Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-23 / 224. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 23. A szakszervezeti választások elé „Félni nem, szervezkedni szabad!" - mondja az MSZOSZ megyei vezetője Szobafestő volt, „estin" érettségizett, majd „kiemelték": művezető, a CSOMIEP egyik termelésirányitója lett. Közben a focit se hanyagolta és a többiek biztatására elvállalta: a szakszervezeti bizottság tagjaként nekilát az ottani sosemvolt sportélet megszervezésének. így ragadt rá az érdekvédelem egyszeregye. Ezért szinte magától értetődőnek tűnt, hogy '79-ben munkatársai szakszervezeti titkáruknak választották. Később, 1983-ban lett MSZMP-tag, de 1988-ban kilépett a pártból. Most egy esztendeje, hogy három pályázó közül őt találták alkalmasnak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége megyei képviselete vezetőjének. Tóth Józseffel beszélgetünk. BELPOLITIKA 3 - A rendszerváltozás előtt nem létezett valós érdekvédelem. mert a szakszervezet a hatalom részese és szolgálója volt - vélekednek sokan, s ezért elutasítják a mai MSZOSZ-t. - Aki - mint én is - ipunkáskörökben forgott, az nem jutott hozzá a szamizdathoz, nemigen ismerhette azt a fajta politikai kritikát. A propaganda meg szimpatikus oldaláról tüntette fel a rendszert, s nem szégyellem, hogy - mint nagyon sokan mások - elhittem, amit írtak, amit szónokoltak. Azért is, mert szakszervezetisként inkább belülről bírálónak, mint a hatalom részesének éreztem magam. Büszke voltam arra, hogy a vállalatomnál olyan bérfejlesztést harcoltunk ki a dolgozóknak, ami jobb volt az országos átlagnál, vagy arra, hogy a megválasztásomat követő két éven belül két aszfaltozott futballpálya is készült, aztán felépítettük a mártélyi vállalati üdülőt. Egyszóval: ilyen vagy olyan formában, de a szakszervezeti tagdíjbevétel két-háromszorosát adtuk vissza a dolgozóknak. Nem csak segélyekkel, hanem jogi tanácsokkal is mellettük álltunk. Úgy gondolom, jól tudják ezt az emberek, nem felejtenek úgy, mint azt néhány politikus szeretné. Ezért nem véletlen, hogy ma a legnagyobb szakszervezeti tömörülés az MSZOSZ. - De megszülettek a többiek. Miért? - Azért, mert az emberek így is „szavaztak" a régi társadalmi berendezkedés ellen, aztán a külföldi modellek is instrukciót adtak, s a politika, a kormány is ösztönözte a több milliós szakszervezeti tagság megosztását. - A szakszervezet a régi FOTÓ: SOMOGYI KÁRÓLYNÉ struktúrát és elveket őrzi, ezért gátolta volna a gazdasági átalakulást - állítják a politikusok. - Nem az átalakulást, hanem annak módját vitatjuk. Azaz az elbocsátás végkielégítéssel járjon, az átalakulás pedig ne korrupcióval. - Az MSZOSZ kövület vagy modern szakszervezet? - A szakszervezetek egyirányú utcában haladhatnak, azaz ugyanazok a törvények és jogosítványok vonatkoznak minden tömörülésre. Az MSZOSZ ereje a felhalmozott tapasztalatban és a szakértelemben rejlik, a jól kiépített szervezeti hálózatban és a taglétszámban nyilvánul meg. Tevékenységének azonban a nemzetközi normák alapján meg kell újulnia. Ezt az állításomat az idő igazolta, hiszen például a külföldi tőkés tulajdonossal a helyi érdekvédelmi szervezet nehezebben ért szót, de ha az itteni és az ottani szakszervezet összefog, könynyebb a munkavállalók érdekében eredményt elérni. Az is látható, hogy a szakszervezeti struktúrában az üzemi