Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-17 / 219. szám

A sértettségről « Mozdíthatatlan azonosítási pontjaink vannak. Ez azért I rémisztő, mert egy Európába besorolni készülő országnak I valamiképpen mégiscsak alkalmazkodnia kellene, a régi I megítélések pedig nemcsak hasznavehetetlenek, de kissé I nevetségesek is már. A magyar ember ugye sértett ember. Franciaország meg- I sértette Trianonnal. Fia a francia paraszt a keleti mező- I gazdasági import ellen tiltakozva paradicsomhegyeket szór I az útra, az ma nemcsak a bevitel miatti ellenállás okán sér- I tő. „Ezt teszik Trianon után". Hogy a francia parasztnak I fogalma sincs Trianonról, s tán még Magyarországról sem, I ez nem érv. Valamint az sem, hogy ez avítt csökönyösség I I

feloldását mindig kívülről várjuk, megkövetésként, míg belülről a nyitás vágyát divat lett lenemzetárulásozni. A magyar ember sértett ember. Ausztria megsérti, ha nem hajlandó sógorként viselkedni. | Az Qsztrák üzleti lobby keletről kivonulásra késztető • felszólításai mint egy-egy ostorcsapás csattannak a nemztet' büszkeségén. A valóság, az nem. Azt megszoktuk. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy „a néphez" közeledéshez elég megdicsérni a viszonylagos kényelemben megszokott körülményeket, a jelent, főt hajtani a múlt előtt és csak így továbbot inteni. Ebből lesz aztán a sértettség. Az országban a dolgok menetének logikája szerint minden a legjobb irányba halad, sőt néhol a már meg is érkezett oda. Ettől alaposan elüt, hogy külföldi üzletemberek nem javasolják a magyarországi befektetést. Mindegy, miért. Ami lecsapódik: az itthon hallott és elfogadott jó iránnyal szembeni külföldi és belföldi ellenvélemény csakis sértés lehet. Panek József „Erdély nem Dél-Tirol" (2. oldal) Széchenyi vallásossága (7. oldal) ÁRA: 10,10 FT Tápai Antal domborműve az intézet falán Herke Sándor öröksége A föld javítható A ma 110 éve született Herke Sándor közel hat évtizedes munkásságából a szegedi évek meghatározó jelentőségűek. A mezőgazdaság számos fontos kérdésének megoldásán fáradozó tudós a szikes talajok termővé tételével vált nemzetközi hírűvé. Vegyészi alapképzettségét Mosonmagyaróváron növénytermesztési ismeretekkel, Németországban talajmikrobiológiai tanulmányokkal egészítette ki. A földművelésügyi miniszter 1924ben bízta meg a Szegedi Talajtani és Agrokémiai Kísérleti Állomás létrehozásával és vezetésével. Szikjavítási kutatásai mellett rizstermesztési kísérleteket is végzett, és a szikes gyepek feljavítására is megtalálta a megoldást. A II. világháború végéig miniszteri biztosként irányította az országban folyó szikjavítási munkákat. Tudmányos pályályának második nagy szakasza nyugdíjas éveire esik. Erről az időszakról a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet nyugdíjasa. Harmati István tudományos főmunkatárs személyes élményeit osztotta meg velünk. - Tizenkét évig, a végleges nyugdíjazásáig dolgoztunk együtt. Ő választott maga mellé, s fokozatosan adta át azokat az ismereteket, melyek segítettek munkássága folytatásában. Magába zárkózó, hatalmas munkabírású embernek ismertem meg. Nem kis feladat volt elgondolásait az általa diktált tempóban végrehajtani. A Duna-Tisza közén 11 kísérleti telepet és helyet hoztunk létre az ötvenes évek közepén. - Napjainkra mi maradt meg ebből? - Később takarékossági okokból két helyre öszpontosítottuk a kutatásokat. Mára csak a fülöpszállási telep maradt. Épp most fogalmazom a pénzt, támogatást kérő levelet, hogy ne kelljen feladni e páratlan, tudományos értéket. Magyarországon ez az egyetlen hely, ahol ilyen hosszú időtávú talaj termékenységi vizsgálatokkal rendelkezünk. A tartós öntözés hatásairól is sok adat gyűlt össze. - Idős mesterének mely gondolatai ragadtak meg önben? - Ha valaki szereti a szakmáját és egészséges, nyugdíjazásával nem hagy ott csapot-papot. A töménytelen kutatási eredmény feldolgozására, rendszerezésére nekem sem volt eddig időm. Most pótolom, ahogy Herke professzor is tette. Nagyon igazat adok neki abban, hogy a fiatal - legyen az mesterember vagy kutató - az idős mellett kezdje a pályáját. Életem nagy szerencséje, hogy mellette kezdhettem, s nem kellett energiám nagyrészét a felzárkózásra pazarolni. Szeretném, ha az én utódom is hasonlókép érezné: nem volt haszontalan a tőlem kapott útravaló. Az 1970-ben elhunyt tudóst életében érdemrenddel, Kossuthdíjjal, tudományok doktora minősítéssel ismerték el. Az utókor utcát nevezett el róla, s a GKI-ben emléktábla őrzi emlékét. T.SzI. Ma: megyegyűlés Terítéken: a sport és a művelődés Csongrád megye testneveléséről és sportjáról tájékozódik, a térség művelődési koncepcióját fogalmazza meg a megyei