Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-11 / 214. szám

2 KÜLPOLITIKA DÉLMAQYARORSZÁQ PÉNTEK, 1992. SZEPT. 11. Temesvári levél Sztrájk és buktatói Ismert közéleti személyiség (Tőkés László) éhségsztrájkba kezd. Alapállása erkölcsi - a román társadalmi fertő ellen jelent be tiltakozást. Az. ellen, hogy lassan három esztendeje egyetlen olyan erőszakos cselekedetet - erőszakos hatalmi fellépést! - nem vizsgált ki a román igazságszolgáltatás, amelynek vélhetően - bizonyíthatóan - a hatalmi körökhöz közel álló (román) személy vagy szervezet volt az okozója. Ha magyar polgár lépett fel erőszakosan, elítélték - még vitatható bizonyítékok alapján is. Romániában a bírói hatalom még nem - önálló - hatalom. Ma is végrehajtói hatalmi (elnök, kormány) befolyás alatt áll. Miként abban a Ceausescu-diktatúrában, amely ellen azok a temesváriak áldozták elsőként életüket, akiknek a gyilkosait senki nem kutatja, köszönik szépen, élik világukat. Á sztrájk vállalója ezek ellen tiltakozik. Amivel alig mond újat. Áldozathozatalának indítékai igencsak ismertek, a sajtó rengeteget írt erről. És mégis óriási visszhangja van Tőkés László kiállásának, majd minden párt megnyilatkozik, az államelnök pedig nem kevesebbet tesz,, mint levelet ír az éhségsztrájkolónak, sőt találkozót, dialógust ajánl. Ő, aki két éven át semmilyen állampolgári tiltakozásra, sajtóbeli vádra nem reagált, akiről lepergett minden. Tehát valami megváltozott. És nem Iliescu elnök személyesen, és nem a román ellenzék. Ugyanis az ellenzék prominens képviselői is, akik két éve azokat a vádakat ismételgetik, amelyek okán Tőkés akcióját elkezdte, szóval ez az ellenzék mintha megtorpant volna. Elismeri ugyan a Tőkés-nyilatkozat alapigazságait, de távoltartását is bejelenti ugyanakkor - most ezt nem kellett volna. Ha azt mondja az ellenzék, hogy igen, a Tőkés-tiltakozás helyes és jó, akkor valamiképpen mellé kellene állnia s ezt aligha úszná meg a magyarbarát, de talán a magyar bérenc jelző nélkül. A szélsőjobb megvádolná, hogy Pestről irányítják. Ezért jelent be fenntartást még akkor is, ha némileg ellentmond önmagának. Az elnök is a választások okán szólalt meg. Abban bízva, ha vitára kéri fel Tőkés Lászlót, a nem hivatásos politikust, a találkozó során mindenképpen megmutatkozik politikai profizmusa, fölénye. És a találkozót elfogadó Tőkés László nem térhet ki bizonyos kérdések tárgyalása elől azzal, hogy ellenállása alapvetően morális jellegű. Bár Tőkés Lászlónak a dialógusra való felhívást egyszerűen visszautasítania nem szabadolt, egyértelműen vállalnia kellett a találkozó politikai buktatóit is. De miként tárgyalhat olyan politikai partnerrel, aki a dialógusra felkért partnerről azt nyilatkozza a nemzetközi sajtónak, hogy politikai diverzáns? Nyilván a találkozó nem maradhat meg a semleges korrektség határai között, főleg hogy az elnök egyértelműen kezében tartja a legfontosabb médiát, a televíziót, ezért a korábbi találkozót elfogadó választ követnie kellett a visszautasításnak. Az elnöki diverzió-minősítés így fordult az elnök ellen. De ő már ilyen. BODÓ BARNA Iliescu nem utazik Párizsba? Lemondta holnapra tervezett párizsi látogatását Ion Iliescu román államfő. A tervek szerint Iliescu Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel is tárgyalt volna. A román államfői látogatás lemondásának a hírét a francia elnöki hivatal jelentette be ma anélkül, hogy indokolta volna Iliescu döntését. A Reuter brit hírügynökség szerint a román államfő a romló belpolitikai helyzet és Tőkés László éhségsztrájkja miatt mondta le pénteki franciaországi útját. Szarajevó Ismét tüzérségi harcok A bosnyák fővárosban csütörtök reggel újabb tüzérségi összecsapások voltak, s a szerb és muzulmán erők Szarajevó környékén is ágyúzták egymás állásait. A Reuter a szarajevói rádióra hivatkozva jelentette, hogy különösen heves lövöldözés volt Dobrinje lakónegyedben, a városközponttól nyugatra. Helyi újságírók közlése szerint két ember meghalt és 16-an megsebesültek Donrinjában, ahova több mint kétszáz