Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-18 / 271. szám

A DM KFT. ES A DMGK GAZDASAGI MELLEKLETE Elkelt a Tisza Szálló átlagkeresetek Az átlagkereset szeptemberben havi 23 ezer 270 forint volt, ezen belül a fizikai dolgozóké 19 ezer 025 forint, a szellemi foglalkoztatottaké pedig 33 ezer 375 forint - tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését. A legtöbbet a bányászatban keresnek, az átlagos bruttó fizetés 50 ezer 558 forint. Ezen belül a fizikai dolgozóké 45 ezer 962, az alkalmazottaké pedig 75 ezer 003 forint. Az átlag körül alakult az élelmiszeriparban, a faiparban, a szállításban, raktározásban, a postánál, illetve a távközlésnél, továbbá a kohászatban dolgozók keresete. Jóval az átlag alatt maradt a textil, a textilruházati és a bőripari termelő üzemekben dolgozók jövedelme. Itt kiugró az eltérés a fizikai és szellemi dolgozók átlagkeresetében is. . Nem éri el az átlag 20 ezer forintot az építőipari dolgozók, valamint a hulladékvisszanyeréssel foglalkozó feldolgozó ágazatok dolgozóinak bevétele sem. A pénzügyi tevékenységet végzők viszont átlagosan csaknem 37 ezer forintot kerestek szeptemberben. FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Immár új tulajdonossal. A báli szezonra benépesülhetnek a termek Az elmúlt év végén bezárt a Tisza Szálló, az Állami Vagyonügynökség a Seratus Vagyonértékelő Rt. közreműködésével privatizációs pályázotot írt ki a tulajdonjog értékesítésére. A háromezer négyzetméteres telken álló kétemeletes, fafödémes, meglehetősen leromlott állapotú, ötezer négyzetméteres bruttó alapterületű, nyolvanszobás, három különtermes szálloda építése még a múlt században kezdődött. (A tükör és a koncertterem műemléki szempontból védett, ezekre vonatkozóan részleges profilkötöttség érvényes.) A telket az elsó körben 30, az épületet szűk 80 millióra értékelték, az ismertté vált 60-80 millió forint közötti vételár tehát elmaradt ettől az összegtől. Az új tulajdonos, a Szegedről elszármazott Balogh Ferenc képviselte Hotel Tisza Kft. mellett - 50 millió alatti árajánlattal - egyébként az önkormányzat is indult a pályázaton. A vásárláshoz szükséges Egzisztenciahitelt az Országos Takarékpéntár folyósltja. A hét elején Balogh úr is megérkezett Szegedre, hogy az utolsó aláírások és pecsétek előtt megkezdődhessen az átadás-átvétel, a leltár előkészítése. A tervekről meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott, az azonban elképzelhető, hogy az újraindításhoz szükséges felújítással párhuzamosan a báli szezonra benépesülhet a szálloda néhány terme. A részletesebb tervekről remélhetőleg már a közeljövőben beszámolhatunk. Kovács Pótkocsik az Automobil '92-n A Hódgép nagyobb megrendelésben bízik Aki nem akarta nagyon megsérteni a távolmaradók miatt kissé felemásra sikerült Automobil '92 kiállítás szervezőit, az a szellős kifejezést használta az esemény jellemzésére. Ez azonban inkább csak a frekventált „A" pavilonra volt igaz, a többiben akár zsúfoltságérzete is támadhatott a látogatónak. Két szegedi kiállítóval, az Autóferrel és a Tornádóval az utóbbi helyen, míg a vásárhelyi Hódgéppel a szabad területen találkoztunk. Ami a legérdekesebb, mindhárman felépítményben „utaztak". Búzás László, a 240 négyzetméteren kiállító Tornádó Kft. kereskedelmi vezetője először a hátrabillenthető rakterű, tengelyek számától függően 16, illetve 22 tonnás tehergépkocsikat, majd