Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)
1992-09-17 / 219. szám
2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 17. Embargó sújtotta őszi vásár Beszélgetés dr. Radoja Konticcsal, a kis-jugoszláviai kormány alelnökével Újvidéken megnyílt a 29. Őszi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár, mely több mint negyed évszázad során valódi gazdasági találkozóhellyé, nemzetközi agráripari epicentrummá vált. Nemzetköziségét sajnos most már elvesztette, hiszen a gazdasági blokád ez évben megfékezte a külföldi, így a magyarországi termelók, vállalatok részvételét is. - Kontic úr, Ön szerint meddig tarthat a gazdasági blokád, és Kis-Jugoszlávia gazdasága miként reagál a szankciókra? - Az Európai Közösség és az ENSZ gazdasági embergóját mindenféleképpen igazságtalannak tartom, hiszen nem csak közvetlen a gazdasági-politikai életre irányul, hanem magára a polgári lakosságra, a civilekre is kihatással van. Másodsorban köteles vagyok megemlíteni, hogy a mezőgazdaságot nem csupán az embargó sújtja: az aszály ez évben tetemes károkat okozott. Visszatérve a gazdasági blokádra, véleményem szerint nagyon rövid ideig tarthat, hiszen Kis-Jugoszlávia praktikusan teljesítette a Biztonsági Tanács 757-es határozatát. Ha a szankciók teljes feloldására nem is kerül azonnal sor, reménykedünk, hogy a kórházak, iskolák, s más humanitárius intézmények számára biztosítják a kellő nemzetközi gazdasági szükségleteket. - Az aszály tetemes károkat okozott, s még mindig gazdasági szankció sújtja Kis-Jugoszláviát. Mi a helyzet az élelmiszerellátással, hiszen könnyen megeshet, hogy az ENSZ még nem vonja vissza az embergóra vonatkozó határozatait? - A jelenlegi bonyodalmak közt a kormány számára az élelmiszerellátás létfontosságú kérdés, hiszen a helyzethez mérten alakítjuk a termelési stratégiát. Beismerem, az élelmiszerellátás egy ország stabilitásának alapja, a társadalom helyes funkcionálását biztosítja, s egyfajta biztonságot jelent a lakosság számára. Az élelmiszerellátás nem csupán gazdasági, hanem nemzeti, politikai kérdéssé is vált. - Ön roppant fontosnak tartja a 29. Őszi Nemzetközi Mezőgazdasági Vásárt. Miért? - Roppant jelentőséget tanúsítok annak, hogy sikerült, hatalmas erőfeszítések árán. megrendezni az őszi vásárt. Egyrészt bebizonyítottuk, hogy élelmiszeriparunk továbbra is hatékony, termelőképes, másrészt a polgári lakosságnak nyújtunk egyfajta biztonságérzetet. Nagyon sajnálom, hogy ezúttal, ismétlem, az igazságtalan gazdasági blokád végett, a kiállítók névjegyzékében nem szerepelnek külföldi vállalatok, termelők, cégek, s különösen sajnálom, hogy közvetlen szomszédaink, többek között Magyarország, ahonnan az évek során Tömegesen jöttek termelők kiállítani, sem vehetnek részt az újvidéki vásáron. Hiszem, hogy a szankciók nem csupán a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságnak okoztak gazdasági, kereskedelmi veszteséget, hanem azon országoknak is, melyek közvetlen kapcsolatban voltak országunk iparával, mezőgazdaságával. Meggyőződésem, hogy ez az év átmeneti időszak, s jövőre, régi „törzsvendégeink" újra eljönnek kiállítani, ezáltal még szilárdabb nemzetközi kapcsolatokat létesítve. FARAGÓ ATTILA A riport elkészítését as MATÁV Rt. Szegedi Igazgatósága szponzorálta. A jogutódlás kérdése ^^m^mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Kedden, közép-európai idő szerint a késő esti órákban megnyitották az ENSZ közgyűlésének 47. ülésszakát. Az immár 179 tagállam képviselői Sztojan Ganev bolgár külügyminisztert választották - a kelet-európai övezet képviseletében - az ülésszak elnökévé. Már a megnyitóülésen kitűnt, hogy a tagállamok igen nagy többsége úgy véli: Kis-Jugoszlávia nem jogutódja a felbomlott államszövetségnek, így Belgrád képviselőinek nincs helye a közgyűlésen, és általában az ENSZ szervezeteiben. Ezt a véleményt fogalmazta meg az EK-országok nevében Sir Dávid Hannay. A brit nagykövet közölte, hogy Nyugat-Európa mielőbbi BT-határozatot javasol, amely - az ENSZ alapokmányának megfelelően - ajánlja majd a közgyűlésnek: utasítsa el Kis-Jugoszlávia igényét, hogy az automatikusan örökölhesse az Tízéves napilap Az Egyesült Államok legnagyobb példányszámban megjelenő napilapja, az „USA Today" kedden ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. A legújabb statisztikai adatok szerint napi 1 921 000 példányával megelőzi a The New York Times-t (1 212 000), a Los Angeles Times-t (1 173000) és a The Washington Post-ot (840 000 példány). Az „USA Today" sajátos helyet talált magának a nagy komoly lapok és a bulvársajtó között - megbízható, jól olvasható, sok színben nyomják, tele van grafikákkal, fényképekkel és rajzos magyarázatokkal. <m\ CSIEN CSI-CSEN kí^y nai külügyminiszter kedd este hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett. A kínai diplomácia vezetője inkább csak „protokoll-látogatásra" ment Izraelbe, s a vizit során nem kerül sor megállapodások aláírására. ANÉMET NEONÁCIK kedd este Wismarban (az egykori NDK területén lévő városban) újabb támadást intéztek a bevándorlók ellen - jelentette az AFP, a helyi rendőrség szóvivőjére hivatkozva. A beszámoló szerint csaknem harminc neonáci fiatal vonult fel a menedékjogot kérőknek szállást nyújtó épület ellen, fasiszta jelszavakat kiáltozva és kövekkel dobálva meg a szállást, ahol 200 menekült lakik. A rendzavarásnak, amely egyébként nem járt személyi sérülésekkel, a egykori Jugoszlávia helyét. E döntéssel Belgrád képviselői nem vehetnek majd részt az ENSZ munkájában. Hasonló véleményt fogalmazott meg az amerikai, az osztrák, az ausztrál nagykövet, valamint Törökország képviselője, aki a mohaA jelenlegi hússzorosára. 7 millió főre is felszökhet jövőre Oroszországban a munkanélküliek száma - jelentette ki Andrej Nyecsajev orosz gazdasági miniszter a Rosszijszkije Vesztyi rendőrség beavatkozása vetett véget. ""N KÍNA ARRÓL TÁJÉ> KOZTATTA az ENSZ Biztonsági Tanácsának többi négy állandó tagját, hogy nem fog résztvenni a fegyvereladások korlátozásával foglalkozó öthatalmi tárgyalások következő, moszkvai fordulóján. ^N A NYUGATI ÁLLASZ MÓK kiterjedt ellenőrzési lehetőséghez jutnak az orosz katonai technológia felett - írja kormányforrásokra hivatkozva a Jomiuri Simbun című japán napilap szerdai számában. Az Egyesült Államok, a Közös Piac és Japán képviselői szeptember elején Moszkvában jutottak megállapodásra arról, hogy bármikor ellenmedán országok csoportja nevében beszélt. A visegrádi együttműködés országainak nevében Erdős André magyar nagykövet üdvözölte az elnököt, majd megfogalmazta a három ország azonos álláspontját az egykori Jucímű napilapnak. Oroszországban jelenleg csupán negyedmillió körül van az állástalanok száma, mivel az állam továbbra is szubvencionálja a veszteségesen működő vállalatokat. őrizhetik majd a katonai technológiákat. ^ A KÜLÜGYI APPA<~y RÁTUST tette felelőssé az orosz államfő japáni látogatásának lemondásáért az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke, Jevgenyij Ambarcumov. ^"N A FÁK szeptember *y 24-25-ére tervezett csúcstalálkozóját október 9ére halasztották - jelentették be hivatalosan szerda este Moszkvában. ^\ NÉMETORSZÁGwy NAK is az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjává kell válni - mondta szerdán Björn Engholm, a német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke a ZDF televíziónak adott nyilatkozatában. goszlávia ENSZ-képvjseletének kérdésében. Mint hangoztatta, egyoldalú belgrádi nyilatkozatok nem adhatnak jogi alapot a volt Jugoszlávia helyének utódlására az ENSZ-ben és más nemzetközi szervezetekben: a kérdést az egykori szövetségi állam valamennyi korábbi tagjának egyetértésével lehet rendezni, s az ENSZ eddigi, ügyrendi lépései semmiképpen nem érintik a visegrádiak álláspontját a kérdésben. (A volt Jugoszlávia diplomatái, akik jelenleg Belgrádot képviselik, eddig részt vehettek a világszervezet munkájában.) Bodrogközi vízügy A bodrogközi falvak „elhatározták, hogy az Észak-magyarországi Vízművektől kérnek, illetve vásárolnak vizet" - írja szerdai számában a pozsonyi Új Szó. Az érintett települések polgármesterei a napokban tárgyaltak erről a magyar vízművek illetékeseivel, akik készségesen hajlandók segíteni. A köbméterenkénti 40-50 forintos árat azonban az ivóvízre szoruló szlovákiai falvak nem tudnák megfizetni, mert ez lényegesen több az ottani vezetékes víz áránál. A közös megoldást azonban tovább keresik. '\ A KUBAI KOMMUwy NISTA PÁRTBAN leváltották a havannai kerületi első titkárok mintegy felét. A személycserék összhangban állnak a káderpolitika alapr elveinek végrehajtásával - jelentette a Granma. A kádercserék a 13 havannai kerületből hatot érintettek, négy havannai első titkárt érdemeik elismerése mellett más tisztségbe helyeztek. SZERDÁN REGGEL^y TŐL feloldották a rendkívüli állapotot a Dnyeszter menti Köztársaságban - jelentette az ITARTASZSZ. Az intézkedést a köztársaság területén márciusban vezették be, miután véres összecsapások robbantak ki a moldáviai rendőrség, a Dnyeszter menti gárda fegyveresei, valamint a dubosszári kozákok között. Győzelmi beszély Visszafogottan bár, de győzelmi beszédet mondott a lengyel televízió esti híradójában Henryk Goryszewski miniszterelnök-helyettes abból az alkalomból, hogy kedden befejeződött a II. világháború óta leghosszabb, 55 napig tartó sztrájk az FSM gyárban. Hangsúlyozta, hogy ez volt az első sztrájk, amely nem a sztrájkolók, hanem „a társadalom és a demokratikus állam győzelmével" végződött. Goryszewski köszönetet mondott Damian Zimon érseknek, aki „megkönnyítette a sztrájkolóknak, hogy presztízsveszteség nélkül kerüljenek ki e konfliktusból." A munkabeszüntetéssel nem sikerült elérni a radikális Szolidaritás 80 szakszervezet által meghirdetett célt: a Fiat visszalépését a vállalat megvásárlásától. Hétmillió munkanélküli FÓKUSZ Az „érettségi vizsgabiztos" elvárásai „Erdély nem Dél-Tirol" A csíkszeredai Hargita Szálló kapujában éjfélkor is türelmetlenül topogott még a meleg nyári estén a portáslány: kilencre várták az osztrák vendéget és kíséretét, de azok sehogy sem akartak megérkezni. Pontosabban: szemben a megyeházán még égtek a lámpák, folyt a tárgyalás. Aztán valamikor hajnali egykor átsétált a társaság, hogy megkezdje a díszvacsorát: hajnali 3 felé került csak ágyba Friedrich König úr, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, az Osztrák Néppárt vezető személyisége, aki a nemzeti kisebbségek romániai helyzetének felmérésére érkezett az országba, no meg a két csíkszeredai kormánymegbízott, s a megannyi helyi román és magyar nemzetiségű politikus. Villámkörút König úr augusztus végi látogatása igazi villámkörút volt: Bukarestben kezdődött és végződött, közte Kolozsvár, Brassó, Szeben, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsziszentgyörgy - csupa olyan város, ahol jelentős a magyar vagy a német lakosság aránya (bár az utóbbit illetően a létszám mindenképpen alaposan megcsappant az utóbbi évtiztedekben). Az MTI tudósítója a maga erdélyi utazásán Csíkszeredán találkozott a politikussal - de ehhez hajnalig kellett várnia. A megbeszélések elhúzódtak az előző állomásokon, König úr este tízkor érkezett a magas házairól nevezetes, új csíkszeredai városközpontba, akkor látott munkához. Meghallgatta a két - a hargitai magyar prefektus leváltása után, a magyar tiltakozások nyomán egyenlő jogokkal átmeneti megoldásként kinevezett, román és magyar nemzetiségű - prefektusi jogkörű kormánymegbízott beszámolóját, s ez a páros előadás eleve érzékeltethette vele a nemzetiségi problematika páratlan bonyolultságát. Ezt követően a politikai pártok képviselőivel, köztük utoljára a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége hargitai vezetőivel találkozott. Ekkorra már sötét éjszaka volt. Amikor néhány szót sikerült váltanom vele, König úr elmondta: jelentése egyike lesz annak a három beszámolónak, amelynek alapján ősszel, a választások után az Európa Tanács, amely Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország után már Bulgáriát is felvette tagjai - az elismert európai parlamenti demokráciák - sorába, Románia érettségét vizsgálja majd meg: felnőtt-e a teljes jogú tagság követelményéhez. A nemzeti kisebbségek kezelése csak az egyik kritérium: a demokratikus, szabad választás' a másik, erről majd szeptember 27-én alkotnak képet, a harmadik a jogállamiság követelményeinek teljesítése. Jelentés A vendég nem titkolta: Romániában a nemzetiségi kérdések kezelésében súlyos problémákat tapasztalt. Az osztrák politikus feladata azonban nem az, hogy ítélkezzék: ő arról számol be novemberben Európa huszonhét országát képviselő társainak a lehető legtárgyilagosabban, amit lát és hall. Nos, König úr sokféle dolgot láthatott és hallhatott, akárcsak azok a romániai újságírók, akik szorgalmasan jegyzetelve végigülték az egyes városokban a vendég találkozóit. A magyarok elsorolták a maguk sérelmeit a nyelvhasználat, a magyar egyetem visszaállításának elutasítása, az iskolaügy, az alkalmaztatási egyenlőség, az igazságszolgáltatás, a sajtó stb. terén. Itt ezeket aligha kell megismételni — de ne higgye az olvasó, hogy a másik oldalról mentegetőzés volt a válasz. Onnan is ömlöttek a panaszok: Csíkszeredán például a Román Nemzeti Egységpárt képviselői sorolták helyi kisebbségi helyzetük általuk érzett igazságtalanságait. Támadás Hasonlóképpen, a magyar iskolákba kerüli román diákok nehéz helyzete volt a téma Kolozsvárott is. Kolozsvárott Funar polgármester a magyarok lojalitását vonta kétségbe, támadásba ment át: ki kell rekeszteni az illojális személyeket a külföldre utazó küldöttségekből, fejtette ki, s aligha győzte meg őt Friedrich König vélekedése, miszerint a pártok eltérő véleménye nem feltétlenül egyenlő a lojalitás hiányával. Aminthogy az osztrák vendég természetesen azzal a megállapításával sem aratott sikert az RNEP politikusai körében, hogy a kisebbségek lojalitását kollektív jogaik elismerésével lehet megszilárdítani. Erdély, mondták a vendégnek, nem Dél-Tirol. De tegyük hozzá: szerencsére nemcsak Funar pártjának képviselői közül kerültek ki Friedrich König partnerei. Klvárás A meghallgatás mindenesetre kétoldalú folyamat volt mindenütt: nemcsak König úr szerzett információkat, de partnerei is megtudtak egyet-mást arról, hogy mit vár el a nemzetiségi jogok biztosítása terén a strasbourgi testület. Egyfajta bevezetés is volt ez az „európai normákba" -'és hasznosságát még akkor sem lehet vitatni, ha az üzenetet nem érti meg mindenki, akinek szól. Novemberben elválik majd, mit szűrt le útja során Friedrich König. s mit tár az európai képviselők elé. Akkor - a választások után - az Európa Tanács újra mérlegre teheti, hogy meddig jutott Románia a demokrácia és az emberi jogok útján. BARACS DÉNES