Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-22 / 249. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 22. KULTÚRA 7 Reklamimport TAKÁCS VIKTOR Ez olcsóra állítja (át) önt! Húzza a csíkot! Velúrban túrázik az úr (hölgy)? Nyitott a kötöttre? Kevés pénzért sok élmény! Minden hatalmat a színeknek! - akár kérdésként is feladhatnák, valamelyik tévévetélkedőben, hogy hol olvashatóak ezek a fura mondatok. A következő idézet pedig megkönnylthetné a dolgukat: „A gyártó késedelmes, vagy elmaradó szállítása esteiére mas árucikkek vagy az utánszállitásfelajánlásának jogát fenntart juk."(sic!) Mindezek egy reklámfüzetben olvashatóak. „Áraink pár cipőre és nem darabra vonatkoznak nem tréfa!" (sic!) - áll a lap tetején. S a külföldi érdekeltségű szegedi lábbeli-szaküzlet nem tréfál, komolyan gondolták ezt a sok sületlenséget és helyesírási képtelenséget, hogy majd ettől tódulni fognak a vevők a boltba. Mentsége lehetne a hazai üzlet- és ötletembereknek, hogy ezeket a reklámszövegeket nem magyar adópréstől sanyargatott agyak találták ki, hanem a kinti aranyakat érő szlogeneket fordították le - hibásan - anyanyelvünkre. De ez nem mentség. Ráadásul nem egyedi esetről van szó, hiszen ha a Magyar Televízió bugyuta reklámjaitól sajgó fejjel átkapcsolunk valamelyik égi csatornára, s bírjuk a nyelvet, rögtön rájöhetünk, hogy ott sem sokkal elmésebbek az üzleti klipek. Itt van például a szuper csoki-reklám, mely - külföldön és kis hazánkban egyaránt - igazán csillapítja az étvágyat. A reklámficsúr ugyanis hot-dognak, hamburgernek és sült krumplinak fittyet hányva a mogyorós csokoládé mellett dönt. Most gondoljanak arra a négytagú családra, amely ebédidőben étterem - gulyás és pörkölt - helyett beront az édességboltba, Vagy a kohászra, aki az üzemi étkezde meleg löttye helyett pár dekás csokoládéval a gyomrában dolgozik tovább. Egyébként a reklámficsúrt szívesen összeugrasztanám, azzal a fogorvosra emlékeztető alakkal, akiről kiderül, hogy csak egy gondos apa. Aki vigyáz gyermekei fogainak épségére. Sokszor eszembe jut Markos György válasza a megszeppent tiniriporter kérdésére, a régi Tlzentúliak Társasága című tévéműsor egyik adásában: ha arra gondolsz, magamtól vagyok ilyen hülye. A reklámnézés közben én is erre gondolok, hiszen mi nem magunktól vagyunk ilyen hülyék. Importáljuk. UJ FILM A végső megoldás: Halál 3, avagy: Forró vizet a kopaszra! Főszereplők: Sigourney Weaver, Charles N. Dutton, Charles Dance, Paul McGann, Brian Glover, Lance Henriksen. Rendezte: Dávid Fincher Közel háromszor két óra kellett ahhoz, hogy végre el­pusztítsák ezt a rémséges űr­szörnyet. A Nyolcadik utas a Halál, A bolygó neve: Halál, és A végső megoldás: Halál című filmek kifejezetten a gyenge idegzetű nézőknek készültek. Bár megjegyzendő, hogy a har­madik részre egészen elgyön­gült az űrszömy, mert az első­ben még mindent átmart a tes­téből áradó savas vér vagy valamilyen váladék, de az utol­só részben már nyugodtan lezárhatták orra előtt az ajtót, nem tudott áttörni rajta. Ripley hadnagy egyetlen túlélője egy lezuhant űrha­jónak, vagyis egy darabig azt hiszi, hogy egyetlen, de hama­rosan kiderül, hogy arra a fegyenctelepre, ahová meg­mentői besegítették, magával vitte az űrszörnyet is. Sőt az ő testében is növekszik egy szörny, ezért ha elintézik a nagy űrszörnyet - bár néhány baltán és késen kívül semmi­lyen fegyverük nincs -, akkor az ő testében fejlődő szörnytől csak akkor szabadulnak meg, ha Ripley-vel