Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

HÉTFŐ, 1992. NOV. 2. DÉLMAGYARORSZÁG A VÁROS 3 MIRŐL ÍRT A DM? Csurka István Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) gatásával igyekszik eltakarni a régi rendszer természetrajzát, a felejtésre játszik, és a fáradt s mind közömbösebbé váló nép végső energiaforrását akarja kikapcsolni a magyarságtudat elsorvasztásával. A nemzeti erőknek a következő választá­sokra alig marad esélyük, ha a szövevényes nómenklatúrának ezt sikerül megtennie, mint Litvániában, ahol a kommunis­ta utódok legyőzték a nemzeti erőket. A taktika az, hogy a Hálózat hisztériát kelt, az antiszemitizmus és a szélső­jobboldaliság vádjával hoza­kodik elő, majd pedig azzal riogatja a felhergelt közvé­leményt, hogy emiatt kitagad­nak bennünket Európából. Persze még soha senkit nem tagadtak ki, még az egykori keleti tömb Véres kezű diktáto­raival is együttműködtek. A veszély másik oldala az, hogy különböző elitek diktálásával vagy azok egyezkedésével nem lehet új társadalmat építeni. A nyugati demokráciák sem így jöttek létre, hanem forradal­makban, vagyis alulról, a tö­megek harsogó sikerélményé­vel. A népet idehaza sem lehet mellőzni, mindenütt létre kell hozni „a szabadság kis köreit", az új társadalom alapsejtjeit. Meg kell találni a fennmaradás módját, de program a magyar sors megválasztására még nincsen - mondotta többek között. Csurka István eszmefut­tatását követően a jelenlévő kisgazdák indulatoktól fűtve fejezték ki rosszallásukat a kárpótlással, a kormány agrár­politikájával, a takarmány- és felvásárlási árakkal kapcso­latosan. Csurka István azonban gazdasági kérdésekbe nem bocsátkozott, hanem a maga részéről berekesztettnek nyil­vánította a fórumot, és vissza­vonult. - „Ha csak az ujjamat megnyálazom és feltartom, már azt szélsőséges cselekménynek nevezik" - Csurka úr! Ön azt mond­ta, hogy most olyan különös helyzetet élünk át, amelyben a demokrácia jelszavainak ta­karásában a magyarságtudat elsorvasztására törekednek ­ellenfelei pedig éppen a fordí­tottját állítják: ön hangsú­lyosan magyar utat követ, ame­lyen az se baj, ha a demok­rácia már nem fér el. Mi a véleménye? - Az, hogy ez hazugság. Honnan veszik azt, hogy én el akarok tekinteni a demokrá­ciától? Azért, mert egy mellék­mondatomban azt követeltem, hogy akár rendőri eszközöket is vegyenek igénybe a törvény érvényesítése érdekében, az még nem a demokrácia felfüg­gesztése, vagy a demokratikus útról való letérés. Ellenke­zőleg. A törvények uralmának biztosítása. Hiszen a szabadság és a demokrácia csak ezen alapulhat. - Tanulmányában ön megemlíti, hogy erét felmu­tatása nélkül nem lehet po­litizálni. Mi volna ez az erő, és hol vannak ennek a korlátai? - Ez az erő csakis a tör­vények szavatolására, betarta­tására irányulhat. De ez az erő erkölcsi erő is, öntudatos em­berek erkölcsi ereje - ami hiányzik. - A nyilvánosság előtt gyak­ran kötik össze Csurka István nevét a legszélső irányza­tokkal. Ön viszont követke­zetesen jobboldalinak vallja magát. Kérem, különböztesse meg a népi-nemzeti irányt és önmagát a szélsőjobboldaltól! - Erre nekem nincs szük­ségem, mert ez a vád, hogy én szélsőséges vagyok, az én szememben teljesen alaptalan, s én - ezt eddig is figyelemmel kísérhették - az efféle vádakra nem szoktam semmiféle el­lenállást tanúsítani, hiszen megalapozatlan állítások el­lenében úgysem lehet véde­kezni. Bármit mondok, ha csak az ujjamat megnyálazom és