Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-16 / 218. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1992. SZEPT. 16. Újszeged virágai (3.) Ugyancsak említést érdemel Moyzes János kertészete, amelynek alapítási éve: 1927. Szekeres József külföldön minősített okleveles kertész, aki 1923-ban a MÁV szolgálatába lépett. Sebők Antal 1919-től dolgozott Katona Antal kertészetében, amelynek vezetője később Molnár István. Családi alapon fejlesztette ki kertészetét Rákóczi Ferenc. A húszas évektől kezdődően egyre növekedett a faiskolák száma. Új vállalkozások: Miskó Istváné, Nacsa Józsefé, Bába Istváné, Szanka Imréé, ifj. Szanka Antalé. Mátics Annáé, Zsiga Mihályé, Halál Sándornéé, Halál Juliannáé. Darócz Daróczi Pálé, Balogh Sándoré és Istváné (Csengele), Wagner Adolfé, Szűcs Pálé (Szatymaz), Kogutowicz Károlyé (Gyála), de igyekeznek a nagyobbak is, mint korábban Szeged rendőrfőkapitánya, Temesváry Géza, továbbá Moyzes János, Papp Ferenc, aki korábban a város tűzoltó főparancsnoka volt, az osztrák származású Kolauch Károly, először kőfaragó Szegeden, majd újságíró stb. Az alanyul használt vadrózsacsemetét (Rosa canina) többnyire a kertészek maguk termelték. Részint a rózsaoltványokat, másrészt a vágott rózsát értékesttették. Kezdetben maga a kertész foglalkozott termékei értékesítésével, majd kialakult a kereskedői rend: Verbácz József, Pásztor József közreműködésével, akik fűzfakosarakban szállították az Alföld virágait. A húszas években létrehozták a Szegedi Rózsatermelők Értékesítő Szövetkezetét, amelynek elnöke Zsembery Károly volt. Az újszegedi rózsatermesztés legjobb évének máig 1926 bizonyult. A szegedi kertészek további szervezetei: Magyar Műkertészek és Kertgazdák Országos Képző és Segélyező Egyesülete, amely Szegednek legnagyobb kertésze, Siivegh Mihály kezdeményezésére alakult meg, szegedi székhellyel. Szeged és Vidéke Kertészeti Egyesület (1919), vezetői: Szabó Kálmán városi főkertész, majd Balogh János. A Délmagyarországi Kertészeti Egyesületet 1930-ban alapították, vezetője Darvas Ferenc gyógyszerész, gyógynövénykereskedő, aki Szegeden a Kertészeti Lapok-at is szerkesztette. Helyiségük a Rudolf (ma Roosevelt) téri Bagics Rózsa vendéglője, a virág- és konyhakertészeknek külön szakosztályával. Az 1931-ben alakult Magyar Faiskolai Szövetségben is aktfvan munkálkodtak a szegediek. Az utolsó kertészeti szervezetet, minden tollvonás nélkül, diktátummal szüntették meg. Az újszegedi virágkertészet a századfordulóra már annyira terebélyesedett, hogy egyesek továbbálltak. Elsőként Kovács Márton (1877-1956), aki ezzel megalapozta Szőreg gazdag kertészeti kultúráját. Az újszegedi ember virágszeretetének alapjait minden bizonnyal abban a nagyszerű de több gondoskodást érdemlő - műben kell keresnünk; hogy 1858-ban a mai Népkert (én csak Ligetnek nevezem) vadonjából Vilmos Reitzenstein, olasz származású osztrák őrnagy itt állomásozó katonáival ligetet varázsolt, amit aztán tovább gazgadítottak Süvegh Mihály, Mayer Miklós, Szabó Kálmán tervei szerint. A következő évtizedekben nem fordítottunk rá nagy figyelmet, és lassan satnyult. Móra Ferenc Újszegedi jegyzetek című írásában (1931) csodálattal, de már némi aggodalommal (r Újszeged szépségéről. amely már akkor egyre fogyatkozott. Bátyai Jenő MNB-devizaárfolyamok közép eladási árfolyam, 1 egységre, forintban Angol font 140.07 14732 14737 Ausztrál