is végeznek. Ez persze nem jelentett a telepen különösebb gondot, mivel a fegyencek között szinte min­denki töbszörös gyilkos volt. A reménykeltően félelme­tesnek, és olykor gusztustalan­nak induló film a vége felé haladva lassan elveszti ezt a „varázserejét". A legtöbb fantasztikus vagy horrorisztikus filmben már megszokhattuk, hogy van valami rejtély, valami, ami a néző fantáziáját is megmoz­gatja, hogy ezzel minél mé­lyebben belekeverje a produk­cióba. A végső megoldáshoz vezető úton viszont mindent megmutatnak - talán többet is -, rejtély nincsen. Tudjuk, hogy a szörnynek el kell pusz­tulnia, a cfm is ezt ígéri, és már csak az a kérdés, hogy ho­gyan? Hát, igen. Forró ólmot öntenek az űrszörnyre, de ezt túléli, majd a fizikából jól ismert hőtágulás törvényére támaszkodva kinyírják a „vérszopót". Ugyanis majdnem úgy alakul a film vége, mint a Kismalac és a farkasok című mesében, csak itt nem, Forró vizet a kopaszra! a jelszó, 4ta­nem Hideg vizet az ólomtól felforrósodott szörnyre! És láss csodát: a szörny nem bírja a gyors hőmérsékletváltozást, és mint egy tejesüveg, szétpattan. A végső megoldás pedig: Ripley hadnagy a mellkasából éppen előtörő szörnnyel az izzó ólomtengerbe veti magát. Csak hát az a baj, hogy ha jól emlékszem, az ólomnak sokkal nagyobb a sűrűsége, mint az embernek, ezért nem merülhet el benne - ezt egy viszonylag jól képzett nyolcadik osztályos is tudja. Sebaj, csak legalább a szörny merüljön el! PODMANICZKY SZILÁRD A konzervatórium „nagy dobása" Alain Besson és Weninger Richárd egy fesztivál tervéről FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Alain Besson A szegedi konzervatórium „nagy dobásra" készül. Igazgatója, Weninger Richárd karmester, és a Franciaországból újonnan ideszerződött kamarazene tanár, Alain Besson brácsaművész, jövő nyárra nemzetközi zenei fesztivált tervez a Szegedi Ünnepi Hetek idejére. A terv megvalósulását illetően sokat ígér, hogy a francia művész, saját vonósnégyese mellett, a fesztiválszervezésben (és a szponzorszerzésben) már gyakorlott irodát vezet, amely értesülésünk szerint a francia kultuszminisztérium támogatására is számíthat a szegedi kamarazenei találkozó megrendezésében. - Besson úr, a szegediek biztosan kíváncsiak, miért éppen ebben a városban kíván dolgozni? Alain Besson: - A történet tavaly decemberig nyúlik vissza, a vonósnégyes Mozart születésének 200-ik évfor­dulóján tartott Clermont-Fer­rand-i koncertjéig, ahol nem csak a francia politikusokkal, többek között Valéry Giscard d'Estaing-nel, hanem a külföldi intézetek és nagykövetségek képviselőivel is volt alkalmam találkozni. Már ekkor tervez­tem, hogy a zenekart jó lenne nemzetközivé tenni, vagyis más országokból szerződtetni művészeket, s kapóra jött a Clermont-Ferrand-i találkozás Csernus Sándorral, a párizsi Magyar Intézet művelődési vezetőjével. Ő említette, hogy a magyar vonósok érdeklőd­nének a lehetőség iránt, s mindjárt megkértem, szervezze meg ezt. Egyébként innen szár­mazik szép barátságom egy szegedi zenész hölggyel, aki­nek a javaslata később közre­játszott abban, hogy ezt a vá­rost választottam a fesztivál színhelyéül. Előbb azonban, idén nyáron a franciaországi Cadillacban a kvartettel rendeztünk egy vonósfesz­tivált, amelyet a párizsi kul­tuszminisztérium is nagy ér­deklődéssel követett. Itt szü­letett az ötlet, hogy ugyanezt külföldön is meg lehetne szer­vezni. Ettől kezdve egyenes út vezetett Szegedig. Fölkerestem a konzervatóriumot, és