feltartom, hogy vajon merről fúj a szél, már azt is szélső­séges cselekménynek veszik. Ha ilyen híresztelések lábra kapnak is, az ember nem tehet mást, mint mondja a magáét. Ezek a vádak szükségképpen elporladnak majd, hiszen nem igazak. - Nem volna szerencsés, ha mégis közérthető különbséget tenne az olvasók előtt önmaga és a szélsőjobb között ? - Ha nem értik a különb­séget, azért nem én vagyok a felelős, hanem a rendszer­változással túlnyomórészt ellenséges sajtó- és médiaha­talom, amely a valótlanságokat terjeszti. Erre egyszerűen nem tudok mit mondani. Egy olyan vád ellen, amelynek, mint azt már említettem, semmi alapja nincs, nem lehet védekezni. E híresztelések szerzői vagy nem olvasták, vagy szándékosan félreolvasták azokat a köny­veket, amelyeket a rendszer­változás folyamatában írtam, s amelyekért akkor még büntetés járt, amit meg is kaptam. Nem tudom, hány ilyen embert tud felmutatni az a tábor, amelyik engem szélsőségesnek nevez. Akkor ők még a tiltok oldalán álltak, s egyéb gondjuk sem volt, mint hogy engem „ki­küszöböljenek", elhallgattas­sanak. Mindhiába. - Mennyire tartja politikus­nak képviselőtársa eszmecse­réjét - kapcsolatfelvételét - a skinheadek képviselőivel a parlament kapujában? - Kérem szépen, ha most már erre kerül sor, hogy el­lenőrzik és nagydobra verik, hogy ki kivel, hol áll szóba, utcán, közértben, egyebütt, akkor Magyarországra rátör a káosz. Nem tudom, kikkel tárgyalt Király B. Izabella, s azt végképp nem, miért érdekes az, ha egy magyar állampolgár egy másik magyar állampolgárral szóba elegye­dik. Amit viszont ma láttam a televízióban, az meglepett, mert ezzel az úrral, aki ott az úgynevezett skinheadek képvi­seletében fellépett, én is ta­lálkoztam már, s elmondha­tom, ő valóban kétes egzisz­tenciaként leírható személy, aki egy magacsinálta párt élén köztársasági elnökjelöltként futtatta magát még '89-ben. De térjünk vissza a kérdésre: ez nem ügy. Szögezzük le azt, hogy ha egy képviselőnő ma­gyar állampolgárokkal szóba áll a parlament kapujában, és nem tudjuk, hogy miről beszél­nek, ez nem téma. Csak akkor kaphatja fel a sajtó, ha vala­miféle zűrzavart akar kelteni. ÓDOR JÓZSEF DÉIMAGYARORSZAG 75 éve (...) A halottak napja em­lékezés az örökké elköl­tözöttekre. Sosem kellett még emlékezni annyi drága halottra, mint ezen a napon, akiktől könnyes szemmel búcsúztunk el a viszontlátás gyönge, erőtlen reményével. A háború negyedik esz­tendejében lesz-e foganatjuk a fohászkodásoknak, ki tudná megmondani, amikor a halottak, akik bölcsebbek az élőknél, némák, az élők pedig nem tudnak a jövőbe látni, csak emlékezni. Deák Dezső DELMAGYARORSZÁG 50 éve Alagir elfoglalásának Berlin, november 2. A Német TI közli a hétfői hadijelentés kiegészítéséül: A német csapatoknak a Nalcsiktól délkeletre fekvő térségben sikerült folytatni előnyomulásukat, jólleht, sok nehézséget kellett leküz­deniük a Terek kisebb sza­kadékos partú mellékfolyóin való átkelésnél. Alagir városával hadászatilag jelen­tős pont került a németek kezébe. E város elfoglalá­sával megszakították az oseviai hadi utat, amely az egyetlen járható átjáró a Közép-Kaukázuson át. Sztá­lingrádtól délre a bolsevisták páncélosoktól támogatott, újabb tehermentesítő táma­dásokkal kísérleteztek. A támadók sehol sem érték el a német védelmi vonalakat. A támadások mindenütt össze­omlottak. A bolsevisták súlyos veszteségeket szen­vedtek. (MTI) dÉiMAmaousm 25 éve Űrrandevú a kozmoszban