Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 8. KÖZOKTATÁSI MELLÉKLET III. oktatáson kívül - megállapodás alapján - is szolgáltathat. A szülők önszerveződő közösségeiken keresztül megjeleníthetik átfogóbb helyi igényeiket, információk közötti eligazodást kérhetnek pl. pályaválasztással kapcsolatban. III. A közoktatás irányítása Az irányítás legfőbb eszközei a jogi, gazdasági és szakmai szabályozás. A tanügyirányítás, tanügyi háromszög (minisztérium, önkormányzat, intézmény) szereplőinek osztott feladat- és hatásköri rendszere - a különböző irányításpolitikák és érdekrendszerek mentén - állandó kölcsönhatásban van: - központi tanügyi igazgatás - önkormányzati tanügyi igazgatás - intézményi tanügyi igazgatás Önkormányzati oktatásirányítás Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és szervei Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése A helyi közhatalom gyakorlásának legfőbb döntéshozó szerve. A kötelezően előírt és az önként vállalt helyi közügyekben önállóan jár el a lakosság érdekében. Oktatási és Ifjúsági Bizottság Véleményezi az önkormányzati ügyeket, közgyűlési előterjesztéseket, illetőleg javaslatot tesz a közgyűlésnek önkormányzati döntésre. A Közgyűlés átruházott feladatait elvégzi saját hatáskörben. Polgármester A Közgyűlés képviselője és a Polgármesteri Hivatal irányítója. Polgármesteri Hivatal Feladata az önkormányzati és közigazgatási ügyek előkészítése és végrehajtása. Fenntartói irányítás A Közgyűlés gyakorolja az alapítói és fenntartói jogköröket (alapítás, fenntartás, megszüntetés, átszervezés, névadás, kinevezés, megbízás). Döntéseivel meghatározza és rendeleteivel szabályozza a helyi közszolgáltatást ellátó közoktatási intézményrendszert. Ennek keretében megszabja az intézmények kötelező és ellátható tevékenységeit, a feladatellátás módját és mértékét, költségvetését, az Önkormányzat tulajdonaként a használatba adott vagyont. Kinevezi, megbízza az intézmények vezetőit, kitüntetéseket adományozhat. A helyi ellátás kiegészítése érdekében nem önkornuínyzati intézményeket megbízhat állami feladattal, illetve anyagi eszközeivel támogathatja azokat. A Polgármester képviseli a Közgyűlést önkormányzati ügyben, annak felhatalmazása alapján szerződést köt. A jegyző útján irányítja a Polgármesteri Hivatal munkáját, az intézményvezetők tekintetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Oktatási és Ifjúsági Bizottság Az intézmények körében összekötő kapcsot jelent a közgyűlési döntésmechanizmus során, miután véleményezi az előterjesztéseket és javaslatot tesz döntésre. Meghatározza az óvodák és általános iskolák szolgáltatási körzeteit és figyelemmel kíséri a nevelési-oktatási intézményekben folyó munkát. Az intézményvezetők körében előkészíti a pályázatok kiírását, a vezetői kinevezéseket és felmentéseket. Minősíti az oktatási- nevelési intézmények vezetőit. A pályázati eljárás során a beérkező pályázatok minősítése és a pályázók személyes meghallgatása, és a közreműködők véleménye alapján tesz javaslatot a Közgyűlésnek. Az ágazati szakmai szervezetekkel és közösségekkel való együttműködésének körében javaslata alapján közgyűlési felhatalmazással működteti az egyeztető fórumokat. A lakosság körében felméri a helyi igényeket és közvetíti azokat az intézmények, illetve a Közgyűlés felé. Az Önkormányzatokkal való együttműködés körében a megállapodások alapján egyeztet. Hatósági- államigazgatási irányítás (jegyző) A helyi közoktatás hatósági és államigazgatási előkészítő és végrehajtó feladatait jegyzői hatáskörökben a szakiroda - Közoktatási és Közművelődési Iroda - látja el. Ennek keretében az intézmény belső szabályzatain és döntésein (nevelőtestületi vagy igazgatói határozat) keresztül ellenőrzi az intézmények működésének törvényességét, nem önkormányzati intézmény esetében elvégzi azok hatósági ellenőrzését. A nevelési-oktatási intézmény működéséhez kiadott jegyzői engedély során elsőfokú, a tankötelezettséggel, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben másodfokú államigazgatási határozatokat hoz, és jóváhagyja a szervezeti és működési szabályzatokat. A záróvizsgák szervezése, a tanügyi nyilvántartások vezetése során koordinálja a hatáskörébe utalt hatósági feladatok ellátását. Intézményi irányítás Igazgatói vagy nevelőtestületi hatáskörökben hozott döntésekkel, belső szabályzatokkal meghatározza és szabályozza a belső igazgatást, a tanügyigazgatási intézkedést, a szakmai munkát, pénzügyi ellátást és a