Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-07 / 236. szám

SZERDA, 1992. OKT. 7. BELPOLITIKA 3 FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Szegedi szimpózium Biztosítás a biztosításban Magyarország csatlakozási szándéka az Európai Közösséghez szükségessé teszi a kö­zösség országaiban már alkalmazott termékfele­lősségi törvény hazai kidolgozását, bevezetését. A Magyar Marketing Szövetség, a Generáli Bu­dapest Biztosító Rt. és a ConsAct minőségfej­lesztési tanácsadó iroda országos előadássoro­zatot szervezett, melynek keretében tájékoztatást adnak'a törvény koncepciójáról, várható hatá­sairól. A Biztosítás a biztosításban című rendez­vénysorozat szegedi szimpóziumára tegnap ke­rült sor az Ifjúsági Házban. A parlamentnek már benyújtott termékfe­lelősségi törvénytervezetet Dr. Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium főelőadója ismertette. Mint mondta, a termékfelelősségnek, mint jogi eszköznek egyrészt a fogyasztóvédelemben, másrészt a minőségbiztosításban van szerepe. A jogszabálytervezet szerint a termékfelelősség körébe tartozik majd' minden ingó termék, a villamosenergia és a feldolgozott mezőgazda­sági termékek. A felelősség azt jelenti, hogy a gyártó vétkes akkor, ha hibás terméke a fo­gyasztónak akár személyi, akár anyagi kárt okoz. Hibásnak akkor minősül egy termék, ha nem éri el az előírás szerinti biztonsági szintet. Ennek megítélése természetesen nem egyéni; a jogalkotók objektív támpontokat adnak, figyelembe véve a rendeltetésszerű használatot, a tudomány és a technika állását. A tervezet tíz­ezer forintig önrészesedésre kötelezi a fogyasz­tót a bagatellkárok kiszűrése érdekében. A gyár­tó felelőssége szigorú ugyan, de nem feltétlen. Nem tartozik felelősséggel a termékért, ha azt nem üzletszerűen gyártotta, nem hozta forga­lomba, vagy a tudomány fejletlensége miatt nem lehetett elóre látni az esetleges hibákat. A fele­lősség 10 évig terheli a gyártót, az importőrt, vagy ha a gyártó nem azonosítható, a forgal­mazót. A jogszabály 1994-ben lépne hatályba, hogy a gyártóknak legyen idejük felkészülni a felelősségre, és csak az ezt követően gyártott termékekre vonatkozna. A tájékoztatót követően a résztvevők a ter­mékfelelősségi törvény hatásáról, a biztosítások nyugati gyakorlatáról és a hazai tapasztalatokról tanácskoztak. KECZER Építkezni veszélyes! A magyar építési munkahe­lyeken évente körülbelül 5000 embert ér baleset, s a halálos kimenetelű hatszor gyakoribb az építkezéseken, mint másutt. Az utóbbi években, e veszélyes "üzemben" emelkedett a halál­lal végződő szerencsétlenségek száma. Oka elsősorban az, hogy az újonnan alakult építési vállalkozások nem foglalkoz­tatnak munkavédelmi ismere­tekkel rendelkező-szakembert, és hiányoznak náluk a bizton­ságos munkavégzéshez nélkü­lözhetetlen eszközök. Az építkezéseken történő balesetek számának csökken­tése, a szerencsétlenségek megelőzése érdekében, az Or­szágos Munkavédelmi és Mun­kaügyi Főfelügyelőség kétna­pos, országos ellenőrző akciót szervezett. A főfelügyelőség Csongrád megyei felügyelőségének 9 munkatársa 26 építkezésen járt tegnap. Tapasztalataikat Maj­láth Mihály munkavédelmi fel­ügyelő összegezte lapunknak. Az ellenőrző akció első napján - Csongrád megyében - 7 építkezést függesztettek fel, 19 építőipari gép és állvány használatát tiltották meg, kü­lönböző szabálytalanságok mi­att. Szabálytalan munkavégzés, illetve egyéni Védőeszköz hiá­nya miatt 12 embert tiltottak el a munkától. A felügyelők 15 esetben bírságolták meg a helyszínen