Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-17 / 270. szám

16 RÖVIDEN DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. Nov. 6. Felhívás A vagyon őrizve vagyon ? A Csongrád Megyei Va­gyonvédelmi Alapítvány fel­kéri azon bt., kft., kisszö­vetkezet, vállalat stb. formában működő jogi személyeket, vállalkozókat, akik: a.) Vagyonvédelemmel (pénzszállítás, kisérés, objek­tumvédelem, riasztórendszerek kezelése); b.) Vagyon- és személyvé­delemmel (az előbbiek, vala­mint személyvédelem, testőr­szolgáltatások); c.) Bűnmegelőzési-, infor­mációs és vagyonvédelmi feladatokat végző; d.) Mechanikai védelmi berendezéseket gyártó, vagy azt speciálisan szerelő vállal­kozással; e.) Fő profiljában elektro­nikus védelmet tervező, kivi­telező, karbantartó tevékeny­séggel; f.) Hagyományos őrző-, védő szolgáltatással (postai szolgálat, objektumőrzés, kutyás őrzés, rendezvénybiz­tosítás); g.) Komplex vagyon- és személyvédelemmel (átvi­lágítás, tanácsadás, riasztó­rendszer szerelés, hagyomá­nyos őrzésvédelem, pénzszál­lítás, tanfolyami oktatás); h.) Komplex vagyon- és személyvédelemmel, valamint információszerzéssel foglal­koznak, illetve a felsorolt a-h pontig felsorolt tevékenységi körbe sorolható feladatokat Csongrád megye területén, vagy városában végeznek, hogy: 1992. november 20-ig írás­ban szíveskedjenek jelentkezni a Pf. 411 számra a Csongrád Megyei Vagyonvédelmi Alapít­vány nevére címzett levélben. A levélben kérjük megadni: A cég pontos nevét, szék­helyét, egyéb telephelyeit, cég­vezető nevét, címét. A vállal­kozás a-h pontokba felsorolt illeszthetőségét, fegyveres szolgálatra lőfegyverrel rendel­kezik-e, alkalmazásában állók számát a foglalkoztatás jelle­gének feltüntetésével (főfoglal­kozású, megbízásos jogviszony stb.). A felmérés célja szakterü­leten tevékenykedők korrekt, teljes körű számbavétele, a cégek ingyenes reklámozása és kedvezményezett díjtételű kiállítási lehetőségek megszer­vezése. DHL-iroda Szegeden A DHL Worldwide Express 1969 óta a világ egyik leg­nagyobb csomag- és do­kumentumszállító cége, több mint 190 országban 1600 irodát működtet, 150 repülő­géppel, 9 ezer földi járművel, 28 ezer alkalmazottal dolgozik. A DHL 1984 óta'van jelen Magyarországon, 1988-ban vegyesvállalatot alapítottak, 1991-ben képviseleti szerző­dést kötöttek az országos hálózat létrehozására. 1992 áprilisában megynitották első vidéki irodájukat Győrben, októberben a másodikat Sze­geden. A DHL expressz dokumentum- és áruszállítást vállal belföldön és külföldre. Jogvédelem — nemzetköziesítve Az Interights az egyetlen olyan jogi központ, mely a nemzeti, regionális, nemzetközi bíróságok, döntőbizottságok előtt a nemzetközi és összehasonlító emberi jog gyakorlati alkalmazásával fog­lalkozik. Az Interights pártok­tól független és politikamentes, az Egyesült Királyságban be­jegyzett jótékonysági szerve­zet. Anyagi forrásai elsősorban a Ford Alapítványtól, a Nuf­field Alapítványtól és a Lon­don Boroughs Grants Scheme­töl származnak. Tevékenysé­gében a „puhlic law firm" (közszolgálati jogi iroda) jelleg dominál, azaz szolgáltatásait ingyenesen biztosítja a hozzá forduló rászorulók részére; direkt pénzügyi támogatást nem juttathat egyének vagy szervezetek részére. Közös project finanszírozásában azonban részt vesz. A központ ügyeit egy kis létszámú, alkotmány- és nemzetközi jogászokból álló csapat intézi, amely kifejezetten az emberi jogok területére vonatkozó tapasztalatokkal rendelkezik. Az Emberi Jogok Törvényes Védelmének Nemzetközi Központja, azaz az Interights (The International Centre t'orthe I.egal Protection of'Humán Kights) 1992-től tevékenységét Közép- és Kelet-Európára is kiterjesztette. Mire való ez a szervezet? A