alapszervezet kiszolgáltatott, ha nincs mögötte városi és megyei szervezet - például azért, hogy szakértői hálózatával támogassa a helyi gondok megoldását. Meggyőződésem, hogy meg kell tartanunk az ágazati struktúrát, mert például a szakmai kollektív szerződést csak Így lehet megkötni. Az MSZOSZ tagjai között maradtak a Horthy-időket megélt munkások is. Ők se „kövületnek", hanem a jelen kihívásaira is felkészült szakszervezetnek tartják az MSZOSZ-t. - Ön is osztja a véleményt: a szakszervezeti tömörülések vezetőinek civakodása rossz fényt vetett az érdekképviseleti, érdekvédelmi munkára? - A megyei munkavállalói kerekasztal tagjai - az ágazati szakszervezetek és a konföderációk, valamint az egyesületek képviselői - között nincs személyi vagy politikai ellentét. Szívesen venném, ha az országos vezetők megbékélnének, s az osztrák mintát követnénk. Ott 1953ban a szakszervezeti tagság kikényszerítette, hogy a három konföderáció egyesüljön. - Most, a szakszervezetek közötti választás közeledtével milyen állapotban vannak a munkahelyi alapszervezetek? - A szakszervezeti tisztségviselők és a tagság soha nem élt ilyen megfélemlített légkörben, mint manapság. Az emberek rettegnek, hogy elveszítik munkahelyüket. De egyre többen látják, hogy össze kell fogni, együtt kell lépni érdekeik érvényesítéséért, meg kell erősíteni vagy újra kell szervezni a szakszervezetet. ÚJSZÁSZI ILONA KÖZÉLETI NAPLÓ MA A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS ÁLLÁSKERESŐK EGYESÜLETE várja az érdeklődőket (minden szerdán) 14-16 óráig, az Eszperantó utca 3-5. szám alatt. AZ MDF Római körút 31. szám alatti székházában 17 órakor, az ingyenes számítástechnikai tanfolyamon Kelemen Gábor programtervező matematikus előadása: A PATHMINDER-SZÖVEGSZERKESZTŐ. HOLNAP AUTÓBUSZ INDUL a Széchenyi térről, 14 órakor Budapestre, a Demokratikus Charta által meghirdetett békés tüntetésre. Jelentkezni lehet 9-17 óra között a 10-614, 10-880-as telefonon, vagy személyesen, a Földváry utca 3. szám alatt. ÁBRAHÁM LÁSZLÓ, a tápéi önkormányzati képviselőjelölt 17 órakor a Majakovszkij téri iskolában gyűlést tart. DR. TICHY-RÁCS CSABA, a 14-es számú választókerület képviselője 17-18 óráig a Rákóczi tér 11. szám alatt lakossági fogadóórát tart. A MUNKÁSPÁRT (MSZMP) alsóvárosi szervezete 16 órakor taggyűlést tart a Szeged-állomás ebédlőjében. * A MADÁRTÁVLAT című újság átvehető az SZDSZirodában (Földváry utca 3.), naponta 9 és 17 óra között. A Parlamentben Ismét a médiatörvény A médiatörvény vitás pontjaiban való megegyezés szükségességét hangsúlyozták azok a képviselők, akik az Országgyűlés keddi plenáris ülésén felszólaltak a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat újra megnyitott általános vitájában. Haraszti Miklós (SZDSZ) e megegyezés esélyeit taglalva úgy vélekedett, hogy ennek eléréséhez valamennyi frakció kompromisszumkészségére van szükség. Ugyanakkor rámutatott: a törvényjavaslathoz továbbra is számos olyan kormánypárti módosító indítványt terjesztettek be, amelyek egyáltalán nem szolgálják a megegyezést, a kompromisszumhoz való visszatérést. A szabaddemokrata képviselő mindemellett nem hagyott kétséget afelől, hogy a legnagyobb ellenzéki párt felfogása szerint a pártok közötti megegyezés nem jelent valamiféle osztozkodást. Szintén a megegyezés fontosságát kiemelve Molnár Péter (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a vita most következő szakaszában a kormánypárti képviselőknek kell kimutatniuk tárgyalási készségüket. A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitatott pontjait érintve a fiataldemokrata képviselő egyebek közt elmondta: a közalapítványi szabályozás hiányában az alapítványokra vonatkozó jogi feltételek lehetnének mérvadóak a közszolgálati tömegtájékoztatási eszközök működésénél. A médiavezetők kinevezésének mikéntjével kapcsolatosan Molnár Péter azon a véleményen volt, hogy azt nem lehet kizárólag kormányzati hatáskörbe utalni, és egyfajta „speciális eljárásra lenne szükség. Az újra megnyitott általános vitában azok az alkotmányjogi kérdések is szóba kerültek, amelyek a médiavezetők felmentésének elutasítása kapcsán vetődtek fel. Mizsei Béla (37-es kisgazdák) ezzel összefüggésben bírálta az államfő magatartását, és úgy fogalmazott: jelenleg valamennyi kommunista a köztársasági elnök köpönyegébe kapaszkodik. A spanyol minta „Ott a szakszervezetis közalkalmazott" Rendszerváltást élt meg, élt túl a spanyol szakszervezeti mozgalom. így aztán ez a modell tanulmányozásra érdemes a választásokra készülő magyarországi szakszervezeteknek is. Az MSZOSZ Csongrád megyei delegációja szeptember 14-18. között a spanyololrszági CCOO szakszervezeti szövetség Valencia tartományi szervezetének vendége volt. A magyar szakszervezeti küldöttség vezetőjét, Tóth Józsefet, az MSZOSZ megyei képviseletének „első emberét" kértük, összegezze a tanulmányút tapasztalatait. - A négyévenként esedékes választások jelentős mértékben befolyásolják a spanyol szakszervezetek életét. Az állami költségvetésből az érdekvédelmi szervezeteknek szánt összeget a szakszervezeti tömörülések választási eredményük arányában oszhatják el. Választási taktikájuk és stratégiájuk lényege, hogy nem a másik lejáratásával akarnak nyerni. A konkrét munkát és az adott szót tekintik a leghatékonyabb kampányhordozónak. Spanyolországban törvény szól arról, hogy a szakszervezetek a legkisebb vállalkozókat is fölkereshetik, fgy szervezhetik tagságukat. Az üzemi tanácsokban 250 ezer szakszervezeti képviselő őrködik, hogy érvényesüljenek a munkavállalók jogai. A választott szakszervezeti tisztségviselőkre a közalkalmazotti törvény vonatkozik, sőt a tartományi szakszervezeti vezető bérét az önkormányzat fizeti. Spanyolországban ezzel is hangsúlyozzák, hogy a szakszervezetis a közösség érdekében dolgozik, voltaképpen köztisztviselő. A valenciai 5 napos tanulmányúton a választási bizottságunk magját jelentő tisztségviselők vettek részt. Nyolc fős delegációnkat szakértők tájékoztatták többek között - a spanyolországi munkajogi szabályokról, a munkanélküliség problémájáról, az Európai Közösség országainak jellegzetes szakszervezeti modelljeiről. A spanyol és a magyar szakszervezeti szövetség között folytatódik az együttműködés. A spanyol CCOO és az olasz CGIL szakszervezeti tömörülés küldöttsége a magyarországi választások idején megfigyelőként megyénkbe látogat. U. I. Sörfesztivál Sikeresen zárták a szervezők a harmadik Dreher Sörfesztivál elsó napjait a Margitszigeten..Az első négy napon több mint 84 hektoliter csapra vert sört, emellé több ökröt, több ezer szendvicset és perecet fogyasztott el a 35-40 ezer látogató. Földárverések Drága a megegyezés A múlt héten, a