Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)

1992-09-01 / 205. szám

2 SZOLGÁLTATÁS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1992. SZEPT. 1. Kit véd Moszkva a Balkánon? A lemeradását pótolni igyekvő orosz diplomácia balkáni ténykedése élénk téma manapság az orosz politikai közéletben. A konzervatív parlament szerint kiváló lehetőség nyílik a nagyhatalmi státusz helyreállítására, a kormányt liberális megközelítésből bírálók viszont azt vetik a kabinet szemére, hogy nem elég következetes, nem elég rugalmas és gyors. A sajtó az utóbbi hetekben mind nagyobb teret szentel a délszláv válság megoldásában vállalt orosz szerepnek. Moszkva balkáni jelenlétének történelmi hátterét azonban csak a Nyezaviszimaja Gazeta egyik legutóbbi számában megjelent írás rajzolja fel, egyben megragadva az alkalmat, hogy felrójon bizonyos elhibázott kormányzati lépéseket. A két történész tollából származó terjedelmes cikk elöljáróban leszögezi: Oroszország mindig is Szerbiát támogatta a törökök és a Habsburgok ellen, s valójőban ebben a térségben is orosz-német szembenállás volt. hiszen Berlin Horvátországot segítette. Elismeri ugyanakkor, hogy a szerb nacionalizmus már a századelőn sok veszélyt rejtett magában. A Tito-korszakról sommásan azt (rja: a nagy partizánvezérnek sem sikerült elfojtania a nacionalista törekvéseket. A nyolcvanas évek végén végképp csődöt mondott a rendszer, a szerb, a horvát és a szlovén kommunista pártoknak azonban még időben sikerült átnyergelniük és zászlóikra immár nacionalista jelszavakat aggattak. Jugoszlávia felbomlásának kezdetét a szélsőséges, alkura képtelen Szlobodan Milosevic szerb vezető számlájára írják a szerzők (először Szerbiában volt szabad elnökválasztás, majd Szlovénia és Horvátország ezen felbuzdulva követelte az önállóságot), ám a horvátországi és különösen a boszniai öldöklésért a többi érintettet is felelőssé teszik. Az egykori Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyát elemezve kifejtik: már a húszas években fasisztának kiáltották ki a jugoszláv vezetést, mert menedéket adtak több tízezer orosznak, akik a fehérek elől menekültek délnyugatra. A kapcsolatok csak 1941- ben javultak, amikor a belgrádi tisztek hatalomra kerültek. Rövid ténykedésüknek azonban véget vetettek a németek, az országot pedig feldarabolták. A nyomban meginduló partizánharc végül is - jelentős szovjet segítséggel - sikerre vezetett. Jött a sztálini „láncoskutya-korszak", s csak a peresztrojka hozott igazi enyhülést. Gorbacsov már-már megrögzötten a területi egységért szállt síkra, az orosz diplomácia viszont 1991 nyarán, a horvátországi háború kezdetekor fel akart hagyni ezzel a maradi gondolkodással, de az elnök-főtitkár akkor még nem engedett teret a köztársaságok elismerésének. Erre csak később került sor, először Szlovéniát és Horvátországot, majd legutóbb Macedóniát ismerték el, nagy felzúdulás közepette. Az orosz diplomácia sebezhetősége azonban immár tény: most is tírületi egységet akarnak Szerbiában, miközben a napnál világossabb, hogy a Vajdaság és Koszovó is önállóságot akar. Lord Carrington nemrégen fel is vetette egy Koszovó-konferencia szükségességét, a Vajdaság esetében pedig Magyarországot támogatná a világ - vélekednek. Ezzel osszeruggesben a szerzők bírálják a nyugati kormányokat, amelyek az emberi jogok lábbal tiprásával vádolják Szerbiát, holott az általuk - és most már Oroszország által is - támogatott Horvátország sokkal rosszabbul áll ezen a téren. Az orosz diplomácia rövidlátó módon teljesen elkötelezi magát a Nyugat, elsősorban Németország mellett. A nyugatiak ugyanis Oroszországgal szemben is alkalmazhatják a Balkánon szerzett tapasztalataikat. Ez a tényező pedig kiváló ütőkártya lehet az. Oroszországban egyre népszerűbb szélsőséges nacionalista körök számára - fejezik be értékelésüket a történészek. MESTER NÁNDOR Maastricht és a franciák Növekszik az Az AFP francia hírügynökség a felmérés eredményét kommentálva megjegyezte, az eredmény igazolni látszik a maastrichti szerződés híveinek aggályait, akik szerint a közvélemény késői mozgósításának tudható be a „nem" szavazatok számának emelkedése. Tanulságos a Le Párisién felmérése abban a vonatkozásban is, hogy a „nem"-mel szavazók 53 százalékából 40 százalék azért foglalt (gy állást, mert szemben áll a jelenlegi (szocialista párti) kormánnyal; 30 százalék az egykori Jugoszláviában kialakult helyzettel indokolta