választ a térségért felelős, szegedi székhelyű I.egal Officertől, Horváth Attilától várjuk. de a munkát más jogi szakér­tők igen kiterjedt nemzetközi hálózata segíti. Az Interights bizonyos ese­tekben jogi képviseletet biztosit magánszemélyek és nem kormányzati szervezetek szá­mára olyan fórumok előtt, mint az Európai Emberi Jogi Bizottság. Amerikaközi Emberi Jogi Bizottság, az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO). Az Interights segítséget nyújt jogászok és nem kormányzati szervezetek számára az ügyek nemzetközi és regionális fórumok előtti előkészítésében; továbbá gyakorlati tanácsot ad a polgári szabadságjogokat védő helyi szervezeteknek és jogászoknak a nemzeti bíróságaik és fórumaik előtt folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos nemzetközi és összehasonlító emberi jogi szabályozásról. Az Interights Amicus Cu­riae beadványokat készít a helyi és nemzetközi bíróságok­hoz olyan ügyekben, amelyek az alapvető emberi jogok értelmezésében fontos kérdése­ket érintenek. A szervezet olyan kiadványokat tesz közzé, melyek a jogászok, a nem kormányzati szervezetek és a nyilvánosság számára hasznos, gyakorlati információkat tartal­maznak, így például a negyed­évenként magyarul is megje­lenő Bulletint. Az Interights találkozókat, továbbképzéseket szervez gyakorló jogászok számára, továbbá speciális emberi jogi szakkönyvtárat tart fenn. Az Interights Nemzetközi Jogász Hálózata nyitott. E hálózat célja, hogy megtalálja azokat a jogászokat, akik hajlandók és képesek tanács­adásra és az ügyfelek képvi­seletére önkéntesség, vagy csökkentett díj alapján emberi jogi ügyekben. E hálózat fóru­mot ad információk és a jog­gyakorlatról szóló tájékoztatók cseréjéhez mind a nemzetközi és összehasonlító emberi jog és a gyakorlat különböző vonat­kozásaiban. mind ezek nemzet­közi jogban való alkalmazá­sában. Az Interights számos egyéni praktizáló jogász és nem kormányzati szervezettel (mint a New York-i Jogász Bi­zottság a Nemzetközi Emberi Jogokért) fenntartott szoros kapcsolatán keresztül igen fontos kapocs a jog ezen területén működő amerikai és európai jogászok között. Családi események Házasság Sebők András és Vereb Szilvia, Kéri József és Csillag Erzsébet, Csécsei Tamás János és László Mónika, Bede György és Annus Veronika Judit, Zádori György Zoltán és Szarka-Kovács Zsuzsanna, Gréczi Gábor és Kiss Szilvia Ágnes, Vágó Richárd László és Simon Gyöngyi, Szűcs Ferenc és Káté Mónika Olga házasságot kötött. Mórahalmon Dobó Edit és Hajdú Zsolt, Borbély Edit Mária és Hambalkó János Tibor házasságot kötött. Születés Fodor Lászlónak és Nagy Zsuzsannának László, Rabi Mihálynak és Papp Klárának Annabella, Csatlós László Ferencnek és Karai Máriának Kitti Ágnes, Vida Péternek és Horváth Zsuzsannának Bog­lárka, Nagy László Józsefnek és Simon Györgyi Máriának Bence, Csipak Menyhértnek és Szabó Anitának Renáta, Sutus Antalnak és Csiszár Ilonának Nikolett, Szabó Attila Lász­lónak és Jancsek Ildikónak Krisztina, Timár Zoltánnak és Szeles Susann-nak Anita, Kovács Józsefnek és Lázár Jolán Gizellának Gergő Ta­más, Kincses Caba Andrásnak és Kis Ágnesnek Katinka, Mayer Istvánnak és Szauter Teréziának Helga, Harcsás Józsefnek és Kasza Évának Réka Dóra, Szűcs László Józsefnek és Balla Margit Máriának Alexandra Tünde, Tóth Józsefnek és Hursán Emesének Vivien, Rostás Péternek és Papp Beátának Márk Péter, Szegvári Jó­zsefnek és Molnár Katalin Mariannának Géza, Bajer Tibornak és Halasi Andreának Fanni, dr. Vangel Róbert Gyulának és Forgács Juditnak Márk, Tóth Attilának és Farkas Évának Nikolett, Ábrahám Zoltánnak és Dávid Anikó Máriának Angéla, Varga Ró­bertnek és Dobos Editnek Judit, Tokodi Bélának és Kun Zsuzsanna