közgyűlés. E nagy horderejű témákon kívül az első félév költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolót és egyéb előterjesztéseket is megvitat a testület. Többek között rendeletet alkot a közgyűlés köztisztségviselőinek és alkalmazottainak munka- és pihenőidejéről, juttatásairól; határozatot hoz a Szeged Tourist Idegenforgalmi Hivatal átszervezéséről, továbbá a megyei Településtisztasági Szolgáltató Vállalat vagyonátadásával összefüggő feladatokról. A testület megvizsgálja a balatonszárszói gyermeküdülő működését. A megyei közgyűlés ma, csütörtökön 9 órától a megyeháza nagytermében (Szeged, Rákóczi tér) ülésezik. A megyegyűlés nyilvános. Göncz Ljubljanában A magyar-szlovén kapcsolatokról, az aláírásra váró egyezményekről, a nemzetiségi kérdésről és a volt Jugoszlávia területén dúló háborúról tárgyalt Ljubljanában szerdán, kétnapos szlovéniai látogatásának második, befejező napján Göncz Árpád köztársasági elnök. A magyar államfő kétórás megbeszélést folytatott Milán Kucannal, a szlovén köztársasági elnökkel, udvariassági látogatást tett a szlovén főváros polgármesterénél és felkereste Francé Bucart, a képviselőház, a szlovén parlament elnökét, majd közös sajtókonferenciát tartott Milán Kucannal, aki ezt követően díszebédet adott a magyar államfő és felesége tiszteletére. Példamutató a közember valóságérzete Az Országgyűlés rendkívüli plenáris munkanapját egyetlen témának, a kormány elmúlt kétéves tevékenységét taglaló beszámoló megvitatásának szentelte. Dávid Ibolya, az ügyrendi bizottság vezetője tájékoztatta a Házat a testület keddi döntéséről, amely szerint a kormány beszámolójáról az Országgyűlés nem köteles határozatot hozni. A kisebbségben maradt ellenzéki vélemény szerint viszont elengedhetetlen a szavazás. A T. Ház többségi szavazással végül az ügyrendi bizottság álláspontját fogadta el. A kormány nevében Antall József miniszterelnök mondott expozét, szóbeli kiegészítést fűzve a kabinet elmúlt kétéves munkájáról szóló írásos beszámolóhoz. A kormánynak, mint mondotta, pillanatnyi illúziója sincs a tekintetben, hogy a képviselők elé terjesztett dokumentum mentes a hiányosságoktól. Hangsúlyozta: a beszámolóval a kormánynak nem volt célja a Kádár-rendszerben megszokott önkritikái „násztáncot" járni. A benyújtott felmérés, a miniszterelnök megítélése alapján, reális, ezúttal pedig a képviselőkön a sor, hogy azt kritika alá vegyék. A kormányfő a törvényhozás mindkét oldalától tárgyszerű, korrekt és méltányos vitát kért. A magyar gazdaságpolitikáról szólván, véleménye szerint, figyelemre méltó rugalmasságról tett tanúbizonyságot, amikor a keleti piacok összeomlása után új piacokat talált. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hazánk sem maradt ki a világméretű recesszióból. A gazdasági visszaesés tehát nem írható egyértelműen a kormány számlájára - jelentette ki a miniszterelnök. Eredményes harcot folytattunk az infláció ellen, megőriztük az ország fizetőképességét és elindítottuk a térség legnagyobb mértékű, sikeres privatizációját - összegezte a kormány álláspontját. (Folytatás a 3. oldalon.) Játékautomaták - nyerőautomaták A félkarú rabló kisujja Több orosz olaj érkezik Az idén mintegy 50 százalékkal több kőolaj érkezik a Barátság-vezetéken hazánkba, mint az elmúlt évben - mondta el az MTI érdeklődésére József Gábor, a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság ügyvezető igazgatója. Áz orosz importot azért kellett erőteljesen növelni, mert éppen egy éve, 1991. szeptember 16-a óta szünetel az olajszállítás az Adria-vezetéken a délszláv háború miatt. Tanulság az Országgyűlés egy vitanapjáról Hivatal úgy állítja be a gépeket a hitelesítés során, hogy 80 százalék esélyt biztosít a nyerésre a játékosoknak. Az üzemeltetők a megmaradó 20 százalék után adóznak. Ahol nincs engedély, minden a visszájára fordul: a játékosoknak 20-30 százalék nyerési esélyük marad. Az üzemeltetők nem adóznak, elszámoltatás esetén azt sem lehet megállapítani, ki a gépek tulajdonosa. Ilyen esetekben a szabálysértési feljelentés címzettje a vendéglátóhelyet üzemeltető személy, vagy gazdasági egység. (Folytatás a 6. oldalon.) Ahhoz, hogy valaki nyerőautomatákat üzemeltethessen, mindenekelőtt a helyi polgármesteri hivatal engedélyét kell hogy bírja. A továbbiakban szükség van a Szerencsejáték Felügyelet engedélyére is. Ez utóbbi előírja: a vendéglátóegységekben az ivótól elkülönített játéktermet kell kialakítani. Emellett a gépeket a Mérésügyi Hivatal hitelesíti. A gépenkénti adó évente 150 ezer forint. Mindezt dr. Roth Imre, a Csongrád Megyei Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője mondta el a tegnapi sajtóértekezleten. Megtudtuk: a Mérésügyi