Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-10 / 213. szám

A ALAPÍT DELMAQY CSÜTÖRTÖK, 1992. SZEPT. 10., 82. ÉVF. 213. SZÁM ALAPÍTVA: 1910-BEN ORSZÁG ARA: 10,10 FT Városházi „össztűz ff Krügerék a képviselők helyén FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A városban létesítendő szennyvíztisztító, valamint a csatornahálózat kiépítésének ügyében városunk vendége volt Dániából, a Krüger cégtől Nicolas Heinen igazgatósági tag, valamint Frederik Moller, a Krüger európai képviselője. Az eddig folytatott tárgyalások utáni továbblépés volt a cél, nevezetesen a szindikátusi szerződés tervezetének létrehozása. Dr. Lippai Pál polgármester fogadta a vendégeket, s arra is lehetőséget teremtett, hogy a tisztítómű és csatornahálózat megépítéséről hamarosan döntést hozó képviselők kérdéseket tehessenek föl a dánoknak. A személyes találkozás jó alkalmat jelentett volna a homályos pontok tisztázására. Az időben kiküldött meghívók ellenére a szegedi képviselők nem tüntették ki túlzott érdeklődésükkel a Krüger vezetőit: ötvenhármuk közül úgy tízen jöttek el, s a végére talán ketten maradtak... A tárgyalások - amelyeknek tartalmáról holnapi számunkban részletesen is beszámolunk ennek ellenére tovább folynak a vegyesvállalati forma tartalmáról, és a finanszírozási lehetőségekről. (Képünkön a Krüger képviselői: Frederik Mőtler (balról), és Nicolas Heinen.) A Henkel Austria háztartásvegyipari cég megveszi a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek mosóporüzemét. Ebben az ügyben előrehaladott tárgyalásokat folytat az Állami Vagyonügynökséggel. Szerdán a három érdekelt fél Budapesten tárgyalt a társasági szerződés szövegéről és aláHenkel kell... írásának időpontjáról. Az eladási ár nem ismert, annyit azonban tudni lehet, hogy a Henkel nemcsak a 150 alkalmazottal évi kétmilliárd forint termelési értéket előállító üzemért, hanem a Tomi mosópor márkanévért is fizet. Az osztrák és a szolnoki cég között már évek óta gyümölcsöző a kapcsolat, a TVM négy év óta gyártja hazai forgalmazásra a híres Persil mosóporokat. A Henkel-cég az eddigi félmilliárd forintos fejlesztéshez háromszáz millió forinttal járult hozzá. Kétmilliárdos tartozás Végrehajtják? Az Országgyűlés keddi ülésén határozat született a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról. Ennek értelmében a jövőben a tb-igazgatóságok is végrehajthatnak, azaz ingóságot és ingatlant foglalhatnak le a tb-tartozások fejében. A hír nyomán feltett kérdésünkre, a Csongrád megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője, dr. Nagy Máté elmondta, 2 milliárd forinttal - az elmúlt évi duplájával - tartoznak a megyei igazgatóságnak. A 915 nagy munkáltató 1,5 milliárddal, a 36.426 egyéni vállalkozó 500 millió forinttal adós a Csongrád megyei tb-nek. Az igazgatóság 5 tagú behajtási csoportja a közeli jövőben 8 fősre gyarapszik, de még így sem lesznek elegen a rájuk váró feladatok elvégzésére. A jogszabály végrehajtási utasítását még nem kapták meg. A behajtási csoport csak ennek kézhezvétele után kezdheti meg végrehajtói munkáját. A Csongrád megyei tb igazgatója megjegyezte: téves az újságokban megjelent hír, miszerint a tb végrehajtóinak jogosítványa egyaránt szól ingóság és ingatlan lefoglalására. A társadalombiztosító végrehajtói ugyanis csak ingóságot foglalhatnak le. KK L-M Az Opel-Rupesky Szalon és a DÉLMAGYARORSZÁG izgalmas nyereményjátéka. (Opel-Rupesky Szeged, Fonógyári út 2-6. T.: 24-800) — Keressen és legyen rés(z)en! (U0Jr Labdarúgó vb-selejtezőn Luxemburg-Magyarország 0-3 (0-1) Kanadai rektor Szegeden Üzlet és oktatás FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Minden országnak, amelyik gazdasági versenyre kényszerül érdeke, hogy az oktatás és az üzleti élet szorosan együttműködjön - ez volt a tanulsága annak a beszélgetésnek, amelyet tegnap folytattak a városházán a szegedi felsőoktatási intézmények