gyüdi Sándor). BENÁRIK ÁDÁM asztrológus előadása 18 órakor lesz Bevezetés a grafológiába címmel, a Juhász Gyula Művelődési Központban. INFARKTUS UTÁN klub indul a JGYMK nyugdíjas klubjában. Jelentkezni lehet délután 2 órától. Telefon: 313-007. Irodalmi Tour de Francé A Kincskereső novemberi száma Fotó: Horváth Dezső Kusza politikai küzdelmeink közepette kell a főhajtás, az erőgyűjtés most is, a költő évfordulóján. A műve, élete példája olyan iránytű a kezünkben, mely bizton jelzi az utat a nemzetnek, a kis hazának. Álljunk meg egy pillanatra emlékezni Rá és erőt meríteni az illyési hitekből! Ismét tematikus számmal je­lentkezik a Kincskereső - ezút­tal a francia irodalom értékeire, a magyar-francia kapcsola­tokra hívja fel a serdülő ol­vasók figyelmét, akik - remé­nyeink szerint - már egy új, egységesült Európában fognak élni. Az egy-egy verssel, illet­ve lexikoncikkel bemutatott költők névsora Villontól Prévert-ig terjed; a romantikus Victor Hugó, a mi Adynkkal egylényegű Baudelaire, a hold­sugár-finomságú Verlaine és a lázadó kamasz Rimbaud kép­viseli a francia líra gazdag­ságát. Saint-Exupéry mese­regénye, A kis herceg, nálunk is nemzedékek első olvas­mányélményei közé tartozik (csak a Karinthy-magyarította Micimackó vetekedhet vele), a Kincskereső francia száma se mellőzhette - egy nagyobb részlet szól azokhoz, akik még nem találkoztak vele. Cécile Aubry „kutya"-regénye, a Belle és Sébastien is népszerű olvasmánya volt egy időben a magyar gyerekeknek (ha jól számolunk, a mai gyerekek szüleinek), a közölt fejezet az újabb kiadás megszerzésére is Kétszeresen is kisüt a-nap november 3-án, kedden 15 órakor a Kárász u. 16 alatt. Egyfelől azért süt ki, mert .megnyílik a Gondolat Kiadó szegedi könyvesboltja, s örvendhetünk, hogy a kultúra házában nem fognak cipőt, illatszereket vagy pornó­regényeket árusítani, hanem ösztönöz. Az „IRODALMI TOUR DE FRANCE"-ot Rigó Béla írása vezeti be, amely a francia-magyar - nemcsak iro­dalmi - kapcsolatokat tár­gyalja, s egy magyar-gall kép­regény (Varga Zoltán mun­kája) zárja, valamint a szer­kesztőség gyerekek számára kiírt műfordító pályázata. A borító 3. és 4. oldalán - nem véletlenül - Orosz István Ver­ne-portréja és egyúttal - meg­fordítva - a rejtelmes sziget látható. Ezenkívül folytatódik Jani­kovszky Éva - Réber László Kire ütött ez a gyerek című „felújítása", és Gaál Éva ké­pes-szöveges afrikai története, a Safir és Safina. Ismét je­lentkezik a megújult Szív­hangok és Könyvek között Móricz Zsigmond Pipacsok a tengeren című regényének részletével. A Kincskereső no­vemberi számát Csala Károly, Magyar Mihály, Marton Magda, Orosz István, Pölös Endre, Szecskó Tamás és Szegszárdy Ildikó illusztrálta. továbbra is a fekete kenyér otthona marad. A megnyitón pedig bemutatják gróf Széchényi László Mégis kisüt a nap... című önéletrajzi kötetét, s az aktuson az Amerikában élő szerző is részt vesz. A boltot dr. Lippai Pál polgármester nyitja meg. Mottó: Voltak, akik legyulázták Voltak, akik legyalázták" Felső-Rácegrespusztán, „az isten háta mögött" 1902. november 2-án született Illyés Gyula. - Művének - mint a nagyok közül oly soknak ­talán csak az irodalomtörténet­írás, a publicisztika, így a felszínes közmegítélés árt­hatott. Szinte kötelesen hasz­náltuk az epitheton ornansokat: Az „élő klasszikusunk", „nemzeti költőnk", „a ma­gyarság élő lelkiismerete" állandó jelzők távolították inkább az olvasót az illyési alkotásoktól és igazságoktól, mintsem erősítették ezek hitelét és valódi megértését. Költői, emberi attitűdje mindig