Délmagyarország, 1992. november (82. évfolyam, 257-281. szám)

1992-11-02 / 257. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1992. Nov. 2. 1956 és Ausztria (1.) Menedékjog minden magyarnak Mielőtt a/ osztrák szövetségi kormánynak, cs tágabb értelemben Ausztriának az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc irányában követett politikáját a jelenleg rendelkezésünkre álló történeti források és irodalom alapján vázolnánk, szükséges visszapillantanunk arra a nagyjelentőségű politikai eseményre, amely Ausztria politikai életében még 1955-ben bekövetkezett. 1955. május 15-én 11.30­kor Bécsben a Belvedere pa­lota márványtermében a volt szövetséges hatalmak külügy­miniszterei- Pinay (Franci­aország), McMillan (Nagy­Britannia). Molotov (Szov­jetunió), pulles (Amerikai Egyesült Államok), valamint Ausztria külügyminisztere, Leopold Figl - aláírták az osztrák Államszerződést. Rö­viddel ezután Figl könnyes szemekkel mutatta fel az aláírt dokumentumot a parkban összegyűlt tízezres tömegnek. A hitleri Németország által 1938-ban bekebelezett Auszt­ria egyike volt azon országok­nak, amelyek a hitleri Német­országtól a legtöbbet szenved­tek. A bécsi Hadtudományi Intézet 1974-ben közzétett adatai szerint a náci megszálló hatóságok hétéves uralmuk alatt 100 ooo osztrákot tar tóztattak le, akik három hónap­tól hét évig terjedő börtön­büntetést töltöttek különböző börtönökben vagy kocentrációs táborokban; 2700 embert az ellenállási mozgalomban való részvétel miatt felakasztottak, illetve lefejeztek; 16 500 ember halt meg a koncent­rációs táborokban; csaknem ugyanennyi, 16 100 ember halt meg a börtönökben, mindenek­előtt a Gestapo fogdáiban; 65 459 osztrák zsidót a gázkam­rákban gyilkoltak le; 247 000, a Wermachtba bevonult oszt­rák katona sohasem tért vissza; 24 300 civil a bombatáma­dások, illetve a harci cselek­mények következtében halt meg. A második világháború végére Ausztria 6 millió lakosából 372 000 ember vesz­tette életét, tűnt el örökre. Május 15-én tizenhét, szen­vedésekkel teli év történetét lezárva, a Szövetséges Hatal­mak elismerték a független, demokratikus Ausztria helyre­állítását és annak területi sérthetetlenségét; véget ért Ausztria négyhatalmi megszál­lása. 1955. október 26-án az osztrák Nemzeti Tanács szö­vetségi alkotmányos alaptör­vényben deklarálta Ausztria örökös semlegességét. Midőn 1956. október 23-án Budapesten a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél eldördültek a fegyverek, s nemsokára a hazai sztálinista diktatúra ellen tiltakozó fel­kelésbe, forradalomba torkolló harci cselekmények elkezdőd­tek és ennek híre Bécsbe is eljutott, az osztrák szövetségi kormánynak az volt az állás­pontja, hogy a magyarországi események nem vonhatják maguk után Ausztria szuve­renitásának konkrét fenye­getését. Az osztrák kormány tagjai hangsúlyozták, hogy Ausztria nemrég kivívott sem­leges státusa alapján katonai semlegességre van kötelezve, de egyszersmind kifejezésre juttatták szimpátiájukat a magyarországi felkeléssel. Az osztrák kormány - noha a helyzetet magára nézve nem tartotta aggasztónak - azonnal intézkedett az osztrák-magyar határ védelméről. Gráf hon­védelmi miniszter a szövetségi hadsereg egyes alakulatait harci készültségbe helyezte, és