Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-18 / 220. szám

PÉNTEK, 1992. SZEPT. 18. Tízparancsolat és agykutatás Exkluzív interjú Szentágothai János professzorral HITÉLET 7 - Professzor úr! Ön nemzetközi hlrü, elismert természettudós, s az is köztudomású, hogy hivő keresztény. Kezdjük hát a dolgok legelején: hogyan látja ön a Genezist, a világ keletkezését? - A Genezis teremtéstörténete szinte természettudományos jellegű. A világ kultúrtörténetében nagyon sok elmélet létezik a teremtésről, az egyetlen a bibliai, amely kvázi természettudományos. - Csak nem kell mindent szó szerint érteni, például a teremtés hat napját... - Világos. A különböző ősapáknak a Szentírásban olvasható életkorából vissza lehetne számolni, hogy Ádám valamikor hatezer évvel ezelőtt élt. Mi azonban tudjuk, hogy már ötven, sőt százezer évvel ezelőtt is élt Európában és bizonyára másutt is a homo sapiens. Valóság az eredendő bűn is: az emberi tudat, közelebbről, az, hogy tudjuk, aki született, az meg is fog halni. Ezt semmilyen állat nem tudja. Tehát a lényeg az, hogy a vallásos keresztények és zsidók - ezeket én egy kalap alá veszem megértsék: a Genezis története csodálatos, metaforikus valami. Én, a zsidó-keresztény ideológiának elkötelezett hívője, hiszek abban, hogy ami létrejött, az nem véletlenül jött létre. Ahogyan ma mondjuk: az ősrobbanás idején minden be volt programozva. Azt is a Genezis könyve mondja az emberiségnek: „Sokasodjatok és szaporodjatok, és töltsétek be a Földet!" Hát betöltöttük. Nem szabad az emberiség létszámát a végtelenségig növelni. - Tehát korlátozni kell a születéseket, tervezni a családok létszámát? Egyes egyházi férfiak másképp látják ezt. - Nézetem szerint az, hogy egyes vallások vallási princípiumot csinálnak abból, hogy nem lehet a születést szabályozni, az helytelen. Én ellenzem az abortuszt, az nem születésszabályozási eszköz, vannak erre más eszközök. - Előfordul, hogy nincs más lehetőség. - Jó, azért kell kompromisszum. Az emberiség mindig valamiféle társadalmi kompromisszummal szabályozta a szaporodást. Egyes távoli szigeteken szigorúan megszabták, hogy hány gyerek maradhat életben, mert pontosan tudták, hogy hány ember tud ott megélni. Afrikában és másutt az AIDS-szel és más szörnyű betegségekkel „szabályozták" a létszámot. A keresztény ideológia tehát kell nekünk, de kellő formában a tudománnyal ötvözve. A zsidókeresztény hitvallás teóriát ad arra vonatkozólag: mi az értelme annak, hogy vagyunk, és hogy kell viselkednünk egymás iránt. Mindez benne van a Tízparancsolatban. Ha az emberek betartanák a Tízparancsolatot, már olyanmagy bajok nem lennének. - Az emberi tudatról azonban ön a hit mellett a tudorrlány oldaláról szerzett és tett az emberiség közkincsévé ismereteket. - Egészen fiatalon, 16-17 éves koromban saját, otthoni mikroszkópomban láttam először emberi agysejteket. Golgi módszerével, amely egy krómezüst csapadékos módszer, aránylag könnyen lehet különböző központi idegrendszeri sejteket úgy láthatóvá tenni, hogy kézzel metszeteket készítünk. Sokat finomítottunk azóta ezen, elektronmikroszkóppal, modern módszerekkel, különböző elemekkel tudjuk követni, hogy honnan hova, mivel kapcsolódik, mi az átvivőanyag stb. Lényegileg a múlt század végén már ismert volt az agyvelő alapvető szerkezete. A magasabbrendű állatok agyvelejének szerkezetéről volt elképzelés. Én pedig úgy gondoltam: ha egyszer megismerem az idegrendszer szerkezetét, abból le tudom olvasni a működését, ha idegsejt-egységről követek egy reflexpályát, azoknak az egymáshoz való kölcsönös kapcsolódását kiderítem. Az idegsejtet