dollár 50,74 5039 57,04 Helga frank (1001 253.02 254.40 254,90 Dán korona 13,50 13,01 13.04 Kinn márka 17,00 17,11 17,10 Francia frank 15,41 15,45 1539 llnllund forint 4039 4030 40,01 fr Tant 1.10,03 139,15 139,47 Japán yen (l(H)l 02..14 02.49 02.04 Kunndni dollár 03,00 04.05 0432 Kuvaiti dinár 202.20 20239 20330 Német márka 5231 52.43 5235 Norvég korona 1333 1330 1339 Olasz Ura illMMIl 05.94 00.10 0030 Osztrák schilling (1001 742,00 74430 740.00 Portugál cscudo 1100) 59,90 00.04 00.10 Spanyol peseta (100) 00,72 00.91 01.10 Svájci frank 59,12 5930 59,40 Svéd korona 14.20 1431 1434 Tr. és cl. ruhcl 27,43 2730 2737 USA-dollár 77,43 7733 7733 ECU (Közös Piac) 10530 10531 100.0 MNB-valütaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 14430 14638 14638 Ausztrál dollár 55.64 57,16 57,78 Belga frank 1100) 251.05 25338 255,71 Dán korona 1339 1332 1335 Finn márka 16,77 16,97 17,17 Francia frank 1532 1536 1530 COrög drachma 11001 4131 41,73 42.15 Holland forint 4534 4637 46,70 Ír font 13731 138,91 14031 Japán yen (1001 61.86 62.46 63.06 Kanadai dollár 63,91 6431 65,31 Kuvaiti dinár 26431 26736 270,01 Német márka 5132 52.00 52,48 Norvég korona 13.05 13,17 1339 Olasz Ura (10001 65,64 6638 66.92 Osztrák schilling (100) 733,44 74034 747,04 Portugál cscudo (1001 59,40 60.03 6038 Spanyol peseta (100) 79,69 80.45 8131 Sv^Jd frank 58,27 5831 5935 Svéd korona 14,09 1432 1435 USA dollár 7736 78,04 7832 ECU (Közös Piac) 10438 10536 10634 Még álmos a részvénypiac Az 1992. szeptember 7-1 l-ig tartó tőzsdei héten 248,57 MFt értékű üzletet kötöttek. Ennek az összegnek nagy része azonban az állampapírokkal való kereskedés folyamán cserélt gazdát. Ezen a héten került bevezetésre a 180 napos diszkont kincstárjegyek IX. sorozata is. Forgalomba hozatalának első hete nagyon jól sikerült, mert árfolyamértéken számolva több "mint 89,5 MFt értékű üzletet kötöttek folyamatosan növekvő árfolyamon. A többi állampapírról is elmondható ugyanez. Árfolyamuk folyamatosan növekszik, viszonylag magas forgalom mellett. A nagy kérdés az, a befektetők milyen hozamot éreznek még elfogadhatónak. Emelkedő Dunaholding 22500 2200G 2I50C 2100C 2050C 2000C szept. 7. szept. 8. szept. 9. szept 10. szept. 11 Áttérve a részvénykereskedelem vizsgálatára, megállapítható, hogy a Budapesti Értéktőzsde még Csipkerózsika álmát alussza. A június végén kezdődött hullámvölgy még mindig nem ért véget. Ez elsősorban a forgalomra nyomja rá a bélyegét. Ezen a héten például csak 9,1 MFt értékben cseréltek gazdát részvények, amely összeg az összforgalomnak csak 3,66 százaléka. A heti részvényforgalom egy átlagos napnak felelt volna meg a tavasz folyamán. Bíztató jelek természetesen vannak, de ezek még nem tükröződnek vissza a forgalomban. A hét vezető papírja ismét az IBUSZ részvénye volt. Árfolyama folyamatos emelkedésen ment keresztül. Hétfőn 2764 Ft-ért volt vásárolható, mfg péntekre ez 2796 Ft-ra módosult. Ez nem mondható túl nagy változásnak, de az iránya a befektetők egy részét meglepte. Ennek oka az, hogy az ÁVÜ újra elkezdi a részvény-kárpótlási jegy csereakcióit, amely a korábbi tapasztalatok alapján árfolyameséssel jár együtt a megnövekedett kínálat hatására. Ezt a félelmet tükrözi az az 1992. december 31-i határidővel megkötött eladási opció is, amely 2615 forintos ár mellett 50 forint opciós díjért jött létre. Viszonylag nagy tételben cseréltek gazdát a Skála-Coop Rt. papírjai. A tőzsdei részvényforgalomban 25,5 százalékát ez az értékpapír szolgáltatta. Ára a hét folyamán 5 forintot emelkedett, de még így is jócskán elmarad a névértékétől. Érdekesebb képet mutat azonban az opciós piacon való szereplése. 