A Kozmosz-186 - mint jelentettük - már visszatért a Földre - igaz, nem termé­szetes, hanem mesterséges égitestről. Ezen a területen hozott rendkívüli fejlődést a Kozmosz-186 és a Koz­mosz-188 szovjet mester­séges holdak között október 30-án létrehozott űrrandevú, amely az ember személyes jelenléte nélkül zajlott le sikeresen. És ebben az ember személyes jelenlétének hiá­nya a döntő mozzanat. Az űrkutatás feladatainak nehéz­ségi fokát és a kockázati tényezőket felmérő érté­kelések egyértelműen aról tanúskodnak, hogy az ember személyes jelenléte nemcsak bonyolult feladatok megol­dási valószínűségét és biz­tonságát növeli, hanem létez­nek olyan feladatok is, ame­lyek az ember jelenléte nélkül nem oldhatók meg. KÖZÉLETI NAPLÓ Magyar unikum,, avagy tableau (tabló) a rulettasztalnál Disszidált fekete jövedelmek MA A DUGONICS TÁRSASÁG 17 órai kezdettel tartja soron­következő felolvasó ülését a városháza klubtermében. Régi szegedi sajtóéletről beszélget: Gaál Sándor szerkesztő, dr. Kikli Tivadar újságíró, dr. Bátyai Jenő szakíró, a Dugonics Társaság tagjai. Az előadás nvilvános! CSILLAG JÁNOS, a 8-as számú választókerület képvise­lője 17 órától lakossági fogadó­órát tart a Csikós Általános Iskolában (Fő fasor 61.). A SZOCIALISTA PÁRT irodáján (Tisza Lajos krt. 2-4. I. em. 123.) 15-16 óra között dr. Bálint János ingyenes jogi ta­nácsadást tart az érdeklődőknek. JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT az SZDSZ Földváry utca 3. szám alatti irodájában, 16-17 óráig. Tartja dr. Pesti Gábor. A MUNKÁSPÁRT Csap utca 62. szám alatti pártházában 16-17 óráig ingyenes jogi tanács­adást tart dr. Krajkó Zoltán. HOLNAP KATONA GYULA, a 13-as választókerület képviselője 16­18 óráig fogadóórát tart a Vízmüvek Tisza Lajos körúti székházában. GALIBA FERENC, a 19-es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Gedói Általános Iskolában. PETŐ IVÁN a Szegedi Li­berális Klub vendége lesz 20 órakor a Földváry utca 3. szám alatt (Honvéd térnél). Gazdasági-társadalmi helyzete ugyanis olyan, hogy sűrűn megfordul az egyre szaporodó hazai klub-szerű­ségekben. Amelyekből majd csak ezután lesz valódi klub. Olyan hely, ahol az azonos érdekűek - az üzletben érde­keltek - összeszokottan és rendeltetésszerűen használják az informális kapcsolatoknak ezt a jól szervezett terepét. A mostani klub-szerűségek előbb-utóbb olyasvalami, könnyed-komoly helyek lesz­nek minálunk is, mint a mi­énknél szerencsésebb régiók­ban; akik e helyekre járnak, azoknak a puszta megje­lenésből következtetni lehet a társadalmi, társasági - vagyoni helyzetére; de e helyeken más egyéb, akár vagyont érő infor­mációkra is szert lehet tenni; ám mindenekelőtt olyan szö­vetségesekre és szövetségekre, akik és amelyek a maguk sajátosan pragmatikus érdekeit elég erősek érvényesíteni. Olyan társadalomban, amelyik­ben az igazán fontos dolgok ­tetszik, nem tetszik - bizony a piacon dőlnek el. A piac, a gazdaság meghatározó szerep­lőit pedig nem kell már nó­gatni, hogy tessenek kötetlenül cseverészni... „Ha én ezt a klubban elmesélem!" - mondogatják majd, és mi aligha fogunk fölényesen kacarászni rajtuk... De most még Lengyel Lász­ló mosolygott, megértőn, mondta, világos, hogy tanulni kell ezt a „kötetlenséget", mint annyi mást. Minden jel szerint megvan a magyar gazdaság jelenlegi szereplőiben a ta­„Legyen kötetlen beszélgetés!" - mondogatta a szervezést vállaló Forrás Menedzserklub képviselője is, a házigazda