Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

8 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. Köszönet az önzetlenségért Férjemet, aki taxisofőr, szeptember 21-én nagyon súlyos baleset érte, önhibáján kívül. Kocsija totálkáros lett, mi ott álltunk kocsi és pénz nélkül, lelkileg összetörve, nem tudtuk, mit hoz a holnap. Állapota nagyon súlyos volt. És akkor jöttek a kollégák! Megmozdult, egy emberként, az egész Tempó taxisok nagy családja, akik anyagilag is segítettek és férjemet rendsze­resen látogatják, így segítve gyógyulását. Könnyek nélkül nem tudom megköszönni mindenkinek a segítést, ezért az újságon ke­resztül fejezem ki hálámat azoknak, akik anyagi vagy erkölcsi támogatásukkal segí­tik férjem gyógyulását. Kívá­nom, hogy balesetmentesen közlekedjenek. A magam és családom nevében: Mojzes I.ajosné „Felújított szívbőr jövő hála A dr. Kovács Gábor egyete­mi professzor vezette adjunk­tusoknak, tanársegédeknek, orvosoknak és kisegítő sze­mélyzetnek fáradságos, önzet­len munkájáért, határtalan jó­indulatáért hálásan köszönöm, hogy életemet meghosszab­bították és elviselhetőbbé tették. Kívánok mindannyiuknak jó egészséget és kitartást, hogy minél több szenvedő sors­társamon sikeresen segíthes­senek. Köszönettel és tisztelet­tel: Bögözi Benedek Székelyudvarhely Felejthetetlen percek Október 15-én a Csongrád megyei Önkormányzat Szakosí­tott Szociális Otthona (Vakok Otthona) lakói számára ünnep­ségen emlékezett meg a fehér bot napjáról. Évek óta visszaté­rő vendégeink - a Liszt Ferenc Zeneiskola tanárai és hallgatói - felejthetetlen perceket szereztek műsorukkal: Varga György, Farkas Mátyás, Fekete Imréné, Demeter Lászlóné. Szelezsán Istvánné tanárok és Pokorny Gabriella, Galiba Gerda, Rózsási Ajnácska. Ezúton köszönöm nekik kedves figyelmességüket. Lázár Sándorné igazgató A munkanélküliséget mérsékelni kellene! Sajnos, hazánkban a rend­szerváltásban sok-sok ember a saját hibáján kívül az utcára került. Vannak, akik keresik a sürgős megoldást más-más munkaterületen, de az nem mindig jár sikerrel. Leginkább ott szeretnének dolgozni, ahol már tíz-húsz, talán harminc évet töltöttek. A változások korában a termelőszövetke­zetek is széthullóban vannak, több ember saját gazdaságot próbál kialakítani. De a kezdet nehéz, mindent elölről kell kezdeni, a rettenetes beruhá­zási árakat van aki bírja, van aki nem. Megfizethetetlen a gépi megmunkálás, a műtrá­A dorozsmai kábelteveről A kiskundorozsmai kábelté­vé rendszer műszaki átvétele a Managers Kft. hibájából mind­eddig meghiúsult, ugyanakkor augusztus óta a kft. az üze­meltetési és karbantartási mun­kákat nem gyakorolja. A za­vartalan működés biztosítása érdekében a KábelTv Építő­közösség saját anyagi erő fel­használásával a rendszer üze­met és a befejezéshez szük­séges munkákat folyamatosan végzi. A korábban meglévő, valamint a naponta jelentett hiányosságok kijavítása fel­Hévízi tavi rózsák A Délmagyarország október 30-án megjelent Vágási István mérnök úr „Meztelen a király" című írásában a következőket állítja: kiderült, hogy Hévíz és Nyirád között nincs geológiai kapcsolat." 