1993. január 31-i határidővel 1120 forintos áron 30 forint opciós díj mellett született kontaktus, amely nem egészen öt hónap alatt 41 százalék árfolyamemelkedést valószínűsít. Úgy érzem, ez elég erősen a szerencse opciók kategóriájába tartozik. Ismét nagyobb Fotex részvénycsomag került forgalomba. Árfolyama egész héten kiegyensúlyozott volt, csak szerdán és pénteken volt tapasztalható l-l forintos eltérés negatív és pozitív irányba. A társaság eredményei nagyon jók, tehát árfolyamemelkedés nem kizárt. Ebbe az irányba hat még az is, hogy a részvények nagy többsége már nem hazai befektetők kezében van, hanem külföldre került, így a kínálati oldal meglehetősen szűkös. Legnagyobb árfolyamemelkedést a Dunaholding ért el. 21 300 Ft-os hétfői árról 22 000 Ft-ra emelkedett péntekre. Az opciókat figyelve, a befektetők további árfolyamemelkedést várnak a papírtól. Végül a hét negatív rekordjáról. A MÜSZI árfolyama majd 20 százalékot esett. A keddi 5500,- Ft után csütörtökön már csak 4500,- Ft-ért lehetett túladni rajta. Árfolyamemelkedés nem valószínű, mert a vételi ajánlatok ezen ár körül hangzanak el, és a társaság eredménye sem kecsegtet túl sok biztatóval. Ágoston Róbert A Dél-Magyarországi Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója, dr. Horváth Lajos másik négy regionális kamara képviselőivel együtt - nemrégiben Nagyváradon járt. Az ottani gazdasági kamara szervezésében üzletember-találkozókon, konzultációkon vett részt, azzal kapcsolatban, hogyan lehetne szorosabbra fűzni a szálakat a két ország vállalatai között. A nagyváradi találkozón egyértelművé vált, hogy a románok a vegyesvállalatok létrehozását szorgalmazzák. A közeli Bihar megyében például az eddig létrejött 407 vegyes vállalatból 103 a román-magyar, míg Románia hozzánk távolabbi részein elvétve találMi vagyunk a Nyugat kőzni eggyel-kettővel. A vegyesvállalatok alapításával kapcsolatban elmondták, hogy a magyaroktól elsősorban technológiát, az üzemek ottani összeszerelését várják, a hazai nyersanyag feldolgozására. A baromfifeldolgozás, a textilipari együttműködés már sokat ismételt lehetőség. A mostani találkozó egyik érdekessége volt viszont, hogy a szatmári Autonova Rt. partnert keres magyarországi befektetésre. A nálunk gyártott nyugati gépkocsikhoz szeretne alkatrészelőállító üzemet telepíteni. A dél-magyarországi kamara a barterre vonatkozóan is kapott konkrét ajánlatokat. Beszterce és Naszód megyék szívesen szállítanának fát, kisbútort, üveget, csempét, betonacélt, bőrkonfekciót. Alba megye márványlapot, porcelán edényeket, étkezési sót, ipari szódát, rézszulfátot, cementet, sódert, bazaltzúzalékot kínált. Amit pedig a magyaroktól vennének, az: hús, konzerv, búza, burgonya, üdftő, olaj, cukor, vagyis szinte minden, ami élelmiszer. Fölvetődött, hogy a konstanzai kikötő használatában részt vehetnének a magyarok, raktározhatnának, valamint beléphetnének a vámszabad területre. A nagyváradi randevú meglepetése, hogy egy szó sem esett politikáról - mondta el lapunknak utóbb dr. Horváth Lajos. A románok igénylik a magyar termékeket és megküzdenek azért, hogy megfelelő ellentételezést találjanak. Törekszenek a jó kapcsolatok kialakítására, hiszen mi számukra a Nyugat vagyunk. (Az aradi és a temesvári kamarák mellesleg hamarosan számítógépes kapcsolatba lépnek előbb egymással, majd a délmagyarországi kamarával. Ez utóbbi megvalósításához a Közös Piactól remélnek segítséget.) F. K. Nemcsak az a dolguk, hogy kocsikat adjanak el... Bemutatjuk a Ford Capitolt Szegeden, a Dorozsmai úton, új autószalon nyitotta meg kapuit a közeli hónapokban, a benzinkúttal szemben. A reprezentatív épület fölső peremén Capitol Kft. felirat olvasható. A bejárat előtt élénkpiros Ford Fiesta és egy méltóságteljes Tránsit, odabenn, az elárusítótérben pedig Escortok, Orionok, Scorpiók és más kocsik sorakoznak szép rendben, csillogásban - a hivatalos Ford márkaképviselet nemzetközi színvonalához illőn. Részegh Ferenc üzletigazgatót mindenekelőtt arról kérdeztük, miként jött létre ez a valóban reprezentatív szegedi Ford autószalon? Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS - A Capitol Kft. az ország egyik tradicionális nagy autókereskedése, székhelye a fővárosban, a Nagykőrösi úton található, az E5-ös út szomszédságában. Országos piackutatásunk eredményei azt mutatták, hogy többek között Csongrád megyében sem volt jelen a Ford hivatalos márkaképviselete. így azután ide utaztunk a terep "bejárására" és úgy találtuk, hogy Szeged csodaszép város, igen sokan közlekednek Ford-kocsival - és közülük sokan Budapestre utaznak föl alkatrészért, szervizszolgálatásokért, illetve Ford-gépkocsik vásárlása céljából. Ezeket a szolgáltatásokat azonban Szegeden, is megkaphatnák - gondoltuk. (Folytatjuk.) Ford Autószalon Szeged, Dorozsmai út 12. Tel.: 14-178,25-587 A minőség világnapja Szegeden A minőség integrált koncepciójában az emberek kétféle szempontot ötvöznek: az egyik a minőségnek magának az értékelése, a másik az a hatás, amellyel valamely termék vagy szolgáltatás az egyén életkörülményeinek minőségét befolyásolja. Ebből adódóan november 12-én a világ minőségügyi szakemberei randevút adnak egymásnak mindenütt a világon, abból a célból, hogy beszámoljanak eddigi eredményeikről. Hazánkban először történik meg, hogy szakmai konferenciák rendezésével emlékeznek meg erről a napról. Az országban öt helyszínnel, a fővárosi mellett négy vidéki városban kerül sor (Szeged, Debrecen, Ajka, Győr) olyan jellegű szakmai konferenciára, ahol a minőség értelmezésének kérdéseiről és a jövőbeni szerepéről esik szó. A szegedi rendezvény címe: A mezőgazdaság és az élelmiszeripari ágazat minőségbiztosítási kérdései térségünkben. A rendezvény szervezői: a Magyar Marketing Szövetség Dél-alföldi Marketing Klubja, a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara, az Euromenedzser Iskolaközpont, valamint a Magyar Minőség Társaság Dél-magyarországi Szervezete. A konferencián várhatóan előadást tart: Szügyi György az Euromenedzser Iskolaközpont igazgatója; Bihari Vilmos, a Pick Szeged Rt. vezérigazgatója; Csongovai Tamás, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, Pózsnyai Sándor, az AGRO-Maros Rt. igazgatója, Balog János, a Csaba-Húsker igazgatója, dr. Gergely Gábor, a GALLICOOP Rt. igazgatója, dr. Tráser Ferenc, a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, dr. Pallagi-Bánkfalvi Emese, a Szegedi Élelmiszeripari Főiskola tanszékvezetője és Magyar József, a Hungerit Kft. ügyvezető igazgatója.