Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-17 / 270. szám

KEDD, 1992. Nov. 17. A HELYZET 7 Amikor János bácsi földühödve kérte vissza „Romániát", kicsit mindnyájan megszeppentünk. Hirtelen nem tudtuk mire vélni a zaklatott ember kifakadását: sokadik hely a szerkesztőség, ahová irányítják, miután egyáltalán nem kíváncsi a majmok ugrálására. Időbe telt míg nyugdíjas olvasónkkal dűlőre jutottunk, hiszen a lakótelep megzavart embere a maga szavaival juttatta mások tudomására, hogy nem tetszik neki a rendszer. Pontosabban: a szegedi rendszer. Elvették tőle a román, a szerb az orosz adót és németet, angolt, franciát adták a helyébe. Egyiket se érti. de amiket lát... Szemérmetlenkednek. ízléstelenkednek ott; orrán-száján vibrál, csattog, bömböl a zene a készülékéből. Össze-vissza kavarták a gombokat. Ahol eddig a tévéhíradót látta, most pucér nők hencseregnek, ahol a Parlamentet tudta fogni, ott szikrázó rajzokat talál. A bukaresti meccs helyén orrukat piszkáló zenészek forognak neki röhögve, pedig komoly szerelő állította be a tévéjét. Fizetett tisztességgel, de nem lett elég, most újra jönnek a fenyegetések, hogy a többivel tol ki. ha nem teszi postára a pénzt. A mák, a tészta meg a méz Szegeden három jelentős jelfogó csapat izmosodott meg a műholdak, földi tévéállomások műsorainak továbbításával. Égre billenő óriás lavórjaikkal, tetőkre állított halszálkáikkal gyűjtik nekünk a zavarodott világ kóborló jeleit. A Kábeltévé Részvénytársaság, a Telekom Kft. és a Tarjáni Lakásszövetkezet. Hárman, hármat kínálnak. - Esetük a tévénézőkkel a mákos tésztáéhoz hasonló. A mák, a tészta meg a méz magában is éhségcsillapító, de aki egyben kívánja az eledelt, nem éri be a külön vett ízekkel. A szegedi jelfogók jelenleg eltérő módon eresztik hozzánk a világ képeit, melyik- melyik az általa sikeresen vehetőt. A normális az lenne, a jeleket egy közös lavórba gyűjtenék, és onnét mindenki kicsemegézhetné a kedvére valót ajánlja egyik megrögzött tévénézőnk A józan gondolkodás sem ellenezné ezt. Hallgassuk meg az érdekelteket, a három Nagy Lavórforgató cég képviselőjét. Gulyás Gyula, november elsejéig a Kábeltévé Rt. ügyvezető igazgatója volt (kábelmozi főnök lett). Ő mondta, hogy megtették a kezdeti lépéseket, asztalhoz ültek. Szerinte a részvénytársaság harmincezer lakásos hálózatával az alsóvárosi „ezres" nem említhető egy lapon és emiatt nem beszélhetünk három nagy szegedi cégről. A rendszer fontosságára Gulyás Gyula hozzáfűzi, bár a víz az egyik legfontosabb dolog az életünkben, s elviseljük hiányát, de ha a tévékép szakad meg pár órára, abból világraszóló jajongás keletkezhet. A részvénytársaságnak magyar tulajdonú magyar hálózat a vágya, meghogy a múlt meglévő kábeleit lecseréljék. El is kezdték már a munkát. - Az átalakított házakban tudjuk meg Gulyás úrtól bármikor kivehetők, bármikor bővíthetők a csatornák. Mindenki az igényének megfelelő műsort nézheti, válogathat. Mi készek vagyunk a jelek összehangolt továbbítására, ennek sikere a A Város Nagy Lavórja társak hozzáálásán múlik. A jövő, mindenképp a tőkeerős vállalkozásoké. Ha a kábeltévé erté lesz az, akkor az övé... Ha azt gondoljuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, akkor tévedünk. A Kábeltévé Részvénytársaságról, amelyet a Városi Tanács, a Szegedi Elektromos Karbantartó Kisvállalat és a Szegedi Informatikai Részvénytársaság képviselői alapítottak, azt beszélik városszerte: nem éppen a szentek gyülekezete. Ugyanis, nem szándékoznak megfizetni a városnak, amit - a szocialista