Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

SZERDA, 1992. SZEPT. 2. GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Szegedi lány a vándorgyűlés dobogóján Professzorokat is lepipált Fiatal, karcsú és csinos lányokat általában szépségversenyek üiügyén interjúvolunk meg. Abonyi Ildikó is díjnyertes, de egészen más kategóriában. A 21 éves szegedi hölgy, a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola leendő harmadéves hallgatója ugyanis a Magyar Közgazdász Alapítvány kuratóriuma által kiírt Tőkeimport pályázaton lett második helyezett, s kapta meg a díjjal együttjáró 100 ezer forintot. Az eset olyannyira egyedülálló, hogy a közgazdász famíliában nevelkedő (édesanyja, Abonyiné dr. Palotás Jolán, valamint nővére is közgazdász) lányt beszélgetésre invitáltam. - Miért jelentkeztél a pályázatra ? - A lehetőségről a Népszabadságból és a Figyelőből értesültem. A Magyar Közgazdász Alapítvány három témában írta ki a pályázatot, s az első keltette föl az érdeklődésemet: a működőtőke importjának szerepe a gazdasági szerkezet átalakításában. Mivel rendelkeztem egy csomó ismerettel, s a szakmai FOTÓ: GYENES KÁLMÁN Abonyi Ildikó: cél a közgazdasági egyetem gyakorlat tapasztalataiból amúgy is kellett volna írnom egy dolgozatot a főiskolának, elhatároztam, hogy a kettőt összekapcsolom. - Számítottál-e ekkora sikerre? - Váratlanul ért a második helyezés híre. Április 30-áig kellett beadni a 40 oldalas pályamunkát, s ügy volt, hogy július 8-án, a pécsi közgazdász vándorgyűlésen lesz az eredményhirdetés. Nagyon meglepődtem, amikor az utolsó vizsgám előtt, június végén megkaptam a kuratórium expressz levelét arról, hogy dobogós lettem. - A pályázat jeligés volt. Okozott-e meglepetést a vándorgyűlés közönségének. hogy egy fiatal lány veszi át a díjat? xr r. —i. -- . - iTUgJTfU IUITMI TU1T, I11C1T az első díjat, a 120 ezer forintot a pécsi közgazdasági egyetem négytagú, oktatókból álló teamje kapta meg, a harmadik helyezett pedig a Világgazdasági Kutatóintézet docense lett. - Mik a terveid? Befejezed a főiskolát és ... ? - Mivel a főiskola csak három éves, szeretném elvégezni a közgazdasági egyetem kétéves kiegészítő szakát. Ehhez majd különbözeti vizsgát kell tennem. Egyelőre minden attól függ, hogy sikerül-e. - Mire költöd a pénzt? - Ötvenezerért kötvényt vettem, a másik ötvenezret pedig félretettem, mert lakásra gyűjtök. Ildikó még elmondta: erről a sikerről évfolyamtársai nem is tudnak, annyira nyári a sztori. S könnyen lehet, közvetlen környezete, volt radnótista tanárai, osztálytársai sem értesülhettek róla. Többek között ezért is hívtam Ildikót egy kis beszélgetésre. F. K. Válasszon rátermett munkatársakat Gyakorlatilag mindenki tudja, hogy a sikeres vállalkozás nem annyira a pénzen múlik, sokkal inkább azon, kiket választunk munkatársainknak. A legjobb üzlet is csődbe juthat, ha az alkalmazottak nem eléggé felkészültek, ha hiányzik belőlük a „sikerorientáltság", a kreativitás. Külföldön ezt úgy mondják: a személyzeti marketing legalább annyira meghatározó az üzleti életben, mint a piacfeltárás. Ebben az esetben is a marketing szót használják - és nem a nálunk megszokott „személyzeti munka" fogalmat -, ami egyben kiemeli a lényeget is: létezik a munkaerőpiac. ahol a kereslet-kínálat éppen úgy szabályoz, mint a termékek piacán. Hogyan válasszuk ki a feladatra legjobban megfelelő személyt? Célszerű már tanulmányi idejük alatt kiszemelni leendő munkatársainkat. A rátermett humánmenedzser rendszeres kapcsolatot tart az egyetemekkel. főiskolákkal, a vállalkozás profiljába tartozó, átképzéssel foglalkozó cégekkel, s igyekszik még az „iskolapadban" kiszemelni a legrátermettebbeket. Igyekszik módot találni arra is, hogy kölcsönösen. alaposabban megismerkedhessenek a nyári szünetben, a szakmai gyakorlat idején a jelöltek és a vállalat menedzserei. De a felvétellel sem zárul le a folyamat: a legalaposabb szaktudás is elavul egy-két év alatt, fel