Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-12 / 266. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. Nov. 12. PROGRAMAJÁNLAT MA AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI NAP a Pedagógiasi Intézetben (Közép fasor 1-3.): 10 órától Bitó Sándorné előadása: Egészségmegőrzés-táplálkőzás-jóga; 12-től biotermékek bemutatója. IRODALOM BIRODALOM: A csodálatos Mary Poppins és barátai 14.30-16 óráig a Százszorszép Gyermekházban. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14.30-16.30 óráig Kincskereső klub irodalomkedvelő általános iskolásoknak - Exupéry: A kis herceg; az Alba klub heti találkozója 18 órakor kezdődik: 20 órától PANGEA etnojazz koncert. Közreműködik: Binder Károly. Juhász Gábor, Szalai Péter. Szőke Szabolcs. A PIRAMISOK TÖVÉBEN: Egyiptomi élmények címmel tart diavetítéssel egybekötött útiélménybeszámolót dr. Somogyi Károlyné, délután 4 órai kezdettel a Bálint Sándor Művelődési Házban, az újszegei nyugdíjas klub szervezésében . SZÍN-JÁTÉKOS ILLEM1 TAN stúdió általános iskolái soknak 16, középiskolásoknak Ll8 órától a BBMK Belvárosi klubjában. Vezeti: Dálnoky fcsóka. m BESZÉLGETÉSEK AZ fOPERÁRÓL - Mozart: Figaro házassága - 17 órától a JATEklubban. Vendégek: Molnár László karmester, Galgóczy Judit rendező és az opera néhány szereplője. Házigazda: Márok Tamás. - A nosztalgiabuli 20 órakor kezdődik, házigazda: Poór Zsolt. NÖVENÜÉKHANGVERSENY. A kisteleki zeneiskola zongora és vonós tanszaka hangversenye a helyi művelődési házban, 18 órakor. Műsoron Bach, Bartók, Farkas Ferenc, Mozart és Haydn művei szrepelnek. PAPP GYÖRGY grafikusművészt mutatja be Tandi Lajos újságíró a Virág Kávéház vendégeinek, este 7 órakor. (Telefon: 311-459, 321-040) SASFÉSZEK ROCK AND ROLL KLUB a Juhász Gyula Művelődési Központban 19-21 óráig. EGY PROTESTÁNS TEOLÓGUS - Schneller István pedagógiai rendszere címmel dr. Pukánszky Béla docens előadást tart a SZAB Dóm téri székházában, 19 órakor. HOLLYVOODI BICIGLI koncert 20 órától a Tamási Áron szabadidőközpontban. HOLNAP AZ EGÉSZSÉGVÉDELMI NAPOK rendezvénysorozatában délelőtt 10 órától Az íriszdiagnosztika elmélete és gyakorlata a mai orvostudományban címmel tart előadást dr. Szergej Kajumov, a Közép fasor 1-3. szám alatt. AZ ELSŐ MAGYAR KENDERFONÓ Rt. vezetősége és szakszervezeti bizottsága nyugdíjastalálkozót rendez délután 1 órától, a Rigó utcai kultúrteremben. PÉNTEK 13. Babonák, jóslások, szerencsétlenségek 14.30-16 óráig; 15 órától kamaszklub a Százszorszép Gyermekházban. RAJZOT TANÍTÓ PEDAGÓGUSOK részére továbbképzést szervez a Csongrád megyei Pedagógiai Intézet és a JGYTF rajztanszéke a Gedói Általános iskolában (József A. sgt. 116.) 14.30 órai kezdéssel: Chikán Bálint művészettörténész tart előadást Modern művészeti irányzatok címmel. A RÓKUSI FIÓKKÖNYVTÁRBAN (Vértói u. 5.) Pintér Tibor könnyűbúvár videóvetítéses élménybeszámolót tart, 17 órától. AZ ODESSZAI FIÓKKÖNYVTÁRBAN kaktuszkiállítás lesz (14-én is), a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. A VIRÁG KÁVÉHÁZ barna szalonjában Kraussz József hárfaművész szórakoztatja a vendégeket; 17 órakor a zöld szalonban dr. Pető Zoltán Gyógyítás és népművészet címmel előadást tart. KÉRDEZZ-FELELEK A FÉNYKÉPEZÉSRŐL. Tóth Istvánnal, az Évszázad kiváló fotóművészével találkozhatnak az éredklődő amatőr és hivatásos fotósok 17 órakor a Narancs klubban (Victor Hugó u. 5.). INGYENES JOGI TANÁCSADÁSt tart 17-18 óráig dr. Ágoston Katalin a szőregei művelődési házban. AD and D KLUB középiskolásoknak 