rendszer maradványaként - kaptak. Pénzt, paripát, fegyvert, amelyek milliókat nyomnak az érkező kapitalizmus mázsálásakor. S a jelek azt mutatják: a sommás közvagyonból még sommásabb magántőke kerekedik. Egy szavunk sem lehet: erre a váltásra voksoltunk! Vagy, mégsem!? A nagyi forintjai Mindnyájan fájlaljuk, igencsak erősen mézes a madzag, amelyet húznak előttünk, mondván, hogy a szórakozás nem kötelező. Csakhát, mi, akik már jócskán ki voltunk éheztetve, most be vagyunk etetve. A műholdak mesterei tudják, mire csordul a szűz térség népének nyála. Mindent a szemnek... hamar és ingyen! Az egek nyíló csatornáinak áldásai alá tartották lavórnak keresztelt parabolaantennáikat a jelfogók. S az ügyesebbjei gazdagodhattak a mi mohóságunkon. Közeli az idő. amikor keményen fizetünk majd falánkságunkért. A kapitalista polgárok. ugyanis, húsz - huszonnyolc dollárt áldoznak havonta a házukba vezetett jelekért. A hírek szerint Szeged az egyetlen nagyváros az országban, ahová a rendszer átalakítására még nem sikerült betörnie az amerikai tőkének. S ezt kábeles berkekben az időben rendezett tulajdonnak, a jól felfogott rendszerváltásnak tulajdonítják. Mi. otthoni gombnyomogatók, ebből nem sokat észlelünk. Illik érdeklődnünk: - Miért jó ez a tévénézőknek? - Úgy helyes - válaszol Gulyás Gyula - ha a nagymama kétszáz forintja nem Denvernek, hanem nekünk hozza a hasznot. Mi be tudjuk forgatni azt a hálózatunkba. Kié a zsinór? A jelek, amelyekből az otthoni tévékészülékek képet alkotnak, bonyolult kábelrendszeren, erősítőkön, átjátszókon érkeznek hozzánk. A jelvezető kábelnek útközben több tulajdonosa van. A tévékészüléktől a padláson lévő erősítőig a lakóké; onnét a parabolaantennáig a „lavór" tulajdonosáé. A földbe fektetett, levegőben eresztett kábelek halmaza az erre alakult társaságoké... A lakótelepi épületekben a Posta kábeleinek hagyták annakidején a helyet, ebből kenyértörő vita keletkezett az ide bújtatott vezetékek hovatartozásáról. Ha még a sorba iktatjuk a panelövezetek lakásaiból alakított szövetkezetek munkálkodását, ember nincs, aki megmondaná: melyik zsinór kié is tulajdonképpen? Tarjánban - hátrányban? A tévénézőnek eddig fizetnie kellett az ingatlankezelőnek, a gelkának, a postának, s mostmár az új jeladók beépültével a kábeleseknek is. A tarjáni 314-es épületnek - ahol tévénézésre társultak a lakók a jeladókkal - az úgynevezett „fejállomás", 2 millió 256 ezer 832 forint 13 fillérjébe került. A kábelezésért 595 004 forintot kért a négyes számú lakás és garázsépftő szövetkezet. Megtudhatjuk még az Ivánka Jánosné közös képviselőnek címzett, sima állampolgárnak kibogozhatatlan - precíz elszámolásból, hogy az összes „adok-kapok" után 3706 forint 30 fillért kér befizetendőként az elnök nevével, cége pecsétjével fémjelzett papiros. A számla még 1990 augusztusát jelöli keletül, de a dátum fölé a rostirónnal már a tavalyi fizetnivalót írták. Nemcsak a múltból maradt könyvelési mód, talán inkább az élet drágulása kérdezteti a lépcsőházak embereivel: miért is fizetnek ők? Sokan sokat...? A többihez képest - mégiscsak keveset. A Tarján városrészben lévő, körülbelül 7000 lakást magában foglaló kábelrendszer tulajdonosa a IV. számú lakásszövetkezet, üzembentartója pedig a rendszert kiépítő Telekom Kft. Először három tömbben három fejállomást telepítettek: a Retek utcára, a József Attila sgt. mellé és a Pentelei sorra. Összekötésről akkoriban szó sem lehetett, a drága vonalerősítők és a bürokratikus akadályok miatt. Később központi fejállomást alakítottak, 16 