Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-02 / 206. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET fc SZERDA, 1992. SZEPT. 2. Beszámoló a kormány két évéről Csökkenő infláció, riasztó munkanélküliség A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az elmúlt kétéves tevékenységéről készített beszámolót, amelyet a tavalyi zárszámadással együtt vitatnak meg a képviselők, várhatóan szeptember 7-8-án. Hazánk - Kelet-Európából elsőként - az Európa Tanács teljes jogú tágjává vált (egy év alatt 27 alap- és 3 részegyezményhez csatlakoztunk), s a miniszterelnök 1991. december 16-án Brüsszelben aláirta az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodást. Ennek értelmében 2000. december 31 -éig a közösség 12 tagországa és Magyarország között - a mezőgazdasági termékek kivételével - teljes szabadkereskedelmi övezet létesül, s addig is folyamatosan javulnak a magyar áruk piacra jutási feltételei az EK-ban. A világgazdasági környezet az elmúlt két évben romlott hazánk számára. Kárt okozott az Öböl-háború, a Szovjetunió jelentősen csökkentette kőolajszállításait, a legnagyobb gondot pedig a keleti piacok összeomlása okozta. A külgazdasági feltételrendszer romlásából származó közvetlen veszteség 1990-ben a magyar bruttó hazai termelés 3,5-4, 1991-ben pedig 4-5 százalékát tették ki. Egyidejűleg megindultak a kedvező folyamatok: a hagyományos konvertibilis elszámolású import nagyarányú növekedése a belföldi piacon hirtelen robbanásszerű versenykörnyezetet, árubőséP P FOTÓ: SOMOGYI KÁROLYNÉ Mindennapi kenyerünk. Mit éreznek a nyugdíjasok? get és áruválasztékot alakított ki. Magyarország lekerült a Cocom-listáról, így elhárultak az akadályok a fejlett technológiák beszerzése előtt. A KGST-országcsoport aránya a magyar kivitelben 20 százalék alá csökkent, míg az export 70 százaléka a fejlett ipari országokban talált felvevőpiacot. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország, az oda irányuló export 61 százalékkal növekedett. Megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt, amit az is bizonyít, hogy míg 1972 és 1989 között a beáramlott külföldi tőke összesen mintegy 550 millió dollár volt, az elmúlt két évben meghaladta a 2500 millió dollárt. A jelenleg Magyarországon működő 13 ezer vegyes vállalat kétharmada az elmúlt két esztendőben jött létre. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok az összes külföldi beruházás értékének mintegy 50 százalékával a legnagyobb tőkebefektető. A működőtőke beáramlását segítendő, gyors ütemben igyekezett megteremteni a nemzetközi piacokon megszokott feltételeket a gazdasági jogalkotás, és a kormány számos új intézményt is létrehozott. Az elmúlt években megszilárdultak a privatizáció intézményi és jogi keretei, szélesedett a kínálat, bővült a privatizációs eljárások köre, a pénzügyi eszköztár. A tulajdonlási és privatizációs stratégia megvalósítása során az e körbe vonható csaknem 1900 állami vállalat mintegy felét (a vagyonértéket tekintve 35-40 százalékát) érintette valamilyen formában a privatizáció. A dokumentum részletesen szól a különböző ipari ágazatokról, a gazdasági szerkezet változásának irányairól, a foglalkoztatáspolitikáról, az érdekegyeztetésről, az egészségügy, a társadalombiztosítás, a szociális gondozás, a művelődés és oktatás helyzetéről, feladatairól. Az utolsó fejezetben a következő két év céljait, teendőit foglalja össze. Lényegében megismétli a kormányprogram, a már korábban nyilvánosságra hozott stratégiai elképzelések főbb elemeit. Érdemes kiemelni, hogy az 1991 közepe óta tartó lassú tendencia miatt a kormány megalapozottnak tartja, hogy az infláció mértékét az idei év egészében 10-15 százalékponttal mérsékelni lehet. Egyértelmű törekvés, hogy 1993-94-ben az infláció mértéke normalizálódjon, s végül az áremelkedés egyszámjegyűvé váljon. Riasztó képet rajzol azonban a beszámoló a munkanélküliséggel kapcsolatban. Eszerint a prognózisok alapján a munkanélküliek száma 1993ban éri el a csúcspontot, arányuk ekkor mintegy 