Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-08 / 211. szám

KEDD, 1992. SZEPT. 8. BELPOLITIKA 3 Miből lesz a tűz, avagy: A sztereotip csikk (Folytatás az 1. oldalról) rájönni, s a lehetséges elkövető gondolatmenetét követni. - Nem tudom, vehetjük e konkrét példának az augusztus 22-i ásotthalmi erdőtüzet ? - Beszélhetünk erről, annál is inkább, mivel igen nagy érték vált a lángok martalékává és iszonyatos erőfeszítést kellett tennünk a tanyák és ezáltal emberéletek védelmében. Ilyen esetekben különösen fontos, hogy megtaláljuk a tűz keletkezésének okát és amenynyiben egy mód van rá, az okozóját is. Mindezt, mivel már említettem, a tűzoltóság hatósági jogköre törvényileg megszűnt, a rendőrséggel együttműködve folytatjuk. A meghallgatások valójában a rendőrség hatáskörébe tartoznak. Azt tudom elmondani, hogy a három-négy ponton közel azonos időben keletkezett tűz és egyes helyszíni megfigyelések és meghallgatások arra utaltak: nem zárhatjuk ki a szándékosságot sem. Utóbb ezt azonban további tényezők módosították. Mindenesetre a gyújtőbombával összefüggő rémtörténeteknek, a határon túli provokációra célozgatásoknak nem adtunk túl sok hitelt. Okkal és korántsem azért, hogy bármit is elhallgassunk a nyilvánosság előtt, nyugalmunk őrzése érdekében. Mellesleg erre minden körülmények között szükség van. - Készséggel elismerem, forrófejűnek lenni a tűzoltóságnál talán a legkevésbé megengedett, de mégiscsak figyelmeztető a határ közelsége, főként a mai feszült helyzetben. - Nem is állítom, hogy minden előzmény és abszolút körültekintés mentesen elvetettük a szóban forgó eshetőséget. De ahhoz, hogy ezt egyértelmően kizárjuk, igen rövid idő elég volt. Ennek részleteibe talán ne bonyolódjunk, hogy például milyen hanghatásokkal jár egy gyújtóbomba, s mekkora provokációnak számítana, milyen nagy visszhangja lenne nemzetközi színtéren. Nyugodtan állíthatom: az első vélekedések már megmosolyogtatók voltak. Ne értse félre, hát hozzáteszem: már amennyire a tűzvizsgálónak kedve van egyáltalán mosolyogni ilyen tűzeseteknél. - Mi volt tehát a valóban használható nyom ? - Egyebek között az. hogy valamennyi tűzfészek az egyébként csak gazdasági útként használatos, de erdőn keresztül vezető dűlőút mentén található. S, hogy vannak mezőgazdasági termőterületek az erdőn túl, ahova erre vezet a legrövidebb út. Azt pedig tapasztalatWl tudjuk, hogy igen komoly veszélyforrás a dizeliizemű gépjármű, ha annak műszaki állapota elhanyagolt, ha nincs a szükséges szikrafogóval ellátva. Tessék csak megnézni, hogy a pöfögő gőzmozdonyok lejárta után a korszerű dízelmozdonyok is okoznak olykor tüzet, pedig alig feltételeznénk a máv nemtörődömségét. Mégis kigyullad olykor a vasúti töltés mentén a növényzet. - Váltsunk vissza az elsődleges nyomokra és tényszerű megfigyelésekre. Találhatnak egyáltalán esetenként százhektárnyi területet figyelembe véve és a hihetetlenül pusztító erejű lángtenger után használható nyomot ? - Valamilyen nyom, beleértve egyes esetekben a tárgyi bizonyítékot ekkor is marad. És meg is találjuk. A bizonyítás már sokkal keményebb dolog, hogy amennyiben emberi gondatlanság okozta a tüzet, személy szerint kit terhel a felelősség és a gondatlanság nem nő e túl, s lesz más a jellemző minősítés. Ez a hoszszadalmas és nagyon kemény, felelősségteljes munka. Valójában a törvény betűje szerint e feladatkör a rendőrségé. A gyakorlatban azonban természetesen együttműködünk. A szerintem előbb-utóbb felülvizsgálandó törvény, amely a tűzvizsgáló szakértői szakemberektől a hatósági jogkört elvette nem jelentheti azt, hogy mi kötelesek lennénk a tűzvizsgálat szakmai gyakorlatát elfelejteni. BECSEI PÉTER Országgyűlés - zárszámadás A piacgazdaságra való áttérés számos nem várt külső és belső nehézséggel járt. Összeomlott a keleti piac, a rubelről dollár-elszámolásra történő átállás nem várt gondokat eredményezett, a külgazdasági tevékenység vonatkozásában számos esetben cserearány-romlás következett be. A miniszter szerint tovább éltek a pénzfelélő elosztási rendszerek, és tovább hatott az állami szerepvállalás torz értelmezése is. A vártnál jobban nőtt a munkanélküliség, a termelés terén átlagosan 4, egyes területeken 10 százalékos termeléscsökkenés következett be. A pénzügyminiszter szerint 1991 szeptemberében látszott első ízben, hogy az eredetileg előirányzott 78,8 milliárd forintos költségvetési hiányt túllépik, októberben már 87 Az 1991. évi állami költségvetés végrehajtásáról Kupa Mihály pénzügyminiszter terjesztette elő a kormány törvényjavaslatát. Expozéjában hangoztatta: az 1991. évi válságjelenségekkel, váratlan eseményekkel terhes, igen nehéz esztendeje volt a magyar gazdaságnak. A kormányzat a gazdaság piacgazdaságra történő átállítását helyezte előtérbe, hangsúlyozottan kezelte az infláció csökkentését, és megpróbálta a költségvetésen keresztül történő jövedelemátcsoportosítást mérsékelni. milliárd forintos hiányt mutattak ki az összegzések. Novemberben a kormány már a költségvetés fejezetein belüli átcsoportosításokról döntött, ekkor a hiány mértéke mintegy 102 milliárd forint volt. A pénzügyminiszter megítélése szerint kormánynak az akkori jogszabályi előírások alapján nem kellett pótköltségvetést benyújtania. Az év végére kialakult hiányt részben jegybanki hitellel, részben államkötvényekkel, illetve kincstárjegyekkel finanszírozta a kormányzat. A vártnál nagyobb mértékű költségvetési hiány kialakulását a pénzügyminiszter az állami költségvetés és a társadalombiztosítási alap akkori kapcsolatára is visszavezette, részben pedig arra, hogy 1991ben indult meg az önkormányzatok önálló gazdasági tevékenysége. Megyénk és a szomszédok Kevesebb beruházás A közlekedési és hírközlési beruházásokban Csongrád és Szolnok megyék 1980-85 között „élen jártak", jelentősen az országos átlag felett voltak. 1990-re viszont már 2 százalékra csökkent szűkebb pátriánk részesedése az országos ilyen jellegű befektetésekből, fejlesztésekből, s a 90-es beruházási szint reálértékben számolva a 85-ös szintnek a fele volt csak. Az építőipari beruházásokban 1980-85 között hullámvölgy volt, majd fellendülés következett. Csongrád megye 1985-ben átélt egy általános* építőipari beruházási összeomlást, s utána nem tudott részelni az országos felfutásból: az 1990-es beruházások reálértéke csak 50 százaléka volt az egyébként is nagyon alacsonynak számító 1985-ösnek. Csongrád részesedése az országos építőipari beruházásokból a megyékben általános 3-3,5 százalékról 1,5 százalékra zuhant. A kereskedelmi szektorban jelentős beruházási, befektetési fejlődés mutatkozott országosan, nálunk és a szomszédos megyékben azonban ehhez képest hullámvölgy volt. Csongrád megye részesedése az országos kereskedelmi beruházásokban - annak ellenére, hogy 1985-90 között 33 százalékos növekedés mutatkozott - 1990-re a tizenöt évvel korábbi szint alá süllyedt. A szomszédok közül is csak Békés megye tudta növelni részesedését az ilyen profilú országos beruházásokból. A befektetések összességét vizsgálva kimutatható, hogy míg 1985 és 90 között a folyóárakon számított befektetés országosan is, a szomszédos megyékben is fellendült, addig Csongrádban visszaesett, s ez a tendencia sajnos napjainkban is folytatódik. SZABÓ MAGDOLNA KÖZÉLETI NAPLÓ Kinek az érdeke? Lassan talán arra is feleletet kapunk; kinek az érdeke a társadalmi agrárparlament szellemének, értékeinek az ápolása, ébrentartása. Jóval a nagy nyári munkák dandárja előtt öt érdekképviseleti szervezet Budapestre