magatartását; 29 százaléknak pedig a maastA szeptember 20-án tartandó népszavazás közeledtével növekszik a maastrichti szerződés ellenzőinek száma Franciaországban. A Le Párisién című napilap felmérése szerint a megkérdezettek 53 százaléka „nem"-mel szavazna a szerződésre és csupán 47 százalék lenne az „igen" szavazat. richti szerződéssel magával szemben vannak fenntartásai. A 47 százalék „igen" indoklása mögött „a francia gazdaság jövője" (47 százalék); a „Németországhoz fűződő kapcsolatok (41 s'zázalék) és „maga a maastrichti szerződés tartalma" (31 százalék) állnak. Ez volt egyébként a harmadik közvéleménykutatás Franciaországban, amelynek eredménye arra mutat, hogy a franciák szeptember 20-án feltehetően elutasítják a maastrichti szerződést. Az „igen" érdekében sorompóba szállt Jaques Delors, az EK Bizottságának elnöke is, aki a hétvégén a normandiai Quimperben tartott politikai gyűlésen kijelentette: „Maastrichttel kapcsolatban az igazi választás a fennmaradás vagy a hanyatlás közt van." A szerződéssel szemben álló erőket szama a szélsőjobbtól a kommunistákig - Delors boszorkányüldözőknek nevezte, akik irreális félelmekre appellálnak. Maastricht ellenzőinek erősödésével egyidejűleg tovább csökkent Francois Mitterrand elnök népszerűsége is. A Journal du Diamnche részére készült felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka elégedetlen az államfővel és csupán 26 százalékuk támogatja őt. Valamivel jobb eredményt tudott elérni Béregovoy miniszterelnök: a megkérdezettek 38 százaléka elégedetlen a teljesítményével és 32 százaléka ért vele egyet. Bizalmatlansági indítvány Panic ellen A jugoszláv parlament hétfői ülésén bizalmatlansági indítványt terjesztettek be Milán Panic szövetségi miniszterelnök ellen, s erről három nap múlva szavaznak. A javaslatot a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői terjesztették be. A két párt a parlamentben abszolút többséget élvez. A bizalmatlansági indítványt azzal indokolták, hogy Milán Panic a londoni konferencián „eltért az előzetes parlamenti felhatalmazástól". A miniszterelnök - mint ismeretes - Londonban több ízben támadta Slobodan Milosevic elnököt, s korábban leváltotta egyik hívét. Kertész Mihály belügyminiszter- helyettest. A montenegrói Demokratikus Szocialista Párt képviselői nem értettek egyet az indítvánnyal, s hangoztatták, hogy egy ilyen bizalmatlansági ügy nem szolgálná a helyzet stabilizálását. Kiszabadult az egykori elnök Huszonkét évi börtönbüntetés után Damaszkuszban szabadon engedték Szíria egykori elnökét, Nureddin al-Atasszit jelentette hétfőn az 1TARTASZSZ libanoni lapértesülésekre hivatkozva. Al-Atasszit 1970 novemberében távolftották el a hatalomból, amikor is egy vér nélküli puccs után a Baath párt Háfez Asszad vezette katonai (mérsékelt) szárnya ragadta magához a hatalmat. Asszadot, az akkori védelmi minisztert 1971-ben választották elnökké. Az Al-Hajat cfmű libanoni napilap értesülései szerint alAtasszi büntetésének utolsó 13 hónapját egy katonai kórházban töltötte. A szfriai hatóságok döntésében a volt elnök erősen megromlott egészségi állapota mellett az is szerepet játszott, hogy mintegy húsz emberi jogi szervezet követelte szabadon bocsátását. Fegyveres incidens Kuvaiti források szerint fegyveres összetűzésre került sor vasárnap az Irak és Kuvait között fekvő demilitarizált övezetben. Az incidens során egy kuvaiti rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. A kuvaiti védelmi minisztérium hétfői közleménye szerint 12-15 iraki egy teherautóval behatolt a zóna északi részébe, majd tüzet nyitott egy határőrposztra. Az ott-tartózkodó mintegy 15, önvédelmi céllal fegyvert viselő vámtisztviselő és rendőr viszonozta a tüzet és néhány támadót meg is sebesttett. A támadást követően az irakiak északi irányban elmenekültek - hangzik a közlemény, amelyet a dpa ismertetett. A kuvaiti belügyminisztérium változata szerint egy kuvaiti járőr a zónában irakiakat fedezett fel, akik nyilvánvalóan a kuvaiti határ átlépésére készültek, s így került sor a tűzpárbajra. Belvárosi 191 m'-es, normál belmagasságra kialakított pincehelyiség bérleti joga átadó. Telefon: 62/11-878 TANKAUTÓK ELADÓK Típusok: Schwarzmüller, Mercedes, Steyr, Man, Schwingenschlögel, 5000, 18 000, 24 000, 30 000, 35 000 literesek. Vizsgáztatás ADR. eng. hitelesítés. TELEPHELY Törökbálint M1 autópálya felhajtósávnál. CENT UNIÓ Kft. Budapest, Tel: 201-0533 RAMOVILL