földárverések ötödik hetében 94 árverést hirdettek meg a kárpótlási hivatalok. Közülük 77 volt eredményes, s ezeken összesen 626 kárpótlási jegytulajdonos jutott földhöz. Az elárverezett földek együttes aranykorona értéke 51 ezer 905 aranykorona volt, az árverési árak 500 és 1000 forint között mozogtak. Megegyezés 25 esetben született - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese kedden az MTI-t. Augusztus 24-e óta a múlt hét végéig meghirdetett 322 árverésből 278 zárult eredményesen. Eddig összesen 166 ezer 636 aranykorona értékű föld - ebből 1826 aranykoronányi erdő - talált gazdára. Az árveréseken 2038-an vettek részt, és közülük 1914en távoztak földtulajdonosként. A kialakult árverési árak 500 és 5700 forint/aranykorona között mozogtak, a jellemző árak azonban inkább az 500 forint/aranykorona értékhez közelítettek. Megegyezés, amelynél az 1000 forint/aranykorona érték a mérvadó, 63 esetben született. Vass Tamással, a csongrádi Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával az Elsó Országos Vadásznapon beszélgettünk. - Magyarországon 1945 óta egészen napjainkig külön van választva a földtulajdon és a vadászati jog: utóbbi az állam kiváltsága. Várható-e ebben változás? - Mindenki mást vár az új vadászati törvénytől. Van olyan elképzelés, hogy kössék a földtulajdonhoz a vadászat jogát. Ennek az a hátulütője, hogy - mivel kikerülne a központi felügyelet alól - a nemzeti kincsnek számító vadállomány megtartását kevésbé lehetne garantálni. Az eddigi gyakorlat megtartása ellen viszont a magánkézben lévő földek tulajdonosai tiltakoznak. Elképzelhető valamiféle kompromisszum is. De egy fontos: az erdő-, a földés a vadászati törvényt együttesen, egymással összefüggésben kellene kialakítani. Természetvédelmi szempontból sem lenne jó, ha a vaA maci kérdezi: Mikor lesz uj vadászati törvény? „A körmömet rágom le az idegességtől, hogy mire ivarérett leszek, kijün-e végre az új vadászati törvény?" - kérdezi a kényelmes fotelban, a lap egy régebbi számát böngészve üldögélő kölyökmackó a szeptember 9-én megjelent Magyar Vadászlap címoldalán. Jó, ha tudjuk: a medvék 4-5 esztendős korukban lesznek ivarérettek. De komolyra fordítva a szót: valóban, mikor várható az új vadászati törvény, s milyen elképzelések vannak a tartalmára vonatkozóan? dászati törvény az állomány csökkenéséhez vezetne. - Milyen veszélyei vannak a további halogatásnak? - Minden hét, minden hónap csak növeli a veszteséget, amelyet az állomány szenved. A mostani joghézagos állapot miatt ugyanis az állam képtelen megvédeni a tulajdonát, az orvvadászat egyre nagyobb mértékben eluralkodik. Erre lehetőséget ad, hogy nincs jogszabály, aminek alapján hatásosan föl lehetne lépni ellenük, s fgy nem sokat tehetünk. Csak tettenérés esetén lehet például feljelentést tenni, tanú kell hozzá, ami gyakran veszélyes, hiszen volt rá példa, hogy ember ellen fordult az orvvadász. - Önöket, mint nevelési intézményt, hogyan érinti a jelenlegi, ahogyan ön fogalmazott, joghézagos állapot? - Nagyon kedvezőtlenül. Főleg nevelési szempontból kritikus a helyzet, hiszen mi az etikus vadászati formákat tanttjuk. De amikor a tanuló kimegy például üzemi gyakorlatra - a harmadik évtől kezdve különböző helyekre járnak -, s ennek épp az ellenkezőjét tapasztalja, akkor aztán nem tudja, hogy most melyik is a helyes magatartás... P~L