csatornával. Tóth András, a Telekom Kft tulajdonosa mondja: - Bonyolította a helyzetet, hogy amfg a fejállomást a Telekom üzemeltette, addig a kábelrendszert, a vonal- és a házerősftőket a Gelka. Végül ezek is a Telekomhoz kerültek - a cég ezzel milliós nagyságrendű beruházást vállalt - megkezdődhetett a keletnémet csúcstechnika cseréje amerikaira, s kiépülhetett a korszerű, sok csatorna átvitelére alkalmas rendszer. A tarjániak csak akkor vették észre, hogy más programok is vannak a világon, illetve Szegeden, amikor a városi kábelen lévő cimborájuk készülékén kapcsolgatták a csatornákat. A francia nyelvet bírók örvendhettek, hogy az alvóvárosban laknak, ám azok bosszankodtak, akik a Városi Televízió, a Telin TV, vagy netán a nemrégiben megszűnt TV-tévé műsorát szerették volna látni. Tarjánban, ugyanis, ehelyett az általuk fizetett stúdiójuk műsorát „élvezhették". Mindenki azt nézhette - amit lakásszövetkezetétől kapott. Túl a rácson A Pentelei-sor rácsokkal védett, sötét labirintus-stúdiójában Megyesi László, a tarjáni lakószövetkezeti tévé jeladója fényt kapcsol. Kamerák, hangfalak, erősttők és más tévéskellékek képei rajzolódnak hamarjában s így még véletlenül se hiheti az idegen, hogy a rendőrségi fogda ajtaja csapódott be utána. A lakásszövetkezeti elnök kifejti, hogy kemény csatában sikerült szabályossá tenni a telepi tévézést. Azelőtt ők is betartották a szabályokat, de a lakók erőteljes nyomására, meg a mások galádságán felbátorodva: adásba vették a műholdakat. Sikerrel egyezkedtek az üzemeltetőkkel. Megkísérelték a közeledést a kábeltelevíziós csapathoz is, de mindmáig nem rukkolhatnak elő azonos műsorral. - Anyagi természetű akadályai vannak az együttműködésnek. A mi rendszerünk olcsón és sokat ad. Akik üzemeltetésre társultak, például harminckilenc forintért lakásonként, míg a részvénytársaság például 100-160-at kér pillanatnyilag. Én azt ajánlottam: ha tagjainknak nem kell többet fizetniük, mint eddig, elképzelhető, hogy az egymáshoz legközelebb lévő ponton összekapcsolódhat a város három rendszere. Amint kiderült, a tarjáni kábeltévések a saját stúdiójuk műsorát jócskán többnek tartják mint a város pénzén működő hivatalos szegedi adóét. (Az utóbbi a Városháza melletti új stúdióban munkálkodik és ingyenes csattornát kapott a részvénytársaságtól.) Amiről ők negyven percet sugároznak, mondják, (mint például az önkormányzati ülések), azt a városi tévé öt perc alatt elintézi. Drágán, mert évente több mint tízmillió forintot költenek a város nagy kalapjából, mindnyájunk pénzéből. Ellentétben velük. akik. majdhogynem társadalmi munkában vállalják nézőik kiszolgálását.- így a tarjáni kábelesek. Honnét e nemes gesztus manapság. mikor inkább a pénzre hajt mindenki? - Nem titok - mondja Mcgyesi László -. a fiam a segédoperatőr, a lányom a műsorvezető és Gallai Ferivel, a számítógépessel, csupán két státust köt le a stáb. Kikívánkozik az is, amit máshol mondanak: - Állítólag önök. a lakók házfelújításra félrerakosgatott pénzeiből lehetnek ilyen gavallérok... - Süket duma. Amit reklámok, egyéb bevételek hoznak, abból vesszük a berendezéseket. A felújftási alapunkat erre a célra nem használjuk. Később kiderül: a Városi Nagy Lavór még várat magára Szeged ege felett. A kábeltévé ebben csupán ötperces tarjáni „blokkot" szánna a telepieknek, a mostani többórás műsor helyett. Megyesi László ezt hétezer lakásra hivatkozva kérte ki magának. Nem mondta, csupán mutatta, hogy mire gondol. Jeltelen jeleink A jelfogásban érdekeltek viszont azt suttogják, ha Tarjánban