tüzérségi lövedék hullott a reggeli órákban. Szarajevó más kerületeiben utcai harcok is voltak. A repülőtér körzetéből ellenben nem jelentettek összecsapásokat. A nap folyamán a bosnyák fővárosba látogat a genfi Jugoszlávia-konferencia két társelnöke, Cyrus Vance és Lord Owen. Radovan Karadzic, a bosznia szerbek vezetője a Tanjug hírügynökség szerint újságíróknak úgy nyilatkozott Belgrádban, hogy a nemzetközi közösség - amennyiben akaija - gyorsan véget vethet a háborúnak Bosznia-Hercegovinában. A szerb politikus szerint első lépésként a horvát reguláris hadsereg 60 ezer katonáját kellene az ENSZ-nek eltávolítania Boszniából, s meglepetésének adott hangot annak kapcsán, hogy Horvátországot mindeddig nem érte vád agressziójáért. Karadzic megítélése szerint a világközösségnek szankciókat kellene hoznia Horvátország ellen és nyomást gyakorolnia a boszniai muzulmánokra, hogy végre tárgyalóasztalhoz üljenek. - A horvátokat és a muzulmánokat egyaránt meg kellene büntetni, amiért megsértik a fegyverszállítási zárlatot mondta Karadzic, hangsúlyozva, hogy a horvát erőknek Boszniában legalább nyolc darab német gyártmányú Leopárd páncélosa van. Iraki javaslat Iránnak Tüntetők S/.addam Hus/.ein mellett Irak teheráni ügyvivője azt javasolta az iráni kormánynak, hogy a két ország lépjen szövetségre az „Egyesült Államok és szövetségeseinek összesküvése ellen, amely Irak megosztására irányul". Az iraki diplomata szavait ma a radikális színezetű Abrar című teheráni napilap ismertette. A beszámoló szerint az iraki diplomata azt a bagdadi véleményt tolmácsolta a teheráni vezetésnek, hogy „el kell felejteni a múltat, szövetséget kell kötni egymással, mert nyugati nagyhatalmak immár mindkét ország létét fenyegetik". Rostock / ítélet fajgyűlölők ügyében Rostockban megszülettek az első ítéletek a múlt hónapi zavargások miatt letartóztatott 32 szélsőjobboldali fiatal ügyében. Egy 16 éves fiatalt egy év, felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek a közrend megzavarása miatt. Egy másik „rendbontót", aki kövekkel dobálta a menekültotthont, a fiatalkorúak börtönében letöltendő kéthetes szabadságvesztésre ítéltek. A Reuter csütörtöki jelentése szerint a rostocki bíróság minden más ügyet félretett, hogy minél előbb tárgyalhassa a zavargásokban letartóztatatott szélsőjobboldaliak ügyét. Egyikük, aki gyújtópalackot dobott a menekültotthonba, gyilkossági kísérlet vádjával áll majd a bíróság elé. Lemondott a szerb külügyminiszter Panic leváltotta a genfi küldöttséget Milosevic, Cosic és Panic - a szövetségi parlamentben. Jelenleg utóbbi a nyerő. Milán Panic jugoszláv kormányfó megerősítette: Jugoszláviának nincsenek területi követelései szomszédaival szemben. Belgrádban egyúttal ismételten ígéretet tett arra, hogy országa nem kívánja erőszakkal megváltoztatnia a határokat. Bejelentette, hogy személycseréket hajt végre a genfi békekonferencián tárgyaló jugoszláv küldöttségben. Panicnak a belgrádi rádió számára adott interjúját az AP idézte, kiemelve a kormányfőnek azt a megállapítását: - A korábbi jugoszláv tárgyaló küldöttség elvesztette az összes játszmát, s ezért kénytelen vagyok leváltani. Az AP értékelése szerint a jugoszláv küldöttség most leváltott tagjai között többségben voltak a keményvonalas szerb elnök, Slobodan Milosevic támogatói. Panic álláspontja az után keményedett meg, hogy a belgrádi parlamentben megnyerte a bizalmi szavazást. Ezt a Milosevic párti szocialisták és a szélsőségesen nacionalista radikális pártiak kezdeményezték a kormányfő ellen. Franjo Tudjman horvát elnök szerdán este fogadta a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia társelnökeit, Lord Owent és Cyrus Vance-et. HINA szerint a két diplomata csütörtökön a boszniai fővárosba, Szarajevóba utazik tovább. Az AFP a horvát televízióra hivatkozva számolt be a zágrábi megbeszélésről, s idézte Lord Dávid Owent, aki szerint látogatásuk az ENSZ és az EK újabb arra irányuló erőfeszítése, hogy együttműködésre késztesse a volt Jugoszlávia köztársaságait. Vance nyilatkozatában - miután a kéksisakosok képviselőivel is találkozott - az ENSZ békefenntartó erői tevékenységének jelentőségét emelte ki, úgy fogalmazva, hogy különösen a jelenlegi helyzetben kiemelkedő szerepet játszanak. Lemondott tisztségéről Valdislav Jovanovic, a Szerbia és Montenegró alkotta Kis-Jugoszlávia külügyminsiztere. Az erről szóló rövid nyilatkozatában a politikus leszögezte: távozási szándéka a belgrádi kormányból „visszavonhatatlan". Az 59 éves politikus azzal indokolta lépését, hogy nem tud olyan kabinetben dolgozni, amelynek „politikája mind nyíltabban ütközik Szerbia és a szerb nép érdekeivel". Jovanovicot júniusban nevezték ki külügyminiszterré. Az időközben a belgrádi kormány élére került Milán Paniccsal komoly nézeltéresei támadtak. Ha egyes szlovákiai magyar politikusok ezek után is arra kívánnak hivatkozni, hogy Budapesten keresnek segítséget, akkor azt üzenem nekik: ez fölösleges, mert én már voltam Budapesten nyilatkozta csütörtökön a szlovák rádiónak adott exkluzfv interjújában Vladimír Meciar. Meciar interjúja a szlovák rádiónak „A bírósági politika zsákutcába jutott" Meciar elmondta, hogy magyarországi útja előtt mindkét kormány bizalmatlan és aggódó volt: vajon nem avatkoznak-e majd egymás belügyeibe? „Ezek az aggodalmak a részünkről is nagyon erősek voltak, Magyarországnak is voltak aggodalmai, hiszen tudják, hogy mi is megvédjük a saját érdekeinket. Tudomásul kell venni azt is, hogy mindkettőnk leghosszabb határszakasza közös, így kölcsönös kapcsolataink mindkét oldalon befolyásolhatják az emberek életét, sorsát. Ezért kerestük a feszültségcsökkentés és a bizalom megnyilvánulásának lehetőségeit" - mondta Meciar. „Ezért tárgyaltunk a kisebbségekről is. Ennek egyezményes eredménye: a kisebbségek kérdése a mi dolgunk, rendezésébe a magyar kormány nem fog beavatkozni. Az egész áttevődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet elé, így néhány vezető kisebbségi nacionalista Budapestre és nem Pozsonyba címzett fellebbezési kísérlete hiábavaló lesz. Mielőtt Budapestre indulnának, üzenem nekik, hogy én már ott jártam." Meciar azt nyilatkozta, hogy a bősi kérdést érintően mindkét fél kinyilvánítja az álláspontját, de közben a C-változat építése folytatódik, az erőművet év végéig üzembe is helyezik. „A magyar fél javasolta: menjünk a hágai bíróság elé, de ahhoz, hogy ott a tárgyalást is megejtsék, előbb a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságnak és a Magyar Köztársaságnak közös szerződésben kell rögzíteni azt, hogy elismerik a hágai bíróság döntési illetékességét. Szükség van egy másik szerződésre is, melyben kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják a hágai bíróság esetleges döntését is. Amíg ilyen szerződés nincs, addig hágai tárgyalás sincs" - jelentette ki Meciar. aki így folytatta: „A dolgok ismeretében merem azt mondani, hogy ilyen bírósági vádemelésre nem kerül sor. Egyrészt azért, mert azt a Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság nem fogadja el, másrészt pedig azért, mert az is vitás kérdés, hogy melyik a perelhető fél. Az építkezést befejező szövetségi köztársaságot akarják perelni? Ez az államszövetség január elseje után megszűnik. Ha a Szlovák Köztársaságot perelnék? Január elseje után Szlovákia még nem lesz sem jogutód, sem pedig a vagyon örököse. Tehát: nincs perelhető fél. Mindezen túlmenően: eltart egy ideig, amíg szerződésben rögzítjük, hogy ki lesz a bősi erőmű tulajdonosa. Ez a bírósági döntést célzó politika tehát zsákutcába jutott" - mondta a szlovák miniszterelnök. Nyilatkozatában figyelmet érdemlőnek ítélte meg azt, hogy a látogatása előttre tervezett tüntetésre nem került sor. A magyar kormányt kötelezi ugyan a parlament döntése, de megállapítása szerint már a parlamentben is jelentkeznek olyan hangok, melyek differenciáltan kezelik a bősi kérdést. „Ennek a folyamata azonban lassúbb, mint az erőmű befejezéséi célzó építkezésé." Az interjú szerint Meciar álláspontja az államhatár kérdésében változatlan: a Duna elterelésével az államhatár nem változik.