Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-09 / 212. szám

6 KULTÚRA DÉLMAGYARORSZÁG SZERDA, 1992. SZEPT. 9. Alakult: 1990 május 15-én. Regionális alapítvány; létrehozói szegedi és Csongrád megyei vállalatok, intézmények és magánszemélyek voltak. Elnök: dr. Békési Imre tanszékvezető főiskolai tanár (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola). Tiszteletbeli elnök: Sütő András író. Az alapítvány működési területei: általános iskolai tanárképzés a határon túli magyar fiatalok szántára; féléves részképzés külföldi magyar főiskolások és egyeAz alapítvány temi hallgatók számára; határon túli magyar tanárok, kutatók pedagógiai illetve tudományos továbbképzése; szakmai és felszerelésbeli segítség - elsősorban - a külföldi egyetemek magyar nyelvű tanszékeinek, illetve az iskoláknak. A; alapítvány céljait támogatják a Kemény Zsigmond és a Márton Aron alapítványok. A Juhász Gyula Alapítvány vagyona 1992 nyarán meghaladta a 2 millió forint összeget. Ez a jelenlegi állás szerint mintegy 5-6 évre biztosítaná az eddigi tevékenységi szintet. További működése érdekében a jövőben is várja mindazok közreműködését, akik áldozni tudnak a határon túli magyarság kultúrájának megőrzéséért. (Az adóhatság határozata értelmében a Juhász Gyula Alapítványnak felajánlott összeg az adóalapból levonható.) Protokollmentesen a jótékonysági estről - A protokollnak vége - jelentette be Szalay István „házigazda" a gálaestet követő fogadáson, miután megköszönte a résztvevőknek a részvételt, a támogatóknak a támogatást. A következő miniinterjúk ezután készültek. Szalay István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója: - Gondolom, ön az, aki az ittlévők közül legjobban örülhet annak, hogy ilyen jól sikerült a mai este. - Mivel ilyen gálaműsort még soha nem szervezett az alapítvány, nem tudhattuk, hogy előzetes kampány nélkül mekkora lesz a részvétel. Éppen az bűvöl el a legjobban, hogy az emberek maguktól, ennyien eljöttek. A művészek pedig olyan lelkesen vállalták a fellépést, hogy a bőség zavarával küszködtünk a műsor összeállításánál. - Hány hallgatót részesített anyagi támogatásban az alapítvány kétéves működése alatt? - A Juhász Gyula Alapítvány és a hasonló célokat szolgáló Márton Áron és Kemény Zsigmond alapítványok 140 külföldön élő magyar nemzetiségő hallgató számára tették lehetővé, hogy a magyarországiakkal azonos anyagi körülmények között tanulhassanak. Az alapítvány tanulmányi ösztöndíjat, albérleti és tankönyvvásárlási támogatást nyújt számukra. Éppen ezért hoztuk létre annak idején az alaptványt; a főiskola (gy többet tehet ezekért a hallgatókért annál, hogy tanítja őket. Ványai Éva, alpolgármester: - Hogyan támogatja az önkormányzat a külföldön élő magyar nemzetiségű fiatalokat? - A környező országokban élő, kisebbségi magyar fiatalok itteni tanulásának támogatására a közgyűlés a JATE-nak 100, a tanárképző főiskolának 120 ezer forintot hagyott jóvá. Az Erdélyi Magyar Diákok Egyesülete folyóiratuk kiadására 100, jótékonysági est szervezésére 50 ezer forintot kapott. - Mi a véleménye a kultúra, az oktatás alapítványokkal történő támogatásáról? - Örülök, hogy a városban ennyien „megmozdulnak" egy ilyen ügy érdeében. Jó dolog, hogy a kultúra támogatásának új módja nálunk is kezd kialakulni, de nem szabad azt hinnünk, hogy ez megoldja a problémákat. Sándor János, a Szegedi Nemzeti Színház és a gálaest rendezője: - Önt lassan úgy ismerik a városban, mint a jótékonysági és alapítványi színházi estek rendezőjét. Hogyan szerkeszt meg egy ilyen műsort? - Könnyű dolgom van, mert a művészek szívesen vállalkoznak a fellépésre. A mai gálaestre a főiskola hívta meg a művészeket, én megkaptam a repertoárjukat, és abból kellett kiválasztanom, ki mit adjon elő. És persze felfűzni az egyes műsorszámokat valamilyen gondolati-hangulati láncra. Hálás munka, szívesen csinálom, büszke vagyok rá. Garamy József, a DélAusztráliai Magyarok Egyesületének elnöke: - Nemcsak vendégként, hanem támogatóként is jött a mai gálaestre. Az Ausztráliai Magyarok Szövetsége által létrehozott Nemzetvédelmi Alap Juhász Gyula Alapítvány részére felajánlott ezer ausztrál dollárját hozta. Mit értenek az alatt, hogy nemzetvédelem? - Azt, hogy ha bárhol a világon, különösen a Kárpátmedencében a magyaroknak szükségük van valamire, azt mi támogatjuk, legyen az oktatás vagy útépítés. Az ausztráliai magyar szervezetek megalakulása óta segítik a Juhász Gyula Alapítványt, a támogatás összege meghaladja az 500 ezer forintot. Maróti György, a Zenon Kft. ügyvezetője: - Önök az alapítvány kiemelkedő támogatói között szerepelnek 670 ezer forintos felajánlással. Hogyan gyűjtöttek össze ekkora összeget? - Még a romániai változások kezdetén mozgósítottuk a váálalkozókat. Nem volt nehéz, mert akkor minden egészséges lelkületű emberben megmozdult valami. És mit tehetnek a gazdasági élet szereplői - pénzt ajánlanak fel. Ami azután itthon maradt, mert nem láttuk biztosítva, hogy a segítség el is jut a rászorulókhoz. Ezt ajánlottuk most fel az alapítványnak. - És békeidőben? - Az oktatást akkor is támogatjuk, mert komolyan gondoljuk, hogy minden az iskolákban dől el. Í2G A Juhász Gyula Alapítvány gálaestjén, az esemény rangjához méltóan, dr. Andrásfalvy Bertalan kultuszminiszter mondott megnyitó beszédet. A minisztert a közönségsikert arató est után szólítottuk meg. - Hogy tetszett az előadás? - Nagyon jól szórakoztam, és kiváltképp örülök annak, hogy egy ilyen alapítvány jótékonysági rendezvényére ennyi néző jön el, s ilyen kiváló művészek vállalják a szereplést. - Lehetségesnek tartja, hogy a Juhász Gyula Alapítvány egykor szerepet játszik majd a kolozsvári magyar egyetem megalakításában ? - Több mint lehetségesnek. Az alapítvány máris olyan jellegű előkészítő munkát finanszíroz, amely a majdani egyetem számára is szükséges. A pedagógusi és tudományos továbbképzések vagy a határon túli magyar diákok felsőoktatási képzése, közvetve vagy közvetlenül, ezt a célt is szolgálja. Természetesen csak abban az esetben, ha tudásukat ott kamatoztatják tovább. Ha arra is kíváncsi, hogy az egyetem megalakításával kapcsolatban derűlátó vagyok-e, azt mondhatom: igen, most inkább, mint eddig. Október elsején utazom Bukarestbe, ahol a Magyar Kultúra Házát nyitom majd meg, és az intézmény létrehozása is jelzi, sok akadály elhárult a magyar-román művelődési kapcsolatok útjából. Ezzel egyidőben Budapesten is megnyílik a román kulturális rendezvényekkel foglalkozó létesítmény. Én remélem, ezek után a magyar nyelvű oktatásról is könnyebb lesz tárgyalni. - Úgy tudom, önnek különben is szívügye Erdély. Kallós Zoltán kolozsvári néprajzkutatótól hallottam, hogy annak idején, a legnehezebb időkben járta be a Gytmes vidékét. - Igen... 1956-ban. Tudja, különös, de Erdélynek éppen a zárkózottsága a legmegkapóbb; az az óvó zárkózottság, amely nem csak a reneszánsz óta egyedi és szuverén erdélyi kultúra szellemét őrzi, de annak társadalmi