tovább makacskodnak, könnyen lehet, hogy a piaci törvények szerint a nagy hal megeszi a kicsit. A 30 000 lakásos városi rendszer bekebelezi a negyedakkora társát. Vagy darabokra szaggatja szét... Akkor aztán valóban nézhetünk, mint Jani a moziban. A szegedi kábeltévés társaságok versenye az előfizetőkért, más városok kábelháborűjához képest még mindig csak kedélyes grundbirkózás, hiszen városunktól nem is olyan messze a fejállomásokat rendőrök védik. Arrafele ugyanis sűrűn előfordul, hogy a másik elosztóját szétrugdossák, a „lavórt" éjszaka leszerelik, vagy a kábelt kitépik. Szerencsénkre, Szegeden békesség honol a kábelrengetegben s balkáni képeink tisztán láthatók. Az viszont komoly fejtörés mindnyájunknak, hogy melyik kábelen fut az igazság jele? A régin, az újon? Vagy az újnak gondolt régin? Vagy fordítva? Az átalakuló rendszerünkben még nincsenek lefektetve a tisztességes gazdagodás játékszabályai. Azt sem tudjuk: az a hlr jut-e cl hozzánk, amire épp kíváncsiak vagyunk. Intő jeleink elvesznének a Nagy Városi Lavór kábelrengetegében? Nem. hiszen a szemünk előtt játszódik minden. S ebből bárki olyan képet alkot magának, amilyet akar. TAKÁCS VIKTOR MAJOROS TIBOR Kábelkalózok Egyesek szerint a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket. Mások szerint pedig nemcsak a házimozizni vágyó lakók, hanem az elektronikával foglalkozó szakemberek is várták az HBO színrelépését. A műsort ugyanis csak dekóderrel lehet venni, amit viszont ügyes kezű barkácsolók maguk is előállíthatnak. Árulják már a Cserepes soron, de ismerősök útján is hozzá lehet jutni. Aruk 500-tól 2000 forintig terjed, attól függően, hogy a rezgőkörös vagy a májkrémes dobozból készült üregrezonátoros típusról van szó. A kapcsolás egyébként szerepelt már a magyar szaklapban, s a htrek szerint a szaküzletekben kiporciózva árulják az alkatrészeket. Mindenki egyet kap, hogy a másiknak is jusson! Természetesen szólni kell a primitív kódolás címszóról, ugyanis nemcsak az elektronikával foglalkozók ügyesek, hanem a kódolás is meglehetősen egyszerű. Valószínűleg Balkánnak néztek bennünket, ahol még egy ilyen egyszerű titkosítási eljárás is a banktrezor széfjének biztonságával vetekszik. A hírek szerint egyébként hamarosan megváltoztatják a kódolást, s el lehet hajítani a gyári és házi dekódereket, ugyanis digitalizálják a rendszert. Számítógép őrzi a központot, és Amerikához hasonlóan megrendelhetjük, hogy mit szeretnénk aznap este nézni - csak egy telefon. A hónap végén pedig tételesen fizethetünk, aszerint, hogy a postás hányszor csengeletelt a készülékünkön. Bár eszerint meg túlzottan is Nyugatnak néznek bennünket, itt ugyanis még nincs minden háztartásban telefonkészülék. T.V. A kábeltelevíziók jelenlegi csatornakiosztása Városi kábel C 2 Városi TV C 3 Super C 4 Sky News O 3 RTL O 4 Reklámcsatorna O 5 Belgrád III. (3K) A 7 Sat 3 A 8 Sky One C 5 Újvidék O 7 Belgrád I. O 9 Magyar I. C 10 Magyar II. O 12 HBO mozicsatorna F 1 SAT 1 F 2 TV-5 Európa F 3 Pro 7 F 4 MTV F 5 Szovjet TV F 6 Eurosport S 18 Román TV Tarjáni kábel C 2 O 2 O 3 S 10 C 5 C 7 O 9 C10 C 12 S 12 S 13 S 14 S 15 S 16 S 17 S 19 Super Channel RTL Újvidék Eurosport Filmcsatorna SAT 1 MTV Magyar I. Magyar II. Antenne 2 Sky One Pro 7 3 Sat TV 5 Screensport Tele 5 Alsóvárosi kábeltévé C 2 Eurosport O 2 RTL O 3 Jugoszláv II. (szünetel) O 4 Újvidék O 5 tervezett A 1 Super Channel O 7 Jugoszláv I. O 8 Sat 1. O 9 Magyar I. O 11 Mozicsatorna Sky 012 Magyar II. FI Pro 7 F 2 3 Sat F 3 MTV Európa F 4 TeleS F 5 TV 5 F 6 Hungária TV