szembeszállt a már korán megformált szoboralakkal. Ezt pedig legsikeresebben épp az örökös megújulással tehette és tette. - Szinte minden irodalmi műfajban otthon volt és ma­radandót tett a nemzeti, így az európai és az egyetemes szel­lemiséghez. De elsősorban és mindenekelőtt költő volt, aki e hivatást tudta igazán szentnek, a verset mintegy „forradalmi szabadcsapatként" értékelte és hirdette. „Nem lehet tisztességes ember, ki a versírást abbahagyja. Az igazmondást hagyja abba." (Költök egymás között.) Ahogy az első, a Nehéz föld kötetének egyik verscíme pa­rancsolta: „Énekelj költő" írt és hatott végig, már tudjuk, az öröklétig. Kérdéseinkre ma is megkapjuk tőle a választ. Egyik, talán legismertebb ver­sének címét idézve: A költő felel. Lehetett volna tán francia lírikus, hisz indulása ezt a lehetőséget is felvillantotta. Választhatta volna az intel­lektuális értékekbe zárkózó művész életútját. De gon­dolkodása, a „hajszálgyö­kerek" a magyarsághoz, a ha­zához kötötték és vallotta: „Áruló lennék, ha csak író akarok lenni." Ugyanakkor a nemzeti, a népi ügyeket úgy vállalta fel, hogy nem feledte az európai értékeket, azokhoz mérte és azok részének tudta a magyarság kulturális kincseit. Már az említett első kötetének érdemét is a többféle kötő­désben és a mégis újító hangban látja az eszmetárs és barát Németh László. Feltű­nését a magyar szellemi ho­rizonton ilyen szavakkal ün­nepli: „Illyésre azonban úgy nézek, mint á csillagra, aki ott jelent meg, ahol kiszámítottam. Láttam a magyar líra lehe­- Visszaverődések Vántus István élő művészetéből: ez a lényege annak a hang­vervsenynek, melyet november 3-án, kedden este rendeznek meg a Bálint Sándot Mű­velődési Házban. A Szegedi Zenekon­zervatórium a földi létben be nem töltött ötvenhetedik születésnap estéjén emlékezett meg a kiváló zeneszerzőről; a novemberi hangversenyen egyik remekművének címével is jelezni kívánjuk: zenéje lelkünkben visszhangzik, s el nem hal. Hitünk szerint élni fog ez a zene mindig, mindaddig, míg a Zene él városunkban. Az újszegedi hangverseny tőségeit s csodálkozva néztem szét: hát senki sem vállalja? Most itt a csillag, s én tökéletlen csillagász, lélegzet­visszafojtva lesem, arra fut-e, amerre naiv képleteim szerint futnia kell." (1929) Joggal láthatta Illyésban Ady életművének folytatóját Jászi Oszkár. Ugyanakkor folytatója ő Petőfi, Arany, vagy Babits világirodalmi rangú hagyományának, úgy, hogy beépülnek költészetébe a kor avantgárd értékei is. ­Művészi fejlődését azonban egyre inkább a realista jel­lemzők határozzák majd meg. Vörös László tanulmánya indokoltan állapítja meg realizmusáról: „...Illyés Gyula az egyike azoknak, akik újból a nagy, értékteremtő lírai kifejezésmódok közé emelik, sőt ebből a szempontból Illyést megkülönböztetett hely illeti meg, amennyiben költésze­tének domináló jegye is ebben van..." * Ma, amikor olyan sokan vizsgálják elemző igénnyel az elmúlt évtizedek történéseit, tanulságos olvasmányként ajánlhatók Illyés napló­jegyzetei. (A már kiadott kötetek és a Kortárs hasábjain évek óta folytatásokban meg­jelenő feljegyzések.) Megis­harminchárom éves pályaívet fog át: a Gyermekzene 1958­ban, az Hommage a Mozart 1991-ben keletkezett. Számos nagyszerű kórusművéből ezúttal a Valaki hí szólal meg. s elhangzik a tanítványa fölkérésére komponált Két zongoradarab is. A Mester két operával is megajándékozta városunkat: a jelen hangversenyen fölhangzó merjük általuk az esendő em­ber mindennapi gyötrelmeit, a Doleo, ergo sum - Fájok, tehát vagyok életérzését, de többet is annál: azt jelesül, hogy az idős mesterre az alkotás öröme és kínja mellett milyen súlyos kötelezettséget rótt a magyarság ügyéért, a minőségi irodalomért, az új nemzedékek védelméért vívott mindennapi harc. Pajzs szerep is volt az övé, amit fel kellett vállalnia a támadások, „a hivatalnak packázásaival" szemben. Tette sokszor taktikusan, gyakran indulatosan, olykor tévedve is, de mindig egyenesen, bec­sülete és hite szerint. Jegyzeteiből is kirajzolódik az olyan ember érzésvilága, aki élvezte, szerette a létet és az élet derűs lapjait sem takarták el előle a gyakran kudarcra ítélt vállalkozások sötét képei. Tanúskodnak erről olyan játékos ujjgyakorlatai, mint például a mottóban citált sírfelirat (Még egy ajánlat), de idézhetjük az Egy ifjú tör­ténésznek írt két sort is. „Hogy nincs helyed, mint jó magyarnak? Majd odamarnak." Vagy a szellemes tanácsot az Egy tábort - váltó ítésznek: „Egy kikötés. Töröld meg nyelvedet, mielőtt itt nyalsz alfelet." remekmívű részletek talán még a rendszeres színházlátoga­tókat is meglepik: A három vándor című egyfelvonásosból - mely 25 éve nem hangzott föl - a Favágó riettáját és a Tudós áriáját hallhatjuk; Az aranykoporsóból a Katakomba-jelenet és a Quintipor-Benoni-kettős drámaiságában, szép dalla­maiban gyönyörködhetünk. Posztumuszkötete A Semmi közelít is bizonyítja, hogy vib­ráló szellemétől sosem állt távol a pajkos irónia. A Polgá­riasodé költő nála így kiált fel: „Babért!... babért?" Ez a kötet azonban már a búcsúzásé. Nem testamen­tumokat ír, ajánlásokat tesz a művét továbbvivőknek. A magyarság sorskérdései foglal­koztatják ekkor is. Felbukkan a sorok között a még 1939-ben írt Ki a magyar című tanul­mányának szellemisége. Ady a kérdésre, ma is igen meg­szívlelendően válaszol: „Kit magyarrá tett értelem / Pa­rancs, sors, szándék, alkalom." - Ady- reminiszcenciával fogalmaz Illyés 1981-ben Németh László születésének 80. évfordulóján: Vagy fölépítjük mi is azt a Templomot, vágy népét Hadúr ismét szétszórja s a kárhozókra, kőre kőr, a büntető idő botja kopog." Az intelem, a feladat az utódoké és vallhatjuk, hogy Czine Mihály húsz év előtti néki írt köszöntője ma is érvé­nyes megfogalmazás: „Ő a mérték: a virrasztás és fele­lősség mértéke, s a mérleg is: grammnyi pontossággal méri jelenünk pöreit. Szívünkből szólnak igéi, úgy érezzük, ha nem születtünk volna szívné­maságra - mi is úgy, éppen úgy adnánk hírt gondjainkról." Kilencven éve annak, hogy mint az Egy sápadt nő egy kis szobában... című versében fogalmazta, „váratlanul, hívat­lanul tán / halottak estelén, / novemberben, halottak napján, / gyertyagyújtáskor,..." meg­született Illyés Gyula. - Fizikai valójában már közel egy évtizede nincs köztünk. Szel­leme azonban hat, erősebben mint valaha. Az Elmúlt harminc... című versének tudása és reménye igazoldóik: nincs vég! Az vagy, a munkád! S az sose veszendő, az soha meg nem hal. Fogadj he, örök jobb-világ: jövendő, bár egy gondolattal! " PAPP ISTVÁN GÉZA Szépszámú előadógárda vál­lalkozott a művek interpre­tálására: Békéi László, Győrffy Zsuzsa (hegedű), Miklós Imre (klarinét), Nagy Gabriella (fuvola), Pukánszky Béla (gordonka), Tárcsái Tamásné (hegedű), Győri Péter (zon­gora); az operarészletek Altojay Tamás, Bárdi Sándor, Réti Attila, Szabady József előadásában szólalnak meg. Föllép a Canticum-kórus Gyüdi Sándor vezetésével; az est zongorakísérője, aki azonban szólistaként is közreműködik: Dombiné Kemény Erzsébet. Kisüt a nap... Áradó, sugárzó hangok Koncert Vántus István emlékére

Next

/
Thumbnails
Contents