17-20 százalék lesz, s ezt követően a gazdaság élénkülésével kezdődik meg a folyamatos csökkenés. A legújabb, borongós hivatalos előrejelzések szerint Magyarországon a vártnál mélyebbnek és tartósabbnak bizonyul a recesszió - jelentette a Financial Times cfmű brit gazdasági napilap keddi számában Nicholas Denton tudósító Budapestről. Idézte az MNB előrejelzését, hogy 5 százalékos GDP-csökkenés várható az eredetileg jósolt nulla növekedés helyett, és a kormány jelentését is arról, hogy jövőre 17-20 százalékos lehet a munkanélküliség a jelenlegi nem egészen 11 százalék helyett. Angol szemmel Az a várakozás, hogy az 1990-es 4 százalékos és az 1991 -es 10,2 százalékos visszaesés után tovább csökken a termelés, növeli a nyomást, hogy ösztönözni kellene a gazdaságot, miközben ugyanez a kilátás megfosztja a kormányt az ösztönzés költségvetési eszközeitől. A kormány szerint a termelés csökkenésének oka az ez évi új csődtörvény, amely a vállalat-összeomlások egész hullámát indította el. A keresletet gátolja az is, hogy a megtakarítások váratlan gyorsan nőttek, és tavaly elérték a jövedelem 14,3 százalékát frta a Financial Times. A növekvő megtakarítások és a bankok kölcsönzési szűkkeblűsége miatt nőtt a likviditás és ez meggyorsította a kamatlábak visszaesését. Ez feltámasztotta a reményt, hogy az alacsonyabb kamatlábak befektetésre alapozott növekedést fognak ösztönözni. Ennek első bizonytalan jele a múlt héten jött, amikor bejelentették, hogy az ipari termelés júniusban 3,9 százalékkal nőtt májushoz képest. A súlyos recesszió mindazonáltal megbénítja a kormány erőfeszítését, hogy a költségvetési hiányt az IMF előírta határokon belül tartsa. A kevesebb adóbevétel és a munkanélküliségre költött többlet miatt fenyegető, hogy az idén a költségvetési hiány eléri a 220 milliárd forintot, a GDP 8 százalékát - frta a Financial Times tudósítója. Foodapest A Hungexpo Rt. 1992. november 25-29-én rendezi az I. Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszergépipari kiállítást. Az eddigi érdeklődés és jelentkezés várakozáson felüli. A magyar élelmiszeripar teljes köre, valamint az európai, a közép-kelet és nyugat-európai élelmiszerpiacok szereplői jelentős számban képviseltetik magukat a Foodapest-en. Ezenkívül számos, Európán kívüli kiállító is jelentkezett már. A jelentkezők száma meghaladja az 500-at, ennek több mint a fele külföldi kiállító. A leszerződött fedett kiállítási terület a várakozáson felüli, már meghaladta a 11 ezer négyzetmétert. A legnagyobb az érdeklődés Németországból, Ausztriából és Hollandiából, ám jelentős a Franciaországból. Belgiumból, Dániából, Lengyelországból, Portugáliából és Svédországból érkező neves élelmiszeripari cégek száma is. A marketing célokat szolgáló Foodapest '92 szakkiállítás leszi A Hungexpo Agro Stúdiója azzal is elősegíti a kiállítás sikerét, hogy a szakmai programokhoz a legavatottabb hazai és külföldi előadókat, valamint a külföldi élelmiszerkereskedelmi szervezetek topmenedzsereit sikerült az eseményre megnyernie. Győzött az AB-Aegon Múlt hét szerdán, immár ki tudja hányadszor, robbant a cascobomba: az ÁB-Aegon bejelentette, hogy november, illetve december elsejétől megemeli a casco díját, függetlenül attól, mikor jár le régi klienseinek szerződése. Köztudott, hogy az ÁB-Aegon vitában áll az Állami Biztosftásfelügyelettel (ÁBF), amelyben másodfokon a pénzügyminiszter hozott ítéletet. Határozatában a PM kötelezte a felügyeletet, hogy új eljárásban vizsgálja meg az ÁB-Aegon kalkulációit, s egyúttal semmisnek ítélte az eddigi döntéseket. A PM álláspontja az, hogy a jövőben nem lehet megváltoztatni a már megkötött szerződések feltételeit. A tárca nem értett egyet azzal, hogy a felügyelet engedélyezte a biztosítótársaságnak, hogy az új casco-díjakat alátámasztó részletes számításait csak később nyújtsa be. Az AB-Aegon múlt szerdai bejelentésére azonban nem vonatkozik a PM döntése, s azt az ÁBF jogi érvekkel nem támadhatja meg. Az extra-casco-szerződésekben ugyanis van egy olyan