1951 óta rendszeresen járok Hévízre. Abban az időben a tó vi/e olyan meleg volt. hogy télen is fürödtünk, és tele volt gyönyörű tavi rózsákkal (vagy lilommal? - a hévíziek így is, meg úgy is hívják, de nem ez a lényeg). Az évek folyamán a tó kezdett kihűlni és a virágok kezdtek elfogyni. A nyolcvanas években a fürdőző emberek már dideregtek 10-15 perc után, a tó annyira lehűlt és a virágokból csak hírmondó maradt! Most szeptemberben is voltam Hévízen. A tó ismét meleg, a forrásnál a legmelegebb, és a tóban annyi a gyönyörű, kinyílt virág, hogy azok levelei szőnyeget alkotnak a víz. felszínén, és az indák majdhogynem akadályozzák a mellettük úszókat. Ha tovább terjeszkedik a virágjlzőnyeg ­az ottaniak szerint - ritkítani is kell azokat. A véleményem nem szakmai, hiszen jogász és közgazda lévén ehhez, nem értek. Elgondolkoztató azonban, hogy nincs'-'e mégis geológiai kapcsolat Hévíz, és Nyirád között, hiszen a bauxitbánya bezárása után cca 3 évvel a már kihűlő tó ismét meleg lett és'a kipusztult virágok ismét megjelentek (túlzottan is)? " Dr. Szabó Emil OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉI.MAGV ARORSYÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153.6740. TELEFON: 12-825. gya, vetőmagvak, permetsze­rek, s ráadásul a forró nyár... Hát van gondja, nemcsak az állam vezetőinek, hanem az ország valamennyi dolgozójá­nak. A bőrünkön érezzük a még ma is befejezetlen átala­kulás bizonytalan kimenetelét. Vannak a mezőgazdaság területén olyan szakemberek, akik kapa-kaszanyéllel a kezükben tapasztalták meg, hogyan is kell felemelkedni és a kátyúból kievezni. Meg kellene őket is hallgatni, hogy mielőbb helyrebillenjen a magyar mezőgazdaság. K. F.-né gyorsult, egyre kevesebb beje­lentés érkezik. (A TV1 csator­na zavarásának megszüntetése folyamatban van.) Kérjük, hogy a még nem jelzett, vagy a jelentés ellenére eddig el nem hárított hibákat a 361-905-ös telefonszámon szíveskedjenek bejelenteni, hogy a hideg idő beállta előtt a rendszert megfelelő állapotba hozhassuk és a sikeres műszaki átadásra felkészüljünk. A Kábel Tv Építőközösség képviselői Elrabolják földjeinket?! Régóta hirdetjük, hogy a kárpótlási törvény, vagy más­képpen licittörvény az orgaz­daság törvényerőre emelése, egész társadalmunk durva arculcsapása, de főleg nemzet­megtartó parasztságunk jogos tulajdonából való teljes kifor­gatása. Ráadásul végrehajtását lépten-nyomon gátolják a tsz­maffiák, az élősdi bürokrácia s a magyarellenes érdekeket ju­dáspénzért kiszolgáló liberál­bolsevista apparátus. Ugyanak­kor tisztában vagyunk azzal, hogy ha mindenki visszakapná is az összes földjét s vagyonát, aligha lenne képes boldogulni a jelen feltételek között. Ahhoz ugyanis, hogy gazdaságosan működni tudjon, elsősorban be kell ruháznia (vetőmag, trágya, gép, takarmány stb.), másod­sorban pedig el kell adnia (tisz­tes haszonnal!) a megtermelt javakat. Azaz visszafizethető, alacsony kamatozású hitelekre, illetve jól szervezett, becsü­letes felvásárlókra, piacokra van szüksége. Az egyéb ked­vező feltételekről, anyagi do­tációról és bátorító intézke­désekről most ne is beszéljünk. Ezek bármelyikének egyedi vagy csoportos elmaradása, sőt szándékos elsikkasztása óha­tatlanul maga után vonja a magángazdaságok ellehetetle­nülését, eladósodását és totális csődbe jutását. Azt már megtanulhattuk a 40 éves diktatúra s a „rendszer­váltás" 30 hónapja alatt, hogy