18 órától a BBMK Belvárosi klubjában. KULTURÁLIS ZENEHÍD - Gyöngyösi hetek 18 órától a Tamási Áron szabadidőközpontban: kiállítások, borkóstolás, a koncerten fellép a Gyöngyös Démonsz, a Víziszony és a Zsír-Mohács Kékacél..., néptánc. A KALYI JAG együttes koncertje A Suno (Álom) címmel. A legújabb kazettájuk ősbemutatója 18 órától a Tantusz Művelődési Házban - a Bartók művelődési központ szervezésében. LET'S GO BLUES: a Brown Bag és a Blues Band koncertje a JATE-klubban, 20 órától. RIPORT 9 írtam én már Kónya Györgyről, nem sokkal azután, hogy újságíró lett belőlem. - Mikor is, Gyurka bácsi? - Lehet annak már négy éve is. - Néhány hónap híján huszonhárom! - Ejnye már! így telik az idő? El is felejtettem, hogyan találok oda. Kónya, Kónya? Ki az? Csak nem a Lisztes Gyurkát keresi? Akkor erre meg erre menjen! - Mitől lett maga Lisztes Gyurka? - Valamikor nagyapán) szakács volt a hadseregben. Meglátogatták az akkori tiszt urak, kíváncsiak voltak rá, hogyan főzi a mákos tésztát. Pont akkor nem sikerült. Mondta is: hát, Százados úr, mászkos lett. Nevetett a százados: ejnye, ebadta lisztese! Rajtunk maradt. - Eddig úgy tudtam, a darálóságról kapta. - Az sokkal később volt. Teljesen úriember lett időközben. Jár a tévé délelőtt is, azt nézi. - A nyugdíjba belefér! Elmúlt nyolcvan éves. Elment a Török tanár bácsi is, és most a Szikra Sanyi is. Nekem Sanyi bácsi, a köcsögdudával, neki csak Sanyi. Fiatalabb volt nála. Ilyenkor belegondol az élet mikéntjébe. - Aki megszületett, annak az a jó, ha megéri az öregkort. Hálás lehetek, apámék-anyámék ketten se éltek ennyit. Apám a háborúban szerzett bajba halt bele, még tizenhatban, anyám súlyos betegségbe, jóval később. Az idő múlását észrevesszük azért, már az orvos is be szokott nézni hozzánk. Büszkén mondja, a nagyapjának az apja is tápai volt. Közbeszól a feleség: -Én meg üllési vagyok. - Álljunk csak meg! Hogyan keveredett a tápai legény (illésre. udvarolni? Sózó Ilonka az üllési Volfbirodalomban volt havibéres summáslány, de minden szombaton behozták Szegedre, segíteni a ház körül, és hétfőn vitték vissza. Gyurka legény pedig ugyanennek a szőlős birodalomnak volt a pincemunkása Szegeden. A lovakat egyszer meg kellett itatni, leküldték a pincébe Ilonkát. Nem kell FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN félni, nem borral itatták a lovat, de a pincében volt a vízcsap. Gyurka volt a kezelője. Fehér cipőben volt az Ilonka, viccelt tehát Gyurka: a kis cipőcskébe ne eresszünk? . - Ez már olyan ismerkedési szó volt - folytatja tovább. Mozis legény volt, meg színházas, kocsmába viszont nem járt. - Minek is járt volna, ha borospincében dolgozott? - Ott se ittam én soha. De a pincemester azt szokta mondani, akkor esik neki jól az ital, ha én adom . Meg az étel is, ha én veszem meg . Az a lényeg - hogy el ne veszítsük a szálat -, moziba is, színházba is elvitte a Gyurka legény Ilonkát. Addig-addig vitte, amíg végül elvette. Egyszerű ez nagyon. Üllésre mentek az esküvő után. Aztán jött a téesz, jött ötvenhat, és Gyurka bátyánk erősen hazakívánkozott. Akkor még szívesen jött a feleség is, de azóta a legtöbb gondolata otthon van. Menne, mindig menne, haza. Éjjelente, amikor alszanak, egyikük tápai álmot álmodik, a másikuk üllésit. És teljes az egyetértés közöttük, hogy a nyúl is ott szeret lenni, ahol megszületett. Aki a homokbuckán születik, oda vágyik, aki pedig a Tisza vízét issza... A fecskemadár is azért jön vissza minden tavaszon, mert itt született. Erről aztán