munkavégzést. Ezek keretében egy iskola: - elsőfokú hatóság - szakmai intézmény - költségvetési szerv - helyi munkáltató Altalános felügyelet A szakmai felügyelet megszűnt. Intézményi szakmai ellenőrzésre van szükség, amely az intézmények működésére terjedne ki - miniszteri vagy önkormányzati megbízás alapján szakmai intézmény által. A szakma tartalmi kérdései (tananyag, tanterv, tankönyv, stb.) A tartalmi kérdéseket államigazgatási és közhatalmi szervektől független országos szakmai testület határozza meg. Ilyen testület lehet pl. az Országos Közoktatási Tanács. Ennek meghatározása az új közoktatási törvény feladata lesz. Az intézményvezetők A megbízás alapelveit, a vezetői feladatokat az önkormányzat a szakmai és érdekvédelmi egyeztetés útján kívánja meghatározni. Az intézményvezető feladata* sokrétű. Egyfelől meg kell valósítania a demokratikus intézményvezetést, a nevelőtestület, diák- és szülői közösségek részvételét az intézmény működésében, másfelől elő kell készítenie a szakmai munka tervezésével, szervezésével összefüggő kérdések előterjesztését. Mindezeket a munkáltatás és gazdálkodás egyszemélyi felelőssége mellett. Ehhez járulnak - az intézmény képviseletében - a menedzseri feladatok központi és helyi hatóságok, fenntartók, gazdálkodó szervek, társadalmi és szakmai intézmények vagy szervezetek előtt. Fontos, hogy a vezető kiismerje magát a különböző információs és kommunikációs rendszerekben, alkalmas legyen az együttműködésre intézményen belül és kfvül. Az önkormányzat segíteni kívánja ebben intézményei vezetőit. IV. A közoktatás finanszírozása Egyelőre hiányzik a közoktatás gazdasági ellátásának koncepciója: a tankötelezettségnek és az ingyenes vagy térítéses szolgáltatási körnek az új követelményekhez kapcsolódó meghatározása. Addig is a fő szabályozó a költségvetési törvény, amely meghatározza a normatív, cél- és címzett támogatások rendszerét, az osztott vagy autonóm Önkormányzati jövedelemforrásokat. A helyi költségvetés (önkormányzati rendelet) ennek függvényében szabja meg a kereteket, ezért nehéz hosszú távú cselekvési programot kidolgozni. A pénzügyi források mértékétől függően az ellátás színvonalának biztosítása ezért változhat. A nagy állami elosztórendszerek lebontása, a pénzügyi források decentralizálása (társasági adó, fogyasztási adó, forgalmi adó megosztása) az önkormányzatok önálló finanszírozási forrásait erősítené. A tendencia, az államháztartás óriási deficitje miatt azonban éppen ennek ellenében hat: nem mindegy, hogy inflációs ráta mellett változatlan normatív támogatással 100% (1990 év), 50% (1991/92 év) vagy 30% (? 1993) a személyi jövedelemadóból való részesedés (legnagyobb adóforrás). IV. 1. Önkormányzati gazdálkodás A helyi önkormányzat tulajdonával szabadon rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik (normatíva, osztott adók, helyi adók, saját vagyon, stb.), mindamellett kötelezően ellátja feladatait (intézményfenntartás). A helyi közoktatás működtetésének legfőbb forrása a normatíva (kb. másfél milliárd forint 1992-ben), a normatív módon meghatározott állami hozzájárulás. A normatíva előnye, hogy átláthatóvá és egységessé teszi a nemzeti jövedelemből az egyes „tanulótípusokra" szánt támogatást (fejkvóta). A normatíva nem teljes ellátási költségként jelenik meg, hanem központi támogatásként. Szerepe a pénzügyi források decentralizációjával csökkenhet, központosításával nőhet: a 100%-os normatíva a központi gazdasági irányítás maximumát jelentené, az önkormányzati autonómia a normatíva teljes ellátáshoz viszonyított csökkentését kívánná meg. A normatív intézményfinanszírozás tévhit. Intézménynek sosem járt normatíva, csak önkormányzatnak - azaz az önkormányzat nem felhasználja másét (valamely iskoláét)', hanem dönt saját bevételéről. A normatíva különben is csak a teljes ellátási költség legnagyobb mértékű, de nem egyetlen elemét jelenti. Az önkormányzatok az intézményeket ném a normatívából, hanem költségvetésükből tartják fenn. Kéthetente megjelenő regionális közoktatási folyóirat. Tények, adatok, elemzések a középfokú, felsőfokú és posztgraduális képzésről. Iskolakísérletek. Felvételik. Nyelvtanulás. Ösztöndíjak. Pályázó tok. Tudományos műhelyek. KÉTHETENTE EGY LAPBAN. A BIZTOS ISMERET FELVÉTELIZŐKNEK ÉS FELVETTEKNEK. Kapható: a Jancsó, Hermán, Teleki kollégiumok portáján és a Csongrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézetben. Megrendeléssel kapcsolatos felvilágosítás a 313-710-es számon. oktatási bizottság