semmi sem véletlen. Legfel­jebb az okokat, a mögöttes erőket nem látjuk azonnal tisztán. Ezért kötelességünk felhívni parasztságunk figyel­mét a rá leselkedő legújabb veszélyekre. Több éve gátlástalanul fo­lyik Magyarország értékeinek kiárusítása, idegen kézbe adása. Ez a gyalázatos átjátszás már a ^Németh-kormány idején megkezdődött, de a jelenlegi vezetés alatt tovább szélesedett és gyorsult. Természetesen a nemzetnek mindebből még közvetett előnye sincs, hiszen a „privatizáció" során befolyt összegek nem a gazdaság­élénkítés hatékony eszközei, hanem nyomtalanul eltűnnek a külföldi adósságcsapda fene­ketlen gyomrában. Napjainkra úgyszólván már semmink sem maradt, csak a termőföldjeink vannak még magyar kézen. Ezért szabadon választott ki­fosztóink és láthatatlan támo­gatóik most ezek elrablásán fáradoznak. Vizsgáljuk meg hogyan, s azt is, miképpen védekezhetnénk ellene. Tudomásunkra jutott, hogy a Földművelésügyi Miniszté­rium a szétvert mezőgazdaság hitelezésének jogát a külföldi bankokra bízza. Azonban ma­gánszemélyek hitelfedezete csak ingatlan vagyon lehet, így fizetésképtelenség esetén a jelzáloggal megterhelt termő­föld automatikusan kerül ide­gen tulajdonba. Mivel föld­törvényünk még most sincs, a dolog lényegében csak egy pénzügyi-jogi csűrés-csavarás függvénye. Létezik ugyan már egy félrevezető bejelentés az idevágó törvénytervezetről, mely szerint külföldiek nem vehetnek termőföldet Magyar­országon, de a föntiek ér­telmében nem nehéz átlátni, hogy egy egyszerű fiskális kerülő úton a tulajdonjog vá­sárlás nélkül is idegen kézbe juthat. Arra pedig álmunkban se gondoljunk, hogy a külföldi pénzvilág hiénái megértőbbek és kevésbé korruptak lesznek, mint hazai kollégáik. Ha ez az „üzlet" beindul, teljessé válik gyarmatosításunk. Másképpen fogalmazva: e hazaárulással egy újabb Trianon fenyeget bennünket, vagyis földönfutók leszünk a saját országunkban! Éppen ezért egyértelműen ki kell mondanunk, hogy nem magyar állampolgár vagy intézmény magyar termő­földre, erdőre stb. tulajdon­jogot semmilyen jogcímen nem szerezhet! Települések közigazgatási határain belül is csak akkor, ha a helyi lakosság döntő többsége (kellő felvi­lágosítás után) nem ellenzi. A jelenleg tervezett 99 éves bérleti időtartamot pedig leg­feljebb 10-15 évben szabad maximálni. A mezőgazdaság finanszírozását a hazai ban­kokkal kell megoldani. A lehetőleg alacsony kamato­zású, hosszú lejáratú hitelek nyújtásához igénybe kell venni a közel ezer milliárd forintos lakossági betétállományt, me­lyet jelenleg semmilyen hasz­nos célra nem fordítanak. A kormány és a Parlament tör­vénnyel vegye elejét a köz­igazgatási, jogi és pénzügyi bűnözés lehetőségének! To­vábbá azonnal tiltsák meg, hogy bármelyik választott közjogi tisztségviselő egyúttal külföldi gazdasági szervezetek alkalmazottja, tulajdonosa vagy képviselője legyen, il­letve indítsanak vizsgálatot annak földerítésére, hogy kik állnak jelenleg is külföldi gazdasági szolgálatban. A magunk részéről a me­zőgazdaságnak eddig adott külföldi bankhiteleket (a fön­álló ex-lex állapot miatt) sem­misnek nyilvánítjuk. Felszó­lítunk mindenkit, hogy csak magyar bankoktól fogadjon el hiteleket, ugyanakkor önsegé­lyezéssel, gazdabankok, ke­reskedelmi és hitelszövetke­zetek létesítésével is támogassa a mezőgazdaság újrakezdését, a magyar falvak talpraállását. Felkérjük a vidék települé­seinek vezetőit és értelmiségét, hogy minden eszközzel segít­sék közösségüket; valamennyi fórumon tegyék ismertté a fönti tényeket, s széles körű összefogással akadályozzák meg további kiárusításunkat és földjeink elrablását. Nyughatatlan ellenségeink megint egy ördögi hálót szö­vögetnek körénk. Rajtunk mú­lik, hogy fönnakadunk-e rajta. Rajtunk múlik, hogy annyi év után szabad magyarok leszünk­e végre a saját birtokunkon. Siklósi András, az FKgP nagyszegedi titkára Tisztelt HBO! Nagyon tetszett a próbaidő­ben sugárzott műsoruk. Sajnos, akármennyire is teíszett, ne­künk. kisnyugdíjasoknak ma­gas az előfizetési díj. A mai növekvő árak mellett nem tudjuk megfizetni. Ezért meg­kérdezzük: lehetséges volna-e, hogy az a család, ahol a férj és •a feleség is nyugdíjas, csak fele díjat fizessen? (Á Magyar Televízió a '70 éven felüliektől. Levél a főszerkesztőnek Tisztelt Dlusztus Ur! 1992. október 30-án, lapjának 3. oldalán, kormánypárti képviselők leveléhez Irt sorai valóban meggyőzőek. A különbség érzékelhető, pontosan akkora, mint Orweil állatfarmján: az ön szerkesztői tevékenysége „objektívebb" a kormánypártiak objektivitásához képest. Én is remélem, hogy humorérzéke nem hagyja cserben, és soraimat ugyanúgy elfogadja közlésre, mint Király képviselő úr telefonba bediktált véleményét. Továbbá remélem, hogy akik nem olvasták Orweil müvét, élnek jogaikkal és utánanéznek az egyenlő és egyenlőbb (objektív és objektívebb) közötti különbségnek. Horpácsy András önkormányzati képviselő U. i.: Éljen a szólásszabadság, és éljen a szólás lehetősége, az ezrekhez szólásé méginkább! Az illetékes válaszol Az ingatlan eladható Tisztelt F. J. Hargita utcai Olvasó! A Délmagyarország október 16-i számában megjelent pa­naszára a következőket vála­szoljuk: Szeged város hatályos álta­lános rendezési terve a Hargi­tai-Radnóti-Asztalos-Torockói utcák által határolt tömb ese­tében a tömbbelső feltárását irányozza elő. Ennek eredmé­nyeként a telekbelsőkből ön­álló építési telkek alakulhatnak ki távlatban. Jelenleg a tárgyi tömbbelső Szeged város egyik tartalék lakóterülete. Beépítés szempontjából az általános rendezési terv szerint 40 méter mélységű telekrész vehető figyelembe. Ezen terület épí­tési övezeti besorolása III-Sz­K, a lakóépéület homlokzat­magasságát 3,5-6,5 méterben határozza meg az álalános rendezési terv. Eszerint az építési tilalom csupán a telek­belsőre vonatkozik. Az ingat­lan eladása nincs korlátozva. Az említett tömbfeltárásra házhelyrendezési tervet kell készíttetni. Az önkormányzat nem tervezi a telekbelsők kisajátítását, a szóban forgó városrendezési elképzelést a tulajdonosoknak önerőből kell megvalósítaniuk. Amennyiben az érintettek egyezségre jutnak a területi önkormányzati képviselő útján (Csillag János Szeged, Fő fasor 126/B), úgy irodánk az önkormányzat költségére elkészítteti a ház­helyrendezési tervet. Orosz Bálint irodavezető Ahol a minimális követelmény: a maximun Válaszlevél B. Al.