Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-09 / 212. szám

Kevesebbet? Ha jól emlékszem először a gyógyszerárak emelésével kapcsolatban hallottam indoklásként olyasmit, az illetékesek úgy vélik, a drágítással rá lehet vezetni a „pirulafalókat" arra, hogy pazarló fogyasztói szokásaikról lemondjanak. Azután a villany és a gáz árának felsrófolását indokolták azzal is, az emelés nyilván ama jótékony irányba befolyásolja a népet, hogy takarékosabban bánik az energiával. A vízdíj duzzasztásával szintén a túlzó fogyasztásunkat, pazarlásunkat kívánták korlátozni. Néhány nappal ezelőtt pedig a földművelési minisztérium illetékese azt nyilatkozta a hús drágul, de ha kevesebbet tudunk majd venni és enni belőle legalább egészségesebbek leszünk, úgy, mint a nyugatiak.(?) A hangsúly - úgy tűnik - a gazdaság irányítói szerint azon van, hogy pazarló kedvünket megfékezzük, túlzó fogyasztásainkat mérsékeljük: szedjünk kevesebb gyógyszert, égessük ritkábban a gázt és a villanyt, mosakodjunk és mossunk kevesebbszer, együnk kevesebb húst. Akkor majd nem érezzük meg annyira az áremeléseket. Fejfájósan, hideg és sötét lakásban, szutykoson és húshagyón... Sajnos egyre többször fordulok meg az utóbbi időben így élő emberek között. Tapasztalásaim - úgy vélem - feljogosítanak arra. aggódjak és elutasítsam ezt a perspektívát. Hogy határozottan nemet mondjak a kevesbítés ideológiájára és gyakorlatára. Azon egyszerű oknál fogva, mert megrövidít bennünket. S nem elsősorban a fogyasztási javakban, hanem észbeli képességeinket, önérzetünket tekintvf is. Feltételezi ugyanis, nincs annyi eszünk, mivel felérhetnénk, hogy ez a kevesebb fogyasztásra áremeléssel - s ennek „eredményeként" százezreknél létminimum alá nyomással ösztönző módszer önmagában kevés arra, hogy gazdasági bajainkat megoldjuk. Valami több kellene! * i ' fV i 9 Gazdaság és statisztika A gazdasági statisztika fejlesztésének fontos kérdései kerülnek napirendre a II. Országos Statisztikai Konferencián, amelyet szeptember 17én rendez Budapesten a Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetségi Kamarája a Magyar Statisztikai Társaság közreműködésével. A tanácskozás célja: tájékoztatást adni a szakembereknek az új gazdaság-statisztikai rendszer változásairól; az adatszolgáltatás tartalmának és módszereinek átalakulásáról; a vállalkozások és a külkereskedelmi statisztika kapcsolatáról; valamint arról, hogy mit kell 'tudni a KSH nómenklatúráiról. A tanácskozást a vállalkozóknak a vállalati és szövetkezeti, az intézményi, az önkormányzati és államigazgatási szakembereknek szervezik azért, hogy munkájukat megkönnyítsék. Legalább 100 ezren évente Adócsalásról - egymás közt - Az adózót akkor is megbüntetjük, ha van rajta sapka, de akkor is, ha nincs. És ez nem fenyegetés, hanem tudomásul kell venni: ilyen a mai adórendszer - utalt a klasszikus viccre a neves adószakértő, majd hozzátette: - Csak azt nem bünteti meg az adóhatóság, aki tökéletes bevallást produkál, no de ilyen nincs a gyakorlatban. Ezért nem kell az APEH-re haragudni, hisz a törvényeket nem ő hozza, hanem a Parlament, a hivatal mindössze végrehajtja a törvény utasításait. Ha valaki például piros lámpánál kel át az úttesten, azt másnap az újságok kiszerkesztik (mint a faliújságok „rosszak voltak" rovatában), de az adócsalást bocsánatos bűnnek tartja a közvélemény. Jellemző esetet említett dr. Papp István: nemrég 26 millió forintos bizonyított adócsalásért a bíróság 3 hónap felfüggesztett börtönt és 30 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a Tanulságos beszélgetésnek voltam tanúja a minap. A Forrás Club hivta meg dr. Papp Istvánt, az APEH Csongrád megyei igazgatóhelyettesét, hogy szóljon az adószabálysértésekről, az adócsalásokról - a tagok okulására. tett elkövetőjére. A be nem vallott bevétel - s így az adóeltitkolás - gyakori módja ma az, hogy a kereskedők nem adnak a vásárláskor nyugtát. Pedig a hozzá szükséges pénztárgépet mindenki ingyen (!) kapja. Mit tehet ilyenkor az adóhatóság? Például hét munkatársa végez próbavásárlást egymás után, és kivet esetleg 300 ezer forintot is meghaladó bírságot - egyetlen nap alatt. - Nem mi vagyunk a rossz emberek, csak egyszerűen el kell érnünk, hogy az érintettek adjanak a vásárlóknak számlát. Nálunk fejlettebb országokban szinte mindent lehet, csak adót eltitkolni nem. Nálunk általában a büntetések szigorával próbálják az embereket a bűntől elrettenteni. 