hívott több száz embert, akik tehetnek is valamit a mélyre süllyedt magyar élelmiszergazdaság, mezőgazdaság érdekében. Jó kezdeményezés, szép felbuzdulás volt, de mint honunkban az lenni szokott, utána nem történt semmi. Azazhogy mégis. Túl az első nagy rendezvény csillogásán, amelyhez végül majd valamennyi érdekképviselet csatlakozott, felismerve, hogy egy országos, társadalmi, pártoktól független fórum megteremtésének a lehetőségéről van szó, hasonló fórumot rendeztek Békéscsabán (Agrárkamara), majd pedig Kiskunhalason (Agrárszövetség). Mindezeken országgyűlési képviselők, pártok és érdekképviseletek vezetői, az FM illetékesei is megjelentek. Végre megmozdult az állóvíz, örvendezhetnénk. Hiszen ez olyan ügy, amely közös, országos érdekeket szolgál, segíthet az egykor jobb napokat látott ágazat talpra állításában. Ez is a célja. Csak hát addig még sok víz lefolyik a Dunán és a Tiszán. Attól tartunk, hogy hasonlóan a sok, megosztott érdekképviselethez, mesterséges felparcellázásához, ez a bimbózó kezdeményezés is léket kap(hat). Ugyanis van itt már parlamenti Agrárklub (az elitnek). Talán rövidesen megalakul a Parlament mezőgazdasági bizottsága is. Aztán meg se szeri, se száma a megyékben működő agrár- kerekasztaloknak, amelyeket az Agrárszövetség (politikai párt) szervezett leginkább. Más - de néhol ugyanazon - erőket mozgat az Agrárkamara, vagy éppenséggel a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetségének szervezete, akkor még nem szóltunk a többiekről; gazdakörök, népkörök, gazdaszövetségek, népfőiskolák, hirtelenjében fel sem sorolható valamennyi. Nem az erőszakolt egységesítést hiányoljuk, volt benne részünk elég. Legyen csak minden szervezet más és más. Ám az elfecsérlődő szellemi és anyagi energiák nem veféthetnek jóra. Ugyanis mindeddig inkább a kizárás, a kirekesztés volt a döntő motívum ezeknél a szervezeteknél, szerveződéseknél, mert mindegyike csak egyedüli boldogítóként képzelte el a magyar vidék istápolását. Miként a pártok is. Ez pedig, mint látjuk, nem megy. Nincs ma olyan politikai párt, sem annak gazdasági érdekképviselete, amelyik egyedül lenne hivatott és főleg elég erős, nagy hatékonyságú, az ezer sebből vérző magyar ugar felvirágoztatására. Gondoljuk, ezt ismerte fel az Agrárszövetség. Ugyanis a Kiskunhalason tartott fórumon (amelyik színvonalas, jól szervezett, tartalmas volt), nemcsak arról lehetett hallani, hogy ez a főleg agrár-értelmiségiekből (kezdetben) toborzódott párt miként látja, értékeli a mezőgazdaság mai helyzetét, s ítéli meg az átalakulás esélyeit, hanem példamutatóan arról is döntött, ugyanebben a megyében a legközelebbi fórumot majd a Kisgazdapárt szervezi s hívja össze. Miért? Egyszerű a magyarázat. Nem sajátíthat ki, nem is akar egy országossá szerveződő társadalmi mozgalmat Nemzeti Agrárkerekasztallá nőheti ki magát -, mert akkor az nem tölti be hivatását. Mindenképpen csorba, kisebb esélyű és kisebb hatékonyságú lesz. Pedig arra, hogy a valóban alulról jövő, a mindennapi élet és gazdálkodás tapasztalatait kendőzetlenül feltárják, az ország-jobbító törekvéseket, elképzeléseket véleményezhessék, mielőtt a torz törvényeket a nyakunkba zúdítanák, ahhoz bizony szükségeltetik ez a bizonyos társadalmi agrárparlament, vagy ha úgy tetszik, Nemzeti Agrárkerekasztal. S nem a név dominál itt, dehogyis! A vidék, az ország jövője. Sz. LUKÁCS IMRE MA A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) Szeged városi koordinációs bizottsága 16 órakor ülést tart a Csap utca 62. szám alatti párházban. KATONA GYULA, a 13as számú választókerület képviselője 16-18 óráig a Vízművek és Fürdők Vállalat székházában (Tisza Lajos krt. 88.) lakossági fogadóórát tart. BÉKÉSI ZOLTÁN, a 9-es számú választókerület képviselője lakossági fórumot tart 18 órakor a szó'regi Tömörkény István Művelődési Házban a Vaspálya-Máté-Barázda utca-Hó'sök tere-SzerbIskola-Magyar utcák által határolt terület lakóinak részvételével. NAGY BÁLINT építész és PETRI GYÖRGY költő közös bemutatkozása a Szegedi Szabadelvű Műhely rendezésében 17 órakor az OMF Oroszlán utcai kiállítótermében, 19 órakor a Virág cukrászda zöld szalonjában. HOLNAP DR. VÁNYAI ÉVA alpolgármester, a 18-as számú választókerület képviselője 14 órától 16 óráig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán (Széchenyi tér 11.) fogadóórát tart. A SZOCIALISTA PÁRT Csongrád megyei Területi Szövetsége koordinációs tanácsa 16.30 órakor tartja soros ülését Szegeden, a Tisza-parti irodaház 101-es szobájában. A tanács előkészíti a pártszervezetekben és a megyei szövetségben ősszel sorra kerülő vezetőségválasztásokat, azaz a Szegedi Kongresszus szellemében alakítja ki a párt még sikeresebb működésének szervezeti, személyi feltételeit. AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKA TANFOLYAM témája: ismétlés, a számítógépismerek alapjai. Előadás 17 órakor, az MDF székházban (Római krt. 31.). Az otthonról szóló legutóbbi rovatunkban említett konyhai munkalapot nézzük most kicsit részletesebben. Már Magyarországon is többféle színben és formában lehet kapni laminált munkalapot, ami jól illeszkdik a meglévő berendezéshez. Azt tanácsoljuk, a választásnál az legyen az első szempont a hőés karcállóság legyen. A folyamatos konyhai igénybevételnek legjobban a gránit áll ellent. A drágább megoldás, amikor a munkalap teljes egésze gránitból van, nem feltétlenül követendő. A laminált lapot is elláthatjuk gránitlap borítással. A mázas kerámia (csempe) borítást egyáltalán nem javasoljuk, mert ez már egészen kis igénybevételtől is megsérül, lepattogzik, esetleg el is törik. A márványlapot esztétikussága ellenére azért nem javasoljuk, mert nem karcálló és természetes anyag lévén a különböző nedveket magába szívja, azok pedig nehezen vagy egyáltalán nem távolíthatók el. A kereskedelmi forgalomban kaphátó, művi úton Sorok az otthonról Munkalap és vízvető előállított gránitlapok jobban ellenállnak a karcolódásnak és más igénybevételnek, mint az eredeti, s annak mindössze 1015 százalékába kerülnek. A munkalaphoz szervesen csatlakozó rész a vízvető. Ennek az a funkciója, hogy a munkalap és a fal közé ne engedje a vizet becsorogni. Ha mégis víz kerül a bútor és a fal közé, a forgácslap elkezd duzzadni, majd deformálódik, visszafordíthatatlan folyamatban teljesen tönkre megy. Érdemes inkább több figyelmet fordítani erre az apróságnak tűnő dologra és megelőzni a bajt. A vfzvető egy műanyag vagy kerámia csík. amit a fal és a munkalap között kell rögzíteni, 2-5 centiméter magasságban, ragasztással. Gyakran burkolják be a felső és az alsó szekrény közötti falfelületet ugyanazzal az anyaggal. így az vízvetőként is funkcionál. Esztétikai szempontból tanácsos a munkalappal azonos színű és mintájú vízvetőt választani. A következő rovatunkban mégegyszer visszatérünk majd a konyha berendezésére. Addig is várjuk kérdéseiket írásban vagy személyesen a BeckerBayer boltjaiban, ahol az érdeklődők részletes szaktanácsot kaphatnak. Szintén a Becker-Bayer boltokba kell eljuttatni - Szegeden a Mars téren az M pavilonba - a nyereményjátékunk kérdésére adott válaszukat. E heti kérdésünk: 3. Milyen széket használjunk a konyhában? a. Támla nélkülit. b. Magasított bárszéket. c. A munkalap méretéhez igazodó támlás széket. Próbálkozzék! Az első sorsoláson (szeptemder 29-én) azok vesznek részt, akik az első öt kérdésből háromra jól válaszoltak. (Válaszait egyszerre is eljuttathatja a boltba a lapból kivágott, bekeretezett kérdést névvel, címmel ellátva.)