Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-17 / 219. szám

CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 17. KULTÚRA 5 A Bábszínház önálló lesz Ingyenes bérletek a menekült gyerekeknek Akik Misi Mókus kalandjait, vagy Csalavári Csalavér csalafintaságait élvezik hétről hétre, valószínűleg nem fognak extázisba esni a hírtói: kedvenc színházuk 1993-tól önálló lesz. A szervezeti változás a felnőtteket izgatja, bár remélhetőleg áldásos következményei a kicsik színházkultúráját alakítják. A szegedi közgyűlés határozata szerint a Bartók művelődési központhoz tartozó, s immár 46 éve működő Szegedi Bábszínház történetében azért kezdődik jövőre új fejezet, mert önálló színházként az eddigitől jócskán eltérő finanszírozási szisztémában dolgozhat - színházi költségvetése lesz. Addig persze sok víz lefolyik még a Tiszán, beszéljünk hát egyelőre az idei, hamarosan kezdődő évadról. Öt előadásra hirdetett a színház bérleti sorozatokat, nevezetesen a Hófehérke és a hét törpe, az Aladdin és a csodalámpa, a Három kismalac, a Misi Mókus vándorúton és a Csalavári Csalavér című bábjátékokra. Tekintettel a szülők pénztárcáinak állapotára, nem emelik a 160 forintos bérletek árát. Az óvodások előadásai minden szerdán és pénteken délelőtt 10 órakor kezdődnek, az iskolásoké vasárnaponként fél 10-kor és 11 órakor. A szezonnyitó bemutatót szeptember 27-én tartják. Mint dr. Kövér Bélától, a színház vezetőjétől és „mindenesétől" megtudtuk, gondoltak az idén a menekült családokra is: óvodáskorú és kisikolás gyerekeiknek ingyen biztosítanak bérleteket. (Mivel a színház önkormányzati intézmény, az ingyenes és a változatlan árú bérletek érdekében természetesen a városházi kasszába kellett mélyebben nyúlni.) Az önál'ó. hivatásos bábszínházzá válás egyebek mellett azzal a változ-' -ril is jár majd, hogy megnövekszik a szegedi intézmény h itóköre: nemcsak a város, hanem a három déli megye előadásigényét is ki kell elégíteni. Az Állami Bábszínházzal megosz.ott feladatok miatt a Tisza Lajos körúti házban most megvizsgálják a műszaki-technikai felszereltség színvonalát, mert bár nem mondható elhanyagoltnak a technika, bizonnyal fejlesztésre szorul. Nyilvánvalóan el kell gondolkodni azon is, hogy vajon lehet-e ennyivel több munkát, profi színvonalat kérni a bábozást eddig úgyszólván kedvtelésből űző, s gyéren honorált bábosoktól, avagy muszáj változtatni a feltételeken. Mindenekelőtt azonban, 27-én, vasárnap - Hófehérke jön! sT Az értékelést Frankfurtban végzik Nemzetközi nyelvvizsga a TIT-nél A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat már négy éve tagja annak a nemzetközi Certificate rendszernek, amely egységes vizsgarendszert dolgozott ki. E rendszer népszerűségét elsősorban európaisága, modernsége és kommunikatív jellege adja, ezt a korábbi külföldi tapasztalatok is bizonyítják. A lektorátusi és középiskolai nyelvtanárok, akik ősztől e felkészítő kurzusok tanárai lesznek az elmúlt félévben három hétvégi kurzuson ismerkedtek meg a vizsgaanyaggal. Vizsgára - angol nyelvből évente két alkalommal kerül sor, májusban és decemberben. A nemzetközi bizonyítványt és értékelő lapot a frankfurti vizsgaközpont adja ki, ugyanitt történik az írásbeli tesztek értekelése is. A nemzetközi vizsga (ICC) hasznosítható az Idegennyelvi Továbbképző Központban, nyolcvan százalék fölötti eredmény esetén automatikusan középfokú A vizsgabizonyítványra, hatvan és nyolcvan százalék között pedig alapfokú A vizsgára van lehetőség. Különbözeti vizsga esetén mely két fordítói feladatlapból áll - C vizsga nyerhető el. Az ICC angod kurzusok október 5.