a súlyosabb mulasztást elkö­vetőket. Szabálysértési eljárást 5 személy ellen kezdeményez­tek, és 1 magánvállalkozó ese­tében szabtak ki végrehajtási bírságot, a korábban feltárt hiá­nyosságok pótlásának elmu­lasztása miatt. Az építkezéseket ellenőrző akció ma folytatódik. K. K. KÖZÉLETI NAPLÓ MA KELETI GYÖRGY országgyű­lési képviselő lesz Tápé vendége a lakossági fórumon, melynek há­zigazdája MÉSZÁROS ATTILA független önkormányzati képvi­selőjelölt, valamint a szegedi ön­kormányzat független frakciójának több képviselője. A tápéi mű­velődési házban, 18 órától várják az érdeklődő polgárokat DR. BEREKNÉ DR. PETRI ILDIKÓ, a I l-es és GYIMESI KÁLMÁN, a 10-es választó­kerület képviselői 16.30 órától 17.30-ig fogadóórát tartanak a városháza 113-as szobájában (Széchenyi tér 10.). PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője 18-19 óráig fogadóórát tart a gyálaréti nyugdíjas klubban. AZ INGYENES SZÁMÍTÁS­TECHNIKAI TANFOLYAM következő témája: A Pathminder szövegszerkesztővel való gyakor­lás. Gyakorlatvezető: Kelemen Gábor programtervező matema­tikus. Foglalkozás (minden szer­dán) 17 órakor, az MDF székház­ban (Római krt. 31.). HOLNAP AZ SZDSZ küldött jelölőköz­gyűlést tart 17 órakor a Föld­váry utca 3. szám alatti székhá­zában. DR. SALLAI MIKLÓS párt­támogatás nélküli független jelölt - a többi jelölttel - Tápé jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatására személyes beszélgetésre hívja a vá­lasztólgárokat, 17.30 órára, a Heller Ödön Művelődési Házba. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bi­zottsága nyilvános pártgyűlést tart időszerű belpolitikai kérdésekről október 9-én, délután 4 órai kezdettel a Bálint Sándor Műve­lődési Házban (Újszeged, Temes­vári krt. 42.). Előadó: THÜRMER GYULA pártelnök. Az első terhesség a legértékesebb Az Egészségügyi Világszervezet megbízásá­• ból 1972 óta él az úgynevezett humán reproduk­ciós kutatási program. A világ fejlődő országai­nak születésszabályozását segítő program fel­adataira Európában öt központot jelöltek ki, köztük a SZOTE Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáját. A 20 esztendős jubileum alkalmából a szegedi klinika kétnapos nemzetközi tanács­kozást rendezett, ahol az elhangzott előadások ­a többi között - a kutatási programból Szegedre háruló vizsgálatokról szóltak. A SZOTE nőgyógyászati klinikájának fel­adata volt az elmúlt, közel negyedszázad alatt, több fogamzásgátló tabletta, az injekciókban, valamint a hüvelygyűrükben bevihető hormo­nális fogamzásgátlók vizsgálata mellett, a ve­télés-kezelés, a meddőség kivizsgálás és kezelés módszereinek kutatása. A születésszabályozás korszerű eszközeinek és módszereinek kérdése, a jövő humán repro­dukciós kutatási feladatainak a kijelölése nem­csak a szegediek jubileuma miatt aktuális téma, hanem az abortusz törvény közelgő Parlamenti vitája miatt is figyelemre érdemes. Jóllehet a magyarországi népesedés, illetve elnéptelenedés problémájának megoldása nem orvosi feladat, mégsem illenék figyelmen kívül hagyni a szülészek és nőgyógyászok ezirányú törekvé­seit. Szerintük a születéskorlátozás hagyomá­nyosan rossz gyakorlatán kelle mindenekelőtt változtatni. Nevezetesen azon, hogy - ha már a magyar asszonyok többsége születéskorlátozás­sal tölti reprodukciós korát -, legalább ne az abortusz, hanem a fogamzásgátlás legyen a születésszabályozás mindenki által ismert és alkalmazott módja. Az abortuszt persze nem lehet "kiváltani" a fogamzásgátlással addig, ameddig a fogamzás­gátló szerek nem