Délmagyarország, 1992. október (82. évfolyam, 231-256. szám)

1992-10-08 / 237. szám

—— CSÜTÖRTÖK, 1992. OKT. 8. IV.2. Egyéb források -él- vagy címzett, vagy más forráskiegészíiogatások. pályázati díjak és más átvett szközök (pl. kó/oktatásfejlesztési alap, .épzési hozzájárulás) kiegészítik az önkorzati előirányzatot. A központ a pályázati őrök, feltételek megkötésével szabályozza uházási, fejlesztési és felújítási programok pl. iskolai tornatermek építése). Ezzel öszaz önkormányzatokat vagy intézményeit a tor sínség közepette az infrastruktúra, vagy s/ ikinai program bővítésére. 'önkormányzati jóváhagyás vagy véleményezés kiegészítő források szükségesek a helyi p amok beindulásához, de semmiképpen sem elcf ndőek ezek hosszú távú megvalósításához. I ' a fenntartó tartós kötelezettségvállalása s/iikséges, a garancia a finanszírozásahoz. IV.3. Kiemelt támogatások \ koncepciónak az intézményhálózat működte sén túl tartalmaznia kell önkormányzati for rásátcsoportosftó vagy megkülönböztető e eket is, antely forrástöbbletet biztosítana n ly területen. Kiemelt támogatásban kell részesíteni több, között a speciális, költségigényes oktatásin elési tevékenységek (pl. fogyatékosok, dev -ok foglalkoztatása), vagy a korszerű kép/, : formák ( pl. profilmódosulás) ellátását. IV.4. Intézményfinanszírozás 'iiálló költségvetési intézmények /en intézmények a fenntartó által szabályozott keretek között (önkormányzati költségvetési és vagyonrendelet, alapító okirat) önállóan gazdálkodnak, saját hatáskörben pénzeket átcsapj tosíthatnak, a rugalmas is gazdálkodó (takarékos. okszerű) gazdálkodást valósíthatják meg a megfelelő felügyeleti ellenőrzés mellett. Saját bevételeik fölött szabadon rendelkeznek. Készben önálló költségvetési intézmények Annak ellenére, hogy nem rendelkeznek önálló számlavezetéssel, utalványozással, stb. növelni kell önálló gazdálkodási szerepüket, ennek keretében biztosítani kell, hogy saját bevételeiket ne vonják el, költségvetésüket egyeztetés nélkül ne módosítsák, valamint a karbantartásra kapott pénzeiket ne csoportosíthassák át. Az intézményvezető itt is a gazdálkodás legfőbb felelőse. Ovodakörzetek Egyelőre - forráshiány miatt - önálló költségvetési intézményekké alakításuk nem célszerű - nem is várható. A tagóvodák működése a „központ" előnyére viszont nem sérülhet. Altalános iskolák Az általános iskolák közül az alábbi feltételeknek megfelelő vagy speciális helyzetű intézmények válhatnak önállóvá: - településrészi iskolák - korszerű infrastruktúrával, nagy tanulólétszámmal rendelkezők - kísérleti oktatás keretein belül önálló költségvetési iskolával állnak kooperációban - többcélú és városi feladatokat is ellátnak (pl. a közművelődés, sport stb. területén) A pénzügyi források hiánya miatt ez távlati cél. PEDELLUS A pénzügyi, számviteli feladatokat ellátó intézmény működésének két alapvetése van: (i) Az önkormányzat által meghatározott feladatok, szervezeti és működési rend szerint végezze tevékenységét, amely biztosítja a részben önálló intézmények gazdálkodási jogköreit. Ehhez az önkormányzat által pontosan körülírt feladatrendszer, kidolgozott szervezeti és működési szabályzat szükséges. (ii) Műszaki-karbantartó feladatai során alapvető szempontként jelenjen meg. hogy ne legyen monopolhelyzetben a megbízás során, hanem kényszerüljön versenyre, továbbá érdekelt legyen a kiviteleztetésben. Egyszóval hatékony szolgáltató intézményként működjön. Az önkormányzati költségvetés felbontása az oktatási ágazatban - Működési költségek: dologi (szolgáltatás, karbantartás, eszközigénylés) + bérjellegű kiadások - Felújítási költségek - Fejlesztési és beruházási költségek IV.5. Bérkoncepció A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott kötött (bér és létszám szerinti) bértarifarendszer felfogható az állam által garantált bérminimum - rendszernek. A bérmegállapodás érdekegyeztetési és szabályozási szintjei:Kiizponti szabályozás - statikus bérszínvonal (képesítés, beosztás, szolgálati idő) Az egyeztetés helye a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa. A szabályozás módja a költségvetési törvény, a közalkalmazotti törvény (illetményrendszer). Helyi (önkormányzati) szabályozás - önkormányzati kiegészítés (illetménykiegészítés) Meghatározott elvek, feladatok szerint az önkormányzat az állami bérminimumot kiegészítheti. Ez akkor is igaz, ha ezen kiegészítés célkéntjelenik meg, hiszen egyelőre a közalkalmazotti törvény végrehajtására sincsen pénzügyi keret. A bérkiegészítés alapjai lehetnek: - teljesítményfinanszírozás (eredménymérés alapján) - feladatfinanszírozás (pályázatok, célfeladatok) - bérpreferenciák (pl. speciális oktatás, férőhelyek kihasználtsága, folyamatos üzemmód, oktatáson-alaptevékenységen kívüli feladatok ellátása, stb.) - helyi munkaerő-piaci viszonyok (pl. nyelvtanárok) A helyi béralku színtere: Városi Oktatási Érdekegyeztető Tanács v A helyi szabályozás módjai: bérmegállapodások, önkormányzati költségvetési rendelet, feladathoz kötött céltartalékok, stb. Intézmény^ szabályozás Az iskolák kollektív szerzó'désben, vagy közalkalmazotti szabályzatban rögzítik az intézményen beliili elosztás elveit, illetőleg azokat a kiegészítéseket, amelyeket a törvény értelmében áz önkormányzati forrásokon felül juttathatnak. Az intézményi illetményrendszer: - illetmény (személyi alapbér) - illetménypótlékok - többletmunka-díjak - külön díjazások - bérjellegű és egyéb juttatások (pl. jutalom, munkaruha) Az egyeztetés módja: reprezentatív szakszervezetek, vagy közalkalmazotti tanácsok. IV.6. Nem önkormányzati intézmények támogatása A nem önkormányzati intézmények létrehozásához, működésének biztosításához a helyi igényeknek, a szolgáltatás színesítésének megfelelően az önkormányzat támogatást adhat. A támogatás mértéke nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat a helyi támogatási rendszert egységes alapelv szerint - a szektorsemleges szabályozás szellemében - ki kívánja terjeszteni az összes fenntartóra, akik feladatukat állami megbízás alapján látják el. V. Az érdekegyeztetés rendszere Az önkormányzat feladata a helyi lakosság önszerveződő közösségeinek, továbbá társadalmi-. szakmai szervezetek, szövetségek támogatása és tájékoztatása. Az érdekegyeztetési rendszer kialakulásának alapvető célja a nyilvánosság, a társadalmi és szakmai kontroll megteremtése. Ezen belül az önkormányzat feladata a fenti szervezetek bevonása a szakmai döntéselőkészftésbe és a működés folyamataiba. Az érdekegyeztetés kétféleképpen tagolódik: Funkciója szerint: 1. Szakmai szabályozás - szakmai érdekegyeztetés 2. Működési szabályozás - érdekképviseleti egyeztetés Működési szintek szerint: a. Intézmény b. Intézményközi (intézménytípusonként) c. Városi (önkormányzat) V.l. Szakmai érdekegyeztetés Lényeges, hogy a helyi közösségek, szervezetek és nem utolsósorban az oktatási ágazat dolgozói és intézményei megismerjék az önkormányzat oktatásirányítási tevékenységeinek formáit, oktatási koncepcióját. Fontos, hogy az eltérő megítélések, elképzelések, érdekek intézményesült formában ütközzenek. A szakmai érdekegyeztetésnek egyaránt legyen előkészítő és visszacsatoló szerepe. a. Intézményi érdekegyeztetés Iskolaszék Kialakulása biztosítaná a szolgáltatók (nevelőtestület), a szolgáltatást igénybevevők (diákok. szülők), a szolgáltatást működtetők (fenntartók), a szolgáltatást támogatók (gazdálkodó szervek, alapítványok stb.) korporatív részvételét az iskola működésében. Szerepüket átmenetileg az iskolatanácsok tölthetik be. b. Intézményközi érdekegyeztetés A különböző intézménytípusok vezetői, közösségei, használói - érdekazonosságuk mentén - megszervezhetik óvodaközi, iskolaközi munkaközösségeiket, szövetségeiket, vagy szakmai szervezeteiket. Ezek keretein belül kialakultak vagy kialakulhatnak az intézményvezetők (óvodavezetők, általános iskolai igazgatók, középiskolai igazgatók, kollégiumvezetők), a pedagógusok szakmai munkaközösségei vagy érdekképviseleti szervei, a szülői közösségek, szövetségek, a diákok önkormányzatainak szövetségei vagy szervezetei. Ezen közösségekre, szövetségekre, szervezetekre épülhetnek azok a képviseleti alapon működő konzultatív tanácsok (maximum 15-20 fő), amelyek egy meghatározott intézménytípust képviselnek, és a Városi Közoktatási és Szakképzési Tanács alapjait képezhetik: - óvodai konzultatív tanács - általános iskolai konzultatív tanács - középiskolai konzultatív tanács - bentlakásos intézmények konultatív tanácsa c. Városi szakmai érdekegyeztetés Városi Közoktatási és Szakképzési Tanács A helyi önkormányzati szintű szakmai érdekegyeztetés legfőbb szerve, amely képviseleti