formáit is. Azokat a formákat, amelyeknek felélesztésén a magyar társadalom fáradozik. PANEK SÁNDOR Gyarapodik a Juhász Gyula Alapítvány Közönségsiker a gálaesten Három kérdés Andrásfalvy Bertalanhoz FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Montreali filmfesztivál Jancsó Miklós a legjobb rendező Argentin filmrendező, Eliseo Subiela alkotása nyerte a montreali filmfesztivál zsűrijének nagydíját. Filmje, „A szív sötét oldala" (The Dark Side of the Heart) szerelmi történet, argentin-kanadai koprodukcióban készült. Az AP jelentése szerint Liv Ullman, a svéd film ünnepelt csillaga ezúttal rendezésért nyerte a fesztivál különdíját. A 19. század Dániájában játszódó filmjének címe: „Softe". A legjobb rendező diját Jancsó Miklós kapta a Kék Duna keringő cimű filmjéért. A legjobb színésznő címét Pascalé Bussieres, a legjobb színész díját pedig Richárd Berry nyerte el. A sajtókritikusok a Vasárnapi gyerekek cimű filmet tartották különdíjra érdemesnek. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Endrei Judit tévébemondó, és a költó'i viadal három résztvevője: Simái Mihály, Baka István és Darvasi László Hétfőn este a Juhász Gyula Alapítvány javára jótékonysági gálaestet rendeztek a Szegedi Nemzeti Színházban neves hazai és határon túli művészek és támogatók részvételével. Békési Imre főiskolai tanárnak, az alapítvány elnökének gálanyitó szép gondolatai után (tegnapi lapszámunkban már olvashatták) az est egyik fővédnöke, Adrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter mondott ünnepi bevezetőt. Beszédében hangsúlyozta, hogy az alapítvány segítséget nyújthat abban, hogy a tetszhalott magyarságban újra meginduljon a vérkeringés, hogy a palócok, a székelyek, a csángók és a többi népcsoport újra felfedezze egymást, megmutassa, átadja egymásnak kultúráját, hagyományait. A köszöntők után Sándor János rendezésében nívós ünnepi műsort láthatott az alapítványt a belépőjegy megvásárlásával támogató közönség. Felléptek a szegedi operatársulat énekesei: Busa Tamás, Erdélyi Erzsébet, Réti Attila, Vajda Júlia, Vámossy Éva; a Magyar Állami Operaház Erdélyből elszármazott magánénekesei: Airizer Csaba és Farkas RoseMarie; 45 év óta először hangzott el magyar színpadon Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című verse Péterffy Lajos, kolozsvári színművész adta elő; fellépett Farkas András Marosvásárhelyről érkezett zongoraművész; Varga Vilmos, Bogdán István kolozsvári és KisTörék Ildikó nagyváradi színművészek; Strauss Kék Duna Keringőjét énekelte a JGYTF 1. Számú Gyakorló Általános Iskola Bartók Gyermekkórusa Erdősné Fagler Erika vezényletével. Az est háziasszonya, Endrei Judit megkülönböztetett figyelemmel konferálta be a Bálint Sándor Táncegyüttes Senior Csoportját, amelyben két önkormányzati tisztségviselő, Dr. Simoncsics János és Roboz István is ropta a táncot a Fabatka együttes muzsikájára. Nagy sikerrel szerepelt a JGYTF Ének-zene Tanszékének Kórusa és a Salieri Kamarazenekar Mihálka György, illetve Pál Tamás vezényletével, valamint a szabadúszó Gregor József aki Mozart két hangversenyáriáját adta elő. A színvonalas műsor remek hangulatát fokozta Baka István, Darvasi László és Simái Mihály költői viadala, amelyben a három szponzoráló cég számára Irt reklámköltemények versenyeztek. (A győztes verseket lapunk hétvégi számában olvashatják.) A gálaest zárásaként Szalay István, a JGYTF főigazgatója megköszönte az alapítványt fellépésükkel támogatók közreműködését.