élveznek tb-támogatást, s ezért drágák. A művi terhességmegszakítást nem lehet elkerülni addig, ameddig a családok - s ami a fó: a fiatalok - töredéke ismeri csak a megelőző szereket és módszereket. Jóllehet a szájon át szedhető hormonális fogamzásgátlók nagy választékát kínálják Magyarországon, viszont hiányoznak az injekciós és a hüvelyen át alkalmazható változatok. Felvilágosítás és megelőzés - hangoztatják a nőgyógyászok, akik min­denkinél jobban tudják, milyen veszélyeket rejt a művi terhességmegszakítás. Az ismereteket persze nem lehet amolyan ajtóstól a házba módjára terjeszteni, s nem a fogamzásgátlás tag­lalásával kellene kezdeni. Az orvosok az egész­ségnevelés című tantárgy visszaállítását szorgal­mazzák, mert csak e tárgy segítségével lehet(ne) az ifjakat leheletfinoman végigkalauzolni a csa­ládtervezésig vezető úton. Szomorú tapasztalat, hogy a szexuális felvi­lágosítás és családtervezés szempontjából legel­hanyagoltabb a fiatal korosztály. Dehogy mennyire szükségük lenne a kapaszkodókra jelzi az is, hogy a szegedi női klinika- családter­vezési ambulanciáját évente 3-500 fiatal keresi fel, többségükben lányok. Ugyanakkor egy másik adat arról, hányan kerülnek bajba éppen a tudatlanság, a felvilágo­sulatlanság miatt. Két esztendővel ezelőtt a a szegedi klinikán elvégzett abortuszok 4,6 szá­zalékát 18 év alatti lányokon hajtották végre, 1991-ben ez arány 7,7 százalékra emelkedett. Ezek a lányok már hendikeppel indulnak a kö­vetkező terhességük felé, mert a második ter­hesség nem oly értékes, mint az első. KALOCSAI KATALIN Igaziak közt egy Pető (Budapesti tudósítónktól) Ha Dunát nem is, de Parlamentet lehetett rekeszteni a kis­gazdákkal az elmúlt napokban. Azonban Izsó Mihály man­dátumát tegnap igazolta az Országgyűlés és így most már újra szabad folyása van a sok más törvényalkotásnak és vitának. A magát FKgP-elnöknek nevező Torgyán József a tegnap déli parlamenti sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Izsó Mihály ­a balesetben elhunyt Borz Miklós utóda - a paraszti szárnnyal a mezőgazdasági érdekvédelmet fogja jelenteni a Parlament­ben. (A tudósító megjegyzése: ezekután jogosan erősödnek a jövő évi termést féltő érzéseink...) A magát újólag pártelnök­nek nevező Torgyán képviselő - aki állítólag Szathmári Lajos néven volt 1956 után három per hármas ügynök - megkö­szönte híveinek és ellenzőinek, hogy megóvták a magyar al­kotmányosságot, és a Legfelső Bíróság döntése után végre be­lehelyezték Izsó Mihályt a bizalomba. Izsó Mihály be is mu­tatkozott a helyszínen, s elmondta, vállalja Borz Miklós ha­gyatékát. A baj csak az, arra se emlékszünk, hogy Borz Mik­lós mit képviselt? Azon belül persze, hogy Torgyánt. Torgyánék elótt azonban a magát igazinak mondó FKgP új frakcióvezetősége mutatkozott be. Szabó János az első he­lyen, mögötte helyettesei: Németh Béla és dr. Böröcz István, valamint Szabó Lajos, a frakció gazdasági szakembere és Dragon Pál frakciótitkár. Szabó János igazi kisgazda, a frak­ció vezetője elmondta, hogy „három főcsapás" az irány: erősí­teni fogják a törvényhozói munkát, a koalíciós együttműkö­dést, és előveszik a pártegyesftés kérdéseit. Mindezeket mint­ha már hallottuk volna... Pénze se a magát igazinak mondó FKgP-nek, se a magát igazinak mondó másik FKgP-nek nincs. A vita idejére kasszá­jukat külső erők zárolták. Majd a győztes kezdi el költeni a költségvetésből ráesó részt, vagyis az adófizetők forintjait. A mi pénzünket. A két kisgazda közt, mint szendvicsben a hús, Pető Iván SZDSZ-es elnökjelölt