Bécs, Felső-Ausztria, Stájeror­szág körzeteiből gépesített, valamint páncélos egységeket rendelt Burgenlandba. Az osztrák kormány őrködött or­szága belbiztonságán és sem­legességén is; Ausztria nyugati határain fokozták az ellen­őrzést, hogy megakadályozzák prominens magyar emigránsok ausztriai beutazását, megerő­sítették a diplomáciai testü­letek védelmét. Ezekben a napokban Bu­dapesten az első szovjet in­tervenció legsúlyosabb harcai és csatái folytak, amelyekben sok magyar vesztette életét és szovjet harckocsik is tucat­számra pusztultak el. Október 28-án 13.20-kor a Magyar Rádióban beolvasták, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke azonnali tűzszünetet rendelt el: „A Magyar Nép­köztársaság kormánya a további vérontás megszünte­tése és a békés kibontakozás biztosítása értfekében elrendeli az általános, azonnali tűz­szünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy csak akkor tü­zeljenek, ha őket megtá­madják. " (Folytatjuk.) Soós KATALIN Az Observer kíméletlen összefoglalója Bősról A Duna vízminősége tovább fog romlani. Ritka mocsári erdők pusztulnak ki. A mező­gazdaság szenvedni fog. Az értékes ivóvízforrás elvész. Még a prágai energiaügyi mi­nisztérium szerint is csak mi­nimális villamos energiát fog­nak termelni. Ha a sebtében befejezett gát összeomlik, ezrek élete kerül veszélybe - írta a lapban Nick Thorpe budapesti tudósító a helyszínről. A múlt hét közepén már látszott a fal a víz fölött, és Budapes(nél kilencven centire csökkent a Duna szintje. Ok­tóber 15-ike óta a hajózás a folyó egy hosszú szakaszán leállt. A hét végén a magyar és a csehszlovák kormány a Lon­donban elért megállapodás alapján próbálta leállítani az elterelést. Csütörtökön azon­ban Julius Binder, a szlovák oldalon folyó vízierőmű-mun­kálatok vezetője még azt állí­A vasárnapi The Observer című brit lap szerint minden tudományos elemzés, kivéve azokat, amelyeket a Hydrostav építővállalat készített, megegyezik abban, hogy a Duna eltérítése környezeti katasztrófa. HMMMMMMI totta, hogy semmiféle utasítást nem kapott a leállásra. Buda­pesti szakértők szerint a kő­falat legfeljebb bombázással lehet most már eltávolítani. Az építkezés még mélyebb válság­ba taszította a csehszlovák kor­mányt: öt cseh miniszter el­lenzi az eltérítést, öt szlovák miniszter támogatja. Meciar szlovák miniszterelnök azon­ban pénteken Bécsben azt mondta, hogy Szlovákia haj­landó tárgyalni Magyaror­szággal és felfüggeszteni a vállalkozást Dunacsúnynál ­írta Nick Thorpe a The Ob­serverben. A szlovák kormány és a szlovák sajtó legjava szerint a környezetvédelmi tiltakozás valójában a magyar nacio­nalisták műve. De az egyszerű szlovák embereknek semmi bajuk a magyarokkal - Duna­szerdahelyen még a bőrfejűek sem bántják őket. A szlovák komáromi múzeum igazgatója pedig egy könyvet mutatott a brit tudósítónak, amelyben minden földrengés föl van jegyezve 1585 óta. Majdnem minden évben volt földrengés, és epicentruma mindig a je­lenlegi csatorna és a gát kö­zelében volt. A következő na­gyobb földmozgás a század vé­gére várható. A helyi lakosság nem hiszi, hogy a talaj ­bármennyi betont nyomtak is bele - elviseli az új terhet - írta a The Observer vasárnap. Csendes menet Európa folyójáért (Folytatás az 1. oldalról.) - Önök viszont a Dunát temetik... - Nem temetni jöttünk, feltámasztani akarjuk a folyót. - Mi történt a bátyjaval, Lipták Bélával, hogy most nincs itt? - Közösen döntöttünk úgy, hogy ez alkalommal nem jön el, visszautazott Amerikába, mert ott most lényegesen többet tud tenni a Dunáért, mintha itt volna velünk. - Milyen céllal utazott az Egyesült Államokba? - A kint élő másfél millió magyar hála Istennek a Duna ügyeben nagyon együtt van. Sokkal inkább, mint mi itthon. Arra akarják adni a voksukat a keddi elnökválasztáson, aki Bős ügyében megszólal - akár Bush, akár Clinton legyen az. Most folyik az alkudozás, ki fogja vegre kimondani az elnökjelöltek közül, hogy Bős ügyében mellettünk van. A bátyám beszél az elnökjelöltekkel, ezert utazott ki Amerikaba. - Önök idehaza miben bíznak, hiszen éppen most mondta be a rádió, hogy a szlovák kormány bejelentette, befejeződött a Duna elterelése. - Azért jöttünk el az ország különböző részeiről, mert együttérzünk a szigetköziek­kel. Tudjuk azt, ha ez az őrült megoldás megvalósul, akkor a Szigetközben nem lesz ezután tiszta jvóvíz. - Állítólag Győrben mind­össze tizen szálltak főt a környezetvédők autóbuszaira. -Ezt én sem értem. - Mi magyarok mennyire lehetünk felelősek a Duna eltereléséért? - Itt nem egyszerűen ma­gyar-szlovák konflikusról van szó, ahogyan ezt néhányan szeretnék beállítani. Az a valóság, hogy Európában egy országhatárként is szereplő folyót őrült sztálinista gigan­tomániától vezéreltetve el akarnak terelni. Ez nem po­litikai, hanem környezeti kér­dés. Európai és világméretű probléma. Az majdnem csak véletlen, hogy ez éppen a mi határfolyónk. - Ha sikerrel jár egyszer a tiltakozásuk, rendbe lehet-e majd hozni úgy a környezetet, hogy ne maradjon utána ökológiai károsodás ? - Igen, mindent vissza lehet állítani. - De miből? - Volna rá pénze mind a két kormánynak. Csehszlovákia és Magyarország is hatalmas adó­sa a világnak. Jelentős hitele­ket kell visszafizetnünk. A riói környezetvédelmi világkong­resszus nemrégiben azt a ha­tározatot hozta, hogy ha bár­mely állam kéri, akkor a hi­telekből azt az összeget, ame­lyet a környezetvédelmi károk megszüntetésére fordítanak, nem kell visszafizetni. így tehát volna pénzünk nekünk is, és a szlovákoknak is. Egyelőre csak az akarat hiányzik. Mi most azért jöttünk el ide, mert még mindig hiszünk benne, hogy ezt a katasztrófát vissza lehet fordítani. - Többen hiányolták a tüntetők közül, hogy sem a kormány, sem a pártok nem képviseltetik magukat. - Én nem is kerestem őket. Aki nem érti azt, hogy itt a helye, az nem jön el. Á Duna feltámasztása nemzeti érdek és nem a pártok Ugye. (A Duna szigetközi haldok­lásáról szóló riportunkat a napokban olvashatják.) RAFAI GÁBOR A szerkesztőség megjegyzése: a riói konferencia javaslata nem kötelezi semmire sem a hitelezőket. így hát aligha lenne kivitelezhető a Lipták András által emlegetett megoldás. Annál is inkább, mert Magyarország külföldi adósságainak meghatározó részét magánbefektetők kölcsönzik. . Trieszt népszavazást akar Triesztben több ezren vettek részt egy fáklyás tüntetésen és felvonuláson, tiltakozva a kormány álláspontja ellen a határkérdésben. A triesztiek azt követelik, hogy a kormány ne ismerje el automatikusan a trieszti határ kérdéséről Jugoszláviával kötött osimói szerződést, hanem kezdeményezze Szlovéniával annak újratárgyalását. Giulio Slaffieri, trieszti polgármester bejelentette, hogy népszavazást rendeznek a városban a szerződés felülvizsgálatát követelve. Emilio Colombo, olasz külügyminiszter, miután fogadta a város képviselőit, kijelentette: az olasz kormány tudomásul vette Szlovénia július 31-i nyilatkozatát, amelyben Jugoszlávia jogutódjaként a szerződés érvényességét szögezte le. „Ez nem jelenti azt - tette hozzá a miniszter -, hogy nem lehetséges a szerződés néhány pontjának mádosttása kölcsönös egyetértéssel, kivéve a halárkérdést, amelyet e szerződésen ktvül olyan nemzetközi okmányok is szentesítenek, mint a helsinki és párizsi záróokmány." Dimitrij Rupel, szlovén külügyminiszter a Corriere Della Serának adott mai nyilatkozatában hangoztatta: „az osimói szerződés az európai enyhülés egyik terméke és megnyilvánulása volt, az EBEÉ égisze alatt jött létre, s mi úgy látjuk, meg kell azt őrizni" - jelentette ki. Titkos jegyzőkönyvek Az orosz vezetés szombaton átadta Lengyelországnak az 1939-ben kötött Ribhentrop-Molotov paktum hat titkos jegyzőkönyvének fénymásolatát. Annak idején a szovjet-német meg nem támadási egyezményhez csatolt, ám titokban tartott megállapodások révén került sor Lengyelország felosztására, illetve Litvánia orosz annexiójára. A varsói televízió jelentése szerint a dokumentumokat Szergej Sztankevics, Jelcin elnök politikai tanácsadója adta át Moszkvában a katyni áldozatok szüleit tömörítő lengyel társaság elnökének. (Katynban a II. világháború idején lengyel tisztek ezreit végezték ki a szovjet titkosszolgálat emberei Sztálin utasítására.) A lengyel szövetség vezetője egyébként az AFP jelentése szerint levelet hozott Jelcinnek Walesa lengyel elnöktől. Ebben Walesa olyan további dokumentumokat kér, amelyek fényt derítenének például az 1944-es varsói felkelés máig tisztázatlan mozzanataira, vagy a londoni száműzetésben működő akkori lengyel kormány fejének, Sikorski tábornoknak rejtélyes, 1943-as repülőszerencsétlenségére. Házias vaddisznók A lengyel tengerparti Hár­masvárosban, de legalábbis Gdynia és Sopot területén lassan ugyanolyan megszokot­tá válik a vaddisznók lát­ványa, mint a kutyáké. A kör­nyező erdő 150 darabosra becsült vaddisznóáljománya ugyanis a teljes életmódvál­toztatás mellett döntött, s „háziasította" önmagát. Az ál­latok malacaikkal együtt már fényes nappal is besétálnak a városba, s a kukákban turkál­va keresnek élelmet, be-be­nézve a lépcsőházakba, kapu­aljakba is. Nevüket cáfolva egyetlen incidenst sem okoz­tak, senkit sem támadtak meg. bár sokakat megijesztettek. Egyre többen etetik a várat­lanul kezessé vált állatokat, amelyek szívesen és pontosan megjelennek ott, ahol jóltart­ják őket. A gdyniai haítósá­gokat aggasztja a helyzet, s felszólították a helyi vadász­társaságot az állatok kilövésé­re. Azok a kérést viszsza­utasították azzal, hogy város­ban nem vadásznak, háziálla­tokra pedig végképp nem haj­landók fegyvert fogni! A vá­ros főállatorvosa erre meghir­dette. hogy gyűjtést indít. Azt reméli, így sikerül össze­szednie azt a közel háromezer dollárnak megfelelő összeget, amiért vehet egy speciális légpuskát, a belőle kilőhető altató injekciókkal együtt. Ha a pénz összejön, „lelövi" az SZENZÁCI összes vaddisznót, s az alvó állatokat egy távoli, nagy erdőségbe szállíttatja. Nekropolisz a sivatagban A Krisztus előtti V. évez­redből származó - teheráni sajtóbeszámolók alapján páratlan leletnek ígérkező ­nekropoliszt fedeztek fel iráni régészek az afgán határ köze­lében. A mintegy 30 ezer sír hozzávetőleg 100 ezer ember földi maradványait rejti ma­gában, amelyeket jó állapot­ban őrzött meg az évezre­deken át a temetőt betakaró, betonkeménységű, sós anyag­réteg és a száraz éghajlat. Iráni szakértők szerint a világ leg­régibb olyan temetőjére buk­kantak, amelyben éppen ma­radt holttestek találhatók, s így nemcsak egy jószerével isme­retlen ősi civilizációra, hanem a genetikai és vértani vizsgá­latok révén a hajdanán ezen a tájon élt emberek biológiai tulajdonságaira is fényt derít­hetnek. Moszkvai úságíró rekordja Új, a Guinness-könyvbe bekerülő rekordot állított fel Moszkvában Mihail Sosztov újságíró, aki öt perc alatt 790 jelből álló, összefüggő szöve­get írt le hibátlanul számító­gépes szövegszerkesztőn. Az eddigi csúcs 760 jel volt. Sosztov legnagyobb sebessége másodpercenként 17 jel volt. A szöveg helyességét speciális programmal ellenőrizték. Brazil férfi, két szívvel Két szívet hordoz mellében az 50 éves brazílai Eliu Sabiu da Silva azóta, hogy a napokban egyedülálló szívmű­tétet hajtottak végre rajta. A Sao Paulo-i kardiológiai köz­pontban kezelt súlyos szívbe­teg férfi állapota a múlt hét elején válságosra fordult. Szí­ve már majdnem felmondta a szolgálatot, amikor az intézet sebészei öt óráig tartó külön­leges műtétet hajtottak végre a betegen: egy autószerencsét­lenségben elhunyt fiatalember szívét ültették át - a régi szív mellé. A két szív most együtt dolgozik a vérkeringés biz­tosításán. A lábadozó beteg mindkét szíve normálisan ver, egyelőre nem észleltek kilö­kődési tüneteket. A két szív táplálta szervezet fő szervei már külső segítség nélkül működnek, és az új erőre ka­pott férfi rövidesen beteg­ágyából is felkelhet. Szörnyek éjszakája Néha az is baj, ha a tévé­műsorok túl élethűre sikerül­nek: legalábbis a BBC brit tévéhálózat egyik szombat esti műsora alighanem még sokáig emlékezetes marad a nézők számára. A BBC ugyanis külön adás­sal emlékezett meg minden­szentek előestéjéről, azaz Halloween napjáról (amikor a boszorkányok tudvalevően életre kelnek). Ezért azután egyik csatornáján egy kitalált történetet mutatott be, kísértet­kastéllyal, repülő tárgyakkal, nyugtalanító árnyalakokkal... Ám a film olyan valóságosnak tűnt, hogy sok tévénéző azt hitte: ezek a dolgok most va­lóban léteznek. Felforrósodtak a BBC telefonvonalai, s még a rendőrségnek is közleményt kellett kiadnia, biztosítva a nyugat-londoni lakosokat (a kfsértetkastély ugyanis állítólag ebben a körzetben volt): nem kell aggódni, a Scotland Yardnak nincs semmilyen oka a közbelé­pésre. Nem beszéltek össze... Mindössze három órával egymás után hozták világra gyermeküket egypetéjű lányi­kertestvérek a múlt hét végén az észak-olaszországi Motta di Livenza város kórházában. A két újszülött - egy fiú és egy lány - szinte azonos súlyú, mindegyik majdnem négy kilót nyom. A két 27 éves velencei anya elmondása szerint a dolgot nem beszélték meg előre.

Next

/
Thumbnails
Contents