ENGEDMENNYEL Sanyo és Grundig tévék, csak készpénzes vásárlás esetén. Ctm: Szeged, Bartók tér 9. Nyitva: H-P: 8-16 óráig, SZ: 8-12 óráig. Telefon: 62/21-724. Karadzic Izetbegovicsot vádolja Leszerelés, menekülés közben A boszniai szerbek vezetője, Radovan Karadzic a BBC brit tv-állomásnak adott interjújában azt állította, hogy a boszniai muzulmán erők lőtték ki azt a tüzérségi lövedéket, melynek következtében egy szarajevói piactéren többen életüket vesztették. Karadzic személyesen Izetbegovic boszniai elnököt vádolta, mondván: még saját népét is megöleti, csakhogy megmutassa, hogy a londoni Jugoszlávia-konferenciának nem volt semmi értelme. Egyébként a vasárnapi támadás halálos áldozatainak számáról ellentmondásos hírek érkeztek: a boszniai kormányzat 16 halottról és 78 sebesültről adott htrt, míg a Reuter szerint a helyszínen lévő újságírók hét áldozatról tudnak. Eközben az ENSZ az utolsó pillanatban kénytelen volt későbbre halasztani egy segélyszállító gépkocsikonvoj indítását Gorazde városába. Bár a település állítólag felszabadult a szerb ostromgyűrű alól, a világszervezet menekültügyi főbiztosságának egyik illetékese szerint a szerbek figyelmeztették őket: a város körül olyan képlékeny a helyzet, hogy még egy százalék esélyt sem adnak a konvoj célbajutására. Ezt ENSZ-források úgy értelmezték, hogy "a városba vezető út mentén még mindig súlyos harcok folynak. A londoni konferencián kötött megállapodásnak eleget téve Radovan Karadzic boszniai szerb elnök bejelentette, hogy beszüntették a város ostromát. Egyúttal közölte, hogy hamarosan leszerelnek mintegy 1200 fegyverest is. Most azonban egyre több jel mutat arra, hogy nem egyoldalú szerb döntésről van szó, hanem arról, hogy a muzulmán erők áttörték az ostromgyűrűt és a szerb fegyveresek visszavonulnak. A város határáig eljutott egy brit tudósító, aki arról számolt be, hogy a szerb csapatok pánikszerűen menekülnek állásaikból. Németország Tiszti letartóztatások A német szövetségi törvényszék az egykori keletnémet biztonsági minisztérium (MfS) négy magas rangú tisztje, valamint a nyugatnémet katonai elhárítás, a MAD egyik munkatársnője ellen hazaárulás vádjával elfogatóparancsot adott ki -jelentette a DPA. A karlsruhei szövetségi ügyészség különösen súlyosnak minősítette Günter Kratsch altábornagy ügyét. Kratsch 1976-tól 1989-ig a minisztérium 2. számú kémelhárítási főosztályának vezetője volt. Kratsch-nak mindenekelőtt egy időközben - 1988-ban elhunyt Bundeswehr ezredes, a MAD helyettes vezetője, Joachim Krase hazaárulási KANIZSA BIJTOR DISZKONTÁRUHÁZ t BÚTOROK í DARABONKÉNT IS, DISZKONTÁRON. Szekrénysoroktól 1 eltérő összeállításban, ' a vevő igénye szerint. Franciaágyak, heverők, kisbútorok. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8.30-17-ig. SZEGED, DOROZSMAI ÚT 17-19. Tel.: 27-700/36-os mellék. ügyével kapcsolatban kell felelnie. Krase 1979-80-ban a nyugatnémet katonai hírszerző szolgálat riadóztatási tervéről és az NSZK területén állomásozó összes atomfegyver-hordoz.ó rendszerről információt szolgáltatott az NDK-nak. Krase tevékenysége nyomán gyakorlatilag tíz évre megbénult a nyugatnémet katonai elhárítás - írta az ügyről szóló cikkében még 1990 októberében a die Welt. Kratsch-ot felelősségre vonják ezenkívül az úgynevezett „levélellenőrzés" rendszeréért, amelynek alapján az NDK-ba érkező levél- és egyéb postai küldeményeket a minisztérium munkatársai kinyitották, s a pénz-, ékszer-, illetve más értékküldeményeket, - mintegy 30 millió márka értékben azokból kivették. A postát megsemmisítették, az értékek pedig az. NDK kincstárát gazdagították. Kratsch-on kívül a főosztály másik három munkatársa ellen adtak ki elfogatóparancsot, akik összekötőtisztként dolgoztak a nyugatnémetországi informátorok és a minisztérium között. Az informátorok közé tartozott többek között a MAD egyik hölgy-alkalmazottja, aki állítólag a 60-as évek vége óta dolgozott az MfS-nek, s akit most szintén őrizetbe kívánnak Hűtőgépszerelő szervizek — vállalkozók, figyelem! Megnyílt Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. sz. alatt (a SZÜV épületében) a hűtőgépszerelők boltja Forgalmazunk mindenfajta hűtéstechnikai alkatrészt, berendezést, szerszámokat, hűtőgázokat, forraszanyagokat stb. Import háromfázisú, öntvényházas villanymotorok nagy választékban! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 8—12-ig, 12.30-16.30-ig. Telefon: 06-66/21-155/43-as mellék.