-től indiának. •». t Oktatásról a JATE-klubban Egyre élesebben jelentkezik a társadalmi átrétegződés következtében az iskola és a közoktatás problémája rengeteg a kérdés, nagy a bizonytalanság Oktatáspolitika és iskola ma címmel új pódiumbeszélgetés sorozatot indít a JATE-klub, hogy a mostani és majdani pedagógusok tisztábban lássanak, láthassanak, valamint erről a porblámakörről több oldalról infomálódjanak. A sorozat kettős célt tűz maga elé, hiszen a tájékoztatás mellett szeretne vitára intvitálni, tehát nemcsak szemlélőként kívánja bevonni a résztvevőket mások gondolatainak és érveinek pengeváltásaiba, hanem vitapartnerekként is, módot adva mindenkinek, gondolatai felelős kifejtésére. Az első pódiumbeszélgetésre ma 17 órakor kerül sor, a címe: Oktatáspolitikai koncepciók a hazai viták hátterében és a határuinkon túli horizonton. Az est vendége dr. Mihály Ottó. az Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési Központjának igazgatója, a beszélgetést felkért házigazdaként 'dr. Loránd Ferenc kandidátus, az Országos Közoktatási Intézet tudományos tanácsadója vezeti. NAT-dolog vár ránk A minisztérium, mint tanügyi ötletgyár Dr. Bárányi úr hallgatóságából valószínűleg dr. Nagy József egyetemi tanárt (JATE) érte a legnagyobb meglepetés. Ő ugyanis ama négyek egyike, akik fáradságos és hosszadalmas munkával kidolgozták a nemzeti alaptantervet, a NAT-ot; az előadó azonban ugyanezen a néven - egész másról beszélt. Elmondta, hogy ami a pedagógus-köztudatban eddig NAT volt, az csak egy a kerettantervek közül - NAT 3 néven (a hármas szám valószínűleg a harmadik átdolgozott változatra utal, de ez a tudósító számára nem derült ki pontosan). Elkezdődtek a munkálatai egy következő alap-kerettantervnek is, ez lesz talán a NAT 4, de léteznek egyéb - speciális oktatási célú intézményekben használható - kerettantervek is. Az „igazi" NAT pedig nem más, mint Számos újdonsággal szolgált hallgatóinak dr. Bárányi Károly kultuszminisztériumi fó'osztályvezető. Olyan témában, amelyről azt lehetett hinni, nemhogy a pedagógusokat, a kívülállókat se lehet meglepni nóvumokkal: a NAT-ról, vagyis a nemzeti alaptantervről és a közoktatás tervezett vizsgarendszeréről volt szó a megyei pedagógiai szolgáltató intézet által szervezett minapi előadáson, amelyet az intézetben az aktuális oktatáspolitikai sorozat részeként tartottak meg. egy „absztrakt tanterv". Az előadó részletesen taglalta, mi mindent foglal ez magába. Mint mondta, kerettanterveket csak úgy lehet készíteni, ha létezik egy meghatározott követelményrendszer. Ha meg tudjuk mondani, mit kell tudni a gyermeknek, amikor befejezi a tanulmányait valamely iskolatípusban. (Mosoly ragyogná be.Gazsó Ferenc arcát, ha ezt hallaná - somolygott az előadó, és tényleg, tehetjük hozzá, hiszen ama első, s a minisztérium által elfogadhatatlannak ítélt törvénytervezet készítője az úgynevezett kimeneti szabályozást célozta meg.) De ki meri azt vállalni, hogy megmondja, mi a követelmény? Senki. A követelményrendszert az oktatáspolitikai elvek ismeretében lehet megállapítani, s ezen elvek gyűjteménye lesz a NAT - közölte a főosztályvezető. („S lefagy a mosoly Cazsó arcáról" - jegyezte meg.) Ez a NAT most készül, a minisztériumban, s októberben - „kemény belső egyeztetések után" - már el is juthat az iskolákhoz. Hat hetet gondoltak a vitájára... (Az előadás hallgatói ezen a ponton kezdték kapiskálni. hogy itt nem tantervről van szó, se nem nemzetiről, se nem egyéb színűről, se nem „alap"ról, se nem „keref'-ről, hanem valamiről, amit az ántivilágban oktatáspolitikai koncepciónak, vagy irányelveknek volt szokás nevezni. Most pedig: NAT lesz a neve, mert „ezt már megszokták a pedagógusok". Nos, az elnevezéseken igazán nem érdemes vitatkozni, lényeg, ami lényeg, ez a minisztérium úgyis megcsinálja, amit nagyon akar - legföljebb más nevet ad a gyermeknek. Lásd: a sokat bírált TOK-ot - a nevet! - ejtette, a ROK-okat viszont gőzerővel szervezi.) A legeslegújabb NAT nem támogatja a korai szelekciót, vagyis azt, hogy a szerencsétlen gyerekek már 14-16 évesen döntsenek jövendő életpályájukról, mesterségükről; a cél az egyenletes képzés, a minőség, s nem a mennyiség, vagyis azt kell elérni, hogy a gyereket az érdekelje, amit tanul, s ne az osztályzat: minden eddig felhalmozott értéket igyekezni kell megőrizni. A közoktatásban különös gondot kell fordítani a nyelvi képzésre; az a közoktatás dolga, hogy gondolkodni és beszélni tanítson meg, nem pedig az, hogy a tudományokat tanítsa meg; a tananyagot és az óraszámot nem lehet tovább növelni. A NAT-ban helye lesz (1-2 oldal!) a műveltségterületekre, tantárgyakra vonatkozó igények megfogalmazásának. Olyasmire kell gondolni, hogy fizikából például az lesz az igény: a gyerekek tudják szóban is elmondani a demonstrációs kísérleteket; matematikából szintúgy szóban is tudja kifejezni magát a tanuló, ne csak írásban megojdani a példákat; a fizikai, illetve matematikai gondolkodásmódot sajátítsa el, ne példamegoldó-automata legyen. Állást foglal ez a NAT a vizsga-ügyekben is, például megmondja, hogy az érettségiken központi tételek lesznek és háromtagú vizsgabizottságok. Benne lesznek a tantervkészítés szakmai szabályai, lesz gyógypedagógiai fejezete és nemzetiségi oktatási fejezete. A függeléke lesz a követelményrendszer, a melléklete pedig az elkészült kerettantervek. Az első NAT-változat az Oktatási Egyeztető Fórum elé kerül (ez új szervezet lesz), a tanterveket a Tanterv Tanács vitatja (szintén új organizáció); létrehoznak egy ekvivalencia bizottságot is, mert a „rendszerből kilógó" iskolák vizsgaeredményeiről valakinek csak meg kell mondani, hogy mit érnek. (Egy kérdésre válaszolva az előadó megjegyezte, hogy a napjainkban formálódó, s a közoktatás átalakítását célzó nagyszabású programot jó lenne azoknak következetesen végigvinni, akik ezt elkezdték. Mármost ha arra célzott, hogy üdvös lenne a helyén maradni a következő négy éves ciklusban is a jelenlegi kormánynak és jelenlegi kultuszminisztériumának, akkor a föntiek ellenére — ez a NAT-dolog a legkevesebb, ami vár ránk...) SULYOK A hittankönyvek beszerzéséről A Művelődési Közlöny negyedik száma 210-214. oldalán sorolja a hitoktatás tankönyveit. Hat egyház: a római katolikus, a görögkatolikus, a református, az evangélikus, az izraelita, a Magyarországi Baptista és a Magyarországi Unitárius Egyház közli itt azoknak a munkáknak a sorát, amelyeket hittankönyvként használhatónak javasol. A könyvek beszerzéséről a hitoktatók adnak tájékoztatást a tanulóknak. Ha a hittanórákat az iskolákban szervezik, akkor az iskolai hitoktató ad tájékoztatást, hogy hol szerezhető be a hittankönyv, ha az oktatás az egyházaknál folyik, akkor ott. A hittankönyvekre nem alkalmazzák a minisztériumi jóváhagyási rendet. Az adott felekezetek, egyházak önállóan intézkednek, döntéseikbe senki sem avatkozik bele. A hittankönyvek beszerzése tehát nem az iskola dolga, hanem a hitoktatóé, aki lehet 'egyházi vagy egyházak által megbízott világi személy. A terjesztés is az ő feladatuk, saját csatornáikon bonyolódik. Minden érdekelt szülő a hioktatás szervezőitől kap tájékoztatást teendőiről. Látni és láttatni SNITT az egyetemen Snitt néven vizuális kultúrafejlesztő öntevékeny csoport kezdte meg működését júniusban a József Attila Tudományegyetemen. A csoportot hallgatók alakították, célul tűzték ki az elhaló filmes, fotós hagyományok (Grúber László filmklubja, Art Kino, Szegedi Foto Club) felelevenítését és a főiskolai, egyetemi ifjúság ilyen irányú igényeinek kielégítését. Tevékenységük négy fő területet ölel fel: képzőművészet/ művészettörténet, fotó, videó és film. Szerveznek elméleti előadássorozatokat neves művészettörténészek, fotósok, operatőrök és rendezők bevonásával, szeretnének filmklubot indítani, illetve fotólabort, videostúdiót és videokönyvtárat létrehozni. A művészettörténeti sorozat előadói az egyes korszakok nagy szakértői, szeptember 22-én például dr. Trogmayer Ottó régész, a megyei múzeum igazgatója tart előadást ősművészet címmel. Az előadásokat diaporámás és multivíziós bemutatókkal is szeretnék színesíteni. Egyébként nincsenek megkötve a témák, mindig a szakemberek döntik el, hogy mit tartanak érdekesnek, miről beszélnének. A SNITT tagja a Magyar Amatőr Filmes Szövetségnek, és a főiskolán működő természetvédőkkel is együtt akarnak működni, hiszen tervbe vették természetfotós találkozók szervezését. A videó irányában legjelentősebb lépésük és eredményük volna a videotár létrehozása, ezt a kezdeményezést egyébként az Egyetemi Könyvtár is örömmel fogadta, és támogatja. Jelenleg az igényfelmérés és a meglévő anyagok számbavétele folyik, de ha megvalósul az elképzelés, akkor a tárnak lenne kölcsönözhető és archívum része is. A videokönytár készlete természetesen nem akció és pornofilmekből állna, hanem oktatásban jól használható anyagokból, játék-, amatőr- és vizsgafilmekből. Megtalálhatóak lennének a neves vendégtanárok előadásai, vagy például Tarkovszkij filméi feliratozva, az orosz szakosoknak. S érdeklődés is volna rá, hiszen ez utóbbit már vetítették a JATE-klubban, és jöttek a hallgatók. A videotárral ugyan nem a spanyolviaszt találták fel a fiatalok - tíz évvel ezelőtt volt már ilyen kezdeményezés, de akkor az egyetem mindjárt ezres tételekkel, főfoglalkozású alkalmazottakkal számolt, s az így kijövő horribilis összeg miatt elvetették az ötletet -, de az országban nincs még egy hasonló jellegű működő archívum. Aki érdeklődnek a SNITT iránt, azok a JATE kulturális titkárságán (Dugonics tér 13., földszint) keressék Molnár Katalint, vagy egész egyszerűen látogassanak el 22-én az első előadásra. ÜT Újvidéki kísértetek Kedd este Újvidéken két egymást követő előadással vette kezdetét a magyar nyelvű színházi évad. Ibsen Kísértetek-jét a kárpátaljai Vidnyánszki Attila rendezésében láthattuk, majd a kabaréteremben „A női zenekar" debütált. A hölgyek - az újvidéki bimbók - éjszakába nyúló produkciója oldani látszott az ibseni dráma nézőinek - a vajdasági magyarok - feszültségét. A húsz éve - jelenleg egyre nehezedő gazdasági-politikai körülmények között - magyar ajkú nézőit szolgáló színház tengernyi gondja ellenére még tartja magát. A belépőjegyekre nyomtatott madáchi idézet üzenete talán soha nem volt ennyire aktuális: „ember: küzdj és bízva bízzál!" A két előadás közötti fogadáson a vajdasági és a „szövetségi" politikai élet ismert személyiségei mellett Magyarországról érkezett vendégekkel is találkozhattunk, így Kiskunfélegyháza polgármesterével és a békéscsabai színház tagjaival. Faragó Árpád újvidéki színigazgatót az évaddal kapcsolatos terveikről kérdeztük: - Erre az évadra öt előadást újítottunk fel, s ezekkel végigjárjuk a Vajdaság településeit. A békéscsabai színházzal hosszú távú együttműködési szerződést kötöttünk, Kiskunfélegyháza polgármestere pedig részletes műsortervet kért tőlünk. A szegediekkel is fenntartjuk hagyományosan jó kapcsolatainkat: pénteken például a Tiszatáj szerkesztőségét mutatjuk be színházunkban. A szerdán kezdődő BITEF-en (Belgrádi Nemzetközi Színházi Fesztivál) Brecht Kurázsi mamájával képviseltetjük magunkat, melyet Soltis Lajos rendezett. * Színházról lévén szó, a tudósító érdemesnek tartja megjegyezni: az évtizedeken át rangos eseményként számon tartott BITEF most a Jugoszláviát sújtó embargó következtében elvesztette nemzetköziségét. Egyetlen külföldi társulat sem mutatkozhat be a belgrádi közönség előtt. Az újvidéki magyar társulat azonban - kisebbségi nyelvét ápoló színházként - mentesülhet a szankciók alól, így örömünkre külföldi szereplésüknek feltehetőleg nem lesz akadálya. VARGA IVÁN