We­ninger Richárd igazgató úr személyében a kultúrára rend­kívül nyitott egyéniséget talál­tam, úgy is mondhatom: igazi humanistát. Azt hiszem, közös munkával, magas színvonalú zenei fesztivált szervezhetünk Szegedre. Mit tehetnék még hozzá? Szeretem a magya­rokat, és úgy érzem, engem is barátsággal fogadtak. - Igazgató úr mit szólt a fesztivál tervéhez? Weninger Richárd: ­Mondanom sem kell: rend­kívüli öröm számunkra, hogy Besson úrral együtt dolgoz­hatunk e rendezvényen. Az utóbbi két év előtt, tárgyi és személyi okok miatt nemigen volt arra lehetőség, hogy az intézmény jelentós versenyeket és találkozókat szervezzen Szegeden. A konzervatórium­má alakulás óta azonban a tárgyi feltételek lényegesen jobbak lettek, s olyan kiváló művésztanárok szegődtek ide, akikkel jelentősebb zenei ren­dezvényeken állhatunk ki Szeged polgárai elé. Ilyen volt az elmúlt évi fuvolás-talál­kozó, ilyen a mostani énekver­seny, s örömmel nyitunk lehe­tőséget annak, hogy nyaranta ismét a városra lehessen irá­nyítani az ország és a külföld zenei életének figyelmét. - Besson úr, ön az elmúlt években vállat már professzori állást több francia konzer­vatóriumban. Összehason­lítaná ezeket a szegedivel? Alain Besson: - Nem túl­zás, ha a szakmai színvonal tekintetében a szegedi konzer­vatóriumot a francia nemzeti zenei főiskolákkal, a párizsi­val, a lyonival tekintjük egyen­rangúnak. A tanárokat nagyra értékelem, én is büszke vagyok arra, hogy itt dolgozom. Ezen­kívül, véleményem szerint he­lyes az az út, hogy a konzerva­tórium a nemzetközi kapcso­latokra törekszik, akár vendég­művészek, akár külföldi taná­rok meghívásával. - Meséljen arról, milyennek képzelték el a szegedi fesz­tivált? Alain Besson: - Alapjellege szerint fúvós és vonós kama­razenei találkozó lesz. Az első évben 6-8 koncertet tervezünk, körülbelül két hét alatt. A Cadillac-i fesztivál mintájára már meglévő kamarazenei együttesek kapnak meghívót, illetve jelentkezhetnek, vagy szólóhangszeresek akikből, a Weiner Kamarazenekarra épít­ve, egy-egy koncertre kama­razenei fesztiválegyüttest szer­vezünk. Az együttes a Mozart­forma alapján állna fel, 24 vonóssal és 8 fúvóssal. A fesztivál műsorát ezen kívül fúvós és vonós mesterkurzus egészíti majd ki, s úgy gon­doltuk, minden évben meghí­vunk két sztárvendéget is. Hogy jövőre kik jönnek, azt most ne kérdezze, egyelőre még egészen hosszú listám van. Most csak annyit mon­danék: egy magyar és egy fran­cia művész jönne, s ez jel­képezné azt az eszmét, a raa­gyar-francia barátságról, amit magunk is vallunk. - Weninger úr, körülnézett-e már azzal a gondolattal, hogy hol lehet Szegeden zenei fesz­tivált rendezni? Weninger Richárd: - Igen, természetesen, de végleges vá­laszt nekem is nehéz lenne még adnom. Köztudott, hogy a Tisza Szálló hiányában hang­versenyterem-gondjai vannak a városnak. Ha viszont csak azt nézzük, hogy hol lenne lehetőség, akkor szóba jöhet a Deák Gimnázium, és az egyet­em aulája, a múzeum, a város­háza udvara, vagy esetleg a zsinagóga, és természetesen a konzervatórium épülete, valamennyi termével. Fontos itt elmondanunk, hogy a fesz­tivál a Szegedi Ünnepi Hetek műsorába illeszkednék bele, a szabadtéri játékok ideje alatt, de nem az előadások napjain, így végre megoldható lesz az, hogy a nyári kulturális fő­eseményt ne egyedül a szabadtéri programja jelentse, hogy a szegediek és az ideérkezők bővebb kínálatból PANEK SÁNDOR Szabadfőiskolai tagozat A "Sola Scriptura " külöböző tagozatai