Gyurka bácsinak mindjárt dalocska jut eszébe: Mi fehérlik ott a síkon, távolban? A folytatása miatt. Kézben a furulya, megkérem, billegtesse el rajta. Azt mondja, még soha nem próbálta furulyán, pedig a legkedvesebb nótája. Mert nem furulyára íródott. Nem is népdal, azért nem is játsszák az együttesben. Citurával egészen más lenne, vagy komolyabb hangszerrel is. Egyszer-kétszer végigfuttatja ujjait a száraz bodzán, aztán mégiscsak kijön belőle a dallam. Annakidején azt írtam ezekről az ujjakról, senki ki nem nézné belőlük, hogy muzsika lakik bennük. Azt felelte rá akkor, a muzsika nem az ujjakban lakik, hanem a lélekben. Szentségtörés következik most, mert Ilonka néni azt mondja, legszívesebben az összes furulyát bevágná a tűzbe. Meg a legkedvesebb citurát is. Mostanában már csak idegesíti a zene. Hajdanában? Az egészen más volt. Akkor fiatal volt, és szeretett bálba is eljárni. Gyurka bátyánk lélekben még mindig a kedves nótájánál tart. Színházban is játszották egyszer ezt, színdarabban. Igen tetszett neki ott is, sőt ott tetszett meg igazán. Intézőről szólt a darab. Nyugatra ment, talán Amerikába, és az volt az utolsó kívánsága, hogy hazai földre hajthassa le a fejét. Amikor meghalt, a koporsóba, a feje alá, acskóba tették a hazai földet. Nagyon szép darab volt. Mintha most lett volna. Hogyan lett a citerazenekar? Kijött 62-ben Szegedről a Majoros-zenekar, hát az igazán szépen játszott. Mondta is mindjárt, ők is szervezhetnének ilyet. Ilia Miska bácsi volt az együttest fönntartó földművesszövetkezet elnöke, azonnal azt mondta, kezdjék el. Vett is tíz citerát. - Hány van még belőle? - Egy biztosan megvan, énnálam. A bolti citurát cseréltem el vele. Mert ennek jobb a szólása. Ezt a bodzafurulyát is azért szeretem jobban, mint a boltiakat, mert ezen tisztán végig lehet játszani a skálát. A bükkszéki Pozsik Istvántól vette egyik kecskeméti népzenei találkozón, negyven forintért. Vitt oda egy öllel, választhatott kedvére. Ez járt legközelebb az igényeihez, de ezen is alakítania kellett. Nagyobbra furkálta a lukakat, a fölső cét pedig beszűkítette valamilyen függönytartó csővel, hogy eredetibe jöjjön ki a hangzása. Ha előveszi akárhol, ha belefúj, ha billegtetni kezdi rajta alig mozduló ujjait, mindenki azonnal meghallja, milyen a tápaiak lelke. Mondják, november legvégén a szegedi Kisszínházba lép föl a táncegyüttes. Azt kísérni kell furulyával, citurával, vagy klarinéttal. Itt van Tápé, Szeged szájában, mégis ritkán adódik, hogy itt-szerepeljenek. HORVÁTH DEZSŐ A jövő számai — Mórahalmon Vegyétek meg telkeinket! Miközben egy ország figyelme fordul, akarattal, vagy anélkül a hon jövő' évi költségvetésének fejleményeire, az emberek túlnyomó többsége még ennél is kevesebbet sejdít saját lakóhelyének pénzügyi sorsára. Különösebb jólértesültség nem szükséges azonban hozzá, hogy kalkuláljon a figyelmesebb ember: jobblétet az várhat, kinek sok az ideje, vagy éppenséggel az, akinek már csak olyannyira kevés, hogy arra szenderül. A jövő évre vontakozó állami támogatás normatívái, azaz minden fontosabb adat ismert az önkormányzatok előtt. Mórahalom városában is meglehetős pontossággal látják már, mire számíthatnak, azaz mivel számolhatnak az 1993-as költségvetés elkészítésekor. Katona László polgármestertől igen szemléletesen kaphatunk választ arra, miként ad félmilliót az, akinek valójában öt és fél millió forint a megajánlása. - Úgy hírlik, a megemelt állami támogatásnak fedeznie kell a kötelező feladatokat, sőt még marad másra is. - Az állami hozzájárulás összességében 94 millió 600 ezer forint lesz a következő évre. Ez a pénz öt és félmillióval haladja meg az idei évre .kapott állami támogatást. LeVet akár tetszetősnek is látni ezt, gesztusként fogadni, csakhogy a kép igen csalóka. Arról van szó ugyanis, hogy az oktatásban, valamint a közművelődésben dolgozók béremelésére erre az évre megkaptuk a fejenkénti kétezer forintot, ugyanígy az igazgatási dolgozók öt hónapra vonatkozó béremelését is. Jövőre viszont, a most kötelezően végrehajtott béremelést az önkormányzatnak kell biztosítania, azaz közkeletű szóval, mindezt nekünk kell kigazdálkodnunk. Nos, az állami hozzájárulás említett összegéből mintegy ötmillió forintot felemészt az előírt idei béremelés következő évi biztosítása. - Mindezek után azt mondhatjuk, szerencsés módon szabadon maradt félmillió forint ? - Nagyon elhamarkodott kijelentés lenne. Ugyanis a legfontosabb költségvetési bevételünkből, a támogatásból fennmaradó összeg igen sokfelé kellene. Vegyük csupán azt alapul, hogy a kétkulcsos áfa bevezetésével jócskán éri csapás az ökormányzatot. A forgalmi adótól mentes termékek és szolgáltatások köre állítólag mindössze tizenhatra szűkül. Tehát az önkormányzatoknak kötelezően előírt alapellátással összefüggő dologi kiadás növekményt is fizetnie kell, azaz a forgalmi adót is állnunk kell. Annyi már bizonyos: beruházásokra, fejlesztésre fillér se jut 1993-ban. Kivétel a már megkezdett beruházás, így az óvodaépítés. Ám ••••• járda, út közpénzből jövőre nem lesz. - Marad a pénz helyett a jelszó Mórahalom lakosainak: Tiéd a város, magadnak építed? - Valahogy így fest a helyzet. Önerőből, lakossági hozzájárulásokból építhetünk csak bármit is. Az önkormányzat inkább csak szakembert, műszaki segítséget adhat. Valóban nem lesz pénzünk szinte semmire a kötelező feladatokon kívül. Ha csak azt említem még példaként a megemelt,de többféleképpen és kötelezően megcsapolt állami támogatással kapcsolatban: a munkanélküli ellátásból kikerültek szociális járadékozása önkormányzati feladat lesz, de ennek költségeit csak felerészben biztosítja a munkaügyi központ. - Megannyi szó esett már arról, hogy nincs. Van-e valamilyen esély a továbblépésre saját bevételekkel ? - Elméletileg ez a mozgásterünk adott, sőt a kormány véleményem szerint éppen a vállalkozó önkormányzatokat látná szívesen tömegméretekben. Csakhogy a vállalkozás kockázatait éppen a szűkös időben, az alapellátás veszélyeztetésével nem vállallhatja egyetlen képviselőtestület sem. Amennyi lehetőségünk van, azt természetesen kihasználjuk. A saját bevételek jelentős része az étkezési térítési díjakból tevődik ki, mellette a helyi adókból befolyt összeg másfélmillió forintos összege elenyésző. Sem egyiket, sem másikat nem srófolhatjuk végtelenségig. Igazából az építmények bérbeadása, s a továbbaikban bizonyos tevékenységek vállalkozásba adása jelenthet némi többletbevételt. A kialakított telkek hosszú időre megoldják az építeni, vállalkozni szándékozó helybéliek és máshonnan érdeklődők igényeit. Igazán komoly szándékunk, hogy ezekből minél többet értékesítsünk, mondhatni mentsvárként kínáljuk: vegyék meg telkeinket! Szeretnénk az élelmiszer feldolgozóipart idecsalogatni, tárgyaltunk az év során külföldi vállalkozóval a termálvíz hasznosításáról. Ezek azonban még messze vannak a kézzelfogható valóságtól. Igazából csak bizonyos szűkíthető feladatoknál takarékoskodva lehet pénzünk, amit a rangsorban fontosabbra költünk. BECSEI PÉTER