Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-09 / 212. szám

II. GAZDASÁGI MELLÉKLET I%2 SZERDA, 1992. SZEPT. 9. / Újszeged virágai (2.) Úttörő nagy kertészeink so­rában az élre kívánkozik Zsem­bery Károly (1879-1942), aki a Rókusi feketeföldekről in­dult, majd a Marostőben, végül az Alsó Tisza-parton kertész­kedett. Rózsafajtáinak száma elérte a huszonötöt, és hatal­mas kertészetében, nyílás ide­jén hetvenezer szálat is levág­tak egy-egy hajnalon. Volt idő­szak, amikor az ország legna­gyobb rózsatermesztő kerté­szetét mondhatta magáénak. Fajtái felfrissítésére 100 rózsa­újdonságot hozatott Hollandiá­ból. Faiskolai telepén főleg csonthéjas csemeték előállítá­sával foglalkozott. Tevékeny szerepet vállalt Szeged köz­életében is. Halálát követően fia, Zsembery István gondozta az apai örökséget, igen jó ker­tészkedő érzékkel, és kertésze­tüket páratlan sikerre vitte. Csomagoló és expediáló telep­részüket a mai Vedres utcában üzemeltetették, és virágaikat már 11-12 óra körül vásárol­hatták Párizsban, Berlinben is. Konkoly Kálmán Mün­chenben megjelent könyvében azt állítja, hogy Rákosi Mátyás 1912-ben szerelmi viszonyt folytatott Zsemberynével So­mogyi Máriával, és ebből szü­letett 1913-ban János nevű gyermek, aki Zamárdiban élt, és 1957-ben disszidált. Hogy a szívtipró kaland valóban hogy alakult, nehéz ma eldönteni, bár Zsembery János ma is él. A hátrahagyott Rákosi M.-fotón ez a szöveg szerepel: „Máriára való emlékezésül, soha nem szűnő szeretettel: Kicsid, Sze­ged, 1912. március 13-a." Ezt elkövette volna egy hatgyer­mekes családanya, egy kertész­egzisztencia felesége? Ki tud­ja, mindenesetre elfogadható, hogy a nő maga a sátán! Püskönti Árpád, az egykori szegedi mérnökújságíró nagy kételkedéssel fogadja ezt a love story-t. bár a politikában és a szerelemben minden le­hetséges, hát még egy tizenhat holdas rózsakertben, ahova mindig küldözgették a virá­gokat az Oskola utcai Gold Gruber szabó műhelyébe, ahol RM szegedi reáliskolai tanuló éveiben kosztos diák volt. Korai kertészeink sorában tartjuk számon Balogh Istvánt (1839-1912), aki csak virág­kertészettel, főként cinerá­riákkal foglalkozott. Szakmáját a városi kertészetben sajátította el. Fia, Balogh János (1863— 1909) 1889-ben létesítette kertészetét 1600 négyszögöl­nyi területen, és ő is csak vi­rággal foglalkozott. Elsőként épített Újszegeden üvegházat! Ciklámenekkel, krizantémok­kal, nagy illathatású rózsákkal, nemesített szegfűkkel, különös hatású begóniákkal ért el ki­emelkedő eredményeket. Ő ho­nosította meg a Staticét, a szó­regi Kovács Mártonnal ver­sengve. A teltvirágú orgona nemesítésében is sokat tett. Halálát követően özvegye ve­zette a kertészetet. Három gyermeke közül: János (1910— 1964) - szintén kertész -, ké­sőbb a város főkertésze, majd Dél-Afrikában élt, kertészként. Balogh Gyula (1865-7) Szeged után, Zentán kertész. Balogh Ferenc (1893-1966) előbb ker­tész, majd színész. Baloghék­kal igen jó szakmai kapcso­latban állt a móravárosi Ablaka Péter, aki az igények kielégíté­sére elsőként állított elő virág­cserepeket. Móra György (1879-?) vi­rágkertészetét édesapja a századforduló körül alapította. Apáról fiúra szállt a mesterség, amit a szakmaszerető fiú Bécs­ben továbbfejlesztett, a Garten­bauschulé-ban. Üvegházaiban modern és egyéni fűtési rend­szert valósított meg, érdemi vállalkozásokkal együttmű­ködve. Bátyai Jenő Gyorsabb ügyintézés, szigorúbb ellenőrzés A Uj hely - régi probléma, munkanélküliség - Hogy érzik magukat az új helyen? - Úgy tűnik, elértük, amit akartunk; az ügyfeleknek a korábbi 4-5 óra helyett csak fél órát kell