közül szombaton Szegeden is megindul a Sza­badfőiskolai tagozat. A Szőregi utca 6/B. szám alatti magánépület lesz az első kon­zultációs alkalom színhelye, majd pedig a további előadá­soké. Az érdeklődők már ezen a szombati napon, délután kettőtől megismerkedhetnek a következő két félév tárgyaival. Időrendi sorrendben lesz szó a megváltás és a Szentírás tör­ténetéről, előadások hangzanak el a Bibliai zenéről és etikáról, valamint lesz Írásmagyarázat is. A stúdiumok gyakorlatig díjtalanok, hiszen az első kon­zultáció után. amely szadadon és díjtalanul tájékozódó jel­legű, a további egy félévre mindössze száz forintot kell fizetni. Ez évi nyolc eseményt jelent. A főiskolán olyan oktató is előadást tart, mint például a méltán híres biblia­rrragyagyarázó Reisinger János. Az érdeklődőket Csabai Tamás várja még péntek este a 335-520-as telefonszámon. Országos énekverseny Szegedi Osz '92 Háromnapos országos énekverseny kezdődik Szegedi Ősz 92' címmel pénteken a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzer­vatóriumában. A versenyt idén tavasszal hir­dették meg, s azóta az ország hat nagy­városában, Szegeden, Budapesten, Deb­recenben, Győrött, Pécsett és Miskolcon tartott előválogatókon 55 magánéneket tanuló hallgató szerezte meg az indulás jogát. A döntőnek kiváló szakmai zsűrije lesz: Simándi József Kossuth-díjas kiváló művész (elnök), Andor Éva érdemes művész, a Magyar Állami Operaház énekművésze, valamint Varasdy Emília, a budapesti Zeneakadémia tanszék­vezető egyetemi tanára részvételével. A Szegedi Ősz 92' programja október 23-án este 7 órakor, nyitóhangversennyel kezdődik. Erdős János szegedi kar­nagy 70-ik születésnapja alkalmából a szegedi önkor­mányzat, a Bartók Béla Műve­lődési Központ, a Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola l-es számú Gyakorló Általános Iskolája és a Vasutas Mű­velődési Ház ünnepi kórus­hangversenyt rendez a Deák Ferenc Gimnázium aulájában. A kórushangverseny közre­működői: a JGyTF l-es Gya­korló Altalános Iskolájának Bartók Gyermekkórusa, a Szegedi Ifjú Zenebarátok Fellép: Andor Éva énekművész, Felletár Melinda hárfaművész és Huszár Barbara főiskolai hallgató; zongorán kfsér Varasdy Emtlia és dr. Simor Ferencné. Az első nap estéjén lesz a sorshúzás is, amely a két korcsoporton belüli fellépés sorrendjét dönti el. Másnap, 24-én 11 órakor az első korcsoport versenye, 15 órakor pedig a másodiké kezdődik. Az énekversenyt, október 25-én 1 1 órai kezdettel, díszhangverseny zárja a nyertesek közreműködésével. Valamennyi rendezvény a konzervatórium hangversenytermében kap helyt. Á szegedi konzervatórium, most induló ének versenyé vei hagyományt kíván teremteni. A tervek szerint a Szegedi Ősz kétévente várj; majd a nem professzionális énekeseket. • • Ünnepi kóruskoncert Kórusa, a Szegedi MÁV Ha­zánk énekkara, Delley József (zongora). A koncerten Erdős János vezényel. A hangverseny műsora: Boyce - Alleluja (összkar); Friderici - Baráti kör (vegyes­karok); Bach - Ragyogva tűz a napsugár; Mozart - Ave verum; Kodály - Cohors generosa; Bárdos - Zsoltár­kánon (összkar); Kodály Angyalok és pásztorok (egy­nemű kar), Esti dal, Vfz kereszt; Handei - Győzeli dal a Júdás Makkabeus cfmű ora tóriumból (összkar); Vavnnec. - Széles a Balaton (vegyes­karok); ismeretlen szerző ­Tuordion; Bárdos - Bogojai táncok; Verdi - Kórus a Nabucco cfmű operából Kodály-Berzsenyi - A magyarokhoz (összkar). A hangverseny ma 18 óra­kor kezdődik.

Next

/
Thumbnails
Contents