Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

HÉTFŐ, 1992. NOV. 2. DÉLMAGYARORSZÁG A VÁROS 3 MIRŐL ÍRT A DM? Csurka István Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) gatásával igyekszik eltakarni a régi rendszer természetrajzát, a felejtésre játszik, és a fáradt s mind közömbösebbé váló nép végső energiaforrását akarja kikapcsolni a magyarságtudat elsorvasztásával. A nemzeti erőknek a következő választásokra alig marad esélyük, ha a szövevényes nómenklatúrának ezt sikerül megtennie, mint Litvániában, ahol a kommunista utódok legyőzték a nemzeti erőket. A taktika az, hogy a Hálózat hisztériát kelt, az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság vádjával hozakodik elő, majd pedig azzal riogatja a felhergelt közvéleményt, hogy emiatt kitagadnak bennünket Európából. Persze még soha senkit nem tagadtak ki, még az egykori keleti tömb Véres kezű diktátoraival is együttműködtek. A veszély másik oldala az, hogy különböző elitek diktálásával vagy azok egyezkedésével nem lehet új társadalmat építeni. A nyugati demokráciák sem így jöttek létre, hanem forradalmakban, vagyis alulról, a tömegek harsogó sikerélményével. A népet idehaza sem lehet mellőzni, mindenütt létre kell hozni „a szabadság kis köreit", az új társadalom alapsejtjeit. Meg kell találni a fennmaradás módját, de program a magyar sors megválasztására még nincsen - mondotta többek között. Csurka István eszmefuttatását követően a jelenlévő kisgazdák indulatoktól fűtve fejezték ki rosszallásukat a kárpótlással, a kormány agrárpolitikájával, a takarmány- és felvásárlási árakkal kapcsolatosan. Csurka István azonban gazdasági kérdésekbe nem bocsátkozott, hanem a maga részéről berekesztettnek nyilvánította a fórumot, és visszavonult. - „Ha csak az ujjamat megnyálazom és feltartom, már azt szélsőséges cselekménynek nevezik" - Csurka úr! Ön azt mondta, hogy most olyan különös helyzetet élünk át, amelyben a demokrácia jelszavainak takarásában a magyarságtudat elsorvasztására törekednek ellenfelei pedig éppen a fordítottját állítják: ön hangsúlyosan magyar utat követ, amelyen az se baj, ha a demokrácia már nem fér el. Mi a véleménye? - Az, hogy ez hazugság. Honnan veszik azt, hogy én el akarok tekinteni a demokráciától? Azért, mert egy mellékmondatomban azt követeltem, hogy akár rendőri eszközöket is vegyenek igénybe a törvény érvényesítése érdekében, az még nem a demokrácia felfüggesztése, vagy a demokratikus útról való letérés. Ellenkezőleg. A törvények uralmának biztosítása. Hiszen a szabadság és a demokrácia csak ezen alapulhat. - Tanulmányában ön megemlíti, hogy erét felmutatása nélkül nem lehet politizálni. Mi volna ez az erő, és hol vannak ennek a korlátai? - Ez az erő csakis a törvények szavatolására, betartatására irányulhat. De ez az erő erkölcsi erő is, öntudatos emberek erkölcsi ereje - ami hiányzik. - A nyilvánosság előtt gyakran kötik össze Csurka István nevét a legszélső irányzatokkal. Ön viszont következetesen jobboldalinak vallja magát. Kérem, különböztesse meg a népi-nemzeti irányt és önmagát a szélsőjobboldaltól! - Erre nekem nincs szükségem, mert ez a vád, hogy én szélsőséges vagyok, az én szememben teljesen alaptalan, s én - ezt eddig is figyelemmel kísérhették - az efféle vádakra nem szoktam semmiféle ellenállást tanúsítani, hiszen megalapozatlan állítások ellenében úgysem lehet védekezni. Bármit mondok, ha csak az ujjamat megnyálazom és feltartom, hogy vajon merről fúj a szél, már azt is szélsőséges cselekménynek veszik. Ha ilyen híresztelések lábra kapnak is, az ember nem tehet mást, mint mondja a magáét. Ezek a vádak szükségképpen elporladnak majd, hiszen nem igazak. - Nem volna szerencsés, ha mégis közérthető különbséget tenne az olvasók előtt önmaga és a szélsőjobb között ? - Ha nem értik a különbséget, azért nem én vagyok a felelős, hanem a rendszerváltozással túlnyomórészt ellenséges sajtó- és médiahatalom, amely a valótlanságokat terjeszti. Erre egyszerűen nem tudok mit mondani. Egy olyan vád ellen, amelynek, mint azt már említettem, semmi alapja nincs, nem lehet védekezni. E híresztelések szerzői vagy nem olvasták, vagy szándékosan félreolvasták azokat a könyveket, amelyeket a rendszerváltozás folyamatában írtam, s amelyekért akkor még büntetés járt, amit meg is kaptam. Nem tudom, hány ilyen embert tud felmutatni az a tábor, amelyik engem szélsőségesnek nevez. Akkor ők még a tiltok oldalán álltak, s egyéb gondjuk sem volt, mint hogy engem „kiküszöböljenek", elhallgattassanak. Mindhiába. - Mennyire tartja politikusnak képviselőtársa eszmecseréjét - kapcsolatfelvételét - a skinheadek képviselőivel a parlament kapujában? - Kérem szépen, ha most már erre kerül sor, hogy ellenőrzik és nagydobra verik, hogy ki kivel, hol áll szóba, utcán, közértben, egyebütt, akkor Magyarországra rátör a káosz. Nem tudom, kikkel tárgyalt Király B. Izabella, s azt végképp nem, miért érdekes az, ha egy magyar állampolgár egy másik magyar állampolgárral szóba elegyedik. Amit viszont ma láttam a televízióban, az meglepett, mert ezzel az úrral, aki ott az úgynevezett skinheadek képviseletében fellépett, én is találkoztam már, s elmondhatom, ő valóban kétes egzisztenciaként leírható személy, aki egy magacsinálta párt élén köztársasági elnökjelöltként futtatta magát még '89-ben. De térjünk vissza a kérdésre: ez nem ügy. Szögezzük le azt, hogy ha egy képviselőnő magyar állampolgárokkal szóba áll a parlament kapujában, és nem tudjuk, hogy miről beszélnek, ez nem téma. Csak akkor kaphatja fel a sajtó, ha valamiféle zűrzavart akar kelteni. ÓDOR JÓZSEF DÉIMAGYARORSZAG 75 éve (...) A halottak napja emlékezés az örökké elköltözöttekre. Sosem kellett még emlékezni annyi drága halottra, mint ezen a napon, akiktől könnyes szemmel búcsúztunk el a viszontlátás gyönge, erőtlen reményével. A háború negyedik esztendejében lesz-e foganatjuk a fohászkodásoknak, ki tudná megmondani, amikor a halottak, akik bölcsebbek az élőknél, némák, az élők pedig nem tudnak a jövőbe látni, csak emlékezni. Deák Dezső DELMAGYARORSZÁG 50 éve Alagir elfoglalásának Berlin, november 2. A Német TI közli a hétfői hadijelentés kiegészítéséül: A német csapatoknak a Nalcsiktól délkeletre fekvő térségben sikerült folytatni előnyomulásukat, jólleht, sok nehézséget kellett leküzdeniük a Terek kisebb szakadékos partú mellékfolyóin való átkelésnél. Alagir városával hadászatilag jelentős pont került a németek kezébe. E város elfoglalásával megszakították az oseviai hadi utat, amely az egyetlen járható átjáró a Közép-Kaukázuson át. Sztálingrádtól délre a bolsevisták páncélosoktól támogatott, újabb tehermentesítő támadásokkal kísérleteztek. A támadók sehol sem érték el a német védelmi vonalakat. A támadások mindenütt összeomlottak. A bolsevisták súlyos veszteségeket szenvedtek. (MTI) dÉiMAmaousm 25 éve Űrrandevú a kozmoszban A Kozmosz-186 - mint jelentettük - már visszatért a Földre - igaz, nem természetes, hanem mesterséges égitestről. Ezen a területen hozott rendkívüli fejlődést a Kozmosz-186 és a Kozmosz-188 szovjet mesterséges holdak között október 30-án létrehozott űrrandevú, amely az ember személyes jelenléte nélkül zajlott le sikeresen. És ebben az ember személyes jelenlétének hiánya a döntő mozzanat. Az űrkutatás feladatainak nehézségi fokát és a kockázati tényezőket felmérő értékelések egyértelműen aról tanúskodnak, hogy az ember személyes jelenléte nemcsak bonyolult feladatok megoldási valószínűségét és biztonságát növeli, hanem léteznek olyan feladatok is, amelyek az ember jelenléte nélkül nem oldhatók meg. KÖZÉLETI NAPLÓ Magyar unikum,, avagy tableau (tabló) a rulettasztalnál Disszidált fekete jövedelmek MA A DUGONICS TÁRSASÁG 17 órai kezdettel tartja soronkövetkező felolvasó ülését a városháza klubtermében. Régi szegedi sajtóéletről beszélget: Gaál Sándor szerkesztő, dr. Kikli Tivadar újságíró, dr. Bátyai Jenő szakíró, a Dugonics Társaság tagjai. Az előadás nvilvános! CSILLAG JÁNOS, a 8-as számú választókerület képviselője 17 órától lakossági fogadóórát tart a Csikós Általános Iskolában (Fő fasor 61.). A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123.) 15-16 óra között dr. Bálint János ingyenes jogi tanácsadást tart az érdeklődőknek. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti pártházában 16-17 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart dr. Krajkó Zoltán. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 1618 óráig fogadóórát tart a Vízmüvek Tisza Lajos körúti székházában. GALIBA FERENC, a 19-es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. PETŐ IVÁN a Szegedi Liberális Klub vendége lesz 20 órakor a Földváry utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). Gazdasági-társadalmi helyzete ugyanis olyan, hogy sűrűn megfordul az egyre szaporodó hazai klub-szerűségekben. Amelyekből majd csak ezután lesz valódi klub. Olyan hely, ahol az azonos érdekűek - az üzletben érdekeltek - összeszokottan és rendeltetésszerűen használják az informális kapcsolatoknak ezt a jól szervezett terepét. A mostani klub-szerűségek előbb-utóbb olyasvalami, könnyed-komoly helyek lesznek minálunk is, mint a miénknél szerencsésebb régiókban; akik e helyekre járnak, azoknak a puszta megjelenésből következtetni lehet a társadalmi, társasági - vagyoni helyzetére; de e helyeken más egyéb, akár vagyont érő információkra is szert lehet tenni; ám mindenekelőtt olyan szövetségesekre és szövetségekre, akik és amelyek a maguk sajátosan pragmatikus érdekeit elég erősek érvényesíteni. Olyan társadalomban, amelyikben az igazán fontos dolgok tetszik, nem tetszik - bizony a piacon dőlnek el. A piac, a gazdaság meghatározó szereplőit pedig nem kell már nógatni, hogy tessenek kötetlenül cseverészni... „Ha én ezt a klubban elmesélem!" - mondogatják majd, és mi aligha fogunk fölényesen kacarászni rajtuk... De most még Lengyel László mosolygott, megértőn, mondta, világos, hogy tanulni kell ezt a „kötetlenséget", mint annyi mást. Minden jel szerint megvan a magyar gazdaság jelenlegi szereplőiben a ta„Legyen kötetlen beszélgetés!" - mondogatta a szervezést vállaló Forrás Menedzserklub képviselője is, a házigazda szerepkörében Tűhegyi József alpolgármester is. A beszélgetőpartnemek meghívott Lengyel László csak mosolygott. nulási hajlandóság r- ez jó dolog. A színházat páholyvásárlással szponzoráló cégek képviselői pedig - operaelőadáshoz öltözve, amúgy szmokingosannagyestélyisert - csak hallgatták az „előadót". Igazat adtam nekik, érdemes volt figyelni. És egyébként is: egyszer mindent el kell kezdeni - valahogyan. Az állam, mint mecénás kivonulóban, de szerencsére a kultúrális lobby izmosabb ebben a városban, mint mondjuk a sporté. Ha pedig létezik itt egy érdekes hely, a színház, miért ne érné meg az üzlet szereplőinek, hogy direkt módon is támogassák? S miért ne csábítaná az egyre inkább önmagát fönntartani kényszerülő művészetek háza a maga érdekességeihez a pénzembereket? Az önkormányzat „erősen" támogatja a kultúrát; örül, hogy partnerei támadtak mondta az alpolgármester. A magyar gazdaság folyamatosan válik ketté. Az egyik, még nagyobb része, az állami - összeomlófélben; önök pedig az emelkedőfélben lévő magángazdasági szférát képviselik - mutatott körbe vendéglátóin a neves közgazdász. Ha pangást érzékelünk, látnunk kell, hogy az egyik fél zuhanása, s a másik emelkedése van emögött. Az állam nemcsak a kultúrában, de hovatovább minden szférában képtelen az ellátást biztosítani, s alapvető emberi szükségletek maradnak kielégítetlenül, ha nem „száll be" sürgősen a magángazdaság. Valaki vagy meg tudja szerezni a szponzorokat a színházához, vagy szélnek eresztheti a színészeit és bezárhatja a kaput - ez a perspektíva. Gondolhatnánk. Csakhogy mégse egészen úgy mennek a dolgok, hogy szerencsésen összeomlik a mamut, az államgazdaság, s egyszeriben jön a szép piac folytatta Lengyel László. Minden virágzása ellenére nagyon bizonytalan a magángazdaság, lényegében a törvényesség partvonalán kényszerül működni. Azt kell mondani, normálisan cselekszik, aki az adóeltitkolásban művészkedik, vagy feketemunkát működtet. Az adóemeléssel, a társadalombiztosítási járulék emelésével rossz körbe kerülünk: nem lesz többünk, ha nincs beruházás. Amiből a 100 milliárdos költségvetési hiány „összeállt" - fele a be nem fizetett adó, másik fele az eltitkolt fekete jövedelmek, a be nem fizetett járulék - annak nagy része már nincs is az országban. Félő, hogy az így összeomló költségvetés maga alá temeti a vállalkozásokat. Hiszen sakkmatt helyzetében Kupa Mihály csak újabb martalóc-fogások bevetésével tudja finanszírozni a költségvetési hiányt - mondta Lengyel László, s mentegőzött, hogy éppen a szép gesztust gyakorló társaságnak kénytelen a „szívderítő" képet festeni. A találkozót szponzoráló a Budapest Bank Rt. képviselője a cégek szponzorálási stratégiájának szükségességéről mondott érdekeseket, a Gazdasági Kamara képviselője pedig a gazdasági élet szereplőinek sürgősen létrehozandó erős érdekszövetségéről. A szegedi „olajherceg", Molnár Sándor - és egy rulettasztal mellett ültem; az előbbi megkínált valami előkelően hosszú cigarettával és sűrűn bólogatott az elhangzottakra. Az utóbbi szerencsétlen mozdulatlanságban csak úgy volt. Rien ne va plus - egyelőre. Gondoltam magamban. De aztán Molnár úr kérdésemre még bevallotta, hogy utoljára Londonban látta a Figaro házasságát... Mint a francia rulettben mondják, chanche-okat, magyarán sanszokat, magyarul: esélyeket jósolok a színházüzleti vállalkozásnak. SULYOK ERZSÉBET t