-neU \ / Október 30-án olvashattunk egy olvasói levelet, melyben kifogásolták cégünk egyik szlogenjét. Természetesen bár­mikor szívesen veszünk min­den kritikát. Bárki Mondja. Hiszen nyilvánvalóan mi sem lehetünk tökéletesek, noha minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy ne kövessünk el hibákat. Az építő jellegű kriti­kák hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy tévedéseinket mindinkább lecsökkenthessük. Minden olvasó és állampol­gár joggal várhatja el, hogy átgondolt, kidolgozott informá­ciók, reklámok, szlogenek stb. jussanak el hozzá. így az in­formációt nyújtó, reklámozó vállalkozások, cégek is joggal várhatják el. hogy az őket bírálók is pontos, segítő szán­dékú kritkákkal. és ne félre­magyarázásokkal, pontatlan idézetekkel, a cég és az ott dolgozók lejáratásával próbál­kozzanak. Cégünk szlogenje sohasem jelent meg így: „ahol a minimum a maximum". Min­den esetben „Ahol a minimális kövtelmény: a maximum"-ként szerepelt, és ebben a megfo­galmazásban - kettősponttal vagy anélkül - még némi rosszindulatl;iUP hehéz a múlt heti olvasóilevél írója szerinti értelmezéyi?) elfogadni. Mel­lesleg ayÜvfogásolt - közpon­tozás nélküli - szlogen március elején jelent meg. Majd azt követően jónéhány alkalommal helyesen. Miért várt tisztelt B. M. mostanáig levelével? Érthetetlen számunkra az említett levélben szereplő újabb pontatlanság is: kft.-nk sosem bonyolított milliárdos forgal­mat. Aki olvasta a DM-ben megjelent cikkünket, az min­den bizonnyal pontosan értel­mezte: „A SZÜV-csoport évente 2,5-3 milliárdos forgalmat bonyolít...", mi a SZÜV Tisza Kft., a SZÜV-csoport egyik tagja vagyunk csupán. Hely (és szándék) hiányá­ban a többi pontatlanságra nem térnénk ki. csupán egy gondo­lat a végére: vajon mi késztette tisztelt B. M.-et e kritikája (?) megírására? Unalom? Esetleg szakmai féltékenység? Nem tudni. Mi mindenesetre a nevünket adjuk e levélhez. Tisztelettel: Polyák László, ügyvezető igazgató SZÜV Tisza Kft. A helyes viselkedésről nem kér pénzt a szolgál­tatásért.) Mivel nem telik más szórakozásra, ennyit talán meg tudnánk spórolni, és a fél díjjal talán Önök sem járnának ross/u|. A választ - mivel sok csa­ládot érint a dolog - a Dél­magyarországban várom, több nyudíjas család nevében. Bernát Gáspár Tisztelt Név és cím a szer­kesztőségben ! Amit Ön a Délmagyaror­szág október 30-i számában „Ha megdobnak kenyérrel" című cikkében leírt. hát... Eny­hén szólva nem egészen úgy történt, ahogy azt Ön állítja. Többen nem hallották, hogy köszönt volna, pedig az a két munkás külsejű ember is csak ember, és megérdemel leg­alább annyit, hogy üdvözöljék. Úgy látom, gyermekkorában nem tanították meg, hogyan kell viselkedni, ha egy idegen helyre belép, hát én elmondom Önnek: . - Kopog az ajtón. - Ha behívják, leveszi a sap­káját és köszön, pontosan, ért­hetően. (Még akkor is, ha akivel találkozik, munkás külsejű.) - Bemutatkozik. - Ha szót kap. előadja jöve­tele célját. Valahogy így, és ha Önt ezt így csinálta volna, és nem fö­lényes hangon rivallt volna rá a munkás külsejű emberre, hogy ..ne oktasson Maga engem!", biztosan állíthatom, hogy egy ..udvarias férfihang" köszön­tötte volna. Tisztelettel: Hatvani Zoltán, a Kisgazda párt munkás külsejű szegedi elnöke, aki nem tagadja meg a származását, és nem idegen tőle a pvc-ragasztás. sem egyéb. Ön által lenézett fizikai munka, sőt ha kell, még a trágyát is kihordja

Next

/
Thumbnails
Contents