állatkísérletekben egy-egy ponton elroncsoltam, a belőle kijövő nyúlványok szétestek, s ezeket mikroszkóp alatt láthatóvá lehet tenni. Ézzel szereztem meg a nevemet. - És ha szabad így mondani: az első ellenségeit is... - Első közleményeim 1937-38-ban jelentek meg, nem hittek nekem, sokan mondták, hogy ezek marhaságok. Aztán rájöttek, sőt túl korán jöttek rá, hogy ebből mégis lesz valami. Igaz, hogy évtizedekkel később, de atomerőmű felszereltségű intézetek csinálták ugyanazt Amerikában, amit én annak idején a saját laboratóriumomban. Tehát amin én hónapokig dolgoztam, és nagy fantáziával következtettem ki, amire én akkor nagyon büszke voltam, azt ma egy kezdő a mostani módszerekkel három nap alatt meg tudja csinálni. Mégis: van bennem egy belső öntudat, megbékélés a sorssal, ami onnan származik, hogy a magam idejében helyesen láttam meg bizonyos dolgokat. A tudomány azonban azóta tovább fejlődött, ma már az ember idegműködését szinte le tudjuk hallgatni. - Most is ugyanúgy és talán ugyanannyit is dolgozik, kutat, professzor úr. Mi foglalkoztatja ez idő tájt? - Jelenlegi gondolkodásomat az köti le, hogy vajon az agyműködésnek milyen jellegű fenoménja az, amikor a tudati vagy a tudathoz hasonló működések lezajlanak. Az én naiv elképzelésem az volt, hogyha megismerek egy szerkezetet, akkor megismerem annak az értelmét is. No, igen ám, csakhogy - mi lenne, ha mondjuk egy világégés után jönne egy másik civilizáció, ásatásokat végezne, és találna egy számítógépet! Tudnák-e, hogy az mire való? Mindez rendkívül izgalmas, ez köt le mostanában. A modern zsidó-keresztény vallás világképe ebben is mindig itt van, a tudatom hátterében. A lélek fogalma nagyon ködös a Bibliában is, de nekünk nem elfelejteni kell, hanem tudományosan átértékelni. Tehát a lélek - az az agyamban lezajló információáramlás. Ha Isten mindentudó és mindenható, akkor minden volt, létező és leendő ember az Isten tudatában van jelen. Az utolsó napon, amiben én hiszek, föltételezem, ha van egy Teremtő, akkor valamikor számadást csinál. - Es végül, az eddigiekhez kapcsolódva: hogyan képzeli ön az örökkévalóságot, a feltámadást? - Biztosan nem úgy megy végbe, hogy mennyei karokban, pálmaágakkal integetve, zsoltárokat fogunk énekelni... VÁRKONYI ENDRE A piaristák Magyarországon Alig fél évszázaddal azután, hogy a később szentté avatott püspök, Kalazanci József megalapította Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskoláját, 1642-ben az akkori magyarországi Podolinban is megnyílt az első piarista iskola. A szent püspök nemcsak iskolát, hanem szerzetesrendet is alapított egyúttal, amely éppen a tudásra, az igazság szolgálatára és keresztény hitre való nevelést tartotta feladatának. 1642 a piaristák magyarországi letelepedésének az esztendeje. Az azóta eltelt 350 évről rendezett kiállítást a piarista rendtartomány és a Budapesti Történeti Múzeum A piaristák 350 éve Magyarországon címmel. Az október végéig nyitva tartó tárlaton képek, könyvek, dokumentumok, fotók és egyházi szertartásedények idézik fel a rend életét. Hazakerülnek az első magyar vértanú, Szent Gellért ereklyéi Ünnepi mise a szegedi dómban Vasárnap délelőtt 10 órakor Ünnepi mise lesz a szegedi dómban. Szent Gellért Fóldi maradványait Ce Mark velencei bíboros pátriárka muranói üveghengerben hozza Szegedre, és azt a dóm új Szent Gellért-oltárán helyezik el. A szentmisét többen celebrálják. Közöttük lesz Paskai László esztergomi érsek, bíboros, prímás. Budapest közepén csupasz sziklahegy könyököl a Dunára, a főváros képét meghatározó, Szent Gellért szobrával díszített Gellért-hegy. Nincs senki hazánkban, aki