Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-04 / 208. szám

4 MINDENFELŐL DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1992. SZEPT. 4. Takarékos új szelek? Kommentálja mindenki saját politikai meggyőződése szerint a tényt: augusztus 20-án - a rendszerváltás pillanatához kötődő hagyományt folytatva - az ópusztaszeri emlékparkban a parlamenti pártok közül az MSZP, az MDF, a KDNP és a Független Kisgazda és Polgári Párt Torgyán vezette szárnya állított sátrat, ahol pártvezetők, országgyűlési cs önkormányzati képviselők találkoztak a párthívekkel, s az ellendrukkerekkel. Az SZDSZ és a Fidesz nem hódolt a sátorállítás hagyományának, távol maradt. Francia nyelvű konferencia Szegeden A „kényelmes" kultúra átkai FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A Nizzából érkezett André Nouschi professzor megnyitó előadását tarja a A jelenlegi hatulmi struktú­rán kívülről viszont akadt egy aktív vállalkozó: az Agrárszö­vetség mezőgazdasági termék­bemutatóval is csábította a hőségtől szenvedő ünneplőket, s „magas szinten" képviseltette magát, a párt országos és megyei elnöke, az országos vá­lasztmány egyik tagja beszél­getett az érdeklődőkkel. La­punk Nagy-Huszein Tibort, az Agrárszövetség elnökét kér­dezte. - Bihari Mihály politológus szerint a jelenlegi parlamenti pártokon kívül az Agrárszövet­ségnek, s a Nemzeti Demokrata Szövetségnek van legnagyobb esélye arra. hogy a két év múl­va esedékes választások után képviselőket küldhessen az Országházba. E feltételezés magyarázata, hogy a parla­menti pártok magukra hagyták a falul, nem tudnak megoldást a mezőgazdasággal foglalkozó népesség gondjaira. Az Agrár­szövetség viszont szakszerű és megalapozott javaslatokkal áll elő. - Az az érzésem, ha semmit sem teszünk, akkor is esélyünk van a Parlamentbe jutni, s ott jelentős tényezőként megjelenni. - Ez aztán önbizalom! Ölbe tett kézzel hogyan lehet a Parlamentbe jutni? iutni? - A jelenlegi politika súlyos hibái miatt egyre nőnek esé­lyeink. Mi nem csak parla­menti párttá, hanem kormány­zati tényezővé akarunk válni. A mára fölgyülemlett csődhal­mazt nehéz rendbehozni. Erre csak és kizárólag azok képe­sek, akik nem azzal törődnek, kinek milyen egyéni, vagy ideológiai érdeke fűződik ehhez vagy ahhoz a döntéshez, hanem akik vállalják, végre azzal foglalkoznak: mit és hogyan kell tenni az ország boldogulásáért. - Az egyik ópusztaszeri sátorban hallottam, hogy a közeljövőben várható az Ag­rárszövetség és az MSZP együttműködése, közös fellé­pése. - Ez ma nem időszerű. Az Agrárszövetség már többször hangsúlyozta: nem ideológiai, hanem pragmatikus politikai párt. A legfontosabbnak mi azt tartjuk, hogy választ adjunk a kérdésre: mit és hogyan kell csinálni. Minden olyan politi­kai tényezővel készek vagyunk az együttműködésre, mely a fenti kérdésekre olyan választ ad, melyet az Agrárszövetség elfogadhatónak tart. ÚJSZÁSZI Távol van? Ez a szó a mo­dern Európában elveszítette egykori értelmét: nemcsak fizikailag jut el könnyebben a Kjjzép-Európától viszonylag messzebb esó vidékekre a kor embere, hanem a szociális és kulturális hatások is hamarabb érkeznek meg hozzá. Három, kultúráját tekintve teljesen különböző régió eme hatásairól kezdődött tudományos kollok­vium tegnap a Szegedi Aka­démiai Bizottság székházában: Magyarország (Közép-Euró­pa), a Maghreb-országok (Észak-Afrika) és a francia mediterrán vidék 19.