Irénnek Viktor Benedek, Somodi Imrének és Zsikó Annamáriának Kitti, Kiri Aladárnak és Lengyel Ilonának Marianna, Kálmán Péternek és Szél Anna Ildi­kónak Edina, Fölföldi János­nak és Szalai Katalinnak Anett, Joó Györgynek és Habók Ágnesnek Ágnes, Albert Ró­bertnek és Borka Erikának Richárd, Németh János József­nek -és Börcsök Ilonának Timea, Szatmári Györgynek és Pósa Beatrixnek György, Bognár Zoltánnak és Mondo­vics Erikának Bernadett, Kovács Zoltánnak és Nacsa Izabella Évának Zoltán nevű gyermeke született. Halálozás Karácsonyi Istvánné Túry Anna. Ábrahám-Furus Imre, Dékány János, Széli Jánosné Özvegy Ilona, Szabó Pálné Mészáros Etelka. Makk Elek, Kiss Elemér Ernő, Szalai Dezső Géza, Kis Imre, Nagymihály Lajos Imre, Kovács Szilveszter, Hajbei Károly, Kiss Jenő Antalné Danyi Magdolna. Keszég Pálné Róvó Ilona. Boldizsár Istvánné Táborosi Anna. Zsilibán Mibálync Kardos Erzsébet, Török József. Tóth Mihályné Tanács Terézia. Pocsai Dánielné Kerekes Julianna, Szabó Gábor, Nagy József, Masa Gézáné Molnár Piroska. Szűcs Lajosné Kasza Magdolna, Bodrogi Imre, Horváth István, Szécsi Antal, Frank Sándorné Fodor Mária, Virág Ferencné Glumercz Sára, Kószó Lajosné Prisztupor Palageja, Patkós József Jánosné Majer Ilona, Sándor Ágoston, Tombácz Jánosné Pataki Mária, Francz Rezsőné Ott Margit, Szabó Sándor, Sebők Imréné Bile Erzsébet, Csúzdi Ferenc Károly, Berta Imre, Tóth Lászlóné Hegedűs Ilona, Mangó Gábor János, Ábrahám Józsefné Pótári Julianna, Czékus Jánosné Bigors Katalin, Virágh Gézáné László Magdolna, Simon József, Molnár László. Kiss László József. Csóti János, Bánáti Lajosné Papp Erzsébet, Őze Pál. Füz István, Géczi Ferenc, dr. Móricz Béláné dr. Rósenberg Anna, Makra Vilmos Antalné Rácz Erzsébet Anna meghalt. Mórahalmon Ábrahám-Fúruzs György, Tóth István meghalt. MMMBMMH ,Zendülés"a vagyonátmentés ellen? - Egy kft az utcán Kit fütyült ki a Rigó? Szövetkezetet alapítottak és újra dolgoznak Vasas István elnök-igazgató: Vagyonátmcntésről nem lehetett szó! Szerencsére, happy anddel végződött az átalakítás De kezdjük a történetet az elején. A Rigó Kéziszerszám­gyártó Rt. gyakorlatilag két, önállóan működő, korlátolt felelősségű társaságnak is tulajdonosa. Ezek közül az egyik, a Precíziós Öntő Kft. került bajba az elmúlt hó­napokban. A cég a káefté ne­vére, hogy termelni tudjon, jelentősebb összegű hitelt vett fel. Közel hatvanmilliós adósság állt már szemben a társaság ötmilliós vagyonával. A vezetők úgy gondolták, lépni kell, hiszen munka akadt bőven, de a terhek alatt már roskadozott a cég. A megoldás is zökkenőmentesnek látszott: a Rigó csődöt jelent, a káefté viszont kimondja a jogutód nélküli feloszlatását, a hitele­ket átvállalja a holdingként működő rt., s egy „külső" be­téti társaság kibérli a precíziós öntödét, gyakorlatilag ugyan­azokkal az emberekkel dolgo­zik tovább. A manőverbe azon­ban hiba csúszott: - Nem is termelhettünk gazdaságosan, hiszen az. rt. a bevétel 40 százalékát legom­bolta rólunk mondván, szol­gáltat nekünk - kezdi a tör­ténetet Kovács István, a kft. volt üzemvezetője - A máso­dik félév jól indult, hiszen 15 milliós megrendelésünk volt. „Zsíros falatnak" tűnhetett megszerezni valahogy az öntödét. Miután a kft. kimond­ta a feloszlását, belépett a képbe a Yuti-For Betéti Tár­saság, amelyet az rt. jog­tanácsosának fia alapított. - Délelőtt az utcára tették az embereket azzal, hogy délután felvesz bennünket a betéti társaság. Csakhogy mi nem akarunk egy ismeretlen cégnek dolgozni. Ráadásul se felmondási idő, se végkielégí­tés nem járt volna a dolgozók­nak. Szóval minden jogsza­bályt megsértettek, s most csodálkoznak, hogy nem (rjuk alá az új szerződést. Negyvennégy ember találta az. utcán magát egy