ne ismerné. De nem mondhatjuk el ugyanezt a névadó Szent Gellért püspökről, Magyarország első vértanújáról. A Szentföld helyett magyar földre Élt Velencében egy házaspár a Sagredo patrícius-nemzetségből. Hosszú ideig nem született gyermekük. Buzgó imáikat végre meghallgatta a Teremtő - olvashatjuk Szent Gellért XIII. században írt nagyobbik legendájában -, s 977-ben, Szent György napján fiúgyermekük született. A kisfiú egy ízban megbetegedett, magas láza nem akart csillapodni. „Látván ezt a szülők - szól a legenda -, György vértanúnak ajánlották fel és ajándékokkal együtt Szent György klastromába vitték a kisfiút. Imádságaiktól meg is gyógyult s beöltöztették a rend ruháiba. Öt évet töltött a bencés szerzetesek iskolájában. Mestere csodálta éles eszét, mert tudása azokét is meghaladta, akik előbb kerültek az iskolába, mint ő..." A kolostori képzéssel párhuzamosan a Szentírás és az egyháztanftók olvasásával nagy lelki műveltségre tett szert. Rendi elöljárója ezután Bolognába küldte tanulni. Visszatérve, megválasztották apátnak. Vágya azonban a Szentföldre vonzotta Gellért apátot. Szent Jeromos betlehemi remeteségét áhította. Otthagyta a nyugalmas kolostort és egy zárai kereskedőhajón elindult. Útközben a vihar a hajót Parenzo mellett, Szent András szigetén partra sodorta. A sziget kolostorában időzött akkor - 1015 februárjában - a pannonhalmi Szent Márton kolostor apátura, Rasina, aki rávette, hogy inkább menjen magyar földre téríteni. Erre ráállt, mert úgy gondolta, hogy majd Magyarországon át könnyebben ér a Szentföldre. Gellért 1015. május 3-án érkezett Pécsre. Bonifert püspök látta vendégül. Néhány hónap után a vendéglátó püspök úgy döntött, hogy a kiváló képességű szerzetest végérvényesen meg kell nyerniük a magyarság számára. Ezért augusztus 15-én, amikor a király Fehérvárt a törvénylátó napokat tartotta, oda vitték. A király meghívta nevelőnek 8 éves Imre fia mellé. Gelléit hét évig volt Imre herceg mellett az esztergomi királyi palotában. István király időnként diplomáciai küldetésekre is igénybe vette Gellértet, így fordult meg például Franciaországban. 1023-ban Gellért befejezettnek tekintette Imre herceg nevelését, s pusztába kívánkozék és méne Bélnek pusztájába - szól Szent Gellért úgynevezett kis legendája, amelyet valószínűleg Valter mester írt még a XI. században, s amely a velencei Szent Márk-könyvtárnak a legendagyűjteményében maradt fenn. - Ott régi remete módjára cellát szerze magának a vadon erdőben és ott szolgál vala éjjel-nappal az Úr Istennek és asszonyunknak, Máriának..." Bakonybéli remetesége idején az elmélkedésen és imádkozáson kívül Szentírást magyarázó műveket írt. Taligára kötözték, s a mélybe taszították Ajtony vezér legyőzése után Szent István 1030-ban rábízta a marosvári (csanádi) püspökséget. Azonnal hozzáfogott egyházmegyéje megszervezéséhez, amelyet hét főesperességre osztott, mindegyik élére magyarul tudó papot állítva. Káptalani iskolát szervezett, templomokat építtetett, köztük a marosvári székesegyházat és a bencések Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát, amelyben - egyházmegyéjének többi templomával együtt - meghonosította a menedékjogot. Szűz Mária magyarországi tiszteletének Gellért püspök volt az első és leghatékonyabb teijesztője. „ Történt egyszer - írja a nagyobbik legenda -, hogy ...