-20-szá­zadi történelméből kiindulva neves történészek értekeznek az európai kulturális összefo­nódások eme mikéntjéről. Legtöbben természetesen a két rendező egyetemről, a JATE­ról és a Nizzai Egyetemről ­sajnos az algériai meghívott előadók az országukban ural­kodó helyzet miatt nem tudtak megérkezni. Miként André Nouschi, a nizzai egyetem professzora nyitó előadásában - jelentős vitát váltva ki vele - hang­súlyozta: a térségek mai kultu­rális viszonyai és szociális gondjai egy tőről fakadnak. Az írott és a szóbeli kultúra ellent­mondásos fejlődéséből, amely a mediterrán térség, főleg az arab országok esetében igen jelentős volt. A Közép-Euró­pában jól-rosszul felszámolt analfabetizmus az arab térség­ben a nőkkel szembeni szokás­jog hagyományai miatt meg­maradt. Nouschi professzor szerint az analfabetizmus, va­lamint a kényelmes orális kul­túra hozzájárult több fasiszta és autoritárius rendszer létre­jöttéhez (Mussolini illetve Kemal pasa rendszere) illetve az elmaradott kritikai szemlélet mellett ez az, ami ma is segíti a telhatalmú rendszerek (szinte valamennyi arab ország) továbbélését. Ami a mi térségünket is illeti: a kultúrák egymásra tolódása a migráció folytán feszültségeket okoz, amely akár Nyugat-Európában, Ma­gyarországon is veszélyeket rejt. A konferencia ma délelőtt 10 órától folytatódik, a mai nap előadói Róbert Escallier, Jany Brogini (Nizza), Habib Khazdaghli (Tunisz), Kuko­vecz György (Szeged), Nour­redine Abdi (Párizs), Michéle Lagny (Párizs), Yves Rinaudo (Nizza), Kövér Lajos (Szeged), Didier Francfort (Nancy), és Serfőző Zoltán (Szeged) lesz­nek. P. J. (Budapesti tudósítónktól.) A takarékszövetkezeteket is eléri a megújulás szele. Pénte­ken és szombaton Budán, a Hotel AGRO-ban, a mezőgaz­dasági' szövetkezetek Normafa úti házában rendez konferenci­át az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség „A magyar takarékszövetkezetek moderni­zációja" címmel. A pénteki sajtótájékoztató előtt kérdeztük meg Tóth Tibort, a Takarék­szövetkezeti Szövetség főtit­kárát, hogyan modernizálnak? - Négy területen a legsür­gősebb a megújulás. Meg kell teremtenünk annak a lehető­ségét, hogy a takarékszövet­kezetek hálózatszerűén mű­ködhessenek az egész ország­ban. Hogy at ügyfelek minde­nütt megkapják ugyanazokat a szolgáltatásokat, azonosan jó színvonalon. Ennek feltétele, többek között, a számítógé­pesítés. Milliós nagyságrendű program ez, ígéretünk sok van. pénzünk kevesebb, de úgy fest, hogy pénz is lesz. Meg kell javítanunk az érdekképviseleti munkát. A jelenlegi megyei rendszer helyett regionális szövetségeket fogunk kialakí­tani. A regionális központok­ban többféle, jobb szakembert tudunk majd foglalkoztatni, mint az eddigi megyei szinte­ken. Ma még csak belső ellen­őrzése van a takarékszöve­tkezeti mozgalomnak. Regio­nális revizori irodákat fogunk létrehozni, amelyek a szövet­kezeti mozgalmon belül fog­nak sajátos, külső ellenőrzést végezni. Magyarán, ők azért fognak dolgozni, hogy mire jön az APEH ellenőre, minden rendben legyen. Modernizálni kell az oktatási rendszerünket is, nemcsak a takarékszövet­kezeti vezetőket, hanem az egész hálózatot érintően. Minél több takarékszövetkezeti dol­gozónak akarunk képesítést nyújtani, ami igaz, hogy csak a mozgalmon belül, de mégis érvényes képesítés lesz. Nem az elit pénzére utaznak HELP a kártyáért cserébe Az első szegedi, most megalakult háziorvosi betéti társaság tagjai nem a gazdag elit gyógyítására vállalkoznak. Szolgáltatásaikért nem kell a zsebükbe nyúlnia azoknak, akik őket választják, hiszen a társadalombiztosítással kötendő szerződésük értelmében az egészségbiztosítási kártya a kizárólagos "fizetőeszköz" az általuk nyújtott orvosi ellátásért. Három, mint a mesében Bőkezű Bábolna Nemzetközi gazdanapokat rendeznek Bábolnán az IKR Rt. és a Bábolna Rt. szervezésében szeptember 16-17-18-án. A háromnapos programon tartják meg a Magyar Agrártudományi Egyesület országos értekezletét, a MAE gépesítési társaságának vándorgyűlését, számos más rendezvényt, s mintegy 140 hazai és külföldi kiállító közel 2000-féle termékét fogják bemutatni. Sietett ezt a fontos tényt le­szögezni beszélgetésünk elején dr. Komáromi Zoltán, a három fős HELP elnevezésű betéti társaság ügyvivője, majd így folytatta: - Egyelőre még egy ideigle­nesnek tekintett rendelőben piackutatást végzünk. Felmér­jük, hogy melyik városrészből jelentkeznek hozzánk legtöb­ben, s akkor székhelyünket áttesszük oda - természetesen az önormányzat jóváhagyá­sával -, ahol a munkánk iránt legnagyobb az igény. Ha a város különböző részein élők tisztelnek meg bennünket bi­zalmukkal. akkor a tömegköz­lekedési eszközökkel könnyen megközelíthető helyen alakí­tunk ki véglegesen orvosi ren­delőt. Az, aki a mi háziorvos­lásunkra hagyatkozik mindent megkap, amit a jelenlegi házi­orvosi rendszerben megkaphat, sőt valamivel többet is. - S mi ez a plusz? - Páciensünk először teljes kivizsgáláson esik át, ami után - a vizsgálati eredmények bir­tokában - megbeszéljük vele a betegségének megfelelő élet­módot, gondozási formát, gyógyszerelést, amivel megfe­lelően karbantarthatjuk ót. Az adatait azonnal számítógépre visszük, s így a jövőben, évek­re visszamenőleg tudjuk majd prezentálni - szükség esetén akár a klinikának, kórháznak, akár magunknak - páciensünk valamennyi egészségügyi ada­tát. Fontos a számítógépes adatnyilvántartás azért is, mert ha például egymást helyette­sítjük. vagy éppen a boteg nem tudja elérni hármunk közül azt.akit eredetileg választott, akkor a szolgálatot adó orvos a számítógépről mindent meg­tudhat a betegről. Az adatok birtokában jobban tudja ellátni a számára idegen pácienst. A betegeinkkel telefonon egyez­tetünk előzetesen időpontot azért, hogy ne kelljen órákig sorban ülniük, várakozniuk. A megbeszélt időben azonnal sorra kerülnek, vagy a meg­egyezés szerinti időpontban mi megyünk ki otthonukba. Időt takarítunk meg a betegnek azzal is, hogy minél több vizs­gálatoí igyekszünk a ren­delőnkben elvégzeni, illetve azzal, hogy mi beszéljük meg az időpontot a kiegészítő vizs­gálatokat végző intézmények­kel. Például: a vért mi vesszük le, s mi küldjük elemzésre. Ugyancsak mi szervezünk meg egy röntgenvizsgálatot A páci­ensnek csak az a teendője, hogy óra-percre pontosan meg­érkezzen a vizsgálat helyszí­nére. - A vázolt tervek nyilván sokak számára vonzóak, hiszen ilyen kiszolgálás ma még nem jellemző a háziorvosi rendszer­ben. Am korlátlan számú be­teget nem vállalhatnak fel még akkor sem, ha hárman vannak. - Ez nem is cél. Maximum kétezer kártyát fogadunk el. Ha idővel bővül a stáb - például a társasághoz csatlakozó gye­rmekorvossal akkor növe­kedhet a vállalható páciensek száma. - Csupán emberbaráti sze­retetből nyújtanak ma még kü­lönlegesnek számító szolgál­tatást? - Az elején hangsúlyoztam: a mi háziorvosi csapatunk nem a beteg zsebéből húzza ki a pénzt, nem a tehetősenibereket akarja tetemes honoráriumért gyógyítani. Nekünk a beteg csak az egészségbiztosítási kártyáját adja át, ami után a tb fizeti az un. kártyapénzt. No, de a kártyapénz - most már talán köztudott - nem sokat lendít a háziorvosok anyagi helyzetén, így hát mi sem erre számítunk. Az általunk vállalni szándékozott kétezer páciens kártyája után, mi körülbelül nyolcvanezer forintot kapunk a társadalombiztosítótól, ami egy betetéti társaság összes költ­ségének fedezére kevés. De, ha a tb évente - a kétezer beteg után - kifizeti a kb. 1,5 millió forintot alapelőirányzatként, akkor havi 200 ezer forintra taksáljuk az árbevételünket. Nem beszélve arról, hogy be­téti társaság lévén számtalan kiadást leírhatunk az adóból, ami ugyancsak nem elhanya­golható összeg. - Ha ily módon anyagilag előnyösebb helyzetbe kerülhet a háziorvos, mint az önkor­mányzati fennhatóság alatt tevékenykedő kollegája, akkor véleménye szerint, miért nem a betéti társasági formát válasz­tották a háziorvosok? - Még járatlan út ez, bele is lehet bukni, s gondolom ezért ódzkodnak a kollegák nekivág­ni. Mi kipróbáljuk, reméljük sikerrel és a betegek megelége­désére. Úgy vélem, ha az or­szágban létező két-három, a mienkhez hasonló betéti tár­saság működőképes lesz, akkor hamarosan követnek bennün­ket a kollégák. KALOCSAI KATALIN (Budapesti tudósítónktól.) Tegnap Pesten az Átrium Hyatt Szálló különtermében sajtótájékoztatót tartottak a magyar mezőgazdaságot és a 35 000, nem könnyű helyzet­ben lévő agrárszakemberünket érdeklő esemény alkalmából. Három ajándékot kaptak a megjelent hírlapírók a bőkezű bábolnaiaktól. Egy kvarcórát, egy esernyőt és egy legújabb divat szerinti nyakkendőt, kö­zepébe hímezve a híres hely kezdőbetűje, a nagy B. Mivel a három meseszám, és a hármas ajándékozásnak már honfoglalásunkban is jelentős szerepe volt, filózzunk el egy kicsit azon, vajh, mit is jelenthetnek az adományok?! Aszály van ugye, bizonyos tehát, hogy az esernyőt nem földjeink fölé kell tartanunk, noha az óvás rájuk férne. Ak­kor hát ki fölé tartsuk az er­nyőt? Alighanem a küzdőtér fölé, amelyen a kormányzat mezőgazdasági irányvonala és az agrárszakemberek, egykori zöld bárók, beosztottaik, főnö­keik és ellenlábasaik vívják csatáikat, olykor igen nagy hangerővel. Az üzletekben és a standokon vásárló ember, aki­nek emyő már az aszályban is elkelne, a józan ész győzel­mének drukkol. És közben figyeli az órát, meddig tartanak még a feszültségek? Mikor kezdik már szigetelni a dróto­kat, amelyek hol itt, hol ott rázzák meg? Ha valaki azonban túlélte a küzdelmeket, a feszültségeket, nyakkendőt köthet, s megje­lenhet oly nagyszerű rendez­vényen, amilyen például a Nemzetközi Gazdanapok. Ahol szép lehet - ezért a nyakkendő -, de hogy okos is, az egyál­talán nem biztos. De a Bábolna Rt. és az IKR Rt. nemcsak a szépek, hanem az okosok közt is keresi új partnereit.

Next

/
Thumbnails
Contents