passzus, amely szerint a biztosítónak jogában áll az őt sújtó inflációt továbbhárítani klienseire. Erre hivatkozva a már megkötött casco-szerződések díját is emelheti az ÁB-Aegon, méghozzá a szerződési évforduló lejárta előtt. (NAPI) „Földosztás" aszály-módra A kárpótlási földárverések beindulását lassúnak, kis körre kiterjedőnek érzik az érintettek. Az ütemet az ügyek elbírálási tempója szabja meg, s az indulás alapfeltétele, hogy az adott területen 30 százalék fölötti legyen a kárpótlási jeggyel rendelkezők száma. Arról kevesebb szó esik, hogy a tétlenségnek más oka is lehet. Ahol a szövetkezet és az egyeztető fórum nem tudót megegyezni a földalapok kijelölésében, vagy az egyezség sérti valamelyik csoport érdekeit, s emiatt maga a hivatal emelt vétót, ott ez is akadály. Szatymazon, a Finn-Magyar Barátság Tsz-ben még nem sikerült orvosolni a vitás kérdéseket. Több embertől hallottam a véleményt, hogy a legjava földön ahol eddig a háztáji volt - a tagok 20-30 aranykoronáját mérték ki. A kárpótlásra meg a hektárónként 40 ezer forintnyi meliorációs, öntözési beruházási költséggel megterhelt részeket adnák, vagy a leromlott barackosokat, jól felpumpált, 46 AK fejében. Gavallér József téeszelnök szerint valóban hiányos, nem megfelelő állagú a barackos, de más kulturákhoz képest még mindig több jövedelemmel kecsegtet. Mi mással lehetne magyarázni, hogy a tagok eddig bérbe vették a sorokat? Ha minél előbb megkapnák a kárpótoltak, két-három év alatt levehetik róla azt a termést, amivel többe kerül így a terület. Az összes öntözhető föld 222 hektár, s ebből arányosan lett betéve 65 hektár a kárpótlási alapba. A kijelölésnél a többség igénye kielégíthető volt, néhány személynek nem sikerült csak az óhaját teljesíteni. Akad egy-két kacifántos, megoldhatatlannak tűnő ügy. A vitás esetekről nemrégiben tárgyalt a téesz vezetősége, ahol a fórum képviselői is résztvettek. Ezt követően Fűz Ferenc elmondta, hogy, amennyiben a szeptemberi közgyűlés elfogadja a vezetőségi ülésen született határozati javaslatokat, akkor fellebbezésüket visszavonják. A szövetkezetnek is érdeke a megegyezés, hisz addig a 20-30 aranykoronás földeket sem lehet kiadni. Minél később találják meg a megoldást, annál tovább elhúzódik a földtulajdon rendezésének amúgy is késésben lévő folyamata. Már az eddig elvesztegetett időért is kár. T.Sz.I. MNB devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam, 1 egységre, forintban Angol font 149,64 149,99 150,34 Ausztrál dollár 53,91 54,06 54,21 Belga frank (100) 259,68 260,26 260,84 Dán korona 13,85 13,88 13,91 Finn márka 19,42 19,47 19,52 Francia frank 15,70 15,74 15,78 Holland forint 47,51 47,62 47,73 ír font 141.33 141,65 142,97 Japán yen (100) 61,29 61,44 61,59 Kanadai dollár 63,23 63,40 63,57 Kuvaiti dinár 259,34 259,03 260,72 Némel márka 53,58 53,70 53,82 Norvég korona 13,53 13,56 13,59 Olasz Hra(l (XX)) 70,10 70,26 70,42 Osztrák schilling (100) 761,10 762,80 764,50 Portugál escudo (100) 61,26 61,40 61,54 Spanyol peseta (100) 82,51 82,70 82,89 Svájci frank 59,99 60,13 60,27 Svéd korona 14,65 14,68 14,71 Tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,57 USA-dollár 75,47 75,67 75,87 ECU (Közös Piac) 108,30 108,55 108,80 MNB valutaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 148,74 150,19 151,54 Ausztrál dollár 53,39 54,01 54,63 Belga frank (100) 257,81 260,14 262,47 Dán korona 13,73 13,86 13,99 Finn márka ' 19,27 19,47 19,67 Francia frank 15,60 15,74 15,88 Görög drachma (100) 42,69 43,11 43,53 Holland forint 47,17 47,60 48,03 ír font 140,51 141,81 143,11 Japán yen (100) 60,76 61,36 61,96 Kanadai dollár 62,70 63,40 64,10 Kuvaiti dinár 257,39 260,14 262,89 Német márka 53,21 53,69 54,17 Norvég korona 13,42 13,54 13,66 Olasz líra (1000) 69.60 70,24 70.88 Osztrák schilling (100) 756,38 764,18 770,98 Portugál escudo (100) 60,75 61,30 61,85 Spanyol peseta (100) 81,70 82,46 83,22 Svájci frank 59,52 60,06 60,60 Svéd korona 14,55 14,68 14,81 USA dollár 74,92 75,70 76,48 ECU (Közös Piac) 107,53 108,51 109,49