éjféltájban malomzúgást hall Gellért püspök, pedig előbb nem látott ott malmot és csodálkozott, hogyan lehetséges ez. Nyomban énekelni kezdett egy nő, aki a malmot vonta. Álmélkodva szólt ekkor a püspök Valterhez: Valter, hallod-e a magyarok dallamos énekét? És mindketten mosolyogtak az éneken. Csak a kezével vonta a malmot az asszony és a dalolás igen hosszúra nyúlt. Ismét mosolyogva mondotta a püspök, aki ezenközben lefeküdt. Mondd, Valter, miféle éneklési mód ez, mely félbeszakítja olvasmányom? Felelte az: - A dal ritmusa szokatlan nekünk. Szállásadó' gazdánk szolgálója a nő, aki dalol, miközben ura gabonáját őrli..." Az első magyar népdal, amelyről hírünk van, annyira megtetszett a püspöknek, hogy a szolgálóleányt reggel gazdagon megajándékozta. A Szent István halála utáni zűrzavaros időkben az elégedetlenek elhatározták, hogy visszahívják a megvakított Vazul fiait a trónra. Ugyanekkor kirobbant egy pogánylázadás. Közben a királyi tanács hódoló küldöttséget menesztett Vazul fiai, András és Levente elé, Gellért püspök vezetésével. 1046. szeptember 24-én a pesti révnél várták a Dunán átkelni szándékozó hercegeket. Ezalatt a lázadást vezető Vata és emberei megrohanták a főpapi díszbe öltözött négy püspököt, a szolnoki ispánt és kíséretüket, s akit értek, agyonköveztek. „ Gellért pedig azokra, akik kövezik vala - mondja a legenda -, szüntelen keresztet vetett és fennhangon kiáltá: Uram Jézus, ne vedd ezt vétkül nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Ezen még jobban feldühödve, Gellért szekerét felborították, őt taligára kötözték, s a Kelenhegyről, amelyet azóta neveznek Szent Gellért hegyének, a mélybe taszították. „És midőn még pihegett, mellét lándzsával átdöfték, koponyáját kövön összetörték." Vele halt két püspök, a harmadikat András hercegnek sikerült élve kiszabadítani. Csodaművű koporsó, csodás gyógyulásért Másnap eltemették Gellért püspököt a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplom), abban a köntösben, amelyben a vértanúságot szenvedte. A csanádi püspökségben Gellért utóda 1048-ban kieszközölte, hogy Csanádon, a bencések templomában helyezhessék örök nyugalomba. Itt Gellértnek „szent érdeme miatt mennyi számtalan irgalmakat, jegyöket, csodákat tett Úr Istene, kik őhozzá folyamodtak szükségükben, késő volna mind előszámlálni" -, mondja a legenda, majd így fejezi be: „Ez a nemes, drágalátos, szent hitvalló és mártír támada Magyarországban, ki méltán mondatik a magyar nép szent atyjának, országnak jeles oltalma és püspököknek tüköré, kihez hasonlatos őutána nem igen támadott ez szegény Magyaroszágban, kinek szent érdeme miatt az Úristen légyen irgalmat, kegyelmet mind életünkben, mind halálunk idején. Amen." Gellértet István királlyal és Imre herceggel együtt, 1083-ban avatta szentté a pápa. Szent Gellért ezután háborftatlanul pihent 1364-ig. Ekkor Károly Róbert özvegye, Erzsébet királyné csodás gyógyulásáért hálából ezüstből-aranyból „csodásművű" koporsót készíttetett a szent ereklyéi számára és csontjait részben a koporsóba rakatta, kisebb csontjait, ruhadarabjait pedig külön edényekben a márvány ravatalra tétette. A hívei között a helye Hogy Szent Gellért ereklyéi mikor szóródtak szét a világban, nem tudjuk. Lehet, hogy még Erzsébet királyné küldött belőlük oda. ahol Gellért tiszteletére oltárt emeltek, lehet, hogy később, talán a török betöréseinek idején vitték magukkal a menekülő bencések. Tény, hogy megmaradt ereklyéi most Velencében. Bolognában, Prágában és Győrött vannak. A Velencéhez tartozó Muranóban lévő ereklyéihez Dessewffy Sándor csanádi püspök fényes zarándoklatot vezetett, majd a Szent György kolostorban emléktáblán örökítette meg az eseményt. A csanádi püspökök sohasem feledkeztek meg arról, hogy az első magyar vértanú ereklyéinek hajdanvolt egyházmegyéjében, magyar hívei között lenne a helye. És a régi óhaj, íme, megvalósul. DR. CSONKARÉTI KÁROLY