vezetői Mary Hofstetterrel, a kanadai Sheridan College rektorával. A találkozót a város vezetői kezdeményezték, mert arra voltak kíváncsiak, a tengerentúlon milyen kapcsolatban van a város és a felsőoktatás. A kanadai tapasztalatok megismerése bizonyára nem maradt hatástalan, mert a szegedi vezetők azzal álltak fel az asztaltól, hogy a beszélgetést folytatják, mondván, az együttműködés javításáért van még mit tenniük. (Beszámolónk az 5. oldalon) Időkeres A közelmúltban kolleganőm kérésére felhívtam az egyik legnagyobb lakossági pénzintézet amúgy ismerős osztályvezetőjét, milyen megtakarítási formát ajánl kétszázezer forint elhelyezésére. A felsorolás nem csak rövid ideig tartott, de még akadozott is, végül inkább beismerte, pillanatnyilag semmi értelmeset nem tud ajánlani. Tulajdonképpen csak azt nem mondta, keressünk egy másik bankot. A napokban körkérdést intéztek öt nagy magyarországi pénzintézethez, s a válaszokból gyorsan kiderült, a megtakarítási formák kínálata ugyancsak szerény, már-már hiányos. Egymásra licitálásról pedig régen nincs szó. Valahogy minden egyszerűbbnek lünt, amikor rohamléptekkel növekedett az infláció, emelkedett b kamat, egészen negyven százalék fölé. Ezt a folyamatot, ha néha késve is, azért sikeresen követték a betétformák rugalmas változtatásaival, ügyelve arra, hogy a nettó hozam mindig megbízhatóan alatta maradjon az inflációnak. (A szakzsargon ilyenkor mondja a negatív reálkamatot.) Az elmúlt hónapokban a vártnál gyorsabban csökkent az árszinvonalemelkedés üteme, az utolsó 12 hónapra vetítve már a húsz százalékot sem érte el. Muszáj volt utánamenni a kamatokkal is. A tempó azonban, ha lehet, még gyorsabb volt mint az infláció felpörgése, nem is sikerült már olyan rugalmasan követni a folyamatot a csökkenő kamatokkal, a befektetési formák változtatásaival. Valószínűsíthetően a hírverés hangereje sem egyezett meg a felfutásnál tapasztalt intenzitással - már amennyiben betétről esett szó. Mert azt már mondanom sem kell, hogy az emelkedő kamatok idején a betét, a megtakarítás szó szerepelt sűrűbben, míg mostanában inkább a hitel előnyeit domborítják ki. Hova jutottunk. Esetenként nagyobb örömet szerzünk egy-egy pénzintézetnek, ha visszük a pénzt, mintha hozzuk Mi ez, ha nem időkérés? Kovács András Az aszály kiütötte a mezőgazdaságot Míg a francia mezőgazdasági miniszter, ha tüntetnek a parasztok, az első sorban viszi a táblát, addig nálunk Gergátz Elemér kedvező képet próbál festeni a kormány és a közvélemény előtt a magyar mezőgazdaság helyzetéről. A Csongrád Megyei Agrárkamara tegnapi, Szegeden megtartott sajtótájékoztatóját kénytelen volt azzal indítani, hogy cáfolja a szakminiszter Magyar Hírlapnak adott interjúját. Bagi Ádám, a megyei agrárkamara ügyvezető igazgatója szó szerint idézte Gergátz Elemért: az ágazat „változatlanul húzóágazat, még terhelhető, exportszaldója pedig pozitív". Az érdekképviselet azonban felteszi a kérdést, hogy amikor az 1200 téesz és állami gazdaság közül 500 csődöt jelentett (további 150 közel áll hozzá), akkor a fennmaradó 550 miként terhelhető tovább? A pozitív exportszaldó pedig a tavalyi jó búzatermésnek, s annak köszönhető, hogy a kenyér- -;, -'" ^. ."- ^ Mijeg't 4 ^ <-kr '->• z > s-i i/ nekvaló nagy részét idén sikerült eladni. Az ügyvezető csak ezt követően tért rá a sajtótájékoztató témájára, a jelenlegi megyei helyzetkép ismertetésére. Csongrádban tavaly 1,2 milliárd forintos veszteség keletkezett a mezőgazdaságban, 4.75 milliós nyereség mellett, a szaldó tehát 725 millió forint - mínuszban. Az okok közé tartozik, hogy az iparban jelentősen emelkedtek az árak, miközben a mezőgazdasági árak tavaly nem FOTÓ: GYENES KÁLMÁN • érték el az 1990-es szintet. A termelőket egyrészt vagyonvesztés érte, másrészt eladósodtak, a bankok tehát, ha azt vesszük, joggal lettek bizalmatlanok az ágazat iránt. Mind (Folytatás a 3. oldalon.)