'Ez soha nem válik be, a recept inkább az lehetne: csak az tartja vissza az embereket a kétes ügyletektől, ha tettük szinte biztosan nyilvánosságra kerül. Ezért van az, hogy e tekintetben Magyarországon legalább 100 ezren követnek el évente adócsalást. Addig viszont ne is váijuk el az állami költségvetés egyensúlyát, a jövedelmek megfelelő újraelosztását. Marad a nem követhető, s így felemás adórendszer. Kár, hogy a felsorolt, s a résztvevők számára hasznos példákra mindössze hat (!) klubtag volt kíváncsi. Egyedülállók és töredék családok Társadalmi Helyzetkép ma A DM KFT. ÉS A DMGK GAZDASÁGI MELLÉKLETE FOTO: SCHMIDT ANDREA Ki segít? Csongrád megyében 45 ezer ember él egyedül. A 90-es évek elején a megye lakói közül minden tizedik, összesen közel 45 ezer ember egyedülállóként élt. (Ez a szám majdnem megfelel Hódmezővásárhely lakosságának.) A magára maradás folyamata különösen a 80-as években erősödött fel, amikor is az egyedülállók száma átlagosan negyedével lett több. A növekedés a községekben és a városokban - sokaknak talán meglepő - hasonló mértékű volt. E csoport nagyságrendje jelzi: társadalmi méretű problémáról van szó, ahol az egyén, a család segítsége kevés, elengedhetetlen a közösség beavatkozása is. Nem nélkülözhetik ezt a töredék családok - egy szülő és gyermek(ek) - sem, melyek száma a 80-as években ugyancsak ugrásszerűen nőtt. Elsősorban „városi" s különösen „nagyvárosi" jelenségről van szó, hiszen Szegeden 45 százalékos, s a többi városban is hasonló növekedés történt. A községekben viszont csupán 5 százalékkal lett több a számuk, de ma már itt is átlagosan minden nyolcadik család tartozik közéjük. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a megyében köA cím - úgy tűnik - abszurd. Sajnos azonban maguk a tények is azok. S ezt nem csupán elvont következtetések, hanem adatok igazolják. Ma ugyanis megyénkben minden ötödik ember egyedül, vagy sérült családban él. A család a társadalom alapegysége, s mint ilyen, változása évtizedek óta folyamatosan, sőt egyre erősödően jelzi a társadalom hanyatlását. A változás elemei közismertek. Nem meglepő, hogy a válások magas és egyre növekvő számának, a népesség - egyes területeken igen nagymértékű öregedésének s a társadalmi átrétegződés eltúlzott folyamatának említése ma már nem köti le figyelmünket. Megteszik viszont ezt a számok, épp maguk a száraz adatok. zel 35 ezer ember (többségében gyermek) él töredék családban, teljesen igazolttá válik a társadalmi problémára utaló kezdő megállapítás. A vázolt folyamatok eredményeképp teljesen széthullottak az egykor oly jellemző, generációk együttélésén alapuló, több családból álló háztartások. A megye átlagában részarányuk ma már csupán 2 százalék: Mindezek után meglepőnek tűnik, hogy a családnagyság összességében nem lett kisebb, sőt - ha csak kismértékben is a nagyobb létszámúak felé tolódott el. Igaz ugyan, hogy a nagy, három- vagy többgyermekes családok aránya mindössze 6 százalék. Erősen rontja viszont a képet a töredék családok nagy száma, és különösen ha figyelembe vesszük, hogy két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülő a családok nagy százalékában található. A gyermekek száma a 10 évvel korábbihoz képest lényegében nem változott, viszont a fiatalabb korosztályok aránya csökkent. A születésszámok jövőbeli alakulása - annak ellenére, hogy az évtized közepétől újabb emelkedés várható - még a jelenlegitől eltérő egzisztenciális környezetet föltételezve is kevéssé változtatja meg ezt a tendenciát. Lényegesen csökkent a népesség gazdasági eltartó képessége is. Ismert, hogy - bár a munkaképes korúak aránya lényegében nem változott - az aktív keresők száma és részaránya is 10 év alatt számottevően alacsonyabb lett. 100 háztartásra ebből következően az 1980. évi 130 helyett 1990ben már csupán 110 aktív kereső jutott, s a jellemzően két aktív keresős háztartásoktól a súlypont az egy aktív keresős, illetve a kereső nélküliek felé tolódott el. A helyzetet ráadásul az utóbbi két évben kibontakozó munkanélküliség tovább rontotta. A társadalom jelenlegi struktúráját jellemző anomáliák nyilvánvalóan hosszú távon torzítják fejlődését. Ráadásul a gazdasági válság egymást erősítő kölcsönhatásával pozitív irányú változásra még kevésbé lehet számítani. Mindezek következtében föltétlenül szükséges a - sokak által szükségletként többször kinyilvánított - válságkezelés a beavatkozás valamennyi lehetséges szintjén. Susányi Tamás PR0C0NTR0IT f SHARP * SHARP * SHARP * SHARP * SHARP * SHARP * SHARP * SHARP * SHARP SHARP FÉNYMÁSOLÓ REKLÁMAKCIÓ 3 év garanciával és árengedménnyel * SHARP gyári alkatrészek, szakszerviz PR0C0NTR0Í SHARP kalkulátorok jüfjiiJiiwwiLi SHARP irodai kellékek SZEGED, Széchenyi tér 8. Tel.: 24-711. Fax: 14-477.