várakozniuk. Dolgozunk egy új ügyfélfogadási modellen, amellyel teljesen kiküszöbölhető lesz a várakozás. - A munkaügyi tanácsüléseken gyakran felmerül, mit lehet tenni, amikor a mun­kaügytől nem új munkahelyek teremté­séhez, hanem a meglevők megőrzéséhez kérnek támogatást. A pályázók ilyenkor azzal érvelnek, ha nem kapnak segítséget most, dolgozóik hamarosan úgyis a mun­kaügyhöz kerülnek mint munkanélküliek, vagyis jobb megelőzni a bajt. - A foglalkoztatási törvény nem teszi lehetővé, hogy a munkaügyi központ mun­kahelyteremtő támogatással segítsen egy cégen belüli átalakítást, fejlesztést, esetleg a túléléshez nyújtson anyagi segítséget még akkor sem, ha ezzel munkahelyeket őrizne meg. Ez helyes is, hiszen a gazda­sági problémák megoldása nem a munka­ügy feladata, nem volna szerencsés, ha banki funkciókat vállalnánk magunkra. A munkaügyi központ nem mérheti fel a szó­ban forgó cég helyzetét, nem Ítélheti meg, hogy gazdasági teljesítménye folytán való­ban érdemes-e támogatni. - Az utóbbi időben egyre több szó esik a közhasznú munkavégzésről. - Nem véletlenül. Ha a közhasznú munkát nem szűken értelmezzük, vagyis nemcsak utcasöprést értünk alatta, akkor valóban lehetőséget teremthet arra, hogy az állás nélkül levők visszatérhessenek a foglalkoztatásba. Számtalan területen le­hetne közhasznú munkásokat foglalkoz­Augusztus 28-án befejezte a költözködést a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ. A korábbi helyen, a városház melletti épületben csak albérlők voltak, s a megnövekedett forgalmat már nagyon nehezen tudták ellátni. A munkanélküliek, a központot valamilyen okból felkeresők ugyancsak nehezen fértek már el a szűk folyosón. Vladiszavlyev András igazgatóval a Bocskai utcai új épületben ültünk le beszélgetni. tatni, amire a városnak nincs pénze, hiszen a közhasznú munkás foglalkoztatásával járó költségek 70 százalékát a munkaügy fedezi. Növelni lehetne a szociális mun­kások számát, orvosi rendelőket lehetne így működtetni, épületeket felújításánál le­hetne alkalmazni közhasznú munkásokat. - Sokan úgy vélik, a közhasznú munka nem veszi figyelembe a személyiségi jo­gokat. - A közhasznú munka lehetőség a leépülés, a gyakorlatból való kiesés ellen. Természetesen mindenkinek csak a vég­zettségének megfelelő közhasznú munkát kell elválalnia, és legalább annyi bért kell kapnia, mint a munkanélküli járadék. Meg kellene szűnnie a közmunka pejoratív értelmének, a megkülönböztetésnek. A közhasznú munka utáni fizetés sem lehet kevesebb, mintha azt alkalmazott végezné. - Egyre inkább érezhető az az elvárás, hogy jobban kellene ellenőrizni a munkanélküli járadékban részesülőket. - A munkaügyi központ a társadalom­biztosítással, az adóhatósággal és a rend­őrséggel együttműködve kívánja fokozni az ellenőrzést. Ezt szó szerint kell érteni, munkanélküliek lakására, munkahelyekre fognak elmenni munkatársaink. A Munka­védelmi Főfelügyelőséggel közösen fog­juk ellenőrizni a külföldiek illegális ma­gyarországi munkavállalását. Már dolgo­zik nyolc fős ellenőrzési osztályunk. A fokozottabb ellenőrzés mellett viszont kí­sérleti tapasztalataink alapján javasolni fogjuk az Országos Munkaügyi Központ­nak a rugalmasabb behívási rendszer beve­zetését, mert úgy látjuk, hogy van, akit egy hónapban többször is érdemes behív­ni, másokat viszont elég kéthavonta. Hogy eredményesebbé tegyük a központ mun­káját, új adatbázist hozunk létre, amely pontosabban fcrtalmazza a munkát kere­sők adatait és a munkaadók igényeit. - Egyre nagyobb problémaként tartják számon a pályakezdő-munkanélküliséget. - Jelenleg 1800 pályakezdő munkanél­külit tartunk nyilván, ez éppen kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A diplomások aránya is megduplázódott. A jogi, tanári, élelmiszeripari, számítástechnikai, mér­nöki pályákon a legnehezebb eklhelyez­kedni. A pályakezdőknek, a nyilvántartás­ba vételüktől számított három hónapos vá­rakozási idő után fél évig jár a pályakez­dők munkanélküli segélye, ami a minden­kori minimálbér 75 százaléka. A három hónap várakozási idő miatt rendkívül fon­tos, hogy a pályakezdők minél előbb je­lentkezzenek a munkaügyi központnál, még akkor is, ha van állásigéretük. Keczer Gabriella Egy dinamikus pénzintézet tulajdonosa lehet Postabank-részvénykibocsátás MNB devizaárfolyamok Devizanem vételi közép eladási árfolyam, 1 egységre, forintban Angol font 150,21 150,56 150,91 Ausztrál dollár 54,02 54,17 54,32 Belga frank (100) 259,75 260.33 260,91 Dán korona 13,86 13,89 13,92 Finn márka 19,45 19,50 19,55 Francia frank 15,75 15,79 15.83 Holland forint 47,52 47.63 47,74 ír font 141.79 142,11 142,43 Japán yen (100) 60.93 61,08 61,23 Kanadai dollár 62,76 62.93 63,10 Kuvaiti dinár 258,88 259,57 260,26 Német márka 53,56 53,68 53,80 Norvég korona 13,56 13.59 13,62 Olasz líra (1000) 70,20 70,36 70,52 Osztrák schilling (100) 760,87 762,57 764,27 Portugál escudo (100) 61,40 61,54 61,68 Spanyol peseta (100) 82,49 82,68 82,87 Svájci frank 60,04 60,18 60,32 Svéd korona 14,67 14,70 14,73 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 75,23 75,43 75,63 ECU (Közös Piac) 108,63 108.88 109.13 MNB valutaárfolyamok Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 149,10 150,50 151,90 Ausztrál dollár 53,61 54,23 54,85 Belga frank < 100) 257,98 260,31 262,64 Dán korona 13.76 13,89 14,02 Kinn márka 19,27 19,47 19,67 Francia frank 15,65 15,79 15,93 (iörög drachma (100) 42,25 42,67 43.09 Holland forint 47,18 47,61 48,04 ír font 140,76 142,06 143,36 Japán yen (100) 60,58 61,18 61,78 Kanadai dollár 62,24 62,94 63,64 Kuvaiti dinár 256,67 259,42 262,17 Német márka 53,18 53,66 54,14 Norvég korona 13,45 13,57 13,69 Olasz Ura (HMM)) 69,73 70,37 71,01 Osztrák schilling (100) 759,60 766,40 773,20 Portugál escudo (10t)) 60.82 61,37 61,92 Spanyol peseta (HM)) 81,74 82,50 83,26 Svájci frank 59,71 60,25 60,79 Svéd korona 14,55 14.68 14,81 USA-dollár 74,71 75,49 76,27 ECU (Közös Piac) 107,80 108,78 109,76 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KovÁcs ANDRÁS Néhány adat: az elmúlt év­ben mind a halmozott üzleti forgalom, mind a számlave­zetés két és félszeresére növe­kedett, a gazdálkodók betétál­lománya 1,5-szeresre, a la­kossági háromszorosra emel­kedett. A hitelkihelyezés is bő­vült, eközben azonban gya­korlatilag nem keletkezett ké­tes követelés, azaz jól sáfár­kodtak a részvényesek pénzé­vel. A Postabank részvény egyébként eddig is nagyon jól szerepelt a szabad értékpapír piacon, az elmúlt két év során átlagosan 116 százalék körül alakult az árfolyama, ami a többi bankhoz hasonlítva na­gyon kedvező. A Postabank, amelynek emblémája alatt ma már a Magyar-Osztrák Pénzintézet megnevezés szerepel, új rész­vények kibocsátásával alaptő­keemelésre készül. Ennek során 10 000 Ft névértékű, bemutatóra szóló, szabadon átruházható, belföldi magán­személyek által vásárolható elsőbbségi részvény, valamint 500 000 Ft névértékű, jogi személyek által vásárolható, szavazásra jogosító részvény kerül kibocsátásra. (Bár a bankrészvények osztaléka a betétek hozamához hasonlítva alacsony, mégis népszerűek, hiszen jövedelemadóalap csök­kentőek, valamint biztonsá­gosak, azaz kiszámítható árfo­lyammmozgásúak.) A Postabank lakossági rész­vénye bemutatóra szóló, ún. osztalékelsőbbségre jogosító részvény, ami azt jelenti, hogy a bank elsőbbséget biztosít osztalékfizetéskor, mégpedig a szavazatra jogosító részvé­nyeseknek jutó osztalékot húsz százalékkal meghaladó mér­tékben. A részvény után kapott osztalék adózása kedvező, az összjövedelemmel nem kell összevonni, s az adó mértéke Bár a Postabank és Takarékpénztár Rt. a magyar bankrendszer átalakítását követően, csak négy éve, a hazai pénzintézetek között a huszonkettedikként alakult, mára legfontosabb mutatóit tekintve vitathatatlanul a magyarországi nagybankok sorába lépett. A szlogenként is jól ismert 3200 postahivatalnak köszönhetően minden pénzintézetnél közelebb került a lakossághoz, miközben elérte azt a szintet, hogy valamennyi üzletágban, bármilyen méretű ügyféligényt ki tud szolgálni. az osztalékból származó jöve­delem tíz százaléka. További előny, hogy az október 26-ig névértéken megvásárolható részvények összegével a be­fektető személyi jövedelem­adó-alapját - jövedelmének harminc százalékáig - csök­kentheti. Lássuk ezt egy rövid példán. Szabó László 350 000 Ft adóalapja után 77 500 Ft sze­mélyi jövedelemadót fizet, de ha 50 000 Ft értékű Postabank részvényt vásárolt, a csökkent­hető adóalapja után már csak 60 000 Ft a fizetendő adó. Sza­bó urat Postabank részvény vá­sárlása után 17 500 Ft adóked­vezmény illeti meg. Amennyi­ben a részvénytulajdonos az igénybevett adókedvezményt követően három éven túl adja el értékpapírját - ezt az időt érdemes megvárni -, akkor az összjövedelméből korábban levont összeg után az adót nem kell megfizetnie, azaz a kapott adókedvezményt végleg megtarthatja. Az előny maga­sabb, tehát 40 százalékos adó­kulcs alá eső jövedelemnél még szembetűnőbb, s a kamatok csökkenésével pedig ismét csak felértékelődik az adóalapcsökkentési lehetőség. A mostani kibocsátáskor a részvényesek az alaptőke leg­kevesebb egymilliárd forintos emeléséről döntöttek, túljegy­zést pedig legfeljebb további kétmilliárd forintra fogadnak el. így hárommilliárd forint értékű papír eladása esetén a jegyzés a kitűzött határnap, te­hát október 26. előtt is lezár­ható. Jegyzéskor az elsőbbségi - lakossági - részvények teljes 'ISfíS,SPT a rmtahank és Takarékpénztár Hl. névrtitóU RÉSZVÉNYE StHt 000 ft-rát óZyj­névértékét, törzsrészvényeknél az ötven százalékot kell be­fizetni. A jegyzés elfogadása esetén a lakossági befektető - a végleges megérkezéséig ­ideiglenes részvényt kérhet, amely részvényesi jogait iga­zolja, s amely már kívánság szerint át is ruházható. Egyéb­ként a Postabank részvény tu­lajdonosa eladhatja részvényét bármely magánszemélynek, vagy bizományosi megbízást adhat értékpapír forgal­mazással foglalkozó cégeknek. (Az utóbbiak jutalék ellenében bonyolítják az adásvételt.) A Postabank gondolt a kis­városok lakóira is, amikor Sze­ged közelében Mórahalom, Kistelek, Csongrád, Szentes, Makó és Hódmezővásárhely főpostáin teljesített befize­tésekkel is banktulajdonossá válhat a vásárló. A részvényjegyzésre kijelölt postahivatalok címlistája: Csongrád 1 6641 Csongrád, Dózsa Gy. tér 1. Tel.: 63/ 31-240. Hódmezővásárhely 1 6801 Hmv.-hely, Hódi út 2. Tel.; 62/41-994. Kistelek 6760 Kistelek, Kossuth út 14. Tel.: 62/64-565. Makó 1 6901 Makó, Posta út 7. Tel.: 65/11-636. Mórahalom 6782 Móraha­lom, Felszab, u.49. Tel.: 62/ 81-200. Szeged 1 6701 Szeged, Szé­chenyi tér 1. Tel.: 62/22-932 Szeged 3 6703 Szeg ed, Petőfi S. sgt. 9. Tel.: 62/ 10-003. Szeged 5 6705 Szeged, Kos­suth L. sgt. 33. Tel.: 62/23-319. Szentes 1 6601 Szentes, Kossuth u. 3. Tel.: 63/12-821. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents