Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-04 / 208. szám

PÉNTEK, 1992. AUG. 4. Kinek hasznos a közhasznú? Önkormányzat — munkanélküliség BELPOLITIKA 3 - Valóban megoldás a köz­hasznú munka? - kérdeztük Tühegyi József alpolgármes­tertől. - Nem hiszem, hogy meg­oldást jelentene az állás nél­küliek közmunkára fogása. Az úgynevezett közhasznú munka előnyös lehet a munkaadónak abból a szempontból, hogy csak a munkabér 30 százalékát kell neki fizetnie, ha a mun­kaügyi központban nyilván­tartott munkanélkülit vesz fel. De tudvalevő, hogy a munka­nélküliek nagy része szakkép­zetlen, ráadásul nagy fluktuá­cióval is számolnia kell a mun­kaadónak, mert a közmunkás természetesen azonnal elmegy, ha megfelelő állásajánlatot kap. A mai piaci viszonyok kö­zött, amikor kulcskérdés a ha­tékonyság, senki nem alkalmaz szívesen ilyen munkaerőt. -És az önkormányzati vál­lalatok? - A Városgazdálkodási Vál­lalat az, amelyik közhasznú munkásokat alkalmaz közte­rületrendezésre, jelenleg 26-ot. De az önkományzattól is éppen azt várják, hogy hatékonyan működtesse az egyébként még mindig túlméretezett válla­latait. - Vannak városok, ahol a polgármesteri hivatal foglal­koztat közhasznú munkásokat. Úgy tudom, Szegeden is van­nak betöltetlen önkormányzati állások. - Annak ellenére, hogy a hi­vatal és a munkaügyi központ között jó az együttműködés, nem került sor közhasznú munkások felvételére. Ennek egyik oka az, hogy a polgár­mesteri hivatal fizetései nem versenyképesek, a gazdasági társaságok „lefölözik" a mun­kaerőpiacot. Ugyanakkor tény, hogy könnyebben találni meg­felelő szaktudású embert a pia­con. A közmunkák megitélésénél egyébként a munkanélküliek szempontjait, személyiségi jogait is figyelembe kell venni, és azt a tényt, hogy legtöbbjük nem saját hibájából veszítette el állását. - Mit tehet az önkormányzat a munkanélküliség csökkentése érdekében? - Az önkormányzatnak nem lehet feladata a közvetlen mun­kahelyteremtés. Úgy léphetünk fel a leghatékonyabban a mun­kanélküliséggel szemben, hogy különféle módokon segítjük a munkahelyteremtő kezdemé­nyezéseket. A vállakózások tá­mogatása érdekében például most folynak a tárgyalások egy hitelszövetkezet létrehozásáról, amely a bankoknál nagyobb rizikófaktorral adna ki kisebb összegű hiteleket a vállalko­zóknak. Vagyis ahol az önkor­mányzatnak tennivalója van, az a gazdasági szféra. KECZER SZDSZ-lépés: Kampány vagy pártprogram? A következő lépés címmel szervez hétvégi előadássorozatot Szegeden az SZDSZ Liberális Koalíciója és a Szegedi Szabadelvű Műhely. Az űjszegedi Talent Center (Fürj utca) ad otthont a szabad demokrata parlamenti képviselők, az SZDSZ különböző platformjaihoz tartozó tagok" és az liberális gondolatokra kíváncsi érdeklődők találkozójának. Az SZDSZ folyamatos prog­ramépttésének egyik állomása a szombaton 10 órától vasár­nap délutánig tartó, különböző témákat fölvető előadásso­rozat. Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ országos tanácsa elnökének megnyitója után ­többek között - Wekler Fe­renc, Dornbach Alajos, Hack Péter, Kóródi Mária vázolja föl, mi „a következő lépés" az Országgyűlésben, a jogalkotás területén, az önkormányza­tokban, majd Konrád György a Közép-Európában, Haraszti Miklós a médiában, (vasárnap) Bauer Tamás a költségvetés­ben, Eörsi Mátyás a privatizá­cióban szükséges „következő lépés"-ről szól. Az elhang­zottakat Pető Iván összegzi. * Talán nem árt pontosítani: a Konzen'attv Unió és a Szabad­elvű Kör alkotja a szabad de­mokrata parlamenti képviselők egyik csoportosulását, a Libe­rális Koalíciót, melyet támogat az SZDSZ tagjaiból tavaly alakult Szegedi Szabadelvű Műhely is. A szegedi csoporto­sulás már több rendezvényével is fölhívta magára a figyelmet (például az abortuszról, az oktatási törvény tervezetéről szervezett vitaest). A poli­tizálási technikák elsajátítását kívánják segíteni azzal, hogy vitaestjeiken vendégeik pél­dául a törvényelőkészítés fo­lyamatáról is adnak informá­ciókat. - Csak a Liberális Koalíció vagy az SzDSZ egészének programja formálódik? - kér­deztük Rozsnyai Bálinttól, a Szegedi Szabadelvű Műhely szóvivőjétől. - A parlamenti frakció meg­határozó alakjai tartanak elő­adást Szegeden. A Liberális Koalíció és az azon belüli platformok véleményét fogal­mazzák meg, de ez olyan sú­lyú, hogy a párt egészének ál­láspontját is alapvetően meg­határozza. - A párton belüli ellentétek sarkosabb megfogalmazására, azaz a novemberben esedékes elnökválasztás előjátékára vagy az ellentétes nézetek kö­zelítésére, az SZDSZ egységé­nek demonstrálására számítha­tunk? - Nem lenne szerencsés, ha most az SZDSZ befelé fordul­na és önmagával, így például az elnökjelöléssel foglalkozna. A politikai uborkaszezonnak mondott nyár ugyanis olyan történéseket hozott, melyek egyértelművé teszik: az or­szágban instabilabbá vált a politikai helyzet. Az ebből való kiút liberális alternatívájának, a választásokig még hátralevő időszak SZDSZ-es „következő lépéseinek" megfogalmazását várjuk a szegedi találkozótól. ÚJSZÁSZI Rázuhant a társadalom A munkanélküliségből adó­dó feszültségek csökkenté­sének lehetőségeiről kezdődött csütörtökön nemzetközi ta­nácskozás Gödöllőn a Mun­kaügyi Minisztérium, Az em­beri források fejlesztése Ala­pítvány és más intézmények szervezésében. A résztvevők elmondták: a társadalomra az elmúlt két esztendőben zuhant rá az a nagy pénzügyi és fizi­kai teher, amely együtt jár a tö­meges elbocsátásokkal, a min­dennapos megélhetési gondok­kal. A vállalatoknak, a szak­szervezeteknek, a családoknak e helyzetben új stratégiát kell kialakítani, hogyan kezelje e problémákat, illetve hogyan védekezzen ellene. Megvámolt bizalom Az Automobil Gmk-nak a hazai kereslet beszűkülése mi­att egyre inkább létfontosság­gúak a külföldi kapcsolataik. Akitől a levél faxmásolatát kapták, az a német cég melyen keresztül autós- és műszaki aerosoljaik szaúdi exportját bo­nyolítják, s alapanyagot is sze­reznek be tőlük. A megbízott stuttgarti szállítmányozó cég, az LSU által „Aktuális infor­máció a jelenlegi magyaror­szági vámhelyzetről" címmel feladott levél kivonatos, tartal­mi fordításban a következő­képp fest: „ Az új vámtörvények hatá­sára a magyar piacra való be­jutás lehetősége drasztikusan megkeményedett. Az import gyakorlatilag megbénult. Ha a vevő megkapja az engedélyt az importra, a vámszámlát 15 na­pon belül ki kell fizetnie. Az új rendelkezések a visszaélések kizárását szolgálják. A vámha­tósággal lehet tárgyalni a kés­leltetett fizetésről, de ezt csak nagyritkán, az igen jó pénzügyi helyzetben lévő cégek kaphat­ják. Javasoljuk, hogy az áru­szállítás előtt minden esetben konzultáljon a magyar partner­rel, hogy képes-e az áru foga­dására. A magyarországi vámfizetések megszigorítását a csillagászati méretű tartozásokkal indokolták. Később hallani lehetett olyan nyilatkozatokat, hogy az akkori kimutatás túlzott volt, s a számításba is hiba csúszott. A rendelkezések maradtak, s ezzel együtt a tartozások csökkenéséről szóló optimista híradások is rendszeressé váltak. Csak nehogy kiderüljön, hogy mostmár átvitt értelemben is hiba csúszott a számításba. Erről a napokban kaptam egy figyelemfelkeltő információt. A külkereskedelmünkben legjelentősebb Németországban cégek százai kaphattak az itt közölthöz hasonló tartalmú levelet. A magyar állam ezen intéz­kedései a német cégeknek hatalmas tárolási és helyprob­lémákat jelentenek a vámraktá­rakban, amely a szállításokban jelentős késedelmet okoz. Bízzunk a jövőben, hogy a ma­gyar gazdaságban hamarosan újra normális viszonyok fognak kialakulni." Az udvarias befejezés el­lenére nem csekély veszélyt je­lent, ha az érintett külföldi óv­intézkedéseket ajánf partneri körének. Simkó Ferenc, a gmk vezetője a szemem láttára fo­galmazta azt a levelet, amely­ben, üzletfelét megnyugtatja: vállalja, hogy átverekedi magát a vámrendelkezések útvesz­tőin. A 10 éves kapcsolatuk ta­lán ad elég alapot ahhoz, hogy higgyenek neki. Ahol még ki­alakulatlanabbak ezek a szálak, nem biztos hogy a külföldi bajlódni fog efféle kimagya­rázkodásokkal. Egyszerűen más, átláthatóbb irányba keresi az együttműködést. Az üzlet más országokban is nyélbe üt­hető, ahol netán a biztonságos beszállítás háttere is adott. Va­lahogy'(gy gondolkodhatnak ók. Nálunk is érdemes lenne az illetékeseknek elgondolkodni erről. Talán még a nem azon­nal fizetett vámnál is rosszabb, ha nincs mit vámolni. A biza­lommal se lehet ezt túl sokszor megcsinálni. TÓTH SZELES ISTVÁN FOTÓ: ENYEDI ZOLTÁN KÖZÉLETI NAPLÓ Megyénk és a szomszédok • • Ügynököt keresünk Szeptember 7 .-október 15. közötti időszakra gépkocsi­val rendelkező, jó megjelenésű, legalább érettségizett ügy­nököket keresünk egy sajtótermék bejáratására. Jelent­kezni: a 13-710-es telefonszámon. Hosszabb együttműkö­dés is elképzelhető. MA DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő fogadó­órát tart 8-12 óráig Csong­rádon, 14—15-ig Felgyőn, 16-17 óráig Bokroson, a város- illetve községházán. DR. SALLAI MIKLÓS, a részönkormányzat vezető he­lyettese 16 órától fogadóórát tart a tápéi községházán. BÉKÉSI ZOLTÁN, a 9-es számú választókerület képvi­selője lakossági fórumot tart 18 órakor a szőregi Tömör­kény István Művelődési Ház­ban a Makai út-Maros-to­rok-Szív-Temesvári-Nefelej cs-Törökkanizsai utcák által határolt terület lakóinak részvételével. AZ MDF SZÉKHÁZBAN (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi ta­nácsadást tart. HOLNAP A KÖVETKEZŐ LÉPÉS címmel kétnapos találkozót szervez az SZDSZ Liberális Koalíciója (a Konzervatív Unió és a Szabadelvű Kör), valamint a koalíciót támoga­tó Szegedi Szabadelvű Mű­hely a Talent Centerben (Új­szeged, Fürj u. 92/B.) Meg­nyitó délelőtt 10 órakor. A KDNP Szeged Városi Szervezete rendezésében prof. dr. TŐKÉS ISTVÁN 18 órakor Erdély ma és holnap címmel előadást tart a párt Eszperantó utcai székházá­ban. DR. EKE KÁROLY or­szággyűlési képviselő fogadó­órát tart 10-12 óráig Kiste­leken, 13-14-ig Csengelén, 15-16 óráig Pusztaszeren a város-, illetve községházán. * A SZOCIALISTA PÁRT tájékoztatja tagjait, szimpa­tizánsait és a vele kapcso­latban lévő szervezeteket, cé­geket, hogy telefonszámaik az alábbiak szerint változtak: MSZP Szegedi Elnöksége: 14-235, Megyei Szövetség: 14-250. Fax: 14-402, gazda­sági iroda: 51-868. * A FIDESZ jelöltje Tápén dr. Szilárd András. A Fidesz Szegedi Szervezete a szep­tember 27-i időközi önkor­mányzati választáson dr. Szi­lárd András körzeti orvost indftja. A fiatal orvos eddig távoltartotta magát az aktív politizálástól, a Fidesz stflusa azonban korábban is szimpa­tikus volt számára. Megvá­lasztása esetén a Szegedi Közgyűlés Fidesz-es képvise­lői között foglal majd helyet. Ellenkező tendenciák A délalföldi régió helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről számos felmérés készül mostanában. A szakemberek elemzései, következtetései természetesen tartalmaznak sok, közérdeklődésre számot tartó adatot is. A következőkben ezekben tallózunk, közülük kínálunk információkat olvasóinknak Csongrád és a szomszédos megyék jobb megismeréséhez. A beruházások, befektetések alakulása fontos mutatója egy­egy térség fejlődésének vagy lemaradásának. Csongrád me­gyében az utóbbi két-három évben sajnos a lemaradásnak. Míg 1980 és 85 között me­gyénk tartotta a korábbi évek fejlődési ütemét - akkor is, mi­kor a szomszédok, Bács-Kis­kun, Békés és Szolnok megye hullámvölgybe kerültek - az 1985-90 közötti időszakban már visszaestek nálunk a folyó áron számított befektetések ( a régió más megyéiben ugyanak­kor fellendültek). A teljes ipari befektetés reálértéke Magyar­országon 1990-ben az öt»évvel korábbi beruházásoknak kb. 70 százaléka volt, Csongrád me­gyében pedig csak mintegy 50 százalék. Az 1990. évi Csongrád me­gyei beruházások 60 százaléka az iparban és a mezőgazdaság­ban történt. Az ipari befekteté­sek szűkebb pátriánkban éppen az ellenkezőjét mutatják az or­szágos tendenciának és a szom­szédos megyék beruházásainak: nálunk az ipari beruházás az 1980-as években felülmúlta az országost, de 1990-re vissza­esett, az 1985 évinek reálér­tékben csak kb. fele volt a 90-es. A mezőgazdasági beruhá­zások Csongrád megyében nem tartottak lépést az utóbbi időben az országos haladással. A valódi beruházás itt 1985­90-ben az országos 39 száza­lékhoz képest csökkent 44 szá­zalékkal. Ez hasonlít a Bács­Kiskun és Szolnok megyei fo­lyamatokhoz, de rosszabb, mint a békési helyzet, ahol a csökke­nés nem érte el a 20 százalékot. A visszeesési tendencia saj­nos más ágazatokban is érzé­kelhető szűkebb pátriánkban: a közlekedés és a hírközlés te­rületén éppúgy 50 százalékos, mint az építőiparban. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents