Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-17 / 219. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 17. BELPOLITIKA 3 Áralakulás A fogyasztói árak júliushoz képest 0,8 százalékkal emelkedtek augusztusban, az árszínvonal az elmúlt tizenkét hónap alatt 20,7 százalékkal nőtt. Tavaly augusztusban 0,2 százalékos havi és 34,2 százalékos 12 hónap alatti árnövekedés mutatkozott - állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése. Az augusztusi árnövekedést mérsékelte a zöldség- és gyümölcsfélék szokásos nyári' árcsökkenése és a ruházati termékek nyárvégi kiárusítása. Ezeket nem számítva az augusztusi áremelkedés 1,2 százalékos. Az idényre jellemzőek nélkül kimutatott-június 0,9 és a júliusi 0,7 .százalékos mértéknél ez tehát magasabb, aminek oka, hogy a villany-, a gáz- és gyógyszeráremelés együttesen 0,5 százalékkal emelték az árszínvonalat.' Augusztusban a villamos energia összességében 21-22 százalékkal, a vezetékes gáz köbméterenként 15 százalékkal került többe az előző havinál. Ezenkívül augusztusban az élelmiszerek közül a liszt, a cukor, a tojás ára nőtt számottevően. Az élelmiszerek közül a zöldség- és gyümölcsfélék árai összességükben csupán 2 százalékkal voltak drágábbak, mint tavaly augusztusban. A ruházkodási cikkek 99,4 százalékos indexe az árengedmények hatását tükrözi. Az áraknak megfelelően a két felnőtt és két 15 éven aluli gyermek alkotta városi család létminimuma augusztusban 35 ezer 546 forintot tett ki, tavaly augusztusban ugyanezen családtípus létminimuma 29 ezer 541 forint volt. A HÉT KÉRDÉSE Ökológiai katasztrófa Szegeden? A Fémszelekt Kisszövetkezet Farkiréti telepén 2000 tonna veszélyes hulladékot, zömében galvániszapot tárolnak. Riportunkhoz kapcsolódott e heti kérdésünk: Miklós Imre, zenész: - Nagy felelőtlenség volt a Fémszelekt részéről, hogy ilyen veszélyes helyen raktározta a mérgező hulladékokat. Borzasztó dolognak tartom, hogy ebből akartak f

UMPj^j meggazdagodni. Most csődbe mentek, a hullaM£M dákokat pedig nem tudni, ki szállítja majd el. mmm Mit lehetne tenni? Valamilyen módon rá kellene kényszeríteni azokat, akik odaszállították a mérgeket, hogy távolítsák el onnan, amilyen gyorsan csak lehet. Bírósági eljárást kellene indítani mindazok ellen, akiket felelősség terhel az ügyben. A méregtelenítés költségeit nekik kellene állniuk, bár erre egy csődbe ment vállalat nem valószínű, hogy képes lesz. Talán nemzetközi szervezetektől kellene segítséget kérni. Nagy Miklósné, jogtanácsos: - Megengedhetetlen, hogy továbbra is ott maradjon a hulladék. Kötelezni kell a Fémszelektet, hogy szállítsa el a mérgető anyagokat oda, ahol nem veszélyezteti az emberek életét. Gondolom, hogy a csődeljárás során a felszámoló első dolga kötelezni a kisszövetkezetet, hogy rendezze a területet. A csőd miatt bírság kiszabására nem hiszem, hogy van lehetőség, hisz épp elég zűrös lehet a helyzetük így is. De valamit tenni kell, mert ha a Tisza megmérgeződne, akkor bizonyos, hogy a halállomány teljesen kipusztul, és a folyóban való fürdőzés is hosszú évekre lehetetlenné válik. A környezetvédőknek és az illetékes minisztériumnak is tennie kellene valamit. Fontos szerepe van az ügyben a sajtónak is, hogy felhívja a figyelmet az ilyen és hasonló esetekre. Györgyné Vőneki Márta, gyesen lévő: Szörnyű, hogy ekkora felelőtlenséget követett el a kisszövetkezet. Talán arra számítottak, hogy nem esik több eső, vagy nem lesz több árvíz? Ha ne adj' isten bekövetkezik a katasztrófa, vajon mivel fognak védekezni? Mert azzal aligha, hogy nem volt pénzük, és kevés volt a rendelkezésre álló idő. Ha a folyóba kerül a méreg, akkor minden elpusztul a Tiszában. A méreg esetleg felbukkanhat a talajvízben. Lassan megmérgezheti az embereket is. Szeged ivóvize artézi kutakból jön ugyan, de nem tudni, mi lesz a kisebb községekkel és a földbe ásott kutakkal... T. V. T. Példamutató a közember valóságérzete (Folytatás az 1. oldalról.) Szabad György házelnök ezután átadta a szót a bizottsági előadóknak és a pártok vezérszónokainak. A kormánybeszámoló megvitatása a frakcióvezetők felszólalásaival vette kezdetét. Kónya Imre frakcióvezető minden körülményt figyelembe véve, sikeresnek minősítette a kormány elmúlt kétéves tevékenységét. Tölgyessy Péter, az SZDSZ elnöke azt állította, hogy a kabinet nem a nép, hanem a népszerűtlenség kormánya, és ez, véleménye szerint, annak ellenére elmondható, hogy a kormány tartózkodott az olyan, általa megígért népszerűtlen intézkedések végrehajtásától, mint például az államháztartás átfogó reformja. Dragon Pál, a 37-ek vezérszónoka hangsúlyozta: az FKGP nem kárpótlást szeretett volna, hanem az egykori tulajdon visszaadását. Horn Gyula, az MSZP elnöke a kormány által vázolt helyzetet úgy értékelte: jó, de nem reménytelen. Határozottan elutasította a gazdaságban is jelentkező - mint fogalmazott - nép-nemzeti felfogást. Kifejezte aggodalmát, amiért az egyébként stabilitásra törekvő kormány élezi a feszültségeket a média-ügyben. Áder János, a Fidesz szószólója elfecsérelt időnek nevezte a beszámoló feletti vitát. Felsorolta azokat a tényezőket, amelyek miatt a Fidesz szerint csak az lehet a kérdés: el tudja-e fogadni vereségét a kormánykoalíciót s megrázkódtatás nélküli lesz-e két év múlva a hatalomváltás. Csépé Béla, a KDNP frakcióvezetője arra hivta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltáskor átvett súlyos örökség az egész négyéves ciklusra kihat, sőt valószínűleg tovább is, erről azonban sokan megfeledkeznek, amikor a kormány munkáját értékelik. Kijelentette: pártja továbbra is megadja a bizalmat az új magyar demokrácia első kormányának, és személy szerint Antall József miniszterelnöknek. A vitában elhangzottakra a délutáni órákban válaszolt Antall József kormányfő. Megjegyezte: az elhangzottak is azt igazolják, hogy a magyar nép, ha sok keserűséggel is, de európai módon viseli az átalakulással járó nehézségeket. Az embereket köszönet illeti azért, hogy néha még a politikai élet szereplőinél is több realitással kezelik a történéseket. KÖZÉLETI NAPLÓ HOLNAP AZ MDF székházában (Római krt. 31.) 17 órától dr. Kiss Lajos ügyvéd jogi tanácsadást tart. * DR. BRATINKA JÓZSEF országgyűlési képviselő irodája (Szeged, Rákóczi tér 1., megyei önkormányzat épülete, 617-es szoba) hétfőn, szerdán és pénteken 13-15 óra között tart fogadóórát. Telefon: 21-622/267. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Ha az ember talál a kertjében egy bombát, nem azt firtatja, hogy hogyan került oda, hanem hogyan tudna megszabadulni tőle. Méreggyár a Tisza partján (3.) A lelakatolt veszély - Nekünk nincs százmilliónk, hogy felszámoljuk ezt a méreg-telepet. - Mi lenne a megoldás? - Őszinte legyek? Nem tudom! Egy biztos, nem szabad újabb vállalkozókat beengedni erre a telepre. A szerencselovagokból elég. Nagy kárt okoztak már eddig is. Az bizonyos, hogy a minisztériumnak, a környezetvédelmi felügyelőségnek és az önkormányzatnak össze kell fogni. Közösen kell megoldást találnunk. - Ha az ember talál a kertjében egy bombát, nem azt firtatja, hogy hogyan került oda, hanem hogyan tudna megszabadulni tőle - mondja a felszámolást irányító Szőcs Lajos. Szabadulni a veszélytől pedig nem lesz könnyű. A Fémszelekt vagyona jó ha ötmillióért elkel. A tartozásai viszont elérik a 45 milliót. Erre jönne az a százmillió, ami a veszélyes hulladékok elszállításának az ára. - Annyi pénze sincs kisszövetkeznek, hogy az árverési hirdetést feladják. - Árverezik a galvániszapos hordókat is? - Elvileg kellene, de kiröhögnének bennünket. Ki az a bolond, aki százmillióért vesz mérget magának. Hiszen egy éve nincs termelés a telepen. A gépek berozsdásodtak, az üzem teljesen tönkrement. Erre szokás azt mondani, hogy patthelyzet. A \ét persze jóval nagyobb, mint egy sakkjátszában. Az egykori szerencselovagok viszont szép csendben odébbálltak, csak a hulladék maradt utánuk. Baráth úr - Az önkormányzathoz hiába hozzák a telep kulcsát, mi nem tudunk mit kezdeni vele! Ráadásul nem is a mi dolgunk - mondja Tűhegyi József alpolgármester, miután arcát a kezébe temeti a Fémszelekt hallatán. Nem is csoda, hiszen az elmúlt öt évben sok bosszúságot okozott a kisszövetkezet a városnak is. állítólag - magánvállalkozóként keresi a kenyerét. Még az hírlik, hogy ő szívesen visszavenné a veszélyes hordókat. - Meg kellene keresni a felelősöket! - mondja Tűhegyi József - Mégis csak elképesztő, hogy néhány felelőtlen vállalkozó ilyen helyzet elé állítja a várost. Ráadásul büntetlenül veszélyeztethetik a környezetet. Azt már elképzelni is szörnyű, mi történt volna, ha néhány évvel ezelőtt valamilyen csoda folytán mégis csak felépül az a veszélyes hulladék feldolgozó, amit a szövetkezet akkori vezetői képzeltek el Algyőre. A tervek ugyan elkészültek, de szerencsére, soha nem lett belőlük semmi. Csak a három milliós tartozás maradt utánuk, pénzt ugyanis a tervező cég a mai napig sem látott a munkájáért. Időközben pedig elnökök jöttek, elnökök mentek, de egyikük sem tudott mit csinálni az örökséggel. Némelyikük a nyilvánosságot igyekezett kizárni, mások csendben őrlődtek, de a veszély tovább nőtt: mindenki csak hozta, hozta a hulladékot, hogy valahogy életben tartsa a céget. - Még az idén is kötelesek voltunk a szerződés szerint két szállítmányt átvenni - mondja Pópity János elnök. - Pedig az év elején már látszott, hogy a kisszövetkezet nem kerülheti el a véget. Az egész ország környezetvédelmi botrányoktól hangos. Fertőzött a talaj, mérgezett a folyó, szívhatatlan a levegő. Vajon ki fog odafigyelni arra, hogy a Tisza-partján néhány kalandor öt éve elhelyezett egy időzített bombát, ami egyre hangosabban ketyeg. Talán majd akkor, ha már késő lesz. De miért várnánk meg, hogy döglött halak figyelmeztessenek minket idebenn a városban, hogy odakinn a természet már haldoklik. És mi a garancia arra, hogy máshol, máskor a kalandorság, százezrek egészségének veszélyeztetése nem ismétlődik meg újra. Néhány hét és csak a lakat marad a Farki-réti telepen. No meg a remény: hogy nem jön eső, nem zúdul ránk egy árvíz és nem másznak be csintalan, veszélyt nem sejtő gyerekek a méreggel teli hordók tetejére, hogy várnak képzelve elfoglalják, vagy megvédjék, amiről nem is sejtik, hogy mekkora veszélyt rejt. A fehér zászló már ott lobog a hordó-várak tetején. Csak észre kellene végre venni... (Vége.) RAFAI GÁBOR A „RIGÓ" Szegedi Kéziszerszámgyártó Részvénytársaság megvételre felajánlja IFA típusú 5 tonnás fixplatós tehergépkocsiját. A gépjármű első üzembe helyezése: 1990. 07. 28., 1994. 05. 21-ig érvényes műszaki vizsgával rendelkezik. Érdeklődni a 22-72232 telefonon, Lovász Károlynál lehet. J Finnek és magyarok - egy hajóban A Szegeden, kedden megkezdődött finn-magyar üzletembertalálkozó tegnap, szerdán este tiszai hajókirándulással zárult. A szervező Progress kisvállalkozásfejlesztési alapítvány majd csak eztán összegzi, hány üzletet is kötött a 17 Turku megyei finn és a közel 30 Csongrád megyei vállalkozó, de annyi már most bizonyos: sikeres volt a tétre, helyre, befutóra szervezett program. A Progress ugyanis régi kapcsolatokat ápol a finnekkel - ipari és kereskedelmi minisztériumuk 13 millió forintot utalt át Szegedre, s a Turku megyeiek segítettek többek között az alapítvány üzleti tervének elkészítésében is. Ennek az lett a következménye, hogy a helyi vállalatokat ismerő finnek jóelőre jelezték, milyen cégek képviselőivel szeretnének találkozni. (Azok az üzletemberek például, akik a szegedi vásáron jártak a nyáron, kérték a Progresst, hívják meg a sírkőfeliratokat saját, számítógép vezérelte berendezésével előállító vállalkozót. így jöhetett létre újabb találkozó Tóth Tibor csengelei vállalkozóval.) A keddi, előadásokkal tarkított program tegnap „üzemlátogatásokkal" folytatódott. A finnek jártak többek között Deszken, az önkormányzatnál és a Taurusban, a Szegedi Ruhagyárban, tárgyaltak a Minipack Kft.-nél, az agrárkamaránál, a DmGK-nál, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Hivatalnál, a Mezőbank Rt.-nél, s az Euromenedzser Bt.-nél. FI Tanácsadói segítség Amerikából A PROGRESS Alapítvány kétnapos finn-magyar vállalkozótalálkozóján egy olyan amerikai szervezet képviselői is megjelentek, melynek célja, hogy Közép- és Kelet-Európa támogatására mozgósítsa az Egyesült Államok magánvállalkozóit. A Citizens Democracy Corps kisvállalkozói programjának feladata az, hogy kapcsolatot teremtsen a kis- és középüzemek kiépítése és működtetése területén nagy tapasztalattal rendelkező amerikai vállalkozók és a segítségükre igényt tartó közép-kelet-európai kisvállalkozók között. A CDC tanácsadói önkéntes segítséget nyújtanak. Megbízatásuk lehet hosszú vagy rövid távú, és rendszeresen látogatják az egyes vállalatokat. Munkájuk végeztével továbbra is tartják majd a kapcsolatot azokal a vállalatokkal, akikkel itt tartózkodásuk során munkakapcsolatot alakítottak ki. A program kezdetben az olyan vállalatokra összpontosít, amelyeknek 50-500 alkalmazottjuk van, már működő vállalkozások, privatizáltak vagy privatizáció alatt állók, tulajdonosuk vagy irányítójuk magyar állampolgár. A program megvalósításának első lépéseként létrejött egy budapesti iroda, melynek feladata felkutatni azokat a cégeket, amelyek hasznosítani tudják egy amerikai kisvállalkozó tapasztalatait és képességeit. Ennek köszönhető a CDC képviselőinek látogatása a finn-magyar találkozón. ÍTG