szerepkörében Tűhegyi József alpolgármester is. A beszélgetőpartnemek meghívott Lengyel László csak mosolygott. nulási hajlandóság r- ez jó dolog. A színházat páholyvásárlás­sal szponzoráló cégek képvi­selői pedig - operaelőadáshoz öltözve, amúgy szmokingosan­nagyestélyisert - csak hallgat­ták az „előadót". Igazat adtam nekik, érdemes volt figyelni. És egyébként is: egyszer mindent el kell kezdeni - valahogyan. Az állam, mint mecénás kivonulóban, de szerencsére a kultúrális lobby izmosabb ebben a városban, mint mond­juk a sporté. Ha pedig létezik itt egy érdekes hely, a színház, miért ne érné meg az üzlet szereplőinek, hogy direkt mó­don is támogassák? S miért ne csábítaná az egyre inkább önmagát fönntartani kénysze­rülő művészetek háza a maga érdekességeihez a pénzembe­reket? Az önkormányzat „erő­sen" támogatja a kultúrát; örül, hogy partnerei támadtak ­mondta az alpolgármester. A magyar gazdaság folya­matosan válik ketté. Az egyik, még nagyobb része, az állami - összeomlófélben; önök pedig az emelkedőfélben lévő ma­gángazdasági szférát képvise­lik - mutatott körbe vendég­látóin a neves közgazdász. Ha pangást érzékelünk, látnunk kell, hogy az egyik fél zu­hanása, s a másik emelkedése van emögött. Az állam nem­csak a kultúrában, de hova­tovább minden szférában kép­telen az ellátást biztosítani, s alapvető emberi szükségletek maradnak kielégítetlenül, ha nem „száll be" sürgősen a ma­gángazdaság. Valaki vagy meg tudja szerezni a szponzorokat a színházához, vagy szélnek eresztheti a színészeit és bezárhatja a kaput - ez a perspektíva. Gondolhatnánk. Csakhogy mégse egészen úgy mennek a dolgok, hogy szerencsésen összeomlik a mamut, az államgazdaság, s egyszeriben jön a szép piac ­folytatta Lengyel László. Min­den virágzása ellenére nagyon bizonytalan a magángazdaság, lényegében a törvényesség partvonalán kényszerül mű­ködni. Azt kell mondani, nor­málisan cselekszik, aki az adóeltitkolásban művészkedik, vagy feketemunkát működtet. Az adóemeléssel, a társada­lombiztosítási járulék emelésé­vel rossz körbe kerülünk: nem lesz többünk, ha nincs beru­házás. Amiből a 100 milliárdos költségvetési hiány „összeállt" - fele a be nem fizetett adó, másik fele az eltitkolt fekete jövedelmek, a be nem fizetett járulék - annak nagy része már nincs is az országban. Félő, hogy az így összeomló költ­ségvetés maga alá temeti a vállalkozásokat. Hiszen sakk­matt helyzetében Kupa Mihály csak újabb martalóc-fogások bevetésével tudja finanszírozni a költségvetési hiányt - mond­ta Lengyel László, s mente­gőzött, hogy éppen a szép gesztust gyakorló társaságnak kénytelen a „szívderítő" képet festeni. A találkozót szponzoráló a Budapest Bank Rt. képviselője a cégek szponzorálási straté­giájának szükségességéről mondott érdekeseket, a Gazda­sági Kamara képviselője pedig a gazdasági élet szereplőinek sürgősen létrehozandó erős érdekszövetségéről. A szegedi „olajherceg", Molnár Sándor - és egy rulettasztal mellett ültem; az előbbi megkínált valami előke­lően hosszú cigarettával és sűrűn bólogatott az elhang­zottakra. Az utóbbi szeren­csétlen mozdulatlanságban ­csak úgy volt. Rien ne va plus - egyelőre. Gondoltam ma­gamban. De aztán Molnár úr kérdésemre még bevallotta, hogy utoljára Londonban látta a Figaro házasságát... Mint a francia rulettben mondják, chanche-okat, ma­gyarán sanszokat, magyarul: esélyeket jósolok a színház­üzleti vállalkozásnak. SULYOK ERZSÉBET t

Next

/
Thumbnails
Contents