alapon jön létre. Tagjai: - az intézménytípusonkénti konzultatív tanácsok küldöttei (maximum 3-5 fő) - városi vagy országos hatáskörű szakmai szervezetek, szövetségek, érdekképviseleti szervek és egyéb társadalmi szervezetek képviselői. V.2. Érdekképviseleti egyeztetés A kétoldalú - munkaadói és munkavállalói - érdekegyeztetés rendszere alapján jön létre, feladatköre kiterjed a munkaügyi kapcsolatokra, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő foglalkoztatásra, a jövedelempolitikára és a pedagógusok nagyobb csoportját érintő intézkedésekre. Városi Oktatási Érdekegyeztető Tanács (VÓÉT) Célja és feladata: Az önkormányzat (Oktatási és Ifjúsági Bizottság) és a szakszervezetek egyeztessenek mindazon oktatásügyre vonatkozó kérdésben, amelyek közvetlenül érintik a pedagógusok életés munkakörülményeit, tárják fel az érdekkonfliktusokat, biztosítsák a szakterület emberi és anyagi erőforrásainak célszerű felhasználását, és kölcsönösen tájékoztassák egymást. A helyi ágazati egyeztetés kiterjed különösen: - a munkafeltételekre - a foglalkoztatásra, munkahelyteremtésre vagy létszámcsökkenésre - a finanszírozás és intézményműködtetés mechanizmusára -jövedelmekre, városi bérmegállapodásokra - intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos elvi vagy általános döntésekre, valamint azokra a kérdésekre, amelyben a felek előzetesen megállapodtak. A VOÉT szervezete és működése Munkaadói oldal: Oktatási és Ifjúsági Bizottság Munkavállalói oldal: szakszervezetek (jelenleg az alábbiak) - Pedagógusok Szakszervezete - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - Ágazati szakszervezetek Tanácskozási joggal résztvevők: igazgatói munkaközösségek képviselői Működtető: az Oktatási és Ifjúsági Bizottság - előterjeszti a VOÉT ügyrendjét. Szeged, 1992. szeptember 17. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási és Ifjúsági Bizottsága Moldován Judit képviselő. a bizottság elnöke Kosztolányi József képviselő, a bizottság alelnöke Galiba Ferenc képviselő Kirsch Attila szakértő Márton Zsuzsa képviselő Nagy József szakértő Révész Mihály szakértő Szalontai Balázs szakértő Szemők Árpád képviselő Tokodi Ferenc képviselő :SERMi YlANGSZERÜZLET MIM SZEGED, JÓKAI U. 7. (passage) Tel.: 62/311-792. AZ ON HANGSZERÜZLETE! A HANGSZEREK TELJES SKÁLÁJA Tisztelettel várom érdeklődését, hogy a választékot az Ön igényes szerint is alakítsam! MODEX BT. Számítástechnikai Oktató és Kiskereskedelmi Kt. alapfokú számítógép-kezelő tanfolyamok kezdők számára folyamatosan indulnak. KÖVETKEZŐ TANFOLYAM KEZDÉSI IDŐPONTJA: OKTÓBER 26. Tananyagunk 40, ill. 64 órában: DOS 5 0 operációs rendszer - segédprogram NORTON 6.0 - WORD 5.5 szövegszerkesztő - Quattro táblázatkezelő. Diákoknak, bejáróknak, munkanélkülieknek, kismamáknak 10% kezdve/mény. Részletes információk: 62/356-087. RELAXA Nyelvtanulás akár otthon, önállóan is? Relaxációs készülékeinkkel tananyagainkkal az ismeretek gyors felhalmozását biztosítjuk. Magolás helyett a felüdítő relaxálást ajánljuk. PRÓBÁLJA KI, KÉRJE DÍJTALAN TÁJÉKOZTATÓNKAT. SZEGED, DEÁK F. 23. Tel.: 62/322-717. Kedd, csütörtök: 15-19-ig, péntek: 15—18-ig. A vitaanyagról A mellékletet kitöltő közoktatási koncepció tervezet, ahogyan címünk is jelzi: vitaanyag. A szegedi önkormányzat által tervezett idei közmeghallgatás egyik vitatémája lesz, október 19-én az Ifjúsági Házban. A közmeghallgatás 17 órakor kezdődik, a résztvevők kérdéseket, javaslatokat intézhetnek többek között dr. Lippai Pál polgármesterhez, illetve a koncepciótervezetet kidolgozó Közoktatási és Ifjúsági Bizottság tagjaihoz. A közoktatási koncepció végleges formáját az önkormányzati közgyűlés e témában tartandó vitája után nyeri majd el. A tervezethez addig, a közmeghallgatáson kívül, a különböző szakmai egyeztetések folyamán is érkezhetnek módosító javaslatok, ezek (amennyiben érdemlegesek) módosító előterjesztés formájában kerülhetnek a közgyűlés elé. Akik fórumon kívül kívánnak a koncepcióra vonatkozó hozzászólásokkal élni, azok javaslataikat levélben juttathatják el a polgármesteri hivatal - a Közoktatási és Közművelődési Iroda címére. Az érdemi hozzászólások előtt lapunk is nyitott. Terveink szerint a közmeghallgatás előtt ezekből külön összeállítást jelentetünk meg. A téma addig is tovább „él" a Délmagyarországban. A szerkesztő