kell frissíteni, korszerűsíteni kell a tudást. Mindez azonban csak a dolgok egyik oldala. A legrátermettebb. legfelkészültebb alkalmazottak sem tudnak maximális teljesítményt nyújtani, ha nincs körülöttük nyugodt légkör. Például ha a családot a gyerekek elhelyezésének gondja nyomja, a cég segítsége sokat lendíthet a munkakedven. A személyzeti menedzser feladata a vezetők „tudásának" karbantartása is. Mind a hazai, mind a külföldi tapaszlatok azt bizonyítják, hogy a legtöbb gondot - különösen a fiatalabb, még gyakorlatlanabb menedzserek esetében - a kommunikációs készség gyengeségei okozzák. Sokan nehezen fejezik ki magukat mind írásban, mind szóban, s ezen csak speciális tanfolyamok, tréningek segíthetnek. Ugyanez a helyzet a nyelvtanulássa is. Hiába a nyelvvizsga, a bizonyítvány, igazi gyakorlatot csak a külföldi tapasztalatcserék, az üzleti tárgyalások adhatnak. Néhány nagyobb világcég gyakorlatára érdemes odafigyelni: leendő vezető munkaátrsaikat - még mielőtt elfoglalnák új pozíciójukat - „világ körüli útra" küldik, bemutatják leendő partnereiknek, a konkurencia hasonló beosztású munkatársainak. Ez egyben tesztelés is: ha kiderül, hogy a jelölt nem találja meg leendő üzletfeleivel a hangot, fontolóra veszik a kinevezés esetleges visszavonását is. A személyzeti marketing sokoldalúságát mutatja, hogy számos cégnél nemcsak az új emberek felvételét bfzzák a humán menedzserre, hanem egyben a pálya karrierjét is megrajzolják a jelölteknek. A belépés percében tudnia kell a cég vezetésének, ki az, akire később csak egy-egy részlet vezetését lehet bfzni. kiben van több, kiből lehet felsőszintű vezető. S amikor e prognózisok készülnek, bizony nem sajnálják a pénzt sem, igénybe veszik a legjobb szakembereket, iskolákat, a legköltségesebb viszgálati módszereket is. Mert végül is a vállalkozás egészének sikere a tét. Czinkóczi Tibor Eljárás a vezérigazgató ellen Az Országos Rendőrfőkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt eljárást indított Klicsu András, a DIMAG Rt. vezérigazgatója ellen. A rendelkezésre álló adatok alapján Klicsu András, visszaélve beosztásával, valótlan tartalmú szerződés alapján 100 millió forintot utaltatott át a DIMAG Rt. vállalat követeléséből a saját tulajdonát képező PREZENT Kft.hez." Az átutalt összeget a PREZENT Kft. tartozásainak kielégítésére fodította. Uton Hetvennel döcög a jámbor Trabantos az úton. amikor majd kiesik a szélvédőn a csodálkozástól. Az izzó melegben aszfaltoznak: rotyog szinte a szurok, felforrósodik a környéken a levegő, s az autósban az indulat. Az út szélén hatalmas tábla: „Önnek készül az útalapból" vagy valami hasonló szöveg. A várost járva látom magam is, mindenütt, minden az útalapból épül. Hadd örüljön a polgár, nem véletlen fejik meg a benzinkútnál. Lássa csak az ostoba, hová folyik el a pénze! Csak azt tudnám, ha az út az útalapból készül, akkor mivé változik át vajon az adónk? Haladunk az európai úton - a szerény magyar útalapból. Igaz. még kicsit döcög az aszfalt alattunk, néha még szitkozódunk magunkban, hogy foltos a beton, göcsörtös is egy kicsit, de azért haladunk, ha lassan is. Elképzelem, mi lenne, ha kiírnák mondjuk a klinikákon, hogy operáljuk a társadalombiztosítási alapból! Hadd tudja meg a polgár, hová pántlikázták az elvont forintjait. S a sort még jócskán lehetne folytatni, de minek. Annak idején sokat bosszankodtam azon, hogy nekünk mindenért háromszor kell fizetni, mert gazdagabbak néznek bennünket mint akármelyik nyugat-európai polgárt. Először elvette az állam adóban, amit gondolt, azután gyűjtött külön játszótérre, adományokat kért iskolára, orvosi rendelőre, majd felhívást tett közzé, hogy a helybéliek társadalmi munkával is szálljanak be a közösbe. A társadalmi munkák kora mára szerencsére leáldozott: ugyan ki is érne ár két-három munkahely mellett még a közösért is pluszban dolgozni. Ráadásul egyszer már megfizette a „közös költséget". A pénzeknek azonban nincs szaga - szerencsére. Tudjuk már hová betonozzák be az útalapot, arról viszont nincs hiteles információnk, mivé válik a sokkalta nagyobb összeget kitévó adónk. Felhasználásáról nem készül útszéli tábla, így azután nem is minősíthetjük azokat, akik sáfárkodnak vele. Nincs is becsülete az adófizető állampolgárnak, ha nem tudja mire megy el pénze. Van viszont tudomásunk a tervezettnél jóval magasabb költségvetési hiányról, látjuk az egyre hatalmasabbra duzzadó államgépezetet, a pénzt cserépmalac módjára elnyelő politikai pártokat, s lassan a bőrünkön érezzük ismét a hamarosan újból kezdődő - s nem is kis pénzt felemésztő- választási csatározásokat. Nekem valahol mégis csak szimpatikusak az út szélére kirakott táblák. Úgy teszek, mintha nem venném észre, hogy hülyének néznek. Legalább annak örülök, hogy egyszer kapok információt arról, hová teszik a pénzemet. De tessék mondani, mennyibe került a több száz információs tábla? Rafai Gábor i n , »; f ........... . Októberben kezdődik a sorozatgyártás Próbaszalagon a Suzuki Megkezdődött a próbagyártás, és e hét végén legördült az első személygépkocsi a szerelőcsarnok szalagjáról az esztergomi Suzuki-gyárban. Erről tájékoztatták az újságírókat az üzemben a múlt héten rendezett sajtótájékoztatón. Mint Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatója és helyettese. Akiro Shinohora elmondotta: 1990 végén történt meg az első kapavágás a mintegy 18 milliárd forintos beruházás helyszínén, és most októberben, az eredetileg tervezett időpontban megkezdődik a gépkocsik sorozatgyártása és értékesítése is. A részvénytársaság eddig 50 márkakereskedővel kötött szerződést. Az értékesítési hálózatot tovább bővítik, hogy a Suzuki dealer-hálózatában az ország minden pontjáról fél óra alatt elérhessék a vásárlók a Suzuki gépkocsikat árusitó, a szervizeket is magába foglaló állomásokat. FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Közepes árszintű kocsi. Afféle népautónak szánják A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a Magyarországon gyártott Suzuki közepes árszintű kocsi lesz, afféle népautónak szánják. Az ezer köbcentis alaptípus ára várhatóan 700 ezer forint alatt lesz, s hogy a középjövedelmű réteg is hozzájuthasson a Suzuki kocsikhoz, bevezetik a részletfizetési kedvezményt. Lepsényi István hangsúlyozta, hogy nemcsak árban, hanem minőségben is versenyképes autók kerülnek ki az esztergomi gyárból. E tekintetben a japán cég semmiféle kompromisszumra nem hajlandó, az itt készülő járművek minősége semmiben sem térhet el a Japánban gyártottakétól. Jövőre 20 ezer gépkocsit gyártanak Esztergomban, az üzem névleges módon csökkenthessék a költségeket, és kapacitása két műszak esetén 50 ezer darab. A gyártás fokozásának arányában csökkentik a Japánból történő behozatalt, s később exportál is az esztergomi gyár A magyar Suzuki Rt. kizárólagos jogot szerzett a Suzuki európai piacon történő értékesítésére. Az MTI munkatársának kérdésére a részvénytársaság vezetői elmondották, hogy a sorozatgyártás megkezdésekor 35-40 százalék lesz a hazai beszállítás, a magyar alkatrészek aránya. A jövő évben már az 50 százalékot kell elérnie a magyarországi részaránynak, később pedig 60 százalékot tesznek ki a magyar gyártású alkatrészek a gépkocsikban. Erre egyrészt azért van szükség, hogy ily odi " hogy a Suzuki autókat, mint magyar gyártmányt lehessen mielőbb exportálni. A hazai beszállítókat a Suzuki Rt. több százmillió forinttal, gépekkel, eszközökkel segíti, és japán pénzintézetektől is kapnak támogatást a háttéripar kialakításához. Az esztergomi gyár 1200 embernek nyújt munkalehetőséget, de a háttéripart is beleszámítva, a foglalkoztatottak száma ennek 10-15-szöröse is lehet. A cél az hangsúlyozták a sajtótájékoztatón hogy a magyar Suzuki ne egy sziget legyen, hanem magas szintű technológiájának, vezetési módszereinek elterjesztésével, bedolgozóhálózatán keresztül új, ütőképes iparágat teremtsen Magyarországon.