lépett fel. Jó érzékkel „a mindennapi élet gondjait" hozta a ma már nem túl szimpatikus politikai csatározások színterére. Önminőségére Pető Iván nem felejtett el többször is utalni, amint a több mint 700 oldalra rúgó, a la­kástörvényhez benyújtandó SZDSZ-es módosító javaslatról tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy e törvényben az álta­lános vita lezárul ugyan az idén, de a részletes vita nem fog ebben az esztendőben megkezdődni. Késik, ez is késik, uraim... Módosító javaslatában az SZDSZ a bérlók és a bérbeadók jogait kívánja védeni, minél kisebb teret hagyva a jog­vitáknak. Javasolják továbbá, hogy az önkormányzati lakások bére fokozatosan érje el a piaci lakbért, és háromféle támoga­tás működjön a lakásfronton. Támogatni kell a lakásfenntar­tást. ha valaki például nem tudja fizetni a bért, építési és fel­újítási támogatást kell adni, valamint normatív támogatást, aminek az a célja, hogy az önkormányzatok ne akarjanak megszabadulni az önkormányzati lakásoktól, ne adják el őket, hanem maradjanak Magyarországon önkormányzati lakások (is). Pető kollégája, Hatvani Zoltán SZDSZ-es honatya az or­szágot behálózó sok milliárd forint értékű gázvezeték privati­zációs sorsáról szólt a nyilvánosság képviselőinek. Javaslata: a gázvezetékek tulajdoni jogait a befizetések arányában kell megosztani. Ezzel olyannyira egyetértett mindenki, hogy a két SZDSZ-es képviselő egyetlen kérdést sem kapott. Pető Iván így előzékenyen két perccel hamarabb adta át a szót Tor­gyán Józsefnek, aki így a saját idején túl is, összesen hu­szonkét percig illeghetett az alkotmányvédő demokrata álar­cában. A nemzeti kisgazdák alkotmányellenesnek tartják a vagyonnyilatkozatot Dr. Szeghő István, a Nem­zeti Kisgazda és Polgári Párt szegedi elnöke pártja nevében azzal az indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálják fölül az 1991. évi LXXXV. törvény 39., 40., és 41. paragrafusaiban foglalta­kat, és ha bebizonyosodik, hogy a törvény megalkotásakor megsértették az Alkotmányt, úgy szükségessé válik a hivat­kozott törvényhely megsemmi­sítése. A törvény „Vagyonnyilat­kozat" című fejezete ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingó­ságok, értékpapírok, készpénz, valamint háztartási felszerelé­sek értékbevallását állampol­gári kötelességgé teszi. Ezzel szemben egy magasabb jogsza­bály - a Magyar Köztársaság Alkotmánya - kimondja, hogy mindenkit megillet a magánti­tok, és a személyes adatok vé­delméhez való jog. A nemzeti kisgazdák állás­pontja szerint mindebből egye­nesen következik az alkotmány­ellenesség ténye. Tarthatat­lannak és logikátlannak minő­sítik azt a megkülönböztetést, hogy jogszabályi lehetősséget adnak az állampolgár zsebének és lakásának fürkészéséhez, ugyanakkor a pénzintézeti be­tétek esetében ettől eltekintenek. Fogyasztói árkiegészítésre 21,4 milliárd forint Jövőre a tervezett kétkul­csos áfa nélkül is mintegy 15 százalékkal drágulnak a sze­mélyszállítási tarifák. Az 1993-as költségvetési törvénytervezet 21,4 milliárd forint fogyasztói árkiegészítést irányoz elő a személyszállítás támogatására, 2 milliárd fo­rinttal többet, mint amennyi az 1992-es ilyen célú kiadás lesz. Tavaly még 42,3 milliárd forint volt a fogyasztói ár­kiegészítés összege. Az idén azért csökkent a felére, mert megszűnt a háztartási energia tavaly még 19,7 milliárdot ki­tevő támogatása, valamint a tejtermékek után fizetett 3,5 milliárd és a víz-, csatorna­szolgáltatásért juttatott 3,4 mil­liárdos dotáció.

Next

/
Thumbnails
Contents