az autóemelőket mutatta be. Az utóbbin - a hazai ipart támogatandó - a „mi autónk", azaz a Suzuki látszott alulnézetből. A korábban jobbára Svácba exportáló szegedi cég erős részvéte a hazai piac tervezett meghódításával áll összefüggésben. Az Autofer Autókarosszéria Kft. az ALKO gyártmányú, festett acél vázszerkezetű, alumínium oldalfalú és rakterületű teherszállító pótkocsival rukkolt ki. A másfél tonna hasznos teherbírású mechanikus ráfutófékes szerelvény a használattól függően ponyvatartóval is felszerelhető. A Hódgép Járműgyártó Rt. szabadtéri standján a legnagyobb darab egy 27 tonna hasznos teherbírású, háromtengelyes nyerges pótkocsi volt, amelynek különlegességét a megerősített, daruzhatóvá alakított váz adta. A konstrukció előnye, hogy könnyebbé válik a szállítás, a hajóra, vasútra történő átrakás, ami jól jön az olyan országokban, ahol tiltják a hétvégi kamionforgalmat. A kiállított pótkocsi mintadarab, ennek ellenére a Hungarokamion máris megvásárolta. Mint Kirilla Béla kereskedelmi igazgatótól megtudtuk, a veszélyes anyagok szállítására alkalmas, ABS-fékkel ellátott szerelvény jó eséllyel pályázik egy komolyabb hazai megrendelésre. K.A Befektetési alapok A Budapest Alapba a jegyzési időszak első két hetében befolyt összeg meghaladja a százharmincmillió forintot. Még nem fejeződött be a jegyzési időszak, de a Budapest Alapkezelő Rt.-nél máris újabb alapok útra bocsátását tervezik - közölte az MTI-vel Sharon Spiegel, az Alapkezelő Rt. vezérigazgatója. Elmondotta: ha a magyar befektetőkben tudatosul, milyen előnyökkel rendelkezik e befektetési forma - mint az adókedvezmény, vagy a bankkamatoknál magasabb várható jövedelmezőség -, a befektetési alapok jelentős terjeszkedésre lesznek képesek. Az Egyesült Államokban a 70-es évek második felében kezdődött a befektetési jegyek divatja. 1991-ben az érvényes befektetési jegyek állományának értéke már megközelítette az 1500 milliárd dollárt. A legnépszerűbbek az önkormányzati- és államkötvényekbe, illetve részvényekbe fektető alapok. Magyarországon idén nyújt először lehetőséget a törvény a befektetési alapok működtetésére. Bár a nyár óta több újabb alap is megkezdte befektetési jegyei eladását, a jegyzési időszak mind ez ideig csak a Creditanstalt Magyar Állami Értékpapírokba Befektető Alapnál zárult le. •Kjemrég még azon vitatkoztunk, „i"-vel írjuk vagy „y"lYnal. A nyelvvédők kezdetben azt javasolták, mondjuk inkább magyarul, úgy, hogy „érdekcsoport". Az igei változattal viszont már ők sem boldogultak, mert azt azért mégsem lehet mondani, hogy „érdekcsoportol"; a „csoportérdekeket érvényesít" pedig túlságosan bonyolult. Igv lett azután rendszerváltás utáni szókincsünk része a „lobbi". Ezzel a szóimportos eljárással csak az a baj, hogy olyasvalamire vettünk át egy kész kifejezést, ami nálunk még igazából nem létezik. Ezért azután gyakran használjuk helytelenül, mert sem jelentése, sem értelme nem teljesen világos. Ráadásul, talán egy szerencsétlen véletlen folytán pejoratív jelentés tapadt hozzá, először ugyanis a bősi erőművel kapcsolatban hallottunk a vízügyi lobbiról. Azóta korrupciót, manipulációt, piszkos alkut gyanítunk ha lobbiról haliunk, a kisebbség titkos manőveréi a többség rovására. Valami olyasmit, amit a régi kiadású idegen szavak szótára tartalmaz, nevezetesen, hogy a lobbizás az amerikai képviselők megvesztegetése. Pedig a különböző csoportok érdekeinek ütköztetése, legyen szó politikai, társadalmi vagy gazdasági ügyről, természetes, sőt szükséges velejárója a demokráciának. Ehhez persze tudni kellene, ki kit képvisel. Különösen a költségvetési viták idején érdekes a dolog egy olyan országban, ahol a kérdés legfeljebb az lehet, melyik ujjunkat harapjuk. A vízügyi igazgató azt nyilatkozza, ha a vizes lobbi nem szerez elég pénzt, komoly gondok lesznek az vízvédelemmel. Beke Kata azt mondja, ha senki nem fog lobbizni a tanügyért, még nagyobb válságba kerül az oktatás. És még lehetne folytatni a sort, amiből úgy tűnik, a parlamenti lobbik nem igazán működnek. Én megértem, hogy nehéz dolga van például egy miniszternek, ha lobbizni akar, mert nem lehet könnyű eldöntenie, mit képviseljen. A kormány álláspontját, a tárcájáét, pártja véleményét vagy az őt képviselőnek választó polgárokat. Mert ezek érdeke ugyebár alaposan különbözik. rvf amíg a szerepek nem tisztázódnak, az érdekek nem LXfogalmazódnak meg világosan és nem ütköznek egymással ott, ahol ütközniük kell, a képviseleti demokrácia intézményeiben, addig marad a régi módszer. Hivatkozás a népre, mint szürke, homogén, arctalan masszára, a nép érdekének hangoztatása lépten-nyomon az egymásra acsarkodók szájából. Miközben a polgár egyre gyakrabban érzi úgy, a dolgok nem érte, hanem ellene történnek, hogy érdekeit legfeljebb az utcán érvényesítheti, hogy csak akkor figyelnek oda rá, ha mondjuk éhségsztrájkbe kezd. Ez a jelenség pedig legalább olyan veszélyes, mint a képviselők megvesztegethetősége. \U_csiA-r (^a/r^uli Önállósul a szilvásváradi ménesgazdaság Tempó. A költségeket nem fedezi a turizmus Szó sincs a lipicai ménes felszámolásáról, kiirtásáról, ahogyan ezt a napokban az olasz sajtó hírül adta, sőt, miután tradicionális fajtáról van szó, a magyarországi ménesek közül ennek a sorsa leginkább biztosított - válaszolta az MTI érdeklődésére Dallos Andor, a ménesgazdaság igazgatója. A ménest 1580-ban alapították a Habsburgok Lipicán, a Triest melletti Opcinai fennsíkon. Ám a napóleoni seregek elől 1806-ban egy síkvidéki területre, Mezőhegyesre menekítették a ménest, ahol azonban a környezeti viszo^ nyok hatására változni kezdett a lipicai fajtajelleg. így ismét hegységbe, egy erdélyi faluba, Fogarasra kerültek át a lovak, ahonnan azonban az első világháború miatt, ismét síkságra, Bábolnára költöztek. Végül is 1952-ben kerültek át mai helyükre, a Bükk-fennsíkra, Szilvásváradra. A világhírű ménes helyzetéről szólva az igazgató elmondta, függetlenül attól, hogy milyen szervezetként működtek, a gazdaság célja és meghatározott feladata mindig is az volt, hogy fenntartsák a lipicai törzstenyészetet, mint génbankot. Ennek költségeit azonban nem tudja fedezni a turizmus és a lóértékesítés, így - mint a világon bárhol a lótenyésztésben - Szilvásváradon is szükség van az állami támogatásra. Egy esztendeje született-egy kormányhatározat, amely szerint a ménesgazdaság - mint természeti érték - nem privatizálható, de leválhat a Mátrai Erdőgazdaságtól. Május elsejétől még ugyan az eddigi szervezeti kereteken belül, de már önálló, pénzügyi, gazdasági egységként működik, s az elkövetkező egy-két hónapban várhatóan a korábbi ménesbirtokok mintájára egy önálló költségvetési intézmény lesz. Az alapító okirat megszületéséig állami felügyeletét a Földművelésügyi Minisztérium Biológiai Alapok Fejlesztési Főosztálya látja el.