Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-08 / 211. szám

4 GAZDASÁG DÉLMAGYARORSZÁG -KEDD, 1992. SZEPT. 8. Felszámolás közben Parlag lesz-e Deszkböl? - Amint jobban felmértem a szövetkezet helyzetét, meg kellett állapítanom, korántsem olyan végletes a helyzet, mint másutt. A kötelezettségek a vagyon negyed részét teszik ki. Ez az arány abban erősít meg, hogy az OKHB január 20-i indítványa elhamarkodott lépés volt. Az ő követelésük egyébként kamattal együtt 20 millió forintra rúg. Ezzel a téesz számára megszűnt az öncsőddel való rendezés lehetősége. - Ön és csapata mégis munkához látott. Milyen intézkedéseket hozott? - Az alapvető működés feltételeinek megteremtését tekintettem leglényegesebb feladatomnak. Ez a betakarítás maradéktalan elvégzését, az értékesítés hatékonyabbá tételét és kiszélesítését foglalja magába. Az ebből a szempontból felesleges eszközök és termények eladásán túl a gazdaságtalan tevékenységek leépítésére összpontosítottam. - No hiszen, a mezőgazdaságban jóformán mindenre ráillik e minősítés. - A felszámolás alatt semmiféle termelési ciklust nem indítottunk. - Magyarul, nem szántanak, s nem vetnek az ősszel. Szerepe szerint a hitelezők pénzét kell minél hamarabb és minél teljesebb körűen összeszedni. Ezzel hogy halad? - A kalászosokat eladtuk, a borsó, a siló és a lucerna értékesítése van soron. A veszteség felgyülemlésében jelentős szerepet játszó szarvasmarha telepen már csak 48 tehén van a közel 400-as állományból. A telep iránt is érdeklődik egy vállalkozó. Ha ezt az üzletet sikerül nyélbe ütni, s a napokban eredménnyel járnak a tárgyalások az öntözőberendezések lízingjének rendezésére, akkor együtt a pénz. Egyezség jöhet létre, s pár hónapon belül visszafordítható a felszámolási eljárás. Akkor a szövetkezetből esetleg létrejöA kalászosok termése elkelt A kereslethiány, a felhasznált anyagok drágulása és az aszály miatt a mezőgazdaság tartalékai rohamléptekben számolódnak föl. E bizonytalan helyzetben a tulajdonviszonyok változása sem kapja meg a kellő impulzusokat. A deszki Maros Tsz első kárpótlási földárverése is ezt az érzést erősítette bennem. Nem akadt egyetlen ember sem, aki ringbe szállt volna. Magyarázatként hallottam, kevés még a kézben lévő jegy. Akkor sem igaz, hogy senki sem rendelkezik vele. Pedig Deszken igencsak kényszerpályára állt az eddigi termelő típusú szövetkezeti modell működése. Épp most számolják föl a gazdaságot. Az eljárás a megyei bíróság végzése alapján május 14-én kezdődött, a kijelölt Délprodukt Kft. közreműködésével. Sáfrány Mihály felszámolási biztos véleményét kértem az ügyről. vő új szervezetnek is maradhat az induláshoz valamennyi forgóalap. - Az eladások eddigi tapasztalatai? - Az árak szakértői értékelésen alapulnak. Vannak objektumok, - ilyen például a baromfitelep - melyek a könyvszerinti értéken sem kellenek. Más ingatlanok annak 2-2,5szereséért is forgalomképesek. A meghirdetett gépárverések alig váltottak ki érdeklődést. Azt is be kell kalkulálni, hogy itt csak készpénzért lehet vásárolni. - Ahogy szedi össze a lábát a gazdaság, egyre kevesebb embernek akad_ itt munkája. Az ő sorsuk? - Májusban közel 150-en dolgoztak itt, most a harmadánál tart a létszám, de ez egészen a vagyonmegóváshoz szükséges pár főre fog zsugorodni. A felmondás és végkielégítés szabályai ebben az esetben is érvényesek. Dömötör György elnök mozgástere ebben a helyzetben igen szűkreszabott, de véleménye azért lehet arról, hogy a közel 4 ezer hektáros összterület parlaggá válik-e. - Igaz, van esély a hitelezői egyezségre, de óriási a veszély. Az őszi talajművelés idejéből mindenképp kifutunk. Ezen a talajon a tavaszi szántás értéke minimális. Ha tudunk is vetni tavasszal, nem számíthatunk normális hozamokra. A légutóbbi közgyűlésen arra biztattam az embereket, hogy vegyék ki a tagi részarányokat, és a földnélkülieknek járó 20-30 aranykoronát. Ha a maguk erejéből nem kezdenek, Deszken megáll az élet. A kárpótlásra kijelölt terület igen jelentős, 2200 hektár. Jó lenne, ha minél nagyobb része, mielőbb gazdára találna. Az első árverési kísérlet kudarca emiatt is aggaszt. A jövőről más keretekben gondolkodni egyelőre képtelenség. A felszámolás miatt a kiválási szándék bejelentése is felfüggesztődött, azt is ezután tudjuk meg, hogy mi és mennyi maradt a vagyonból. Az újraszerveződés esélyéről még kevés fogalmunk lehet. TÓTH SZELES ISTVÁN Átalakulási kísérlet Szentesen Nem nevezik fekete báránynak A szentesi Felszabadulás, nyakig benne a szövetkezeti átalakulásban, újra egy sajátos megoldással próbálkozik. Hogy miben különbözik a 262 téesztag útkeresése másokétól, azt Szarvas Pál mondja el: - A többi téesznél az történik, hogy a maradók elkészítik az új törvény szerinti alapszabályt, a szövetkezet átalakul a tulajdonosok szövetkezetévé, de a belső hierarchia szinte érintetlen marad. A mi átalakulásunk abban különbözik alapvetően,. hogy elfogadtuk a részleges kiválás intézményét, azzal, hogy az önállósulok megtarthatják szövetkezeti tagságukat. Úgy tudom, erre a megoldásra nincs példa a környéken. A másik lényeges különbség, hogy - mivel a csoportos kiválást nemcsak mi. hanem a kormányszervek is támogatják anyagilag — ösztönözzük a korábbi önelszámoló egységek új vállalkozásokká alakulását. - Hogy néz ki a gyakorlatban egy önelszámoló egység úgynevezett csoportos kiválása ? - Például a gyümölcsös csak abban az esetben válhat ki, ha kivásárolja a szövetkezeti vagyon egy részét, akkorát, amennyi nélkülözhetetlen a tevékenységéhez. Ez a leendő vagyon 30-50 százalékát teszi ki. A többit - esetünkben egy üvegháznyi területet - pedig a téesz bérbeadja neki. A kiválás mellett döntő csoport mind e közben önálló társasággá, kft.vé, kisszövetkezetté alakul át, majd megpályázza a kormány FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN Szarvas Pál A szentesi Felszabadulás Tsz mindig is kilógott a szövetkezetek sorából. A megyében szinte egyedülálló inödon vezette be 18 évvel ezelőtt az ágazatok, területek önelszámoláson alapuló gazdálkodását. Majd 1981-ben országos port vert fól a Liska-féle modell gyakorlatba való átültetése, a csirketelep, a gépek vállalkozásba adása. A múlt rendszerben Szarvas Pál téeszelnök - némi túlzással persze - többet ült raporton a különböző pártbizottságok és minisztériumok irodáiban, mint a sajátjában. reorganizációs hitelét. Voltaképpen ebből a pénzből vásárolja ki a szövetkezeti vagyonrészét. (Ezeket az összegeket a téesz arra fordítja, hogy visszafizeti hiteleit, s megszabadul az óriási kamatterhektől). Az új egységek vagyonát növeli még, hogy a tagok beviszik saját üzletrészeiket is a társaságba. - Hogy maradhatnak a kiválók egyben szövetkezeti tagok is? - Egyszerűen úgy, hogy kérik. Ennek pedig az az alapja, hogy a szövetkezet nem esik darabjaira, hanem átalakul új típusúvá. Teheti, hiszen marad vagyona, a tehenészet és a gépműhely példái egyáltalán nincs olyan helyzetben, hogy kiválhasson, a többi pedig csak a legszükségesebb vagyontárgyakat vásárolja ki. Ezekért a téesz bérleti díjat kap, amiből osztalékot képez, és kifizeti a tagoknak, vagyis a tulajdonosoknak. Azoknak is, akik kiváltak, de meg kívánják őrizni szövetkezeti tagságukat. - Hány csoport válik ki a Felszabadulásból ? - Egy éve jött létre az Alma és a Kiskondás Kft., a gyümölcsösre és a sertéságazatra építve, ők egészen biztosan ezt a megoldást választják. Rajtuk kívül önálló társaság alakul a növénytermesztésre, az építőiparra, a kertészetre és a halászatra. A juhászatot családi vállalkozásban, mezőgazdasági kistermelőként viszik tovább. Elképzelhető, hogy a központban dolgozók is társaságot alapítanak, s szolgáltatnak a többinek. Végighallgatva Szarvas Pált. rögtön az merült föl bennem, lehetnek akármilyen „felvilágosultak" a Felszabadulás téesztagjai, bizonyára nem ugrottak elnökük nyakába, amikor először hallottak a koncepcióról. Nos, jól sejtettem. Nem telik el munkanap a kiválásokkal kapcsolatos megbeszélések nélkül. Az augusztus 14-i közgyűlés meghosszabbította a kiválások bejelentésének határidejét. De most már minden remény megvan arra, hogy a szeptemberi közgyűlésen rábólintsanak az önállósuló csoportok vagyonrészére. * FEKETE KLÁRA Csökken a kibocsátott káros anyag Fém a fémen Voltak, akik az egekbe magasztalták. és voltak, akik a sárba rántották. Ezúttal nem magasröptű eszméről van szó, hanem egy nagyon is hétköznapi dologról, egy fémkezelő szerről. Annak idején ugyanis az elsők olyasmiket ígértek, aminek a teljesítéséhez minimum csodatévő képességre lett volna szükség. Aztán - ahogy az nálunk lenni szokott - elcsendesedtek a harcias véleménynyilvánítók, s maradt a porondon a Slider 2000 fémkezelő szer, koncentrátum. Érdemes tisztázni, miért fémkezelő, és miért nem olajadalék ez az anyag. Elsősorban azért, mert nem a kenőanyag tulajdonságait változtatja, vagy javítja, hanem tulajdonképpen a fémét - amin súrlódik a másik fém. Három kulcsszó mikroszemcsés, aktivált, PTFE - ezek összegzik a Slider 2000 fontos tulajdonságait. Kezdjük hátulról: a PTFE egy rendkívül alacsony súrlódású, semleges tulajdonságú, különleges műgyanta. Az aktiváltság azt jelenti, hogy az anyag pozitív töltésű, tehát nem tapad egymáshoz, csak a fémfelülethez. Mikroszemcsés: ez az egyenletes felrakodást könnyíti meg. A nagyon jó súrlódású anyag egyenletes felrakodása a fémfelületre pedig azt eredményezi, hogy ott kisebb ellenállást kell leküzdeni a másik súrlódó fémnek, amikor az olajfilmen siklik. A belsőégésű motorokban van jócskán ilyan felület - gondoljunk csak a henger-dugattyú kapcsolatára. Aztán az egész bonyolult fogaskerék-rendszer, amit mi sebességváltónak hívunk, megintcsak fém a fémen rendszer alapján működik. Mégis, mi indokolja mindezek mellett, hogy ismét elő térbe kerül a Slider 2000? El sősorban az a tény, hogy olcsóbb lett. Sajnos nem a koncentrátum ára változott dras/ tikusan lefelé, hanem az üzem anyagé - felfelé. Ma már egy hosszú-hosszú ideig ható kezelés bizony alig egy tank benzin árába kerül. Az eredmény pedig egyértelmű: ha kisebb ellenállást kell leküzdeni a működő motornak önmagában kevesebb az üzemanyag-fogyasztás is. Aztán drágult a javítás is és a Slider 2000 tulajdonképpen hibamegelőző szernek is nevezhető. Végül pedig érdemes elgondolkodni azon a tényen is, hogy a Slider 2000rel való kezelés után jelentősen csökken a károsanyag kibocsátás - s ez a mai zöldkártyás világban nem megvetendő tulajdonság. Faxolunk Faxolunk, telefaxolunk és azt gondolhatjuk, hogy micsoda új találmányt adott kezünkbe a műszaki-tudományos haladás. Hát a mai fogalmak szerinti új és kivitelezett megoldás sem új, mert az első síkágyazású távmásolót a Rank Xerox cég álmodta meg, és a következő évben, 1972-ben vitte piacra. Ellentétben a régebbi képtávírással, a síkágyazású képtovábbító rendszernél a másolandó mintát soronként egy dióda sorozatra vetítik, és azt elektronikusan letapogatják. Az így nyert jeleket telefonon továbbítják, és a vevőben egy elektródafésűn veszik, amely aztán a képi információt felírja a papírlapra. Ez a lényeg !#Az eljárás további lépései megegyeznek a normál papírral dolgozó xerox-gépekével, amelyeket 1937 óta ismer a világ. A távmásolás esetében is, mint annyi más területen, az ügyes feltalálók és alkalmazók dolgozhatnak a legkülönbözőbb színezőporokkal. Ennyit az újról, röviden, de az ősfaxot és elemeit a franciák már a múlt században kitalálták, ugyanis a Caselli-készülék a feladó írásának igazi másolatát továbbította, írást, rajzot, kottát, s ezekben R. Vilregin is részt vett. Nálunk, a jó öreg és terhes Közép-Európában a faxok a nyolcvanas években jelentek meg, bár a műszaki-tudományos haladás eme csodája jóval előbbi. A fax ősét egy papfizikus, Giovanni Caselli fizikaprofesszor találta ki, 1865-re, egy francia tudóstársával együtt. Készülékükkel 1866-ban - az első nagy vizsga - Lyon és Marseille között közel 5000 faxot továbbítottak. Azután a nagy ötlet feledésbe merült. A mai megoldás persze alig hasonlít az ősi mintára. A korabeli megoldás az akkori tudománynak és technikának volt - mai szemmel ítélve - nehézkes megoldása, egyes alkatrészei nehéz öntöttvasból építve. A távszinkronizálás volt akkor a legnehezebb kérdés. A távirdákban ekkor ónlemezekkel dolgoztak. Egy adott inga, a kerekek és az emelők áttételével mozgásba hozta a papíron a platinatollat, amely egymást követő, párhuzamos vonalakat húzott rajta, és milliméterenként hármat. Vagyis „olvasta" az üzenetet, mint a mai fax. Aszerint, hogy a vezetőcsúcs tintával vagy az ónlemezzel érintkezett, különbözőképpen hatott az elektromos távíróra, és így adta át a vevőkészüléknek a jeleket. A vevőkészülék vaslemezét lúgos oldatba mártott vegypapírral látták el, és amikor a vezetője megkapta az első jelet az adókészülékről, azzal szinte párhuzamosan, az oldatot bontva, kis vonalakat kezdett húzni a vonalra. Az ősfaxok aránylag sok pénzbe kerültek. Centiméterenként számolták ki a tarifát, és így az apró betűs feladatok jártak jól. Viszont ma egy fax Párizsból Lyonba nem kerül többe 1.5-2,2 franknál. (És itthon?) Az elmúlt 125-130 év alatti műszaki-tudományos haladás eredményeként azt kell mondanunk, hogy ez az üzenetközvetítés egyik legolcsóbb, és „kézzel fogható" eredményt is ad a papír síkján. Ez a távmásolás dióhéjban foglalt rövid históriája, amelyet most a hollandok fejlesztenek további irammal, főleg Philipsiából, Eindhovenből. További haladást a jelen faxolóinak! BÁTYAI JENŐ