pillanat alatt. Patthelyzet alakult ki: munka volt. szakember is, csak éppen a kapun kívül. - Furcsa helyzet alakult ki. senki sem akart rosszindu­latúan eljárni, csak éppen a kft. vezetői elügyetlenkedték a dolgot - mondja Vasas István a Rigó Rt. elnök-igazgatója. ­Tiszta képlet volt pedig az egész: meg kellett szabadítani a terhektől az öntödét, hogy azután termelni tudjon. - De közben a dolgozóktál sikerült megszabadulni! - Nem ez volt a cél. A gond az volt, hogy az embereket az átalakulásról senki sem tájé­koztatta időben. Ráadásul, amikor megtudták, hogy az új bérlő egy tizennyolc éves gyerek, az már sok volt nekik. Az igazgatói irodából min­den simának és egyszerűnek tűnt: - Mindenki felmondott, már az útilapuk is elkészültek, sőt az új szerződések is. De mire alá kellett volna (rni, hogy átlépnek a bétéhez, be sem jöttek dolgozni. Szeren­csétlen egy helyzet alakult ki. A dolgozók egészen más­ként vélekednek. Szerintük ugyanis nem az ügyetlenkedés volt jellemző erre a folya­matra. hanem éppen az ügyes­kedés. Miután egy ideig - igen csak kedvező feltételekkel ­bérelte volna a bété az öntödét. jövőre szép csendben „priva­tizálta " volna. - Ez egyszerű vagyonát­mentés! - mondja Kovács István. - Ennyit nekünk is megér a cég. Azért lázadtunk fel, mert azt szeretnénk, ha a dolgozóké lenne a jogos tu­lajdon. Ez a társaság olyan technológiát fejelsztett ki, amellyel hazai viszonylatban is az elsők közé kerültünk. Most meg a fejünk fölött akartak dönteni a saját sorsunkról. Hát ebbe nem mentünk bele. Ilyen feltételekkel mi magunk is tudjuk bérelni az öntödét az rt.­től. - Semmiféle vagyonát­mentésről nem lehetett szó, ugyanis a betéti társasággal éppen az erre utaló pontok miatt nem írtam alá a bérleti szerződést - erősíti meg az elnök-igazgató. - Sokkal inkább ügyetlenkedésről. A káefté volt vezetője nem járt el megfelelő körültekintéssel. - Hol volt ön abban az időben? - Külföldön folytattam sikeres tárgyalásokat a másik káefténk exportlehetőségeiről. Egyébként a társaság önálló egység volt, én csak a tulaj­donosi felügyeletet gyakorol­tam. Nem is lett volna jogom beleszólni a döntésekbe. A vitáknak nyolc napi „ál­lóháború" után szakadt vége. Az öntők Kovács István veze­tővel szövetkezetet alapítottak és felvették a munkát, maguk bérlik az rt.-től a berende­zéseket. - A hibákat ki fogjuk javí­tani. Végül is a dolgozók jártak jól. Elő fogjuk teremteni a végkielégítéshez szükséges összeget, s megkapják. Rá­adásul a jövőben még ma­gasabb bérért is fognak dol­gozni. - A nyolcnapos leállás mekkora kárt okozott? - Inkább erkölcsi a vesz­teség. Szerencsére happy and­el végződött a vita. - Az rt. sem áll biztosan a lábán, hiszen csődöt jelentet­tek. Mi lesz ezután ? - Elkészült már a kilábalási programunk. Ennek lett volna az első lépése, hogy feloszlik a káefté. A másik társaságunkat, a kéziszerszámgyártókat, sok­kal megfontoltabban fogjuk ezután felszámolni. Ott azon­ban még keményebb a helyzet. Komoly létszámleépítésre le­het majd számítani, de időben közölni fogjuk mindenkivel, mi lesz a sorsa: már készül is a lista. Igyekszünk megszaba­dulni a nélkülözhető ingat­lanoktól, s (gy a több mint 160 milliós hitel felét vissza tudjuk majd fizetni - belátható ha­táridőn belül. A többit meg­próbáljuk átütemeztetni, s szerintem három-négy év alatt egyenesbe jön a cég. A „ballépés" tanulságait szeretnék felhasználni a jövő­ben. Egy biztos, a vezetés ezután minden lépéséről időben«tájékoztatja majd a dolgozókat: nincs szorítóbb érzés, mint a kiszolgáltatottság - ezt ma már ők is látják. Szerencsére nem kellett ezért most senkinek sem túl nagy árat fizetnie. RAFAI GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents